Esztergom és Vidéke, 2005

2005-02-03 / 5. szám

2005. február 3. eszcemxn 6S vip^frg 3 Kamarai felmérés a vállalkozások helyzetéről „Esztergom az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, ez az első alkalom, hogy Esztergom az Alkotmánybírósághoz fordul. Történelmipillanat" - mondta Knapp János Pál alpolgármester a január 26-án tartott sajtótájékoztatón. - Esztergom Város Önkormányzata a mai napon (2005. január 26.) - jogi képviselőjén, a témakörben szakmai reputációval rendelkező Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodán keresztül - az Alkotmánybírósághoz indítványt nyújtott be az Esztergom belterületén található regionális víziközműnek kizárólagos állami tulajdonnak való minősítésével szemben. A tizenhárom oldalas indítvány részletesen megindokolja, hogy miért tartja alkotmányellenesnek azt a jogi szabályozást, amely megakadályozza azt, hogy Esztergom Város Önkormányzata - hasonlóan más önkormányzatokhoz - nem juthat hozzá a belterületükön lévő víziközműveihez, és ezáltal nem rendelkezik ráhatással a város ivóvíz- és szennyvíz-ellátása területén, annak ellenére, hogy a közműhálózat fejlesztésében a rendszerváltás óta anyagilag is részt vállal. Mint közismert, Esztergom Város Önkormányzata 2004. december 5-én helyi népszavazást tartott, melynek során a népszavazáson megjelentek döntő többsége amellett voksolt, hogy a város polgárainak egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében a sérülékeny Duna-vizet karsztvízzel kívánja kiváltani és a lakosság egyetértett azzal, hogy a város kérje ki az államtól az önkormányzatot megillető víziközműveket azok városi üzemeltetése céljából. Ennek indoka az elmúlt év nyarán bekövetkezett dunai szennyezés, amelynek következtében Esztergom polgárai az ivóvízellátás területén, önhibájukon kívül kiszolgáltatott helyzetben és veszélyeztetettnek érezték magukat. Az alkotmánybírósági eljárás mellett a város vezetői jogi képviselőik társaságában tárgyalásokat kezdtek a jelenlegi szolgáltató Észak-dunántúli Regionális Vízmű Rt., valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőjével. A megbeszélésen a város képviseletében elhangzott, hogy a változtatás , igénye nincs összefüggésben az ÉDV Rt. szolgáltatásainak színvonalával, ugyanakkor a város igényt tart arra, hogy kontrollszerephez jusson az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés területén. A minisztérium képviselője is megerősítette, hogy a jogi szabályozással kapcsolatosan jogosan merülhetnek fel aggályok, ugyanakkor reményét fejezte ki egy megállapodás létrejöttéhez. Az EDV Rt. egy koncepciót nyújtott át a város vezetőjének, amelyben több megoldási javaslat is szerepel. A felek megállapodtak abban, hogy a közeljövőben valamennyi alternatívát áttekintik, illetőleg elfogadták azt is, hogy a város azon javaslatait is megvitatják, amelyben a város a műszaki és jogi: tulajdonjogi és üzemeltetési elképzeléseit meghatározza, és a tárgyalásokat a megegyezés érdekében tovább folytatják. A választ továbbra is várjuk Sajtóhírből értesültünk arról, hogy két esztergomi MSZP-s képviselőt, Nagy Beát és Tóth Józsefet kizártak a párttagok sorából. Mivel a városban különböző ok-variánsok terjednek, január 28-án egy faxon továbbított levélben arra kértük Láposi Elzát, az MSZP Térségi Szervezete elnökét, hogy amennyiben ez nem képez párt titkot - szíveskedjen kifejteni a Térségi Szervezet hivatalos álláspontját ezzel kapcsolatosan. Mivel Esztergom képviselő-testületének két tagjáról van szó, elsősorban az érdekel: a helyi szervezet döntése milyen következményekkel jár a két képviselő testületi munkáját illetően? A hétfő délutáni lapzártáig azonban válasz nem érkezett, csupán egy telefonértesítés, hogy a szerkesztőség kérését megkapták az esztergomi irodában, de a címzettet - az elnökasszonyt - nem tudják elérni. Mi azonban továbbra is várjuk a választ a fenti kérdésekre, amelyeket természetesen az egyik érintettnek, Nagy Bea önkormányzati képviselőnek is feltettünk. Az ő válasza lapzárta előtt megérkezett, és itt olvasható. (Ps) A versenyképesség, a piaci helyzet, a vállalkozások jövedelmezősége mind-mind fontos meghatározói a működésüknek. A vállalkozások körében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos felmérést végzett. A kapott válaszok alapján általános érvényű megállapítások születtek, melyek vonatkoznak Esztergomra és térségére is. A gazdasági életben napjainkban érvényben lévő ÁFA-kulcsok, a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok együttesen rövid távú célokat szolgálnak. A kis és közepes vállalkozásoktól beérkezett értékelések alapján lemérhető volt, hogy a kormányzat rövid távú egyensúly-célra törekszik. A közéletben is nyilvánvaló, hogy tartóssá vált a jegybank és a kormány közötti feszültség, mely tovább rontja a helyzetet. A gazdasági helyzet rákfenéje, hogy a költségvetés folyó fizetési mérleg hiányajelentős. Ezzel bármikor gyengülhet a forint stabilitása. Magas a kamatszint, mely a vállalkozókat és a lakosságot is terheli. Drága a pénzhez jutás, a finanszírozási költségek emelkedésével csökken a vállalkozások eredménye, szűkül a fejlesztési lehetőségük. Sok szó esett a forint erősödéséről, melyet a kormányzat is hátrányosnak ítélt. Emlékezhetünk rá, hogy egy évvel ezelőtt az euró árfolyama 260-262 forint körül mozgott. Jelenlegi árfolyama 244-245 forint. Abban az időben a hazai termelőknek ez országos szinten 150-170 milliárd veszteséget okozott. Ugyanakkor senki nem beszélt arról, hogy a beszállítások esetében ez 320-325 milliárd forint hasznot jelentett. Kis és közepes vállalkozóinknak is az lenne a kedvező, ha mielőbb sor kerülhetne az euró bevezetésére. Az országos kamarai felmérés is megerősítette, hogy vállalkozóink számára is érthetetlenek a politikai indíttatású viták, a fölösleges számháborúk. Az lenne az ildomos, ha a politikai szereplők a közös érdekekre és a közgazdasági törvényszerűségekre koncentrálnának. A gazdasági és a társadalmi életben végre alakuljon ki a megegyezés. A Kamara országos felmérése alapján nyilvánvaló: a vállalkozói réteg véleményét minden esetben meg kell kérni a változások és a gazdaságba való beavatkozások során. A Tisza Élővilágának Emléknapja és a Vizes Élőhelyek Világnapja Február első két napja két környezetvédelmi jeles nappal indult: február 1. a Tisza Élővilágának Emléknapja, míg február 2. a Vizes Élőhelyek Nemzetközi Világnapja. Egyesületünk e jeles napok alkalmából a helyi középiskolák számára készített tablókat, amelyeken a helyi vizek állapotáról, a tengerek beszennyezéséről, vagy többek közt a tiszai ciánszennyezésről olvashatnak a diákok. A tablók az Árpád-házi Szent Erzsébet szakközépiskolában kerültek kihelyezésre és reményeink szerint a többi iskolába is eljutnak a későbbiekben. A Tiszai Élővilágának Emléknapja, a tiszai ciánszennyezésre emlékezik. Szomorú aktualitása a Verespatakra tervezett ciános technológiájú aranybánya, amely 40-szer nagyobb tározóval dolgozna, mint a 2000. évi katasztrófát kiváltó nagybányai. A Vizes Élőhelyek Világnapja 1971-ben az iráni Ramsarban aláírt, a vizes élőhelyek védelmét előmozdító nemzetközi szerződés napjára emlékezik. A vizes élőhelyek olyan területek, melyek átmenetet képeznek a vízi és szárazföldi környezet között. Ilyenek a patakpartok, lápok, mocsarak. Ezek az élőhelyek kiemelt szerepet játszanak a biológiai sokféleség fenntartásában. A vizes élőhelyek védelmének fontosságát az ázsiai szökőár mutatta meg, a mangrove erdők és a korallzátonyok, ahol fennmaradtak jelentősen csökkenteni tudták a pusztítás mértékét. Magyarország 23 nemzetközileg is elismert vizes élőhellyel rendelkezik, hozzánk legközelebbi az Ipoly-völgy és a tatai Öreg-tó található. A vizes élőhelyek rendkívül hasznosak, csökkentik az árvizek magasságát, újratöltik a kimerülő felszín alatti vízbázisokat. Természetes víztisztítóként működnek és kiegyensúlyozottabbá teszik egyre szélsőségesebbé váló időjárásunkat. Emellett génbankok, melyek menedéket nyújtanak számos kihalófélben lévő faj számára. Gazdasági hasznuk is jelentős lehet, amennyiben helyesen használják őket. Jellemző, hogy egy vizes élőhely nyolcszor hatékonyabban alakítja át a napenergiát növényi anyaggá, mint egy szántóföld. Esztergomi Környezetkultúra Egyesület „Mi nem ástuk, hanem temettük az árkokat' - Az úgynevezett ügyünk még tavaly novemberben kezdődött, amikor a párt nevében fegyelmi eljárást indítottak ellenem és Tóth József szintén szocialista képviselőtársam ellen. Azzal vádoltak minket, hogy kiszakadtunk a frakcióból, de a fő indok az volt, hogy bizottsági munkát vállaltunk, illetve, hogy együtt próbáltunk dolgozni a város vezetésével Esztergomért. Áztán egész decemberben nem kaptunk semmiféle tájékoztatást ügyünk állásáról, januárban viszont párt-meghallgatásra hívtak mindkettőnket. Ezen én nem tudtam részt venni, így utólag, meghallgatásom nélkül egyszerűen tudomásomra hozták az etikai bizottság döntését, vagyis hogy kizártak az MSZP soraiból. Az indok: nem fizettem tagdíjat már egy éve. Ugyancsak kizárták Tóth képviselőtársamat is. Sajnos azt kell mondanom: az MSZP esztergomi vezetése hatalomnak, nem pedig szolgálatnak tekinti a város irányítását, szolgálatát. Kitűnt ez akkor is, amikor eltávolításomkor bűnömül rótták fel, hogy szóba álltam egy fideszes képviselő-társammal. Az volt az érzésem: szocialista párttársaim mindmáig nem tudták elfogadni, méltóságteljesen tudomásul venni, hogy Esztergomban az MSZP nem nyerte meg a választásokat. Ezért nem is tudtak és nem is akartak soha együttműködni Esztergom érdekében a város vezetésével, s ez igaz Láposi Elzára, a térségi szervezet vezetőjére is. En őszintén gondolom: nem kéne folyamatosan árkot ásni, hanem éppen azokat kellene betemetni. Mi Tóth Józseffel nem ástuk, hanem temettük az árkokat! Mert, bár más-más pártban is politizálunk, egy városban élünk mindannyian, ezért a település céljai is közösek - fejtette ki Nagy Bea. A kizárt képviselő ugyanakkor elismerte, hogy egy ideig valóban nem fizetett egyikük sem tagdíjat. Ilyen korábban is előfordult már, de akkor utólag rendezték a hiányt. Esztergom az Alkotmánybírósághoz fordul a víziközmű-üggyel