Esztergom és Vidéke, 2005

2005-02-24 / 8. szám

2005. február 24. 6SZt<5R6()5D 6S 5 „Víz az életért' Több mint hetven rendezvény szerepel már a nemrég indult www.vizvilagnap.hu internetes portálon, amely a 2005. évi víz vi­lágnapi rendezvényeket gyűjti össze „vízgyűjtőjében". Országszerte készülnek a jeles nap megünneplésére a vízzel hi­vatásszerűen foglalkozó intézmé­nyek és szervezetek, de évről-év­re gyarapszik az oktatási intéz­mények, civil szervezetek által kí­nált programok száma is. Vetélkedő a világhálón, mese­író pályázat, tudományos konfe­renciák és emlékülések, „víz­kincs-kereső", barlangtúra, hogy csak néhányat említsünk a gaz­dag programajánlatból. A portál indításával a szerve­zők célja az volt, hogy mindenki A VIZ VILAGNAPJA 2 005 * MÁRCIUS 22. A VÍZ AZ ÉLETÉRT Wv Sfi megtalálja a hozzá legközelebb eső rendezvényt, vagy találjon se­gítőkre abban az esetben, ha saját maga kívái) szervezni egy ese­ményt a VIZ tiszteletére. Ezért kérünk minden rendezőt, regiszt­ráltassa rendezvényét a honla­pon: info@dunamuzeum.org.hu. A meghirdetett országos vetél­kedőkbe (internetes vetélkedő, meseíró pályázat) még a héten be lehet kapcsolódni. A rajzpályáza­tokat régiónként hirdették a ren­dező szervek, de a legjobb alkotá­sokat a központi rendezvényen ­március 22-én, a Természettudo­mányi Múzeumban - kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. Az országos pályázatokon díja­zottak jutalma dunai hajókirán­dulás, illetve meséiket és rajzai­kat CD-n is megjelentetik a pá­lyázatok kiírói. Szókéné Fekete Erzsébet kulturális menedzser, Duna Múzeum, Esztergom Emlékezések a 60 éve véget ért második világháborúról (III.) Ipoly - Garam térsége - Komárom ­Puszt asomorj a, 1944. december - 1945. j anuár Jubileumi sorozatunk első emlékezőjét - „helyszíni tudósítóját" - Füvessi Józsefet talán ifjabb olvasóinknak sem kell bemutat­nunk. Elég, ha emlékeztetünk arra, hogy 2001. október 31-ei számunkban ezt már megtettük, és hogy máig több írását is kö­zöltük hasábjainkon. A „régi esztergomiak " e nélkül is jól isme­rik, hiszen közülük való: itt született, és sokoldalú tevékenységé­vel itt ért el megérdemelt népszerűséget. A háború tüzében is megedződve, tavaly töltötte be 85. életévét. A második: Mártha László ma 79 esztendős, budapesti lakos. Háborús életrajza két sebesüléssel kapcsolódott városunkhoz. Az első történetet (Bélay Iván összeállításában) most olvashatják. A másodikról, amely sajnos, tragikusabb - már többször is megemlékeztünk. 1945-ben, a béke első nyarán Mártha egy tűzszerész honvéd-alakulattal Esztergom-kenyérmező térségeben végzett akna-mentesítést. Egy robbanás három társát megölte, ő pedig rokkanttá vált (ÉVID, 2000. június 22. és 2004. julius 22.) A Budapest körüli védelmi harcokból kivonva, a felderítő zászlóalj rohamárkász-csapatának egy részét - amelyben én is szolgáltam - Lábatlanra irányították. Uszályokból műszaki hadianyagot rakodtunk ki, utászpontonokat szereltünk föl, melyek a Szent László Hadosztályhoz kerültek. Lábatlanról az egyik éjszaka Tökre szállítottak, ahol új ru­hával, felszereléssel és fegyverrel láttak el, majd Botond terep­járó gépkocsin elindultunk. Nem tudtuk, hová tartunk, ugyan­is a helységnév-táblákat lefestették, hogy megzavarják az el­lenség tájékozódását. Végül az Ipoly-Garam menti területre ér­keztünk, ahol a többi között a 2. páncélos hadosztály, a Szent László Hadosztály alakulatai már harcban álltak a túlerőben támadó szovjet csapatokkal. Napokig tartottuk a frontvonalat, a szovjetek óriási véráldo­zat árán sem tudták áttörni. Csak akkor vonultunk vissza, amikor már az oldalazó bekerítés veszélye fenyegetett. Pa­rancsnokom, Göbölyös Mihály tartalékos zászlós (civilben fa­lusi tanító) felajánlotta nekem a századírnoki beosztást, de kértem, hogy csapatszolgálatban maradhassak. Rajparancsno­ki beosztást kaptam. A 4. rajjal felderítési feladatokat, vissza­vonulásnál hátvéd-biztosítást láttunk el. Egy felderítés alkalmával az erdőszélen egy faág lesodorta a zászlós úr sapkáját. A sötétben nem volt értelme a keresésnek, ezért a nyakamból átadtam neki a kötött sálamat, amit ő - a háros-szigeti kiképzésünk idejéből jól ismert - „leleményes ár­kász" szólással köszönt meg. Egy másik alkalommal, felderí­tésből visszatérőben a német vonalak felől, egy német őr ma­gyarul kérdezte: Honnan jöttök? Elmondta, hogy ő pilisvörösvári. Én pedig közöltem vele, hogy vigyázzanak, mert nagy szovjet támadás készül. Két nap múlva egy német száza­dossaljött vissza a vörösvári tizedes, és rám mutatott. A száza­dos a felsorakozott szakasz előtt egy vaskeresztet tűzött a gomblyukamba. Azt mondta, azért kapom, mert megmentet­tem az egységét. Egy idősebb bajtársam tanácsára a kitüntetést egy fa odvá­ba rejtettem, mert - ahogy ő mondta ha fogságba kerülök, ezért biztosan agyonlőhetnek. Több héten keresztül harcol­tunk a tűzvonalban. Az aknák telepítése nagyon kemény fel­adat volt, igaz, mi ebből komoly kiképzést kaptunk Háros-szi­getén. Folyamátkelésre is sor került a megáradt Garamon. Egy alkalommal három páncélöklöt lőttem ki a részegen összefogódzva, lövöldözve támadó oroszokra. A hatás leírha­tatlan volt, de így időt nyertünk a visszavonulásra. A bekerítés veszélye miatt nehéztüzérségünket kivonták, a kisebb tűzerejű fegyvereket az orosz „katyusák" és aknavetők sorra kilőtték. Óriási volt a veszteségünk. A hadműveleti terü­leten nem lehetett csellengeni, mert a magyar és német tábori csendőrök vigyáztak a rendre. A szökést halállal büntették. Ipolypásztó térségében, mint biztosítók, feltartottuk a tá­madókat. Ekkor érte lövés a karomat. Több sebesülttel együtt kerültem egy német járműre és december 23-án a párkányi hí­don át Esztergomba, egy hadikórházba. Mivel a harctérről na­gyon gyorsan szállítottak el, az alakulat veszteséglistáján el­tűntként szerepeltem. A kórházban kioperálták karomból a lö­vedéket, ellátták a sebemet, és másnap (24-én) nyílt paranccsal útnak indítottak Neszmélyre. Sebem hihetetlen gyorsan gyógyult, így 1945 januárjában újból visszakerültem az árkász-csapathoz. Komáromban egy hosszú vasúti szerelvényben szállásoltak el bennünket, azzal a céllal, hogy nyugatra visznek. Több napig vívódtam, mit te­gyek? Végül úgy döntöttem, hogy nem hagyom el hazámat. Pusztasomorjánál fegyveremet, kincstári felszerelésemet leadva, parancsnokom hallgatólagos beleegyezésével elhagy­tam a szerelvényt. Később tudtam meg, hogy valahol Bécs kör­nyékén a félreállított vonatot a szövetséges repülők tönkre­bombázták. A jóisten ismét megoltalmazta életemet. Megrakodva élelemmel, két kulacs rummal elindultam ha­zafelé, Rákoshegyre. v. Mártha László WWW.HA2mvnKA.<\>M Gyomorégés. Savas íz a szájban, égő érzés a torokban. Krónikus köhögés, szorító mellkasi fájdalom. " Rohanó életmód, helytelen étkezési szokások. Stressz? Hallott már a reflux betegségről? Tudja-e, hogy Magyarországon minden harmadik embert érint a reflux betegség? Nem kell tűrni a kellemetlenségeket, a betegség jól kezelhető, a szövődmények pedig megelőzhetők! , A H2-receptor gátlók a betegek A Richter Gedeon Rt. szerepe legnagyobb hányadát adó enyhe és az egész ségügyi ismeretterje sztésében középsúlyos esetekben használha­tók. Az ÉSZBtN TARTOTT tOÉSZSEC sorozat kiadványa segítséget nyújt o betegség Atek felismerésében, hasznos információkkal szolgál a megelőzésről és a kezelési lehetőségekről. Az okok megszüntetése és a gyógyulás érdekében ndenképpen kerje szakember segítségét! INÍ>YFNFS Zöl.HSZÁM Lapunkban a Richter Gedeon Gyógyszergyártó Rt. működéséről, eredmé­nyéről rendszeresen tájékoztatást adunk. A gazdasági társaság eredmé­- -A.J. ^„J.'X _ J — —, jc^t támogassák a közösségi célókat. Meggyőződésük, hogy azokon a területe­ken kell szerepet vállalniuk, amelyek tevékenységi kórükhöz kapcsolód­nak, így a magyar egészségügyhöz és az oktatáshoz. Az elmúlt években ezeken a területeken a Richter Gedeon Rt. élenjárt, és a társadalmi sze­rep-vállalásukért 2000-ben Kármán Tódor-díjjal, 2001-ben Felelősség­tudat-díjjal ismerték el munkájukat. Az ismeretterjesztés területen 2003-ban a.Szegedi Tudományegyetemtől Mecénás-díjat kaptak, majd a Tr»íJL ^ ^ ^ t L ^ '-vyszer­lakos­népbetegségekről. fost elsőként a Reflux-betegségről. Mi is az a reflux? Étkezéskor az ételt a nyelőcső mozgása a gyomor felé hajtja, a nyelőcső alsó záróizma megnyílik, az étel a gyomorba kerül, majd a záróizom bezárul. Ha a záróizom nem működik jól, a gyomorszáj tartósabban nyitva marad, és a sa­vas, maró gyomornedv a nyelőcső­be visszakerülhet. Refluxnak (visszafolyás) azt a jelenséget ne­vezzük, amikor a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Önmagában ez még nem kóros, gondot akkor okoz, ha az átlagos­nál többször fordul elő. Betegség­nek akkor tekintjük, ha a reflux tüneteket okoz. Mitől ég a gyomrunk? tani. Kerülni kell a gyomorégést okozó zsíros ételek, csokoládé, fű­szerek, tea, kávé, gyümölcslevek fogyasztását. A szigorú diéta azon­ban fölösleges. Különösen fontos, hogy a napi utolsó étkezés ne késő este, közvetlenül lefekvés előtt történjék. A reflux betegség eny­hébb eseteiben az életmódbeli vál­tozásokkal (is) jelentős javulást lehet elérni. Hogyan kezelik a refluxbetegséget? A reflux betegség az esetek je­lentős részében gyógyszerrel sike­resen kezelhető. A reflux betegség legjobb gyógyszerei a gyomorsav­képződést csökkentők. Mikor forduljunk orvoshoz? Nem szabad halogatni a kivizs­gálást, ha a tünetek a tápcsatorna vérzésére utalnak (véres hányás, fekete széklet), jelentősebb fogyás (nem fogyókúra következtében), nyelési panaszok vagy heves fájda­lom esetén. Az öngyógyszerelést azoknak ajánlják, akik 45 év alat­tiak, panaszuk régóta visszatérő, nem jár a fenti, nagyobb bajt sejte­tő tünetekkel. Hangsúlyozzuk, hogy orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a gyógyszerek nem enyhítik a tüneteket 1-2 héten belül. Magyarországon - a nyugati or­szágokhoz hasonlóan - a felnőtt lakosság körében igen nagy arány­ban fordul elő a betegség, körülbe­lül minden harmadik embert érint. A reflux betegséggel sokan élnek együtt, egyre többen szen­vednek e tünetektől, mégis keve­sen fordulnak orvoshoz. Általában hozzászoknak a tünetekhez, vagy öngyógyító módon vény nélküli készítményekkel segítenek magu­kon, és csak akkor fordulnak szak­emberhez, ha a tünetek már jóval súlyosabbak. Pedig a reflux beteg­ség jól kezelhető, szövődményei megelőzhetők. PéeR A gyomorban evés után bőséges savtermelés indul meg. Ha rosszul zár a gyomorszáj, a sav hosszabb­rövidebb időre feljut a nyelőcsőbe, és azt marja. A nyelőcső „bélése", nyálkahártyája nem alkalmas ar­ra, hogy ellenálljon a sav maró ha­tásának, ezért égő fájdalommal til­takozik. A savas reflux által okozott pa­naszt gyomorégésnek hívjuk, no­ha eredete nem a gyomor, hanem a nyelőcső. A fájdalom a nyelőcső al­só szakaszán keletkezik, az égő ér­zést a gyomorszájnál, a szegycsont mögött és a torokban érezzük. Jellemző tünetek A savas reflux jellegzetes tüne­te a gyomorégés. Van akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas büfögést okoz, olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okoz­va. Sokaknál a tünetek nem egyér­telműek, más betegségre emlékez­tetnek. A reflux betegség megelőzésé­ben fontos szerepe van a helyes táplálkozási szokások kialakításá­nak. Lehetőleg kerülni kell a do­hányzást, alkoholfogyasztást, a hajolgatást, a szűk ruhát vagy a szoros övet. Ajánlott a túlsúlytól megszabadulni, naponta többször kisebb mennyiségű ételt fogyasz­Mit tehetünk a megelőzés érdekében? ÉSZBEN TARTOTT EGÉSZSÉG EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓS PROGRAM 2004

Next

/
Thumbnails
Contents