Esztergom és Vidéke, 2005
2005-08-18 / 33-34. szám
POLGÁRI HETILAP www. esztergomes videke. hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 33-34. szám 2005. augusztus 18. 12 oldal Ára: 100 Ft Átadtá k a S zent Istv án-díjat cUlyéjL tyyuda: c 4 Lélek épületei (...) Szél tu'iq J hont ok. OvAKÓjy&h széle púenjimmód lehvg,. C7/, láthatatlan, szent alapzatok súesaakoa ti köaaiftfsetek: nMjjúnwdfatoh. Az augusztus 20-a előtti vasárnapon, idén augusztus 14-én került sor az ősszmagyarságért végzett áldozatos munka elismerését jelentő, civil alapítású Szent István-díj átadására a Mindszenty Katolikus Általános Iskola Millenniumi díszudvarán. Az első szent királyunkat ábrázoló szobrocskát ebben az évben a könyvkiadójáról híres Püski házaspár, Püski Sándor és neje, Ilus néni kapta meg a beérkezett szavazatok alapján. Az ünnepség előtt az utóbbi évek hagyományának megfelelően a Szent Anna-templomban tartottak szentmisét a díjazottak javára, amelyet Kiss-Rigó László püspök celebrált. A szertartás elején külön köszöntötte a megjelent korábbi jutalmazottakat, prédikációjában pedig az isteni nagylelkűség fontosságát emelte ki - amire a közösségért végzett munka során különösen nagy szükség van. A hivatalos díjátadó ünnepségen először Fehér László klarinétművész játszotta el az esztergomi várból naponta hallható dalt (Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország...). Ezt követően a rendezvény házigazdája, Kápolnai Dezső, a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük az utóbbi két év díjazottait: Tőkés László királyhágó-melléki református püspököt, Duray Miklós politikust, a Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnökét és Nemeskürty István tanár urat. Ezt követően utalt arra a tényre, hogy a történelmi és királyi városban, Esztergomban az átadásra váró díj is ápolja és őrzi Szent István nevét, hagyományát. Ez az elismerés csak az alapításakor volt civil, polgári és laikus kezdeményezés, de a benne tükröződő megbecsülés a nemzet egészének szeretetét, akaratát fejezi ki ma már. A korábbi kurátori szerepének megfelelően Kápolnai Dezső ezek után ismertette a kuratórium új személyi összetételét, melynek Bányai Mátyás középiskolai tanár, Kiss-Rigó László és Nemeskürty István lettek a tagjai. Ferenczy Éva ihletett énekei, köztük a Magyar Hiszekegy után Nemeskürty István kuratóriumi elnök ismertette az idei szavazás eredményét, és utalt a könyvkiadó házaspár jelentős szellemi inspiráló szerepére. Személyes élményeit is beszédébe szőve megjegyezte, hogy számításai szerint a Püski a leghosszabb életű hazai könyvkiadó: 1939-ben Magyar Élet néven alapították, s a világháború, majd a kommunizmus viszontagságos időszakában utóbb az Egyesült Államokban, később, visszatérve itthon is folytatta áldásos tevékenységét - mint ahogy folytatja ma is. A Tanár úr rámutatott még arra, hogy a Püski házaspár cége azon kevesek közé tartozik, amely mindvégig megválogatta az általa kiadott írók, szerzők körét, akiket (Németh Lászlót, Sinka Istvánt, Féja Gézát) gyűjtőnéven mint népi írókat emlegetjük. Az ilyenfajta szellemi műhelyek, de már az olvasáshoz is nélkülözhetetlen könyvkiadók fontosságáról szólva Nemeskürty István végül azon reményének adott hangot, hogy tovább él még a magyar könyv, a magyar nyelv, a magyar nemzet. Ezek után hangzott el a Balassi Bálint-díjas költő, DÖbrentei Kornél hivatalos méltatása. Emelkedett, költői képekben gazdag beszédében először a díjátadó ünnepség körülményeinek jelképértékére hívta fel a figyelmet: Esztergom, Szent István-díj, Mindszenty Iskola, Millenniumi díszudvar, Melocco Miklós kisplasztikája (a díj maga) - amelyek együtt kis magyar jegyzékként az ország történelmének foglalatát adják. Az otthonosság-élmény, a saját közeg megtapasztalásának tudata mellett megemlékezett az előadó arról az örvendetes tényről is, hogy legálisan ünnepelhetett itt e kis közösség. A Szent Korona-tan törvényeit betartva cselekvő, a magyarság érdekében meghatározó módon tenni képes és bátor korábbi díjazottak sorába méltó súllyal illeszkedőnek értékelte a Püski-házaspárt, akik bár sorsukban népünk 20. századi történelmének válságait példázták, férjként és feleségként mindig újra tudták kezdeni hányatott életüket. A házaspár élete lényegének Döbrentei Kornél a termékenyítő akaratot nevezte meg, ami egyfelől a sok évszázados kulturális hagyományok megőrzésének, másfelől a semmiből történő teremtésnek a képességéből eredeztethető. A magyarság értékes erőinek integrálását szükségszerű lépésként értékelte az önazonosságért vívott szellemi szabadságharcban, amelyben megsemmisíthetetlen hídfőállást épített ki, örökített át a Püski házaspár „a népben-nemzetben gondolkodó gondolkodók szellemi, erkölcsi erejét megőrizve", ismételten felmutatva. Felelősségteljes, megvesztegethetetlen átörökítő tevékenységük életképességét az eltelt évtizedek bizonyítják. Á méltató a naponta fenyegető hajótöréstől tartó, hánykódó hajósok példáján érzékeltette e könyvkiadó szellemi iránymutató szerepét, s az ismert angol segélyhívással fordult hozzájuk: „Mentsétek meg lelkeinket!" A példás hazaszeretetet tanúsító házaspárral végezetül az anyaföldtől elszakadva elgyengülő, de e földből mindig új erőt merítő Antaeus alakját állította párhuzamba. A laudációt követően (kedves kis közjátékként) egy önjelölt verselő lépett a mikrofonhoz, aki saját költeményeiben a felvidéki magyarok üzenetét hozta el Esztergomba. A részben a városunk közösségének megbecsülését, szeretetét kifejező Szent István-díj átadása ezek után következett, majd Püski Sándor köszönte meg a díjat. Külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a korábbi kitüntetettek is megjelentek a mostani alkalommal, és ígéretett tett arra, hogy a hetven éve együtt élő házaspár az egészségi állapotától függően jövőre szintén megtiszteli majd az ünnepi díjátadó rendezvényt. A díjazott bejelentette ugyanakkor azt is, hogy a helyszínen árult könyvek mellett száz ajándékpéldányt osztanak ki a közönség soraiban a kiadó és a házaspár életét feldolgozó műből. * A Himnusz közös eléneklése után lehetőség nyílt a könyvvásárlásra és a példányok dedikáltatására is az ünnepelt házaspárral. A 94 éves Püski Sándor csak ezen kötelességének maradéktalan teljesítése után távozott feleségével az ünnepség helyszínéről. Istvánffy Miklós A „Hídoltalmazó Boldogasszony" alkotója, Szervátiusz Tibor 75 éves 1930. július 26-án született Kolozsváron. Első mestere édesapja, Szervátiusz Jenő, aki az erdélyi magyar szobrászat kimagasló alakja volt. Több közös művet alkottak és több közös kiállításuk volt. Szervátiusz Tibor a kolozsvári képzőművészeti főiskolát 1949-55 között végezte el, ahol Vetró István növendéke volt. 1961-ig bábfaragóként dolgozott a Kolozsvári Bábszínháznál. Az 1950-es években főként az édesapjától átvett népi fafaragó technikajellemezte munkásságát, és elsősorban a népi témák foglalkoztatták. 1957-ben készítette el a kolozsvári Szent Mihály templom Piétáját. 1976-ban Budapestre költözött. A modern nyugati művészeti törekvések hatására több irányban is kísérletezett, mind a felhasznált anyagok, mind az alkalmazott technikák tekintetéljen. Mintáz, épít, hegeszt, farag, készít vas és fém szobrokat is, ám domináns anyaga továbbra is a fa és a kő maradt. Alkotói szemlélete a figurativitástól az organikus formákon át a nonfiguratív absztrakcióig ível. Egyes témákat többször is „körül jár", (Pl: Dózsa. Petőfi, Ady.) Gyakran alkot ciklusokat. Különösen nagy hangsúlyt kapnak életművében a magyarság történetének tragikus fordulatait megidéző művek (például Mádéfalvi veszedelem, Dózsa). Budapesten kívül Ausztriában, Németországban, Finnországban és Belgiumban voltak önálló kiállításai. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Köztéri művei állnak Szamosújváron, Kolozsváron, Farkaslakán, Pásztón, Pápán, Hódmezővásárhelyen, Sopronban. Csongrádon, Miskolcon, Tatán, Dunakeszin, Orosházán, Nagymaroson, Győrben és Budapesten. A Mária Valéria Híd újjáépítésekor az esztergomi hídfő mellett került felállításra az általa készített „Hídoltalmazó Boldogasszony" emlékkő (fotónkon), mely a város egyik legnépszerűbb köztéri műve lett. A neves művésznek, városunk igaz barátjának jó egészséget és további sikeres alkotó éveket kívánunk! K.E.
