Esztergom és Vidéke, 2004

2004-04-08 / 14-15. szám

lítiumokról, végvárakról Erdélyben R13 EB TE eloadoútja Kézdivásárhelyen Sárándi Józseí R csalán halhatatlansága Lábjegyzetek vállmagasságban: 1. Sáránd: ótörök eredetű szó. Jelentése magyarul: csa­lán. 2. Csalánba nem üt a ménkű (mennykő) - tartja a szólás­mondás. 3. Ha eddig nem ütött, ezután se üssön! 4. Aki meztelen, ne menjen a csalánosba. A cromagnoni ősember idején településünk nevét Leány­várként jegyezték a „levéltárakban". Egy volt a határtalan magyar nyelvterület sok, azonos nevű helységei közül. Jóval később, a huszadik század utolsó éveiben Özvegy­asszonyfalvára „keresztelték" a szerencsétlen sorsú kisköz­séget, merthogy férfinépességének még az irmagva is kiirtó­dott. Nem ám az írómagva! Sárándi volt az egyetlen, aki túlélte az özvegyeket s az öz­vegyek özvegyeit. így eshetett meg az a mérsékelt csoda, hogy egy szép hét­fői, keddi, szerdai, csütörtöki, pénteki, szombati vagy vasár­napi napon, költészeti akadémikushoz illő, példátlan sze­rénységgel önmagáról Sárándházának nevezte el a falut. Megérte saját halhatatlanságát, és még ma is él, ha meg nem hal. megtelt, elsősorban a helyi iskolák tanárai, illetve diákjai voltak jelen. A vetítések után pedig a Petőfis ta­nári karral közös vacsorán vet­tünk részt. A szombatot egy kiadós túrá­zásnak szenteltük. Idő hiányában nehéz volt választani a kínálkozó lehetőségek közül. Mérlegelnünk kellett azt, hogy csak egy napunk van erre, és azt is, hogy a hegyek­ben még tél van, a terep nehezen járható. Varga László javaslatára a Csukás-hegység mellett döntöt­tünk (Keleti-Kárpátok déli vonu­lata, Brassó szomszédságában). A kiránduláson csatlakoztak hoz­zánk vendéglátóink is, a földrajz­körösök tanárnőjének, illetve an­nak férjének személyében (a gye­rekek jóllehet nem jöhettek a ki­rándulásra, mégis ragaszkodtak ahhoz, hogy az útravalót ők készít­hessék el nekünk). A több tucat, konglomerátum­ból kialakult monumentális szik­latorony fantasztikus látványt nyújtott. Megközelítésük nem volt valami egyszerű, ugyanis a hegy­séget térdig, derékig érő hó borí­totta (birkóztunk is a tereppel ren­desen). De azért a csúcsot (Csu­kás> 1950 m) sikeresen elértük. Úgy vélem, véljük, hogy az el­múlt néhány nap mérföldkő lehet szervezetünk életében - és ezt ta­lán mindenféle túlzás nélkül állít­hatjuk. Jóleső érzés tudni, hogy „kis" egyesületként segítői vol­tunk, lettünk egy külhoni magyar közösségnek. A kézdivásárhelyiek már most igény tartanak arra, hogy a kapcsolatot fejlesszük, ápoljuk a továbbiakban is, amire úgy vélem, idehaza is lesz „keres­let". Tehát folytatás következik! * A „küldöttség" tagjai voltak: Érdi-Krausz Erika, Heidler Nor­bert, Heidler Zoltán, Láng István, Lieber Tamás, Süveges Flórián, Süveges Zsófia, Varga László. A fentebb leírtakon kívül kö­szönettel tartozunk még Dorog és Gödöllő Város Önkormányzatai­nak a program megvalósításához nyújtott támogatásukért! Gyógyító táltosok nyomában Tavaly november közepén Kertvárosban, a Féja Közösségi Házban ­telt nézőtér előtt - mutatkozott be a Táltos Szala (Klub). Akkof Ko­vács András táltos nagyívű előadás keretében mutatta be az Ősma­gyar Táltos Egyház és a Táltos Iskola tevékenységét, működését. Ek­kor tudtam meg, hogy Kertvárosban is vannak táltos-tanítványok. Ilyen házaspárt kerestem fel azzal, hogy a Táltos Klubról be­szélgessünk. A Kátai házaspár készségesen állt rendelkezésemre. Elmondták céljuk a klub elindí­tásával az, hogy megismertessék az embereket a testi, lelki, szelle­mi egészség elérésének lehetősé­geivel és a magyar mitológiával. A Táltos Iskola minden évben szep­temberben indul Budapesten a Csörsz utcában, a MOM Kultúr­házban, de az egész országban, sőt Erdélyben, Felvidéken és Délvidé­ken is vannak kurzusok, melyeken a folyamatos tanulás, a szellem ki­művelése az első szempont. A tál­tos-tanítványok Kovács András vezetésével nagyon fontosnak tartják az ország szent helyeinek felkeresését és ápolását. A Pilis­ben Dobogókő ilyen hely: Föld­anyánk dobogó szíve. Itt találkoz­nak az erővonalak, ezek megjelölé­sére négy kaput építenek. Az elsőt 2002-ben már felállították, ennek kivitelezésében Kátai József és családja aktívan részt vett. A kö­vetkező fénykapuk Attila, Buda és Nagyboldogasszonynak tiszteleté­re készülnek, melyeket az április 24-ei Szent György-napi Turul-tú­rán szentelnek fel. Itt, Dobogókőn a következő ünnep augusztus 15., Nagyboldogasszony napja. Ezen kívül zarándokutakat szerveznek II. Rákóczi Ferenc emlékhelyéhez, a csíksomlyói búcsúra, s Horto­bágyra, a Napforduló ünnepére (június 19.), ahol hagyományosan két-háromezer ember megy át a parázson. Domrádra, a Tisza-parti tábor­ba az ország és a világ több pontjá­ról érkeznek tanítványok, hogy együtt nyaraljanak, pihenjenek és tanuljanak. Itt arra is van lehető­ség, hogy megszerzett tudásukat vizsgákon bizonyítsák. Itt igen sokszínű programokban válogat­hatnak a résztvevők, így például van: táltos-dobálás, táltos szertar­tások - keresztelők, esküvők -, pa­rázsjárás. Tanfolyamokra is lehet jelentkezni, melyek témái: talp­masszázs, szeretetmasszázs, mély­tudatszinti emléksúlyok levétele, táltos cseppek csodái... - Ez utóbbiról mit lehet tudni ? - A földi teremtmények négy elemből épülnek fel: tűz, víz, leve­gő, föld. Mire az emberi szellem az emberi testben megszületik fejlő­dése révén valamennyi földi létfor­mán átmegy, ásványi és egyéb élő­lények tapasztalatát gyűjti magá­ba. így válik szelleme az univer­zum legtökéletesebb megtestesü­lésének, az emberi testnek méltó irányítójává. A teljesség testi, lel­ki, szellemi tudata adja harmóniá­ját, egészségét. Ha bármely szin­ten információs zavar történik, ki­billenti a tökéletességből, az e­gészséges rendszerből. Ilyenkor a legfontosabb feladat a harmónia visszaállítása. Ez a harmonizációs módszer mindazoknak szól, akik a természet, a Teremtő részének ér­zik önmagukat, és a természet rez­géseivel kívánnak egyensúlyba ke­rülni, az egyik fő elemmel, a vízzel. -A vízről és rezgésekről egy má­sik beszélgetéskor majd visszaté­rünk. Most azt szeretném megtud­ni, hogy akit mindez érdekel, mit tegyen, kihez forduljon, hogyan tud önökkel kapcsolatba lépni ? - Több lehetőség is van: minden hónapban a Féja Közösségi Ház­ban tartjuk összejöveteleinket, melynek pontos dátuma és téma­köre a Ház programfüzetében megtalálható. Ezen kívül a Pozsonyi u. 32/2­ben, vagy a 06(30) 212-1655 és a 06(30) 552-8023-as telefonszám­okon elérhetőek vagyunk. * - Búcsúzóul hadd kérdezzem meg: mit jelent ezen a szépen fara­gott bejárati kapu két oldalán lát­ható jelkép ? - Isten hozott, illetve Isten ve­led! Ezen kívül mindkét oldalon a kiáradást és a beáradást jelképező napraforgó látható. - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor A dorog-esztergomi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) nyolc tagja egy felajánlásnak, illetve egy meghívás­nak eleget téve, március 18-21. között, négy napot töltött el a Budapesttől 800 km-re található romániai magyar városban, Kézdivásárhelyen. Ki­utazásunk előzményéhez tartozik, hogy „A Földgömb" magazinban (a Magyar Földrajzi Társaság tudományos-ismeretterjesztő folyóirata) még tavaly kiírt diákújságíró pályázatunkra a kézdivásárhelyi Pető­fi Sándor Általános Iskola diákjai is neveztek, mégpedig nem is akármilyen dolgozattal. A lakóhelyükhöz közeli Szent Anna-tó kör­nyékét mutatták be a 7. osztályosok. Az írásnak természetesen utóéle­te is lett, hiszen a bírálók érdemesnek találták arra, hogy a külföldi magyarság körébeji is népszerű folyóiratban helyet kapjon. A Föld­gömbben való megjelenésnek pedig egyenes következménye lett a kézdivásárhelyi Földrajz Kör megalakulása. A nagyszerű hír hallatán mi sem tűnt természetesebbnek, mint hogy e-mailen gratuláljunk a szerzőknek, illetve, hogy a ma­gunk módján felajánljuk segítsé­günket az újdonsült erdélyi föld­rajzosoknak. A segítségnyújtást előadások megtartásával, illetve szemléltető eszközök, szakmai folyóiratok ajándékozásával képzeltük el. Néhány levélváltást követően, végül is a fenti időpontban létre­jött a találkozó, ami egy hihetetle­nül kedves, baráti kapcsolat meg­születését jelentette. A tervezett három előadásból (Végvárak a Kárpát-medencében; Rendhagyó vulkánkitörések Dél­Olaszországban; Túra a Balkán­hegységben) idő hiányában csak kettőt tartottunk meg, de azokat óriási sikerrel. Már a fogadtatás is fantaszti­kus volt! Korábban azt hittem, hogy már csak álmodhatunk ilyes­miről. De nem, itt még valóban lé­teznek mély emberi érzések, me­lyeknek többször is tanúbizonysá­gát adták vendéglátóink. A diákok egész nap (pénteki ér­kezésünkkor) a velünk való talál­kozásra készültek. Természetes volt, hogy az érintett osztály szá­mára több óra is elmaradt ezen a napon. A földrajz-tanteremben külön fogadásban részesítettek, ami később a tanáriban, számos kolléga jelenlétében folytatódott. Persze mi sem érkeztünk üres kézzel; magunkkal vittük a Carto­graphia Kft. és a National Geogra­phic Channel által felajánlott több tucat fali- és turistatérképet, posz­tert, földrajzi és történelmi atla­szokat, könyveket, valamint a Kornétás Kiadó által küldött több­kötegnyi Földgömb, Mount Eve­rest és Turista Magazinokat. Na és egyesületünk ismeretterjesztő plakátjai sem hiányozhattak a szállítmányból. Mindezeket rend­kívüli megbecsüléssel fogadták. A gyerekek és a tanárok érdeklődé­sére kötetlen beszélgetések ala­kultak ki, melyek során magunk is tájékozódhattunk a helyi viszo­nyokról, oktatási lehetőségekről. A városban, a helyi médiumok­ban meghirdetett előadásokra ­melyeket a Magyar Földrajzi Tár­saság és a BEBTE nevében szer­veztünk - a helyi Tanítóképző Fő­iskolán került sor. Mondanom sem kell, hogy az előadó zsúfolásig Lieber Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents