Esztergom és Vidéke, 2005

2005-02-17 / 7. szám

4 2005. február 17. Esztergom nagy tisztelője: Szörényi Levente hatvan éves Mi, esztergomiak időnként bizony kritizáljuk városunkat, annak ellenére, hogy az itt megforduló vendégek, főleg a művészek csodálattal, élményekkel távoznak innen, és sokan többször vissza is térnek. Sőt - mint azt Babits és Csoóri példája is igazolja - még nyaralót is vásárolnak városunk valamelyik, a művészek szempontjából fontos területen. Csoóri Sándort a közelmúltban köszöntöttük 75. születésnapja alkalmából. De van városunknak még egy nemzetközi hírű tisztelője, mondhatnánk szerelmese - Szörényi Levente zeneszerző, az Illés zenekar egyik megalapítója, aki szintén 2005-ben kerek születésnapot ünnepel: Szörényi Levente még kimondani is furcsa - az idén ünnepli hatvanadik születésnapját! E sorok írója, mint sokan mások, az ő zenéjére cseperedett fel a hatvanas-hetvenes években. Emlékszem még az 1966-os táncdalfesztiválra, melyet Illésék nyertek meg, méghozzá egy olyan számmal, melynek zenéjében már feltűnt a népzene. Új műfajt teremtettek, az olyan rock-zenét, mely a különböző, elsősorban magyar népzene motívumait is magában foglalja. És a szövegek...! Bródy János költői szövegei nemcsak szépek és költőiek voltak, de ami addig szokatlan volt ebben a műfajban - fontos társadalmi, közéleti, sőt politikai tartalommal is bírtak. Máig a fülemben cseng az a nótájuk, amit főleg Koncz Zsuzsa énekelt „Csak arra kérlek, hogy ne vágj ki minden fát / Inkább néha-néha lazíts egy fél órát..." Aztán felbomlott az Illés és megalakult a Fonográf, a Tolcsvay, jóval később a Kormorán, majd a felvidéki Ghymes, akik - csakúgy mint legújabb utóduk, a kiváló Nox együttes rockosított népzenét játszottak. Aztán 1983-ban jött az „István, a király" rock-opera fergeteges sikerű bemutatója... És itt jön be a képbe az esztergomi kapcsolat. A kilencvenes években Szörényiéknek, az előbb említetteken kívül, más darabjait is bemutatták Esztergomban a történelmi környezetben, a Várhegyen. Akkoriban lett „szerelmes" városunkba Levente. Ő egyébként az utóbbi években nemcsak zeneszerzéssel, zenéléssel foglalkozik, hanem a magyar őstörténetnek is nagy kutatója. Főleg a honfoglalás előtti és utáni magyar história izgatja, a hun-magyar rokonság, népünk ázsiai eredete, népi kultúrája. A tévéből hallottam, hogy Szörényi születésnapja alkalmából Erdélyben, Csíkszeredán fognak hatalmas ünnepi koncertet tartani, melyre újra összeáll a legendás Illés együttes. A nyáron pedig a hajógyári szigeten lesz egy ünnepi koncertjük. Nekünk, esztergomiaknak is illene meghívni, köszönteni őt. Hiszen néhány éve is olyan nemes szavakkal nyilatkozott városunkból: „Esztergom szent város. A magyar történelem bölcsője. Úgy kell vigyáznunk rá, mint nemzeti kincsünkre!" (-zső) .Erdei Manó" kiállítása / Sőtér Gergely természetfotós tárlata február 7-én nyílt meg a Dobó Galériában. A tárlatnyitás látogatói régi, kedves ismerősként fogadták a kiállítót. Kovács Ildikó megnyitójában ezt így fogalmazta meg: „Sőtér Gergely Szekeres Jánossal jár az erdőbe vadászni, s ülnek méla lesben. Esetleg órákig. Emlékeznünk kell rá, hogy a Dobó Galéria léte Szekeres tanár úr tanítványainak kiállításával indult jó másfél évtizede." (Másrészt, nem véletlenül hívják a természetfotós sorstársak Sőtér Gergelyt Erdei Manónak! Ez elsősorban nem a küllem miatt van, hanem azért, amit lát és megörökít.) „Szoros és meghitt kapcsolatban áll az őt körülvevő természettel, türelemmel várja ki a megörökítendő pillanatot. " Mostanában, amikor a televízióban nem a szép tájakat látjuk, hanem a megrázó erejű természeti katasztrófákat, szinte üdítő, gyógyító jelenség egy-egy természetfotó-kiállítás. Ezért is jó és hasznos, ha iskolagalériákban rendezik: érdeklődést kelt a természet iránt, annak szeretetére, megbecsülésére tanít. Talán még egy-egy túrára is felkelti a TV előtt üldögélő ifjúságot! A kiállítás tartalma egyszerűen is összefoglalható: magyar tájak állat- és növényvilága. Am a tájak változatosak, mert más a Kiskunság és a más a hegyek hangulata. Mást találunk a Gerecsében és mást a Pilisben. A Szivárvány és az Aratás Petőfi Sándor alföldi tájverseit idézi fel képzeletünkben. A Gemenci hangulat és a Tavaszi ár a vizes erdők életét, színeit, állatvilágát ábrázolja. Az őszi szarvasbőgések idején elkapott pillanatok, állatportrék: a Begerjedve, Bőgés, Bikaviadal, Udvarlás, Herceg és Teli torokból címeket viselik. Az „Utolsó nagykovácsi bikám" képnek pedig külön története van: jó pár évvel ezelőtti ez az érzelmi kisajátítás és maga a fotó is. Ahol valamikor szarvasbikák bőgtek a nagykovácsi erdőszélen, ma turisták zsonganak, s éppen addig ér a nemrég felépült lakópark... Megnyugtató őszi hangulatokat idéz a pilisi Napfényes tisztás, a Legelésző lapátosok (dámvadak), a sejtelmesen ködös Páratenger, a Ködben és az Ősz a csíkos úton. Madarak elevenednek meg a Kígyónyakú gémen és a Fácán ragyogó tollaiban. A Pillangó pedig maga a napfényes, nyári, sárgás színek tobzódása. Az állatportrék közül még kitűnik a havon Pihenő róka és a Vukkok csoportja: négy ap-róka róka egykedvű, szemlélődő, pihenő és kíváncsi pofácskája. Igazi élményt nyújtó kiállítást láthatunk. Kérem, tekintsék meg! A tárlat március elsejéig tart nyitja. Horváth Gáborné dr. Diákszínjátszók Esztergomban A balassagyarmati székhelyű Balassi Bálint Gimnázium színjátszó tanulói ma, február 17-én 13 órai kezdettel a Szent István Gimnázium dísztermében mutatják be Balassa Bálint: Szép magyar komédia című művét. A színjátékot a Szent István Gimnázium és a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola tanulói tekintik meg zártkörű előadás keretében. Francia vendégek érkeztek a Balassa Gazdasági Szakközépiskolába A franciaországi Cambrai városában működő Lycée Technique Privé La Sagesse iskola igazgatója és szakmai igazgató-helyettese február 16-án városunkba érkeztek. A kétnapos itt tartózkodásuk alatt esztergomi testvériskolájuknál, a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskolánál tesznek látogatást a francia vendégek. A találkozó ideje alatt a két iskola vezetése egyezteti a francia szakács tanulók áprilisban lebonyolítandó gyakorlati programját, a közös EU-s pályázati lehetőségeket, és az esztergomi tanulók őszi viszontlátogatásának programját. A delegációt Esztergom Város Önkormányzatának képviseletében dr. Magyar György, az Oktatási és Ifjúsági Bizottság elnöke is fogadja. Tárlatról - tárlatra A Bajor Ágost Művelődési Házban február 27-éig látható Párma Zsolt első önálló kiállításának alkotásai. A Duna Múzeum Európai Közép Galériája február 27-éig - kedd kivételével naponta 10-16 óra között - Huszti János és Mórocz Viktor kiállítására válj a az érdeklődő látogatókat. Fel

törekvő magyar film Statisztikai adatok szerint minden tizedik ember, aki manapság bemegy egy hazai moziba magyar filmre vált jegyet. Á filmszakma szerint ez nem csak száraz, számítások útján nyert adat, hanem bizonyíték a 2004. évi II. törvény (Mozgóképtörvény) sikerességére. E törvény keletkezése után hozták létre a Nemzeti Filmirodát (NFI), melynek elsődleges célja: létrejöttével hitelességet kölcsönözni a magyar filmszakmának. Az NFI meg is kezdte „hitelesítő" feladatát, s létrehozta az ún. Szakmai regisztert, amibe az eddig rendelkezésre álló alig több mint fél év alatt 360, a filmes szakmában tevékenykedő cég nyert felvételt. A Filmiroda keretein belül működik az ötfős Filmszakmai, valamint a szintén ötfős Korhatár Bizottság, ami kidolgozta a magyar korhatározás szabályozását. Mindkét bizottság az NFI erre a célra kialakított vetítőjében, heti rendszerességgel tartott ülésein tekinti meg a bemutatás, terjesztés előtt álló filmalkotásokat. A Filmiroda így 2004 decemberéig 129 moziban bemutatásra kerülő és 519 DVD- és VHS-formátumban megjelenő filmalkotást sorolt be, illetve ellátott korhatár-megjelölésekkel. A kiadott 648 korhatár-besorolási határozat ellen eddig a terjesztők összesen két alkalommal fellebbeztek. Az NFI végzi ezen felül az Art film kategóriába való besorolást, és az Art mozik regisztrációját is. Azonban legfontosabb feladata a filmkészítést támogató rendszer működtetése. Az NFI besorolási eljárása egy pontrendszeren alapul, mely azt vizsgálja, hogy mennyi magyar elemet tartalmaz az elkészítésre váró film, majd az elért pontok alapján határozzák meg az adható támogatás mértékét. Ezek után a nyilvántartásba vétel szakasza következik, majd megkezdődik a gyártási periódus, az egész folyamatot pedig egy ellenőrzési szakasz zárja. A rendszer eddigi sikeréhez kapcsolódik, hogy a filmkészítés folyamatába történő magántőke bevonás nagyon jó úton halad, ami nagyban segíti és remélhetőleg a jövőben is segíteni fogja a filmkészítőket. Az NFI természetesen adatgyűjtést is végez a Központi Statisztikai Hivatallal karöltve, melynek két fajtája van. Az egyik az ún. OSAP felmérések, melyek minden szakmai területre kiterjednek (gyártás, forgalmazás, szinkronizálás stb.). Az adatszerzés másik fajtája az, hogy a moziktól és a forgalmazóktól külön-külön begyűjtött információkat összevetik, s ezekből vonnak le következtetéseket, és ha eltéréseket tapasztalnak, akkor a hibát vétők ellen eljárást kezdeményezhetnek. Magyarország uniós csatlakozása óta részt vesz az Európai Unió Media Programjában, melyet az EU az európai audiovizuális ipar és audiovizuális művek támogatására 1991-ben hozott létre. A jelenlegi MEDIA Plus a harmadik ilyen, eredetileg öt évre tervezett támogatási rendszer, amit az unió bővítése miatt egy évvel meghosszabbítottak, így 2006 végéig tart. A Media Program az audiovizuális alkotási folyamat két szakaszához tartozó tevékenységekhez nyújt támogatást: a gyártást megelőző (szakemberek képzése, és a gyártási folyamatok előkészítése) és a gyártást követő szakaszokban (filmművészeti alkotások és audiovizuális programok forgalmazása és promóciója, valamint a filmfesztivál-szervezés támogatása). A program információs irodájaként létrehozták a Media Desk Magyarország Irodát, melynek elsődleges feladata tájékoztatni az audiovizuális területen tevékenykedő cégeket és szakembereket a Media Program pályázati lehetőségeiről, nyilvánossá tenni a pályázati kiírásokat, és segítséget nyújtani a pályázatok elkészítéséhez. Külön öröm, hogy 2004-ben magyar filmekkel a világ mintegy 280 fesztiválján és kulturális rendezvényén találkozhatott a külföldi közönség. Rengeteg díjat is sikerült elhódítaniuk játékfilmjeinknek. A teljesség igénye nélkül néhányat felsorolnék: a Berlinalén Fliegauf Benedek Dealer című filmje a Berliner Zeitung olvasói díját nyerte el, míg a Mar de Plataban rendezett fesztiválon ugyanő megkapta a legjobb rendezés díját is; Cannesban Antal Nimród Kontroll című alkotása aratott sikert és elnyerte az Ifjúsági díjat; Kairóban pedig Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című művében szereplő Bagaméri Eszter nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat. Köztudomású ezen felül, hogy idén Antal Nimród Konntrollját terjesztették fel magyar részről a legjobb külföldi film Oscar-díjára, ám az ünnepélyes ceremóniára kiválasztott öt jelölt közé már nem került be. Mindezek miatt az idei, azaz a 36. Magyar Filmszemle már a mozgóképtörvény sikerességének elemzésére és talán óvatos bizakodásra is lehetőséget nyújtott. Ezt a bizakodást akár alá is támaszthatja, hogy a szemlét szervező bizottság jelentése szerint az idei filmszemle hat helyszínén - a Mammut moziban, a Millenáris Teátrumban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Budapest Kongresszusi Központban és a Bem moziban - mintegy ötezerrel több néző látogatta a vetítéseket, mint 2004-ben, s így közel 50 ezerre nőtt az érdeklődők száma. Az idei szemlézés fontosabb díjai a következőképp alakultak: a szemle fődíját Vranik Roland első filmes rendező alkotása, a Fekete kefe érdemelte ki; a legjobb rendezés díját Gárdos Péternek ítélte a zsűri A porcelánbaba című művéért; legjobb női alakításnak Gryllus Dorka Dallas Pashamende-i játékát tartotta a zsűri, míg a legjobb férfi alakítás díját Cserhalmi György vehette át, aki két filmben (A temetetlen halott, A fény ösvényei) is látható volt a szemlén. A legjobb első filmes rendező idén Mispál Attila lett, aki A fény ösvényei című filmet álmodta vászonra. A dokumentumfilmek között legjobbnak Kocsis Tibor Új Eldorádó című felkavaró filmje bizonyult. A fiatalság képviseletében az ország válogatott filmszakos hallgatóiból álló bizottság, a Diákzsűri, az alábbi műveket díjazta a fontosabb kategóriákban: a nagyjátékfilmnek járó fődíjat Mispál Attila A fény ösvényei című alkotása szerezte meg, a legjobb első filmnek Szekeres Csaba Kinder Garden-jét tartották, míg a dokumentumfilm kategóriában Zsigmond Dezső győzedelmeskedett Csigavár című filmjével. A filmszemle zárásaként február 8-án, a nagyközönség elől még elzárva, bemutatták Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét. Tehát összességében elmondható, hogy a magyar film iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a filmek minősége javuló tendenciát mutat és bízhatunk benne, hogy a Mozgóképtörvény (ha használatának könnyebbé tételéhez némi változtatásra szükség is lesz) feltámaszthatja a magyar kultúra egyik, néhány évig háttérbe kényszerített szegmensét. Bódi Gergő