Esztergom és Vidéke, 2005
2005-01-13 / 1-2. szám
2005. január 13. 6SZC6R0QO) 6S 5 Helyreigazítás Előző lapszámunkban (EVID, 2004. december 23.) hibásan közöltük a december 14-ei Dévényi-emléknap első helyszínét: az emlékülésnek a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, Dévényi Iván egykori munkahelye adott otthont. Az érintettektől szíves elnézést kérünk! (Istvánffy) * Ugyancsak előző lapszámunkban „A szentgyörmezői lakópark" című Bélay Iván cikkében egy sajnálatos hiba történt: a Városháza építéshatósági irodavezetőjét „elkereszteltük". Vadász Lajostól ezúton kérünk elnézést! Kereszténység és Európa 540 éve foglalta el Vitéz János a z es ztergomi érse ki szé ket Abban, hogy Hunyadi Mátyást a „Duna jegén" királlyá választották, nem kis szerepe volt Vitéz Jánosnak, akit 1457-ben a Hunyadi fiúkkal együtt letartóztatták ugyan, de néhány hónap múlva maga V. László király szabadította ki esztergomi őrizetéből. A király halála után - csehországi kapcsolatait kihasználva - ő egyezett meg Podebrad Györggyel Mátyás szabadon bocsátásáról, és a nemzet nevében a magyar határon ő Üdvözölte a hazatérő ifjú királyt. Ám legnagyobb diplomáciai sikere az volt, hogy 1463-ban békét kötött III. Frigyes császárral és visszaszerezte tőle a Szent Koronát. Mátyás már megkoronázása előtt fő és titkos kancellárjává nevezte ki őt, majd Szécsi Dénes 1465-ben bekövetkezett halála után elfoglalhatta az esztergomi érseki széket. Az érseki megbízatás egyúttal újabb tudománytörténeti szerepet is jelentett a reneszánsz főpap számára. Mátyás kérésére ugyanis II. Pál pápa nem sokkal Vitéz kinevezése után egyetem-alapítási okmányt bocsátott az érsek rendelkezésére, amit nagy valószínűséggel unokaöccse, Janus Pannonius - mint királyi követ - eszközölt ki számára. (Magyarországon ekkor már nem működött egyetem, mert mind a Nagy Lajos király által alapított pécsi, mid a Zsigmond által alapított ó-budai intézmény megszűnt.) Nem megalapozatlanok azok a feltételezések, melyek szerint Vitéz az egyetemet Esztergomba szerette volna telepíteni. Erre utal az a körülmény is, hogy az alapítási ceremónia itt zajlott le. A király azonban Pozsonyt jelölte ki az intézmény székhelyéül. A professzori kar megszervezése az érsek feladata volt. A tanárok zömét külföldi egyetemekről csábította el, de Regiomontánus és Galeottó Marzió már hosszabb ideje az esztergomi udvarban tartózkodott. Az előbbi Ilkusi Márton segítsé-. gével a „Tabulae directionum" elkészítésén fáradozott, amit a csillagászati tarquetumhoz hasonlóan az érseknek ajánlott, az utóbbi pedig az emberről szóló híres munkáját (De homine libri duo) készítette itt, ugyancsak Vitéznek ajánlva. Az Accademia Istropolitana 1467-ben nyitotta meg kapuit. Vitéz - mint az egyetem kancelláriai felügyelője - maga is gyakran megfordult az universitas falai között, de a professzorok is sűrűn felkeresték az esztergomi udvart. Az érsek ugyanis díszes pompával újjáépíttette várát, benne csillagvizsgálót és nagyszerű könyvtárat létesítet, arra törekedve, hogy abban a tudomány minden területe képviselve legyen. Csillagászat iránti vonzalmát az is bizonyítja, hogy dolgozó szobájának mennyezetét a csillagképeket ábrázoló freskókkal díszíttette. Vitéz János alakja és tevékenysége nem,csupán hazai mércével mérhető. Érseki működése a korabeli Európát hozta Magyarországra, Esztergomot pedig a reneszánsz kultúra egyik hazai centrumává avatta. Ezért vette fel nevét az esztergomi tanítóképző főiskola, és ezért őrzi emlékét az esztergomi várhegy lábánál egész alakos bronz szobra. S bár az emlékmű építészeti és kertészeti környezete több gondoskodást érdemelne, alapzatán még olvasható a felirat: LUX PANNONIAE. K.E. Képek: fent Vitéz János leghitelesebbnek vélt arcképe a modenai Tribrachus Gáspár költeményeit tartalmazó, az érseknek ajánlott kódexből, lent Vitéz János síremléke az esztergomi Bazilika altemplomában (1472.) Lapzártakor érkezettJanuár 14-én 16 órakor a Babits Mihály Általános Iskola Sugár Galériájában Franta Dezső restaurátor fotókiállítása nyílik. A tárlatot Bánhidy László tanár nyitja meg. * Január 16-án második alkalommal ússzák át a Dunát Esztergomnál a pozsonyi Jegesmedve klub tagjai. Mintegy 35-40-en szállnak vízbe a Mária Valéria hídnál Párkányban. Közülük hárman-négyen keresztülússzék a Dunát, míg a többiek a part mentén 500-1000 métert úsznak. Első ízben kerül sor a Duna keresztülúszására oda-vissza, melyre eddig Csernak T. és Makai Z. vállalkozna. A rendezvény 14 órakor sorakozóval és a jegesmedve himnusz eléneklésével kezdődik a párkányi oldalon a híd alatt. Az úszókat - a rendezők tervei szerint - köszönti Ján Oravec, Párkány város polgármestere. Az úszók kb. 14.20-ra érnek az esztergomi partra, majd úszva, vagy busszal térnek vissza Párkányba. (További információ: Csernak Tibor, e-mail: tiborc@post.sk) * Az Esztergomi Városszépítő Alapítvány január 21-én 17 órára tervezett nyilvános kuratóriumi ülését más időpontban, hagyományteremtő céllal a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepséggel együtt tartja, tehát január 24-én a Megyeháza dísztermében városi ünnepség lesz az 1895-ös városegyesítés évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából a következő program szerint: 16 órakor az Esztergomi Városszépítő Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülését tartják, majd 17 órakor kezdődik a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepség. December 29-én, szerdán Canterbury és Esztergom testvérvárosi megállapodásának megerősítését követően, ahogy az már szokás, az önkormányzat és a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület szervezésében tudományos konferenciát tartottak az esztergomi Mindszenty József Katolikus Altalános Iskola tornacsarnokában. Ezeknek a rendezvényeknek évek óta az a céljuk, hogy előadói és hallgatói Becket Szent Tamás életének kapcsán elgondolkodjanak a kereszténység, a magyarság és az európaiság összefüggéseiről. A Kereszténység és Európa című tanácskozás előadói Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke voltak. Kápolnai Dezső, a Rudnay Sándor Városvédő és Kulturális Egyesület elnöke köszöntőjét Kipke Ferenc olvasta föl, majd Kiss-Rigó László püspök, a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte a megjelenteket. A konferencia első előadója Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. „Európaiak vagyunk, több mint ezer éve, mint ahogyan a határainkon túl élő testvéreink is magyarok, függetlenül minden idegen megszállástól, elnyomástól, vagy a félrevezetettek véleményétől" - kezdte előadását a jegybank-elnök, aki Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásának nehézségeiről szólt: „... a gazdasági növekedésünk üteme nem felgyorsul, hanem lelassul, nő az ország adóssága és egyre távolabb kerülünk az euró bevezetésének kemény követelményeitől. (...) az ilyen gazdaságpolitikának pedig csalódás és kiábrándultság lehet a következménye. (...) nincs rendben az állam gazdálkodása, túlzott kiadásokkal, magas adókkal, felesleges bürokráciával és megengedhetetlen deficittel dolgozik az államháztartás, akadályozva és visszahúzva ezzel az egész gazdaság fejlődését, csökkentve versenyképességét. Mindezen nehézségek ellenére úgy gondolom, bízhatunk a fellendülésben, de csak akkor, ha tudomásul vesszük, hogy nagyon keményen meg kell dolgoznunk érte. Miért vagyok ilyen optimista... ? Bízom ezeréves értékrendünkben. Ezeréves kereszténységünk alatt többször talpra álltunk. Csak azok tudnak modern és erős gazdaságot felépíteni, akik hisznek a jövőben, szeretik családjukat és embertársaikat és világosan meg tudják különböztetni az értékeset a szeméttől. Nem akarom lebecsülni a gazdaságpolitikusok szerepét, de erős gazdaság csak erős társadalomból nőhet ki. Ma pedig nem vagyunk jó helyzetben, de ha sokan összefogunk, _ saját helyzetünkön javíthatunk. így lehetünk mi is igazán európai polgárok" - zárta mondandóját Járai Zsigmond. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kereszténység és a jog kapcsolatáról beszélt: „az Európai Unió alkotmányának preambuluma nem tartalmazza a kereszténységre vonatkozó kitételeket, (...) így az az álláspont, hogy a kereszténység Európa alapja, nem kapott helyet az unió alkotmányában" - mondta. Hozzátette: az egyház nem szenvedett ezáltal vereséget, hiszen az Európai Unió tiszteletben tartja a keresztény értékeket, csakúgy, mint az egyházak belső szabályait, ugyanis nem tagadja le azt, hogy Európa gyökerei a keresztény világnézetbe nyúlnak. „Az Európai Unió politikai akarata, gazdasági, pénzügyi, katonai együttműködése" mind üres lenne a keresztény lelkiség nélkül, ami ezen együttes cselekvéseknek az alapja. „Világunk, Európa, az egyház és a hívők választás előtt állnak: válaszfalakat építünk vagy átfogó világrendet az igazság és az egyenlőség alapján. Az előbbiről számtalanszor bebizonyosodott, hogy a háború útja, míg utóbbi, ha a hitet megőrzik, a békéé" - fejezte be előadását a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ezután Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke osztotta meg gondolatait Becket Tamásról, az általa vállalt értékekről. Ezzel kapcsolatban párhuzamot vont az akkori és mai európaiság eszménye között. „Becket (...) kockázatot vállalt, mert örök emberi értékeket akart védeni, mert önös érdekei elé helyezte a közösség szolgálatát" kezdte előadását az Akadémia elnöke. „Becket cselekedete példázza az egyén küzdelmét a közösségi értékekért, a többség érdekében. ... példázza, hogy a jogtalan bántalmazás elszenvedése közösséget teremtő erő lehet - emelte ki az akadémiai elnök-, hiszen valamit elszenvedni nem más, mint a krisztusi főparancsot krisztusi türelemmel megcselekedni." „Vajon mint egy nagy közösség tagjai alkalmasak vagyunk-e erre? Gondolunk-e a többség érdekeire ? " - tette föl előadásának fő kérdését Vizy E. Szilveszter. „Valamennyiünk közös 'szenvedése', 'elszenvedés-élménye' a hónap elején lezajlott népszavazás volt a kettős állampolgárságról, ahol egyénenként kellett dönteni, hogy testvéreinknek, a határon kívül élő magyaroknak nyitva hagyjuk-e házunk, hazánk ajtaját. (...) A sok egyéni-személyes döntés ... a nemzeti szolidaritásnak, az áldozatvállalásnak - amely az „elszenvedés" létformája - csak csekély formáját mutatta fel. Mit jelent tehát európainak lenni ? - tehetjük föl a kérdést. Jelenti a felelősségvállalást egymásért nem pedig egymás legyőzését vagy kirekesztését. Jelenti önmagunk értékeinek vállalását és kibontakoztatásátjelenti a nyitottságot, jelenti az állandó önművelést, jelenti az értékek megőrzését, jelenti az európaiság a hűséget saját közösségünkhöz, jelenti, hogy egyszerre tudunk nemzeti lenni és európai. Európainak lenni tehát azt jelenti, hogy fel tudjuk tenni azt a kérdést: és most ? A kérdésre a választ nekünk, magyaroknak, angoloknak, Tamás és Lukács érsek késői honfitársainak, nekünk európaiaknak kell személyes példamutatással megadnunk, ahogy ezt ma itt Esztergom lakosai megteszik" - fejtette ki az Akadémia elnöke. Az emlékülést a canterburyi delegáció tagjainak - Martin Vye főpolgármester, Denis Moss és Richárd Marsh kanonokok -, valamint Meggyes Tamás polgármester üdvözlete zárta.
