Esztergom és Vidéke, 2005

2005-08-04 / 31-32. szám

6 $ VID6 R6 femt ístuán mihkm a nemzeti egység bölcsője^ jelképe és szolgálója! POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 31-32. szám 2005. augusztus 4. 8 oldal Ára: 100 Ft Döntött a Kuratórium: a Püski házaspáré a Szent István-díj Esztergomban és környékén élő polgárok, valamint a Szent István Alapítvány támogatói körében végzett közvélemény-kutatás eredménye alapján, az Alapítvány Kuratóriuma július 16-án úgy döntött, hogy az összmagyarság érdekében végzett áldozatos tevékenységéért ez évben a Püski-házaspárnak ítéli oda - a Melocco Miklós szobrászművész, Szent Istvánt ábrázoló bronzszobrát - a Szent István-díjat. Ennek ünnepélyes átadására augusztus 14-én 19 órakor a Mindszenty József Katolikus Iskola Millenniumi díszudvarán kerül sor. A díjátadó előtt hat órai kezdettel dr. Kiss-Rigó László püspök hálaadó szentmisét mutat be a Szent Anna-templomban. Az idén 70. házassági évfordulójukat ünneplő Püski házaspár tevékenységének szellemi, közéleti eredményei, a magyar irodalom - határon belüli és túli - területén kifejtett munkássága miatt méltán rászolgált e díj elnyerésére. A könyvkiadó és könyvkereskedő Püski Sándor 1938 tavaszán nyitotta meg kis könyvesboltját Budapesten, a Szerb utcában. Egy esztendő múltán létrehozta a Magyar Elet könyvkiadót, mely tíz esztendős fennállása során (1939 és 1949 között) száz művet, összesen száznegyvenkilenc kötetet juttatott el a közönség elé. Püski Sándor mindig azon fáradozott és munkálkodott, hogy olyan műveket jelentessen meg, amelyek a magyar társadalom valóságos képét mutassák be. Mint irodalomszervező, közéleti tevékenysége során olyan társadalmi reformokat szorgalmazott, mellyel a magyar szellemi élet átalakulását segítette elő. Ennek a szervezőmunkának eredménye az 1943-as szárszói népi írókonferencia létrehozása, az úgynevezett Magyar Élet-tábor, melynek előadásait Püski Sándor még abban az esztendőben „Szárszó" címmel meg is jelentetett. Könyvesboltját és kiadóját az 1950-es államosították. Ezt követően feleségével - Ilus nénivel együtt kis kerámikus-műhelyt működtetett, hogy népes családját fenntarthassa. Az 1956-os forradalom napjaiban részt vállalt a Petőfi párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt szervezésében. A forradalom leverése után nehéz, megpróbáltatásokkal teli esztendeik következtek: fiai az Egyesült Államokba távoztak, ő feleségével magára maradt, ráadásul 1962-ben - egy provokációs ügy keretében - bebörtönözték, ahonnan csak 1963-ban szabadult. A politikai üldöztetés arra késztette Püski Sándort, hogy 1970ben kitelepüljön fiaihoz Amerikába. Hamarosan ott is kis könyvesboltot hozott létre. New York „magyar negyedében" újraindította könyvkiadói tevékenységét, ahol a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi írók könyveinek megjelentetésével hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai magyarság megismerje a hazai szellemi élet jeles egyéniségeit. A nyolcvanas években Püski Sándor több alkalommal is Magyarországra látogat, majd a rendszerváltozás után végleg hazatért. Ismét megnyitotta könyvesboltját, ezúttal a budai Krisztina körúton, és újraindította könyvkiadói tevékenységét is. A Krisztina körúti bolt napjainkban is szellemi találkozóhelye a népi irodalom hagyományain nevelkedett magyarországi és a határokon kívüli íróknak. * A Kuratórium döntését magunk is örömmel üdvözöljük! Lapunk Következő, ünnepi száma augusztus 12-án jelenik meg! Folytatódik a Fürdő építése (Sajtótájékoztató) A Prímás-szigeten épülő élményfürdő melletti telken már a fürdőről szóló elképzelések kialakítása óta szálloda megépítését tervezi és szorgalmazza Esztergom városa. A múlt csütörtöki testületi ülésen született döntés szerint egy több cég által megalakított konzorcium kezdhet hozzá a beruházáshoz. A szerződés keretében a földterületet használatba kapják a vállalkozások, amelyek az élményfürdővel együttműködő, legkésőbb 2008-ra elkészülő szállodában tulajdonrészt biztosítanak az esztergomi önkormányzatnak. A csütörtöki rendkívüli testületi ülésen döntés született arról, hogy a Prímás-szigeten épülő élményfürdő kivitelezési munkáit fővállalkozóként az Esztergomi Fürdő SPA Rt. és több, az építkezésen már dolgozó alvállalkozó részvételével alakult konzorcium folytatja. A szeptemberre elkészülő fürdő-komplexumban azonnal munkához is láttak a szakembérek. Külső felújítás a Főapát utcai műemléki isk

olatömbben (os) Városunk országosan is műemléki védettséget élvező jelentős épülete a Főapát utcára nyíló egykori Szent Benedek-rendi Szent István Katolikus Főgimnázium. Ez az iskolatömb jelentőségében hasonló a vízivárosi műemléki épületegyütteshez, melynek egyházi visszaadása és megújítása fokozatosan zajlik. Az épületben fél évszázadon át bencés diákok tanultak, hatalmas méretére jellemző, hogy hosszában 29, míg a Kossuth Lajos utcai és a Bottyán utcai szárnyában 5-5 ablak helyezkedik el a földszinten és az emeleten egyaránt. Az utóbbi években a hosszanti szárnya mentén a járda már zárva volt, hullott a tető és a vakolat. A tanév végeztével örömmel fogadtuk, hogy felvonultak az építők, lezárták a gyalogosforgalmat, és teljes ütemben zajlik a felújítás. A műemléki országos védettséget élvező eklektikus stílusú épületet a XIX. század végének neves építésze, Beidinger Gyula tervezte, a kivitelezést pedig ugyancsak jeles esztergomi személyiség, Eggenhofer József mérnök vezette. Eredetileg is iskolának épült, melybe a bencéseket követően az államosítás nyomán finommechanikai és műszeripari technikum költözött, majd napjainkban a megye egyik jelentős intézménye, a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola működik. Az eltelt évszázad viharai, benne a két világháború eseményei, bombázás mindenekelőtt az épület tetőzetében és homlokzatában hagyott nyomokat. Ugyan a '90-es évek elején az épületet belül és az udvari homlokzatot már felújították, most jött el az ideje, hogy elhárítsák a beázásokat és a homlokzati veszélyeket. Az épület fenntartója a megyei önkormányzat, akik költségvetésükből mintegy 50 millió forintot terveztek a munkálatokra. Első lépésben Tóth Árpád vezető tervező és Besey László statikus tervező felmérték az épület állapotát. Az épületnek díszes konzolsoron nyugvó főpárkánya van, mely a reneszánsz palotákat idézi, ezek egytől egyig javíthatók. A gondos építőkre vall, hogy az alapozás, a vízszigetelés, a falszerkezetek, a válaszfalak, a födémgerendák mind-mind állták az évszázados használatot. A tervezők megállapították, hogy a tető egésze is jónak mondható, ahol azonban az épületet bombatalálat érte, ott jelentős átépítés szükséges. Valószínű, hogy az eredeti cserépfedés, majd a palafedés is a háborús események miatt gyengült meg, ezért teljes felújításra szorul. Amit kívülről látunk, gazdag reneszánsz díszítéseket, azok anyaga mind gipszből, vakolatból van. így a korinthusi oszlopfők, a timpanont tartó ablakok melletti konzolok gipszből szakszerű munkával javíthatók. Csakúgy, mint a főpárkány vakolata, az ablakok keretezése, vagy a választó párkányok újjávarázsolhatok. Csak tisztítani kell az épület lábazatát, mely süttői keménymészkőből készült, és még továbbra is állja az idők vasfogát. Hasonlóan remek asztalosmunka volt hajdanán az ablakok és ajtók, gerébtokok elkészítése, ezeket évszázad múltán is csak megújítani kell. Az épület díszes főbejárati kapuja restaurálással tökéletesen felújítható. A kapu maga jó állapotú, ezért kisebb javításokkal újfent hosszú időre használhatóvá tehető. A kivitelezési munkálatokat közbeszerzési eljárás nyomán egy leányvári építőipari vállalkozás nyerte el. A Kossuth Lajos utcai és részben a Főapát utcai homlokzatot már beállványozták, végzik munkájukat. Ahogy a tervezők előírták, első lépésben a tetőszerkezetet kell helyreállítani, mindenekelőtt szerkezeti elemekkel és tetőlécezéssel. Mivel a cserépfedés vegyes, ezért az utcai homlokzaton új cserepet írtak elő a tervezők piros anyagból. Ezután jön a párkányok bádogozása, majd ezt követheti a homlokzati felújítás. Ennek részletei: oszlopok, oszlopfők, ablakpárkányok, szemöldökök, homlokzati középmezők, választópárkányok alatti rész, a kőlábazat, majd a nyílászárók. Mi, városlakók remélhetjük, hogy beteljesedik az épületen szereplő szokásos előírt befejezési idő: esetünkben 2005. augusztus 25. Merésznek tűnik az időbeni vállalkozás, de bocsánatos bűn lesz, ha a munka minősége érdekében néhány napot késik, és belenyúlik a tanévkezdésbe.