Esztergom és Vidéke, 2005

2005-08-18 / 33-34. szám

2005. augusztus 18. 6BZtBR6Qjfí ViP^fre 3 - Az Önkormányzat sajtóközleménye A környezetszennyezés újra a képviselők előtt Városunk Önkormányzatának Képviselő-testülete több határozatot hozott múlt pénteki rendkívüli ülésén a dorogi hulladékégető okozta szennyezéssel, annak következményeivel és a kárelhárítással kapcsolatban. A képviselők megállapították, a Kenyérmezei-patak további szennyeződése csak úgy oldható meg, ha a francia hulladékégető felől érkező csapadékvíz-elvezető csatorna végleges eltömítése megtörténik, funkciója megszűnik. Szükségesnek tartották a - korábbi szennyeződések miatt élővilágától megfosztott - Kenyérmezei-patak elszennyeződött medrének szakszerű cseréjét, rekultivációját. A csapadékvíz-elvezető csatorna tisztítását és lezárását követően erre is haladéktalanul sort kell keríteni. A képviselők jóváhagyták a korábban tett intézkedéseket, a Bálint Analitika Kft. megbízását és a csatorna lezárását. Mint ismert, a környezetszennyezés bekövetkezése után csak a város által megbízott cég szolgált adatokkal. Döntés született arról, hogy a csatornatisztítási munkákat a város a Richter Rt.-vel közösen végzi. A munkálatok ellenőrzésével megbízott céget Esztergom kéri föl, a kontroll költségeit a város viseli. Azt is célul tűzte ki az önkormányzat, hogy a Kenyérmezei-patak medrét kicserélik, így akadályozva meg a szennyezés továbbjutását az élővizek és az ivóvízbázis felé. A munkák elvégzésével egy, a szakmában jártas céget bíznak meg. Szintén a pénteken megfogalmazott célok között szerepel, hogy a patak vizét, valamint a parti szűrésű ivóvíz-kutak vizét állandóan és rendszeresen vizsgálják a jövőben. Nemcsak a magyar minőségi előírásoknak és határértékeknek való minőségi, mennyiségi megfelelőségét vizsgálják. A korábbi állandó és folyamatos szennyezés, a veszélyes anyagok mozgása miatt változhat az élő- és az ivóvízben előforduló szennyezőanyagok összetétele és mennyisége. Az esztergomi képviselők döntöttek arról, hogy Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert lemondásra szólítják föl. Véleményük szerint a miniszter nem járt el azért, hogy az esztergomi polgárokra veszélyt jelentő hulladékégető szabályosan és biztonságosan működjön, és azért, hogy a felügyelete alá tartozó környezetvédelmi hatóság környezetszennyezéssel kapcsolatos intézkedéseit megtegye. A miniszter nem kérte számon a mulasztó tisztviselőket, és mindezen tetteit hamis állításaival próbálta leplezni a nyilvánosság előtt. A Kenyérmezei-patakba torkolló csatorna tisztítását éppen azon a hétvégén rendelte meg az esztergomi önkormányzat, amikor az általa megbízott laboratóriumtól megérkeztek a csatorna faláról és iszapjából vett minták elemzésének eredményei. Amint az emberre súlyos veszélyt jelentő dioxin- és PCB-vegyületeket kimutatták a vizsgálatok, az önkormányzat megrendelte a csatorna lezárását és tisztítását. Korábban is egyedül Esztergom városa volt az, amely független laboratóriumot kért föl a szennyezés fölmérésére, a város önkormányzata volt az, amely igyekezett megtudni, milyen kockázatoknak, veszélyeknek teszi ki az esztergomi polgárokat a hulladékégető és az egészségüket, környezetüket védeni hivatott hatóságok mulasztása, tehetetlensége. Azok a szervezetek, amelyek immár egy éve, a tavaly augusztusi vízmérgezés óta nem tudták, talán nem is kívánták elérni azt, hogy a francia környezetszennyező cég biztonságosan és szabályosan működjék. Úgy látszik, városunk megint egyedül maradt az ügyben: a hatóságok leginkább a felelősség elhárításával, az adatok eltitkolásával foglalkoznak. Azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy az égető biztonságos, holott tudják, nem az. A csatornában lerakódott mérgek ugyanúgy állandó fenyegetést jelentenek, mint a telephelyen nemegyszer szabálytalanul kezelt, onnan kikerülő anyagok. Nemcsak a cég körül élnek állandó veszélyben polgáraink, a város vezetékes vizét minden pillanatban szennyezheti valamilyen vegyi anyag. Nem Esztergom polgárainak érdekét szolgálja a titkolózás mellett immáron szokásoss4 vált halogató taktikázás sem. Újabb és újabb kifogásokat emel az eljáró vagy eljárni köteles szervezet, miközben a hulladékégető vezetése folytatja üzelmeit. * * * Bár Esztergom Város Önkormányzatának korábban nem volt célja az ipari tevékenység során keletkező veszélyes anyagok megsemmisítésének megakadályozása, ám a fejlemények ismeretében a város vezetése arra az álláspontra helyezkedik, hogy a dorogi hulladékégető tevékenységét Esztergom határában meg kell szüntetni. Eddigi kéréseink süket fülekre találtak, a probléma megoldásáért, a veszélyek elhárításáért felelősök nem tettek eleget kötelességüknek. A múlt pénteken megismert, szombaton napvilágra került adatok arra kényszerítenek minket, hogy előálljunk határozott követeléseinkkel. Követeljük mind a hulladékégető vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, mind a környezetvédelmi hatóság vezetőinek szigorú számonkérését. Követeljük a város vízvezeték-hálózatának önkormányzati ellenőrzés alatti működését, vagy tulajdonba adását és azt, hogy polgáraink biztonsága érdekében ezt a hálózatot az Esztergom területén lévő karsztkutakból láthassuk el egészséges ivóvízzel. Követeljük: mondvacsinált indokokkal ne akadályozzák ezen kutak üzembe állítását a környezetvédelmi tárca szervei, a minisztérium hatáskörébe tartozó szervezetek. Ezen szervezetek egyike, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség most a szennyezett és szennyezéssel fenyegetett Esztergomot kötelezte nagyon szigorúan, rövid határidővel intézkedésre, sőt már tájékoztatást is kért a munkák elvégzéséről. A hatóság azután tette meg intézkedését, hogy Esztergom önkormányzata tájékoztatta a szervezetet a csatornában talált rákkeltő és fejlődési rendellenességet okozó anyagok jelenlétéről. Elképesztően cinikus a környezetvédelmi hatóság határozata, hiszen azon az alapon, hogy Esztergom fulladjon bele a szennyezőanyagokba, amelyek mások felelőtlensége miatt került csatornájába, a várost kötelezte a kanális kitisztítására, míg Dorogot, ahol a szennyező cég működik, meg sem említette határozatában. Eközben a hatóság igyekszik fedezni a környezetszennyezés elkövetőit is: míg Esztergom a határozat első számú kötelezettje, az ONYX mindössze harmadikként szerepel a kárelhárításra, -megelőzésre kötelezettek sorában. Nevetséges, hogy a környezetvédelmi hatóság a csatornatisztítást előíró határozatával éppen Esztergomot kötelezi a veszélyhelyzet megszüntetésére - éppen Esztergomot, amely egyedül lépett föl a veszélyhelyzet elhárításáért mind a tavalyi, mind az azt követő katasztrófahelyzetekben. Útátadás A Tátot és Tokodot elkerülő út ünnepélyes átadására augusztus 29-én, 10 órakor kerül sor. Az ünnepség a nagyközségbe érkező vendégek fogadásával, üdvözlésével kezdődik, majd hivatalosan is átadják az utat a forgalomnak. Ezt követően a táti Halászcsárda mögötti területen - egész napos rendezvény keretében - színes programokkal, előadásokkal várják az érdeklődőket. * (kovács) (F. B.) Ha az esztergomi Várhegyen sétálgatva az ember az elmúlt idők mélységébe ereszkedik, szinte kizárt, hogy nejelenjen meg előtte István királyunk alakja. Itt még valóban hús-vér emberként idézzük meg, akit nem pólyált puszta szellemiséggé a történelmi emlékezet, itt még nincs súlyos ékszerekbe és glóriába öltöztetve. Hallani véljük sírását világra jöttekor, később amint egy gyermeki csínyen kacag, szerelmet vall kedvesének, netán láthatjuk gondterhelt vonásait is. Persze az égvilágon senki nem vitatja el maradandó alkotásait: a magyar államszervezet kiépítését, megszilárdítását, a belső rend megteremtését, az egyházszervezet kialakítását. Az, hogy akkoriban István a nyugati kereszténységhez csatlakozott, korántsem volt olyan magától értetődő, mint most annak tűnik. Sőt az irányt nem is ő adta meg, hanem apja Géza, aki Passauból hívott meg német misszionáriusokat, akik fiát, Vajkot és őt magát is latin szertartás szerint keresztelték meg. A dolog már csak azért is figyelemre méltó, mert felesége, Sarolt a Konstantinápolyban megtért erdélyi Gyula fejedelem leánya volt, akit a magyarok első apostola, a Bizáncból érkezett Hierotheosz püspök keresztelt meg. A furcsaság magyarázata abban rejlik, hogy ezen időszakban Róma és Bizánc kapcsolata még igen jó volt, a nagy egyházszakadás még jó ötven évet váratott magára. Hogy Géza fejedelem Róma illetve a német birodalom felé nyitott, annak jóval inkább politikai okai voltak, semmint vallásiak. István király hagyományosan augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, ekkor tartották az ún. törvénynapokat. Misztikus egybeesést látnak abban, hogy 1038-ban éppen ezen a napon halt meg. Nem telt el sok idő, mire különféle csodálatos gyógyulásokról szóló hírek kezdtek el szárnyra kapni, a nép mágikus erőt tulajdonított sírhelyének, így érkezett el az 1083-as év augusztus 20-a, amikor pompás külsőségek közepette szentté avatták. Tudni kell azonban, hogy István előtt már két remete, András és Benedek, Gellért püspök, később pedig Imre herceg is a halhatatlanok sorába lépett. Meglepő, hogy a szertartást éppen az a László király kezdeményezte, kinek nagyapját, Vászolyt, vagy Vazult, maga István vakíttatta meg. Úgy tűnik, a tisztelet jócskán felülmúlta a haragot és bosszúvágyat. Fontos, hogy László a római pápa jóváhagyásával cselekedett, így lehetővé vált, hogy a szentek kultusza az országhatárokon túl is elterjedhessen. Talán kevesen emlékeznek arra, hogy nemrég, a millennium évében felolvasták István ortodox szentté avatási bulláját, amelyet maga a konstantinápolyi patriarcha hozott magával. Már Nagy Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként tartották számon augusztus 20-át. Miután Budát felszabadították a török megszállás alól, XI. Ince pápa elrendelte, hogy az egész katolikus egyház emlékezzen meg évente Szent Istvánról, mégpedig augusztus 16-án. Később XIV Benedek megsokallta az egyházi ünnepek számát, így ez is hétköznappá minősült, de Mária Terézia újra elrendelte a megemlékezést, sőt nemzeti ünnepként azt a naptárakba is felvétette. Mi több, ő hozatta Budára a Szent Jobbot is, amelyet addig a ragúzai dominikánusok kolostorában őriztek úgy, hogy itthon semmit nem tudtak annak hollétéről. Ekkor indult útjára az a hagyomány, hogy az ereklyét körmenetben viszik végig a városon. Világos után jó ideig csöndes volt az ünnep, csak 1860-ban engedélyezték a megemlékezést, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően újra visszanyerte méltóságát az ünnep, sőt Ferenc József később munkaszüneti nappá nyilvánította. Az 1948-ra kiépült egypárti diktatúra szemében az ünnep igen szúrós szálka volt annak nemzeti és vallási tartalma miatt, teljes megszüntetéséhez azonban nem volt merszük. így született meg az „új kenyér ünnepe", és ekkor emlékeztek meg az új szocialista alkotmányról is, mivel kihirdetését erre a napra időzítették. Aztán jött a rendszerváltás, és a Magyar Országgyűlés 1991-ben visszaadta Szent Istvánnak Augusztus 20-át. Közlemény Szent István napja előtt folytatódik a szúnyogirtási program A Dunakanyar települései évek óta összefognak azért, hogy területükön tervszerűen és gazdaságosan elvégeztessék a szúnyogok gyérítését. A városok, falvak pályázatot is benyújtanak a program finanszírozására, amelynek önrészéhez az önkormányzatok területüknek, pontosabban azok permetezendő részének megfelelő aránybanjárulnak hozzá. Esztergom több mint félmillió forintot fizet ki a munkákra, amelyre négy alkalommal kerül sor az előzetes tervek szerint. A vegyszereket elsősorban a levegőből juttatják ki a területre a Corax-Bioner Környezetvédelmi Rt. szakemberei, emellett egyes helyeken földi szórást is végeznek. A következő szórást augusztus 15. és augusztus 19. között végzik a szakemberek, napkeltétől délelőtt fél kilencig és este hat órától napnyugtáig. Amennyiben az időjárás (erős szél, eső, jelentős lehűlés) miatt nem tudják elvégezni a munkát, arra később kerül sor. Az esztergomi önkormányzat munkatársai a vegyszerezésről értesítették a területen működő méhészeket, ugyanis a kijuttatott permetezőszer (Reslin Premium, Mosquitox 1 ULV és K-Othrin 10 ULV) emberre, állatokra, növényekre nem jelent veszélyt.