Esztergom és Vidéke, 2005

2005-08-04 / 31-32. szám

2005. augusztus 4. esztJBRSQfli vip6%e 7 Szent Anna-búcsú a déli városrészben (P) A Hősök tere, a Terézia út, az Árok utca vonalától a dorogi-medence felé elterülő városrész legjelentősebb ^mozgósító eseménye a július végén esedékes Szent Anna-búcsú. így volt ez a XIX. század közepétől, ugyan kiesett az állam párti időszak 50 éve. A Szent Anna plébánia, valamint az olasz padovai Szent Jstván plébánia közössége másfél évtizedes kapcsolatot tart fenn. így ezúttal is itt voltak az olasz barátok és vendégek a július 23-24-ei eseményeken. Az is hagyomány, hogy a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola diákjai ünnepi műsort tartanak. Szombaton délután a templomban szavalatokkal, színjátszással, énekkari műsorral köszöntötték tanáraikat, vendégeiket, mindenekelőtt a nagymamákat és a nagypapákat. Köztudott, hogy Szent Anna és Szent Joachim Jézus nagyszülei voltak. A hagyományos vigiliai szentmisét követően a Millenniumi díszudvarban koncertet adott a híres szentendrei Kecskés Együttes. Alaposan felkészültek, hiszen soha nem, vagy alig játszott és hallható Szent Anna népi énekeket mutattak be. Eredeti vagy utánzat népi hangszereikkel elbűvölték a nagyszámú közönséget. Egyórás előadásukat követően az előadók és a közönség közösségi vacsorát fogyasztott el, ahol Kápolnai Dezső, a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, továbbá a plébániaközösség elnöke tartott köszöntőt. A vasárnapi ünnepi koncelebrációs szentmisét dr. Kiss-Rigó László püspök, plébános vezette, aki olasz nyelven köszöntötte a közösség nevében a résztvevő olasz és spanyol ajkú vendégeket. Az ezt követő hagyományos agapé után köszöntek el a padovai vendégek. „Mindhalálig zene...' Az elmúlt hét várszínházi programja leginkább a zenét kedvelők számára nyújtott nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket, ugyanis három változatos műsor is várta az érdeklődőket. A zenés showk sorát csütörtökön nyitotta meg az Együtt a banda címmel játszott musicalegyveleg, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának előadásában, Szurdi Miklós rendezésében. A lehengerlő előadás színpompás díszletek előtt sorakoztatta fel a musical világának legnagyobbjait. A közönség többek között Kozáry Ferenctől, Xantus Barbarától, Brunner Mártától, Szomor Györgytől, Végvári Esztertől és Feke Páltól hallgathatta meg a musicaltörténelem leghíresebb műveiből származó részleteket. Hándel: Acis, Galatea e Polifemo A Jazztergom programjai a Bartók Béla-jubileum jegyében De mi is az, hogy musical, és mik azok a dalok, melyeknek egy ilyen előadásban szerepelnie kell? A musical a huszadik század egyik meghatározó zenés műfaja. Amerikában, egész pontosan New Yorkban, a Broadway színházaiban született, egyes szerzők pedig kezdetét egészen az 1700-as évekig vezetik vissza. Modern, mai színházi jelenség, amely a kissé fellegekben járó operettekkel ellentétben a mindennapi életünkhöz, gondjainkhoz, szenvedélyeinkhez kötődik. Szerzői száműzték az olcsó szentimentalizmust, az operettkliséket és az operettek nyakatekert logikáját és helyükre az irodalom logikáját állították. Egy ilyen egyvelegelőadásból pedig nem hiányozhat többek között Bob Fosse Cabaretjának és Chicagójának, a West Side Stoiynak, a Hairnek, a Hungária együttes Hotel Mentholjának, a Jézus Krisztus szupersztárnak és persze a Greasenek nagysikerű slágerei. A szépen koreografált, mozgalmas előadást a végre beköszöntő nyárias időjárás tette még feledhetetlenebbé. A zsúfolásig megtelt nézőtér publikuma tehát nem csalódott, ugyanis két órán keresztül egy profi színielőadást nézhetett és hallgathatott profi színész-énekesek tolmácsolásában. Amint azt már a fentiekben említettem, az elmúlt héten a zenés játékoké volt a főszerep, ugyanis pénteken a spanyol nemzetiség zenés-táncos estjének adott otthont a Várszínház, míg a szombati napon egy késő éjszakáig tartó programegyüttes szórakoztatta a nagyközönséget. 21 órától a budapesti Piccolo színház előadásában, Miklós Tibor zenés játékát (Ilyenek voltunk címmel) tűzte műsorára a színház, ezután pedig (egy kis csúszással) éjjel fél egytől az esztergomi Tűzkerék együttes tartotta meg Radics Béla emlékének szentelt koncertjét. A párosítás természetesen nem véletlen, mivel az Ilyenek voltunk című darab három legendás emlékű rockzenésznek, Barta Tamásnak, Radics Bélának és Orszáczky Miklósnak kívánt emléket állítani, akik a hatvanas évek második felében kezdték zökkenőmentesnek egyáltalán nem nevezhető pályafutásukat. A három nagy egyéniség közötti összekötő kapocs nem más, mint maga a darab írója és rendezője, Miklós Tibor, aki szövegíróként és rajongó barátként hosszú éveken át társa volt azoknak, akikről a darab szólt. Az előadás során egyaránt felelevenedett a kor hangulata, magyar és külföldi zenei világa, feltűntek azok a fiatalok, akik szintén ebben az évtizedben kezdték ténykedésüket (pl. Cserháti Zsuzsa, Presser Gábor, Demjén Ferenc) akiket a nagyszerűen játszó színészek - többek között Zentai András, Demeter György, Bozsik Patrik, Sánta László, Feke Pál, Iványi Angelika, Barbinek Péter, Naszvagyi Tamás - varázsoltak a színpadra. A darab a négy fiatal zenész találkozásának pillanatától Radics Béla haláláig és a tulajdonképpeni szétválásig mutatta be majdnem dokumentumszerűen az eseményeket. A zenés játék legjobb összefoglalását azonban Miklós Tibor zárszavaiban találhatjuk meg, melyek a következőképpen hangzottak: „Mindez jó harminchat éve volt, tudjuk: az idő sok mindent összemos, jót, rosszat egyaránt. Bartát fegyver ölte meg, Radicsot az ital, Orszáczky Ausztráliában él, ha néha hazajön muzsikálni, az sokunknak ünnep. Amikor elmentek, azt hittem magányos maradok. Nem így történt - és valahogy mindig lett egy csapat is. Szeretem őket, és érzem: ők is szeretnek. Amit pedig az én három legendás emlékű barátomtól kaptam egykor: hitet, elszántságot, zenét, kalandot, barátságot, azt igyekszem megőrizni. Én több lettem általuk, a világ itt kevesebb lett nélkülük. Amit ma este láttak az nem dokumentumjáték. Bizonyos dolgok így történtek meg, mások így is megtörténhettek volna. Meg akartam mutatni, hogy éltünk, milyen zenéket szerettünk, hogy éreztünk." * A darab után következő Tűzkerék koncert pedig a fennmaradt Radics Béla szerzeményeket nyújtotta át egy csokorba gyűjtve a kisszámú, de annál lelkesebb közönségnek, így járulva hozzá egy fontos korszak emlékének megőrzéséhez. (I. M.) Igazi operacsemegét kínált a Mediterrán fesztivál július 30-ai esti előadása, amelyet pályája elején, az életművében is meghatározó itáliai útja során írt Georg Friedrich Hándel. Az Acis (görög nevén Akisz) és Galatea (Galateia) szerelmét feldolgozó pásztorjátékot ugyan Nápolyban, majd később a Haymarket színházban Londonban is bemutatta a szerző, Magyarországra a darab csak most érkezett meg. (Az esztergomi előadással kapcsolatos ősbemutató megnevezés tehát csak ezzel a megszorítással érvényes.) Az opera színrevitele, hangszerkísérete, de még a nyelve (az olasz) is a korhű, illetve az eredeti megjelenést szolgálta - a részben barokk történelmi környezetben, a Mindszenty téren így valóságos időutazást tehetett a közönség. Ennek a légkörnek a megteremtése a barokk szerzők munkáinak előadását, népszerűsítését célul kitűző Ars Longa Ének- és Zenekarra várt, s e feladatuknak példásan meg is feleltek. Egyedül az egyszerűbb, a színfalak mögötti mozgást is látni engedő díszletet lehetne elmarasztalni ebből a szempontból, de ez még éppen A két hónapot kitöltő Jazztergom rendezvényei között elkülönült egységet képzett a július 21-22-ei programsorozat, amelyet az idén 60 esztendeje elhúnyt Bartók Béla emlékének szenteltek. Ez alkalomból egymást szorosan követő koncertek, illetve egy szimpózion során nemcsak a világszerte ismert magyar zeneszerző és a jazz korabeli kapcsolata került a figyelem középpontjába, de Bartók zenéjének az európai jazzre gyakorolt hatásáról, a műfaj és a népzene mai egymásrahatásáról is meggyőződhettek az érdeklődők. A kétnapos rendezvény július 21-én a Zsolt Nándor Zeneiskolában tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét. Ezen az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Szakcsi Lakatos Béla Chick Corea és Herbie Hancock véleményére támaszkodva méltatta Bartók munkássága jelentőségét, kiemelve a zenei improvizáció fontosságát, és beszélt a kortárs magyar zene ugyancsak nagyhatalmi pozíciójáról. A programokat bevezető gondolatai után a zeneiskola növendékeinek és tanárainak hangversenye következett. Este ezt követően Dick de Graaf holland szaxofonos lépett fel a Szakcsi Lakatos Róbert trió (ms) A művészet közösségteremtő és lélekgyógyító szerepének kevesebb figyelmet szoktak szentelni általában, pedig egyes esetekben erre kerül a fő hangsúly. Az Esztergomi Alom Színpad működése a példa arra, hogy ez a hatás nemcsak a közönség, de a tagok szempontjából is kulcsfontosságú lehet. Július 24-ei fellépésük a Vaszary Kolos Kórház Gyermekosztályán felvidította a kis betegeket, de vidám perceket szerzett az ápolónők számára is. (A szervezők körültekintését jellemzi, hogy külön figyelmet fordítottak a bent fekvő cukorbeteg kisfiúra az édességek ajándékozása során.) A társulat tagjaival és a támogatókkal az előadás után beszélgettünk. A csoport másfél éve működik, s eközben a Simor Papi Otthon, az idősek otthona, a leánynevelő intézet, a családsegítő központ és a Vaszary Kórház Pszichiátriai osztálya közönsége előtt mutatkoztak elégséges hátterül szolgált a cselekményben szegény darab számára, s a jelzésszerű kulisszák között jobban érvényesült a három szereplő. A nagy színpad méretét már a zenekar itteni elhelyezése is csökkentette - mi által láthatókká váltak a megszólaltatott korhű hangszerek -, a párbeszédeket és a monológokat pedig két táncos illusztratív szerepeltetése tette látványosabbá. A főszerep így a zenének, az énekhangnak és a hangszeres kíséretnek jutott, ami nagyobb figyelmet követelt a három énekestől is. Közülük különösen Jani Gabi (Acis) nevét kell kiemelni, aki nagy átéléssel elevenítette meg a szopránhangra írt (!) férfi szerepet. * A július 30-ai bemutató két másik újdonsággal is szolgált az ősbemutatón kívül: a népszerű színházi előadások köre a Mindszenty téri színpadon kibővült a (klasszikus) opera műfajával, a bemutató előtt jelentkező szúnyograjt pedig sikeresen távoltartotta a bejáratnál minden nézőnek ingyenesen igénybevehető rovarirtószer használata. kíséretében, majd a Balázs Elemér Group játszott a fesztiválszínpadon. Pénteken a Technika házában Rossa László zeneszerző, a Honvéd együttes zenei rendezője tartott két előadást Bartók zenéjének a népzenéhez és a 20. századi stílusokhoz való viszonyáról, illetve a jazznek e zeneszerző munkásságára gyakorolt hatásáról. Mint ez utóbbi beszámolóból kiderült, a különféle zenei műfajokat s a népzenét is ötvöző bartóki program folytatója a kortárs zenében a jazz lehet. Rossa László érdeklődéssel kísért előadását zenei bemutatók tették igazán szemléletessé, a szimpóziont záró referátumok előtt pedig Szabados György Liszt Lerenc-díjas zongoraművész játszott improvizációkat. Az e műfajban világhírű Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós adott elő egy közös zenei darabot a délután folyamán, a Nagy László verseiből kiinduló Szárnyas szabadtéri tárlat megnyitását követően. Este pedig a Vujicsics együttes és a Quartet B zenekar lépett fel a szerb, horvát nép-, illetve a jazz zene jegyében, Borbély Miklós irányításával. Méltó lezárásaként e kétnapos, rangos eseménynek. (-ffy) már be - helyesebben szólva: számukra szereztek már örömet. Raffel Attila, a színpad vezetője szerint céljuk elsősorban jótékonysági előadások szervezése a kórház és más, egészségügyi vagy szociális intézmény számára. Olyan helyeken tehát, ahol más előadók nem szoktak fellépni. A tucatnyi fiatalból álló csapat ezen kívül paródiákat, merészebb hangvételű műveket is bemutat, egyesek közülük feltűntek már a Hajós András, a Balázs vagy a Fábry showban. A társulat tagjai számára elsősorban közösséget, baráti kört jelent a színpad. Volt, akit a könnyűdrogok, mást a szeszesital élvezetétől vont el ez az elfoglaltság. Ajándékozással egybekötött fellépéseik, a karitatív célok elárulják, életük megváltozott ebben a társaságban. Közösségük részesül ugyan csekély támogatásban (főként a Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mediterrán fesztivál - mediterrán hangulatban (msms) A tavalyi szerencsés egybeesés után idén is a nyár első forró hétvégéjén került sor a Földközi-tenger népeinek kultúráját bemutató fesztiválra. A kontinentális éghajlathoz szokott közönség ennek megfelelően csak késő délután vagy koraeste tűnt fel a Kis-Duna parton. De mivel az árusok már nagyobb területet birtokolnak ez évben, s a kisszínpad előnyösebb elhelyezése következtében a nézőtér is megnövekedett, a látogatók most jobban szétszóródtak. A hétvégét a Jazztergom rendezvényei között szereplő Ricardo Salsa Club nyitotta meg, már csütörtökön. Másnap a temperamentumos végvári vitéz költő, Balassi Bálint versei átal inspirált képek kiállítása nyílt meg először. (Itt kell megjegyeznünk: az e környéken hősi halált halt poéta emléktáblája nagyobb figyelmet kaphatna - és ez természetesen csak emelné a fesztivál fényét -, ha az idetelepített ideiglenes illemhely kissé odébb kerülne felállításra.) A pénteki nap folyamán előbb Rák Béla, a Magyar Rádió szólistája lépett színpadra, aki gitáijátékával már a délelőtti Dalí-kiállítás megnyitóján is megnyerte hallgatóságát, az általa játszott flamenco melódiák után pedig este az Anselmo Crew együttes együttes mediterrán zenéje következett. Szombaton a délelőtti bábelőadások, délután pedig két, európai hírű együttes fellépése csábíthatta a Vízivárosba az érdeklődőket. A koncertek helyett azonban a legnagyobb érdeklődést az orosházi fiatalok taek-wan-doo bemutatója keltette. Előtte izzó hangulatot teremtve szólt Frankié Látó (Látó Ferenc) és zenekara Django Reinhardt-t idéző, virtuóz gitámuzsikája, majd később a Di Naye Kapelye, a többnemzetiségű együttes eredeti klezmerzenéje állította meg az arra sétálókat. Vasárnap a török muzsika került a középpontba. A fiatal esztergomi tehetségeket felvonultató délelőtti koncertek között most Rózsár Brigitta fellépése volt soron, amelyben a magyar és a kontinens zenei kultúrájára gyakorolt török hatást érzékeltette. A Malom Művészeti Műhely által szervezett előadás kitűnt gazdag díszletével, változatos színpadképével. Sokoldalúságára jellemző, hogy a fül mellett (a Mozdulat Táncegyüttes táncos lányai révén) a szem és gyümölcsök körbekínálásával a száj számára is kínált ínyenc falatokat. A Dobogó Színpad fellépése délután a Te édes, de jó vagy, légy más! című darabjuk egy újabb részletét elevenítette fel, s ezt követően a török népzenére építő Arasinada együttes nagy sikerű koncertje zárta az idei mediterrán hétvégét. helyi szervezetei, valamint a Thermacult Hungária Kft. által), de keresnek további szponzorokat is. Szabó József, a Vöröskereszt városi elnöke a kórházbeli fellépés során kifejezte reményét, hogy a műsor hozzájárul a gyermekek mielőbbi gyógyulásához, és bízik a színpaddal való további együttműködésben. Tarján Istvánné, a Vöröskereszt Esztergom város területi titkára ehhez még hozzáfűzte: számukra is fontos, hogy ne csak szociális célokat lássanak el. A társulat a véleménye szerint szebbé tudja tenni rövid időre azok életét, akik csak valamely zárt intézmény falai mögött láthatják az élet szépségeit. Az Esztergomi Álom Színpad a Bajor Ágost Művelődési Ház 110-es termében tartja próbáit, melyre másokat is szeretettel vár. Fellépéseikről a későbbiek folyamán is tudósítani fogunk. Vidám percek a rászorulóknak Az Esztergomi Alom Színpadról