Esztergom és Vidéke, 2005

2005-06-09 / 23. szám

2005. június 9. esztHi^Oji) vip^fre 3 Megnyíló utcák, új forgalmi rend (Folytatás az 1. oldalról.) 2004. szeptember végén döntött arról a Városfejlesztési Bizottság, hogy Esztergom közlekedési és parkolási koncepciója előkészítése során kerüljön sorra a Dózsa György tér, Vécsey és Vár utca, Szent István tér, Déli kanonoksor, Majer István, Batthyány, Bajcsy-Zsilinszky és Lőrinc utca, Kis-Duna sétány, Berényi Zsigmond utca által határolt terület, va­gyis a Várhegy és környéke. A képviselők ülésükön a közlekedési és parkolási koncepció kidolgo­zásánál alapvető célként határozták meg a Kis-Duna sétány forgalom alóli kivonását, gyalogos sétánnyá alakítását, a Berényi Zsigmond utca ódon hangulatú felújítását, a Mindszenty tér átalakítását szabadtéri kulturális területté és a Sötétkapu megnyitását. Turisztikai és kulturális szempontból ez a terület, a Víziváros és a Várhegy egy része kiemelkedő jelentőségű, itt található a Bazilika, a Ke­resztény Múzeum, a Balassa Múzeum és sok patinás épület. Olyan jelen­tős fejlesztések, beruházások folynak és indulnak a területen, mint a ka­nonoksori épületek, az Oszeminárium épületének felújítása, a volt Für­dő Szálló átalakítása konferenciaközponttá. Ezek szintén igénylik a for­galomszabályozást, a parkolási lehetőségek bővítését, átalakítását. Szentgyörgymező a Vár és a Berényi Zsigmond utcán keresztül kap­csolódik a városközponthoz. A Berényi Zsigmond utca egy szakasza olyan keskeny, hogy még a kétirányú közlekedés sem biztosítható rajta. Egyes szakaszain öbölszerű parkolók alakíthatóak ki rajta. A Kis-Duna sétányon megszűnik a forgalom, így a Szent István Váro­si Fürdőbe személygépkocsival érkező fürödni vágyók számára parkolá­si lehetőséget részben a Vízivárosban, részben az Aradi vértanúk tere körüli és a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó épülete mögötti területen lévő parkolókban lehet biztosítani. Utóbbi helyen egy majdan épülő parkolóház ad végleges megoldást az igényekr§. Várható a Papnevelde utca és a ,Szent István tér Északi kanonoksor előtti forgalmának nöyekedése az Északi kanonoksor épületeinek isko­lákká alakítása és az Oszeminárium megnyitása után. Ézért indokolt a Sötétkapu megnyitása a forgalom számára, méghozzá a főút irányába vezető egyirányú útként, célforgalmú közlekedésként. Emellett a Vár­hegyre irányuló gyalogosközlekedés is itt zajlik majd. A Szent István té­ren az Északi kanonoksor előtt százötven férőhelyes parkoló létesíthető. A Déli kanonoksor felől jelenleg magánkézben van a parkoló. A közleke­dési és parkolási koncepció megvalósítása során szükségessé válhat kisajátítása. A Dózsa György tér képének rendezése során nemcsak parkolóhelye­ket alakít ki az önkormányzat, hanem zöldfelületeket is, így a tér a kelle­mes közlekedési, parkolási lehetőségen túl a pihenni vágyók igényeit is szolgálhatja. Itt állíthatják le autóikat, innen sétálhatnak céljaikhoz a Szentgyörgymező, illetve a Nagy-Duna felől érkezők, a Várhoz és a Bazi­likához látogatók. Lépés a Világörökség felé: Esztergom csatlakozik az ICOMOS-hoz Esztergom világörökségi jelöléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a város új kapcsolatokat építsen ki hazai és európai történelmi vá­rosok önkormányzataival, illetve e városok nemzetközi egyesületeivel. Ezen egyesületek és szervezetek tagjai együttműködésük révén hatéko­nyan segíthetik egymást építészeti és kulturális örökségük védelmében, turisztikai fejlesztéseikben, városfejlesztési, közlekedési problémáik ha­tékony megoldásában, konferenciák szervezésében, az oktatásban és to­vábbképzésekben. Az ICOMOS, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Ta­nácsa a világ műemlékvédelmének legjelentősebb nemzetközi szerveze­te. 1964-es alakulása óta tagja Magyarország is, működésével járó hazai feladatait a nyílt, civilszervezet-felépítésű Magyar Nemzeti Bizottság révén látja el. A bizottság tagjai között van számos város önkormányza­ta is. Az ICOMOS-tagság azzal az előnnyel jár, hogy a tagok rendszere­sen információt kapnak az építészeti örökség védelmének nemzetközi és hazai eseményeiről. Emellett az ICOMOS tagsági kártyája ingyenes be­lépést biztosít a világ legtöbb múzeumába és romterületére a tagok munkatársai részére. Esztergom csatlakozásával az ICOMOS hatékony támogatást nyújt a város világörökségi programjának előkészítéséhez, összeállításához és a világörökségi cím megpályázásához. A szervezet éves tagdíja Esztergom esetében évi hatvanezer forint. Az ICOMOS tevékenységének részletes ismertetését követően a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy Esztergom Város Önkormányzata csatlakozik az ICOMOS-hoz, és felhatalmazta Meggyes Tamás polgár­mestert a csatlakozási szerződés aláírására. Esztergomban a magasabb szintű jogszabályok a mértékadók: Megszűnik a zajvédelmi rendelet A jelenleg hatályban lévő helyi zajvédelmi rendelet alapjául szolgáló jogszabályok mára már hatályukat vesztették, így a rendelet hatályon kívül helyezését javasolta Meggyes Tamás polgármester. Mivel felsőbb jogszabályok már tartalmazzák a szükséges eljárásokat, illetve határér­tékeket, a városvezető nem tett javaslatot új rendelet létrehozására. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket környezetvédelmi és egész­ségügyi miniszteri rendelet határozza meg. E jogszabály vonatkozik az alkalmi kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közös­ségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvényre, engedélyezte­tésére, az emberre ható rezgés terhelési határértékeire. A rendelet konkrét zajterhelési határértékeket ad meg üzemi létesítményektől származó zajtól védendő területeken, építőipari kivitelezési tevékeny­ségtől származó zajtól védendő., területeken, a közlekedéstől származó zaj terhelési zajtól védendő területeken, épületek zajtól védendő helyiségeiben. A zaj- és rezgésvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet a határér­ték túllépésével járó szankciókat, a jegyző hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyeket ismerteti. Az üzletek működéséről és a belkeres­kedelmi tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó kormányren­delet szerint az üzlet éjszakai nyitvatartását a jegyző korlátozhatja, amennyiben a zajterhelési határértéket figyelmeztetés ellenére is ismé­telten túllépi. E magasabb szintű szabályokat figyelembe véve döntött úgy az esz­tergomi képviselőtestület, hogy a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló korábbi rendeletét hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy a zajjal járó tevékenységeket, azok engedélyezésének és esetleg szankcionálásá­nak kérdését a kormány és minisztereinek rendeletei körültekintően szabályozták. Nemcsak móló, hanem felmérés is készül a dunai hajóforgalom fellendítésére Egy kft. tavaly év végén kérelmet nyújtott be Esztergom önkormány­zatához, melyen jelezte, 2004. július 1-től elindította budapesti városné­zéssel és Dunakanyar túrákkal egybekötött vízitaxi, túrataxi vállalkozá­sát. A cég szeretne Esztergomban egy kis- és nagyhajók kikötésére alkal­mas kikötőhelyet bérelni vagy vásárolni a várostól, hogy azon kikötőt lé­tesítsen. 2005. elején a cég egy konkrét helyet is megjelölt a Sobieski sé­tány végén. Ugyanezen ügyben egy másik kft. ügyvezető igazgatója is Esztergom vezetőihez fordult, mivel szintén erre a területre kíván egy pontonkikötőt építeni, hasonló céllal. Az elsőként jelentkezett cég vezetője idén nyáron térítésmentes fel­ajánlást tett, amelyben jelezte, vállalják Esztergom és térségének vízi turisztikai és hajózási helyzetének felmérését, a felmérés alapján kon­cepciót készítenek a hajózási és vízi turisztikai fejlesztésekre rövid-, kö­zép - és hosszú távra. E koncepcióban kiemelten foglalkoznak a város költségvetési bevételét gyarapító tevékenységekkel. A felmérések alap­jánjavaslatot tesznek a meglévő hajózási és víziturisztikai vállalkozások tevékenységének felülvizsgálatára, a vállalkozások és a Város számára között kötött szerződések felülvizsgálatára. A vállalkozó alapvető célja a magyarországi hajózható vizek bekapcsolása az Európai Unió vízi tu­risztikai hálózatába. Ezért kidolgozott egy koncepciót is -melyet a par­lament turisztikai bizottsága 2001-ben jóváhagyott és a Széchenyi Terv­be is beépítésre került- a kiemelt dunai nagyvárosok részére létesítendő nemzetközi yachtkikötők és turisztikai célú nagyhajó-kikötők létesíté­séről. Az adatok alapján a yachtturisták 2004-ben hajónként és naponta 750-800 USA dollárt költenek, melynek adótartalma (jövedéki, idegen­forgalmi adó, áfa stb.) kb. 80 %. Megközelítőleg 200.000 db motorcsónak és yacht van az EU országaiban, melyből reálisan az elkövetkező 10 év­ben mintegy 10 % érdeklődik Magyarország iránt. A nemzetközi szállodahajó-forgalom a Duna esztergomi szakaszán megháromszorozódott. 2004-ben a magyarországi áthaladó forgalom­ban 89 db szállodahajó vett részt. E hajók többsége heti-kétheti váltással köt ki Esztergomban. A 2004. év végi nemzetközi hajózási konferencián Budapesten a hajózási társaságok bejelentése szerint 2005-ben újabb 9 hajót, 2006-2007-ben újabb 14 hajót vonnak majd be a dunai forgalom­ba. Ez a növekedés már 2005-ben közel 180 új, 2006-2007-ben évi újabb 300 kikötést jelent. Ilyen mennyiségű kikötést a meglévő pontonokon már nem lehetséges biztonságosan, a szabályoknak megfelelően elvé­gezni, már most is látható a Duna közepén horgonyzó és kikötésre várakozó hajó. Egyre rosszabb az esztergomi kikötések megítélése a nemzetközi szállodahajókat üzemeltető hajós társaságok vezetőségénél. Az eszter­gomi felesleges várakozások miatt sok esetben nem tudják tartani a me­netrendjüket a hajók Budapest és Bécs felé, mely további kikötői torló­dásokat okoz. A jelenlegi kikötési nehézségek miatt több hajóstársaság fontolgatja az esztergomi kikötés elhagyását - Visegrádra való átállás­sal-, mely nyilván ellentétes lenne Esztergom város gazdasági érdekei­vel. Ezek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi kikötő-üzemeltető nem tudja a meglévő pontonokkal az igényeket kielégíteni, a meglévő szolgáltatások színvonala is kívánnivalót hagy maga után. Ezért java­solta Meggyes Tamás polgármester egy olyan gazdasági társaság alapí­tását, amelyben az önkormányzat 51 %-os többségi tulajdonos, biztosít­va ezzel a város érdekeinek előtérbe helyezését, emellett 49 %-ban részt vesznek a vállalkozásban szakmai-pénzügyi befektetők, akik rendelkez­nek nemzetközi szállodahaj ó-kikötő létesítési referenciával, üzemelteté­si gyakorlattal. A tervek között első körben egy - a Sobieski sétányon megvalósítandó - nagyhajó-kikötő megépítése szerepel. A képviselő-testület úgy dönt, hogy a Sobieski sétányon közforgalmú nagyhajó-kikötőt létesít. A kikötő megépítésére, üzemeltetésére Eszter­gom Város Önkormányzata 51 %-os többségi önkormányzati részese­déssel gazdasági társaságot alapít olyan szakmai-pénzügyi befektetők részvételével, akik rendelkeznek nemzetközi szállodahajó-kikötő létesí­tési referenciával, üzemeltetési gyakorlattal. A képviselők felhatalmaz­ták a polgármestert a befektetőkkel való tárgyalások lefolytatására. A cégalapításról szóló konkrét döntést is a tárgyalásokat követően hozza meg Szent István városa. (A Polgármesteri Hivatal sajtótájékoztatója) Pongrátz Gergely (dezső) 72 éves korában, a saját maga alapított '56-os mú­zeum udvarán, Kiskunmajsán váratlanul elhunyt az 1956-os forradalom egyik hőse, a Cor­vin-közi felkelők parancsnoka Pongrátz Gergely. Evekig Ame­rikában élt, majd a rendszer­váltás után hazatelepült. Alapí­tója volt az '56-os Magyarok Vi­lágszövetségének. Járta az or­szágot, a világot, de nemcsak a forradalom eseményeiről, ha­nem annak céljairól is beszélt. Szerette Esztergomot, váro­sunkban is többször járt. Be­szédében mindig kifejtette: ők, az 56-os forradalmárok nem a kapitalizmust akarták, de nem is a kommunizmust: egy olyan társadalomért harcoltak, ahol a kisemberek is megélnek, nin­csenek nagy vagyoni különbsé­gek, ahol a kultúrát - főleg a nemzeti kultúrát - és a népi ha­gyományokat ápolják, megbe­csülik. Most, hogy meghalt, mi, túlélők vagyunk felelősek a­zért, hogy az '56-os forra­dalom céljai végre ténylegesen is valóra váljanak! Az esztergomi Polgári Szalon következő rendezvénye június 9-én csütörtökön este 6 órakor kezdődik a Szalma Csárdában. A vendég Paskai László bíboros, aki „Pápát választottunk" címmel tart élménybeszámolót. * Június 9-én 18 órakor az esz­tergomi Vár lovagtermében kerül sor a Várhegy Klub következő összejövetelére. A klub vendége ezúttal dr. Veres János pénzügy­miniszter. Interreg-pályázatok Az Interreg III/A Közösségi Kezdeményezés-Alapban megje­lent a Magyarország-Szlovákia -Ukrajna Szomszédsági Program 2004-2006 felhívása. Az Ister-Granum Eurorégió Közgyűlése nemrég határozott az eurorégió által támogatott In­terreg III/A pályázatokról, és az eurorégió települései lakosság­szám-arányosan vállalták a támo­gatott pályázatok önrészeinek fi­nanszírozását. Az esztergomi kép­viselő-testület ülésén bemutatott „Intézmények közötti együttműkö­dés" program az Ister-Granum Eurorégió által támogatott pályá­zatok egyike, célja a regionális egészségügyi intézményközi e­gyüttműködés kialakítása. Az esz­tergomi Kolos kórház határon át­nyúló sürgősségi betegellátási rendszert kíván kialakítani, az eh­hez szükséges feltételrendszer megfelelő kialakításával a magyar és a szlovák oldalon egyaránt. Égy partnerségi megállapodás keretén belül pedig - az esztergomi törek­vésekkel párhuzamosan - a párká­nyi Poliklinikán a sürgősségi men­tő és betegszállítás feltételrend­szerét kívánják kialakítani. Szintén az az Ister-Granum Eurorégió által támogatott „Intéz­mények közötti együttműködés" pályázatok egyike a magyar-szlo­vák határtérségi urbanizációs ki­egyenlítését célzó program. Ennek keretében olyan együtt­működési hálózat kiépítése a fel­adat, amely alkalmas a magyar­szlovák határ két oldalán hasonló fejlettségi szinten álló gazdasági, kormányzati, önkormányzati és más szereplők fejlesztési igényei­nek összegyűjtésére, feldolgozásá­ra, artikulálására, valamint e fej­lesztési igények alapján fejlesztési projektek előkészítésére, kidolgo­zására, megvalósítására. Szintén az Interreg-pályá­zatokkal kapcsolatos az Ipoly-hi­dakról szóló a „Hidak az Ipolyon" pályázat, melynek célja a kislépté­kű, regionális határmenti közleke­dési infrastruktúra fejlesztése, va­lamint a határ menti tömegközle­kedési szolgáltatások és tájékozta­tás fejlesztése .A program a jövő­ben tervezett közlekedési tervek előkészítésével kapcsolatos tevé­kenységekhez, mint a szárazföldi, vasúti, vízi fejlesztésekhez szüksé­ges tervek megvalósításához, az építési tervek elkészítéséhez nyújt támogatást. Az Ister-Granum Eurorégió Közgyűlése már korábban határo­zott az eurorégióban tervezésre, majd ezután megépítésre javasolt hidak helyszíneiről. Ipolydamásd és Helemba, Ipolytölgyes és Ipoly­kiskeszi, Vámosmikola és Ipoly­pásztó, Vámosmikola és Ipolybél között kell helyreállítani vagy megteremteni a kapcsolatot, emel­lett a Tésát Ipolyviskkel összekötő közút felújítását tartotta szüksé­gesnek a polgármesterek gyűlése. Az eurorégió határozatát támo­gatja az Útgazdálkodási és Koordi­nációs Igazgatóság, valamint a Pest Megye; Közlekedési Felügye­let, a PEMAK is. (Tájékoztató) Köszönetnyilvánítás Köszönöm mindenkinek, hogy fiamat, Trexler Györgyöt hosszú, súlyos betegsége miatti halála után utolsó útjára elkísérték. Köszönünk minden szál Neki hozott virágot, lányomnak és nekem adott minden együtt érző jó szót. Köszönjük Kosztolányi Tamás megrendítő „II Silencium" szóló­számát. Köszönjük az Idősek Otthona igazgatónőjének, Balázs Évá­nak és minden lakójának, alkalmazottjának, hogy gyászunkban részvéttel, szeretettel családként állottak mellettünk. Trexlerné Zajácz Gizi és leánya, Gizella Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége együttérzését tolmácsol­ja egykori külső munkatársának, Gizi néninek és leányának. Szerkesztői Műhely

Next

/
Thumbnails
Contents