Esztergom és Vidéke, 2005

2005-09-01 / 35-36. szám

Fölglrmesterf TTfv Heüscber ' 2500 Eszter. TfL: 33/523470, Fax.; üsvmeke %mi istuan mimmA a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója! '-öpy^ér iU u ^ POLGÁRI HETILAP www. esztergomesvideke. hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 35-36. szám 2005. szeptember 1. 8 oldal Ára: 100 Ft Szent István-napok (sms) Három napig tartott, de bő műsorkínálata és a párhuzamos prog­ramlehetőségek miatt ugyancsak tartalmas kikapcsolódást, emlékezetes időtöltést kínált a Szent István-napok forgatagában való elvegyülés az idei évben. A tavalyi helyszínek, a Várhegy és a Víziváros mellett (ami most is ki­bővült a kézművesek műhelyeivel az Erzsébet-parkban) a Dalí-kiállítás és a Nemzetközi Monteverdi Kórusfesztivál tartogatott egyéb élményeket az ér­deklődők számára, megnehezítve olykor a különböző műsorok közötti vá­lasztást. Pénteken a Wass Albertnek szentelt szárnyas képkiállítás megnyitója után a Kecskés együttes állt színpadra, felidézve a régi korok énekeit, zené­jét. Ezt követően (egy kicsit visszábblépve a történelmi korok között) egy ki­sebb létszámú körmenet és az azt követő templomi énekelőadás keretében mutatták be a Szent István tiszteletére írt 11. századi vesperás rekonstruált változatát. Ennek helyszíne a vízivárosi templom volt (mely előtt az Arany­sólyom Lovagrend vitézei álltak sorfalat), s a szép gregorián ének hallgatása közben csupán az a momentum gondolkoztathatta el a hallgatóságot, hogy a szentélyben előadott liturgikus szertartást miért papnak öltözött énekesek játsszák el, csupán formálisan. A templomban ezután a III. Nemzetközi Monteverdi Kórusfesztivál nagy sikert arató zárókoncertje következett, míg a Kis-Duna partján a Veracruz együttes zenélt. Ezalatt a környéken már gyűlt a tömeg a népszerű tűzijáték megszemlélésére, amelyet idén a vízen pattogó petárdák, valamint a legyezőszerűen egymás fölé boroló sűrű fény­rajzok tettek igazán látványossá és emlékezetessé. Ez éjszaka folyamán még egy chicagói énekesnő, Sherry Williams szórakoztatta a nagyérdeműt - han­gulatos zenéje azonban megfosztotta a tömeget a hajnalig tartó utcabálok közösségi élményétől. Augusztus 20-án és 21-én a Várhegy ugyancsak bené­pesült, s a gyermek ügyességi játékok, a kézművesek bemutatói mellett a vá­rosrészek hagyományos vetélkedőjére is sor került. (A pálmát idén a Szent­tamás-hegy csapata vitte el.) (Folytatás a 6. oldalon) A Fürdő SPA Rt. közleménye az élményfürdőről Az épülő élményfürdőnél jelenleg 180 főnyi szakember dolgozik. A nagy esőzések meghiúsították az au­tóparkoló augusztus 20-ai tervezett elkészülését, ezért ezek a munkák jelenleg is folynak. A parkolóterület - ha újabb eső nem nehezíti az épí­tését - a buszfordulót leszámítva, amely még munkaterület -, a követ­kező hét folyamán elkészül. A külső mesterségesen patinásí­tott rézlemezek a napozóteraszok fe­lett a napokban végső helyükre ke­rülnek, és akkor elbontják a hídhoz vezető útról jelenleg látható állvány­zatot, majd megkezdődik ezen tera­szok füvesítése. Az utca felől szintén már látha­tó az élményfürdő mögötti külső csúszda lépcsőszerkezete, illetve áll­nak a fő tartópillérek is. A spirális formában tekeredő csúszdaelemeket daruval már helyükre emelték. A külső medencéknél a virágtartó vá­lyúkat építik. A beltérben is egyidejűleg folyik a munka, a javítások végső szaka­szukba értek, az állmennyezeteket, a világító egységeket a földszinti blokkokban felhelyezték. A gyógyászati részlegen vala­mennyi szerelvényt felszerelték, a gyógymedence fölé akusztikai ele­mek kerültek, a medencébe pedig beépítették a korlátokat, kapaszko­dókat, és lassan feltöltik vízzel. A vizsgálókban hétfőtől gyógyászati gépszerelők vették át a munkát, az orvostechnológiát építik be. Mind a gyógyászati területen, mind a belső medencetér körüli öltöző helyisé­gekre ajtók kerültek, valamint a helyszínre szállították már az öltö­zőszekrényeket, amelyeket e hét fo­lyamán állítanak a helyükre a szak­emberek. Az élményfürdő emeleti well­ness területén is aktívan folyik a munka: a két nagy pihenőtér burko­lási munkáin túl már felállították a felső pihenőre vezető csigalépcsőt is, jelenleg a zuhanypanelek mozaikkal való burkolása folyik. Az élményfürdő barlangelemei is megérkeztek, napokon belül kezdik felépíteni azt a hatalmas barlang­rendszert, amelyen keresztül megy majd a már látható két óriás csúsz­da. E héten megdől az építkezésen dolgozó szakembergárda létszámá­nak rekordja, várhatóan több mint kétszáz ember fog dolgozni továbbra is nyújtott műszakban, hétfőtől szombatig reggel 7 órától este 7 órá­ig Ruzsinszky István felügyeletével. Minden kisdiák ötezer forintos iskolakezdési támogatást kap a várostól Az augusztus 25-ei testületi ülésen fogadták el a kép­viselők Meggyes Tamás polgármester javaslatát, mely­nek értelmében minden esztergomi általános iskolás di­ák ötezer forintos iskolakezdési támogatásban részesül. A korábbi, a fölnövekvő esztergomi fiatalok életkezdésé­hez nyújtott támogatás - a Szent Miklós Alap az Eszter­gomi Gyermekekért - fokozatosan városi programmá, a Szent Miklós-programmá bővül - indokolta javaslatát a polgármester. Azért kell e kezdeményezésünket tovább­fejleszteni, hogy a városunkban felnövekvő gyermekek neveléséhez, taníttatásához szüleik megfelelő támoga­tást kapjanak. A későbbiekben minden évben határozat­tal állapítják meg a tanévkezdési támogatás összegét, amelyből a múlt csütörtöki elhatározás szerint jövőre már a középiskolás diákok is részesülnek. Az idei támo­gatásra mintegy hétmillió forintot fordít városunk, az ötezer forintos összegekhez azok az Esztergomban élő iskolások jutnak hozzá, akik valamely, a városban mű­ködődő oktatási intézményben kezdik meg az általános iskola 1-8. évfolyamát. Tizenöt utca szilárd burkolatát újítják föl Tizenöt, megépítése óta leromlott állapotba került esztergomi utca teljes burkolat-felújításáról is döntött a város önkormányzati képviselő-testülete. A tízezer négyzetméternyi felület felújítására harmincötmillió fo­rintot irányzott elő Meggyes Tamás polgármester teg­nap elfogadott javaslata, amelynek értelmében a nyílt, egyszerűsített közbeszerzési eljárás gyors lezárását kö­vetően megkezdődő munkák nyomán a tél megérkezésé­ig be is fejezik a munkákat. Nemcsak a nagyméretű, több helyütt egymásba érő kátyúk tűnnek el, hanem ter­mészetesen a közmű-szerelvényeket, akna fedlapokat, tűzcsapszekrényeket és víznyelőket is a kialakítandó új aszfaltréteg szintjére emelik. Esztergomban az év elejétől az önkormányzat alkal­mazásában álló munkacsoport tünteti el a kátyúkat a város utcáin. A város eszközeivel dolgozó csapat műkö­désére tizenegymillió forintot fordított eddig az önkor­mányzat, és közel százhatvan köbméternyi aszfaltot te­rítettek le az úthibák kijavítása során. A most elinduló harmincötmilliós beruházás azokon az utcákon javít, ahol ezek az eszközök már nem elegendőek. Többek közt az Esztergom-kgrtvárosi Kassai utca és a Vasút sor, a búbánatvölgyi Őrtorony utca, a Prímás-szigeti Gőzhajó utca, a szentgyörgymezői Andrássy, Kiss Ernő, Honvéd­temető utcák, a város déli területén a Szentkirályi, a Láz­ár Vilmos, a Mátyás király és a Nefelejcs utcák, valamint a Szent János-kúti és az Irinyi utcák egy-egy szakasza kap új burkolatot. Elutasítjuk, hogy újabb környezetszennyező üzem létesüljön Esztergom közelében A város képviselői egyhangúan szavazták meg azt a határozatot, amellyel felkérik Meggyes Tamás polgár­mestert, jelentse be a hatóságoknál Esztergom érintett­ségét a Nyergesújfalu-Tát térségében létrehozni szándé­kozott, veszélyes hulladékokat is égető cementgyár léte­sítése ügyében. Nem kis felzúdulást okozott már az az ötlet sem, hogy a porral szennyezett levegőjű város közelébe egy jelentős porkibocsátó gyár épüljön, ráadásul pontosan arra a te­rületre, ahonnan az Esztergomot legtöbbször érintő szél fúj. Miközben a jogszabályok szerint egy évben mind­össze harmincöt napon lépheti át a határértéket a leve­gőben lebegő szilárd por, addig Esztergom ezt idén már áprilisban meghaladta. A város térségében majdnem harmadával több a légúti megbetegedésekre visszave­zethető halálok, mint az ország más területein. Ám ennél még jobban aggasztja a város vezetését, hogy a cementmű évi hetvenötezer tonna hulladékot kí­ván technológiai célokból elégetni, és ennek a mennyi­ségnek harmada veszélyes hulladék lenne a tervek sze­rint. Meggyes Tamás polgármester megengedhetetlen­nek tartja, hogy a várost immár rendszeresen szennyező, folyamatosan fenyegető dorogi hulladékége­tő mellett egy újabb veszélyforrás létesüljön. Ugyanis a napi száz, hulladékot szállító, további négyszáz egyéb nehézgépjármű növeli egy környezetszennyezés, vagy a tavalyi esztergomi ivóvíz-mérgezéshez hasonló környe­zeti katasztrófa veszélyét a térségben. Miközben gyanakvásra ad okot az, hogy a cég által készített környezeti tanulmány egyes, a várható szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó számításainak eredményei pontosan egybeesnek a jogszabályi határér­tékekkel, a tanulmány nem is veszi figyelembe az Esz­tergom felé mutató szélirányt a légszennyezés hatásterületének kijelölésekor. A térség levegőállapotá­ra, a környék veszélyeztetett ivóvízbázisaira, a már a vá­ros határában működő hulladékégető és a gyár lég­szennyezésének várható együttes hatásaira tekintettel döntöttek úgy Esztergom képviselői, hogy az ügyben érintettséget jelentenek be, hogy az eljárás résztvevője­ként a város megakadályozhassa a cementmű létesíté­sét. A megyei jogú várossá nyilvánításért Esztergom képviselő-testülete határozatban fejezte ki szándékát, hogy Esztergom megyei jogú város legyen, egyben kérte az Országgyűlést, hozza meg az ehhez szükséges döntéseket és Esztergomnak is adományozza e címet. Esztergom két különleges eseményt ünnepel 2006­ban: a Bazilika felszentelésének 150., a város tatáijárás utáni második újjáépítésének 750 éves évfordulóját. A kettős évfordulóval egy időben kiemelkedő esemény len­ne a Magyarország egykori fővárosának, Szent István városának adományozott megyei jogú városi cím megün­neplése. Esztergom történelmi múltja és virágzó jelene szá­mos okot szolgáltat arra, hogy helyet kapjon Magyaror­szág megyei jogú városai között. Erről az országgyűlés dönt, ezért erősítették meg határozattal azt a 2000-ben, a millennium évében már megvalósítani kívánt szándé­kot, hogy Magyarország első fővárosa, a Magyar Katoli­kus Egyház központja elfoglalja méltó helyét Magyaror­szág települései között. Esztergom az ország legrégebbi városa, Géza fejede­lem székhelye, Szent István szülővárosa és koronázási helye, az államigazgatás első központja, a kezdetektől szabad királyi város. A régióban betöltött központi sze­repe mellett a meghatározó történelmi időszakokban or­szágos jelentőségű város volt, elsősorban az Árpád-kor­ban és a reneszánsz érsekek idejében Szent István váro­sa az államalapítástól egészen 1951-ig megyeszékhely. A város oktatási, közművelődési, könyvtári, levéltári intézményei, rendezvényei révén a térség kulturális központja. Esztergom, összehasonlítva más megyei jogú városokkal előkelő helyet foglal el a helyi önkormányzat fenntartásában lévő intézmények számát tekintve. Évente közel kétmillió vendéget fogad, kulturális ren­dezvényein több tízezren vesznek részt, köszönhetően a város körül kialakult Ister-Granum Eurorégió száz tele­pülése közötti hatékony együttműködésnek. A város ré­gióközponti szerepével összekapcsolódik hídszerepe is, melyet a régi vármegye, ma Szlovákia területén elhe­lyezkedő településeivel tart fenn. A Mária Valéria híd új­jáépülésével Esztergomon keresztül helyreállt a kapcso­lat a felvidéki magyarokkal, újraszövődtek az elvéko­nyodni látszó szálak a régi vármegye magyarországi és szlovákiai települései között. Sajátos hídszerepe lett ez­által az esztergomi kórháznak is, mely egyedülálló mó­don valósítja meg a régió határokon átívelő feladatait, akár a betegszállítás, akár a sürgősségi ellátás területén. A kultúra, az oktatás terjesztéséhez, az egészségügy fejlesztéséhez megfelelő gazdasági háttér szükséges, me­lyet Esztergom számára beruházásai biztosítanak. Az ipari park létrehozásához megfelelő infrastruktúrára volt szükség. Ennek megteremtése a képviselő-testület által 2003-ban elfogadott Gyarapodás programja kere­tében valósult meg. A Gyarapodás programja célja, hogy a megindult dinamikus fejlődés valóban a latűzött ered­ményeket hozza, minden esztergomi lakos biztonságát, boldogulását szolgálja. A munkahelyek száma emelke­dik, a lakásszám nő, gyarapszik a lélekszám. Meghosszabbítják a kórház és a szlovák biztosító szerződését Az év elején kötött megállapodást Esztergom kórháza és a szlovákiai SIDERIA-ISTOTA Egyesült Betegbizto­sító, melynek keretében a Vaszary Kolos Kórház ellátja a biztosító ügyfeleit, és ezért a tevékenységéért a cég té­rítést fizet az egészségügyi intézménynek. Mint dr. Osvai László, a tulajdonos esztergomi önkormányzat Egészségügyi és Népjóléti Bizottságának elnöke el­mondta, az elmúlt fél évben 122 beteg vette igénybe Esz­tergomban az ellátást, ami négy és félmillió forintos be­vételt eredményezett. A határon átnyúló, Európában is egyedülálló régiós együttműködés beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, így a Meggyes Tamás polgármester ál­tal kísérleti időszaknak nevezett fél év után indokolt a megállapodás meghosszabbítása. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents