Esztergom és Vidéke, 2004

2004-03-11 / 10-11. szám

8 víiíÉiÜfc. 2004. március 11. Újraéledt emlék Most, hogy életem nyolcadik X-ét túlléptem, sőt a következő X közepét koptatom, több időm van arra, hogy visszanézve, emlékek közt kutakod­jak: hogy is volt régebben, ifjú korom­ban? Egyik nap egészségügyi sétám során a Sobieski-parkban raktam egymás elé lábam és óhatatlan az em­lékmű felé fordult tekintetem. De ek­kor nem az emlékmű látványa kötöt­te le figyelmemet, hanem mögötte az ún. Szkalka-házból hajdan kicsendü­lő tárogató hangját véltem hallani, és ez repített vissza emlékembe, mint­egy hetven- egynéhány évet. Ennek a háznak a kertjéből kora tavasztól késő őszig ifjú Szkalka La­jos - édesapja a tanítóképző iskola ta­nára - tárogató hangjával búcsúzott a naptól és üdvözölte a lassan leszálló estet. Ezzel: „Krasznahorka büszke vára ". A kurucok, Bottyán generális ju­tott ilyenkor eszembe. Erről pedig most: „számtalan szebbnél szebb gon­dolat. " De jó is volna ezt felújítani! Elképzelésem szerint minden nap déli 12 órakor a Bottyán-palota tornyából felhangzana a „Nagymajtényi síkon letörött a zász­ló,/ Rászállt tollászkodni egy fekete hollóJ Tépi sötét szárnyát, hull a tolla rája,/ Szegény kurucoknak tépett zászlajára, rongyos dolmányára" ­akár csak hangszeren, vagy ének­hanggal is. A mai technikával olcsón megvalósítható és idegenforgalmi különlegesség volna. Továbbiakban (evés közben jön meg az étvágy): alkonytájt a Várhegy ormáról „Ah, hol vagy magyarok tün­döklő csillaga" című egyházi ének dallama csendülne fel - Baróti kar­nagy úr hangszerelésében kürtökön, harsonákon. Szerintem ez is csodála­tos lenne. így bontakozott ki a régi emlék új megjelenítésben. Ez a javaslatom. Hátha nyitott fülekre talál... Füvessi József tősgyökeres esztergomi polgár Az oroszlános ház Városunk közlekedése száz évvel ezelőtt Ez is történelem! Az egyetlen ma ismert kóp­és betűrejtvény az 1848/49-es forradalom időszakából az esztegomi Majer István nevé­hez kötődik. Akárcsak a nem­zetőrök eskütételét megörökítő rajz, ez a rejtvény is fametszet, és szintén a Képes Újságban jelent meg 1848. április 8-án. A szerző az országgyűlés forradalmi útra lépésének egyik fő okát fogalmazta meg ilymódon: „Páris eseményei és a sajtó szabadsága villany se­bességgel a világon öröm napo­kat és diadalt szült". A Szent Vendel-szobor N em hagyott nyugodni a gyerekkori emlékeimben élő szentgyörgymezői Szent Vendel-szobor, ezért kortársa­imnál érdeklődtem. Kutakodásom nem volt eredménytelen! Egyik ismerő­söm, Válent János halvány em­lékei szerint a szobor közel állt a vámházhoz, fején pásztorka­lap, a lábánál pedig valamilyen állat volt. Ekkor rémlett fel, hogy szü­leim „tót kalapos" szoborként emlegették. Az idő tájt a dró­tostótok, ablaküvegesek visel­tek ugyanis ilyen kalapot. Néhány nappal ezelőtt az­tán kaptam Jánostól egy fény­képet: a Szent Vendel-szobor mellett két katona látható, mely közül az egyik ő maga. Sejtésem, tehát beigazolódott! A kép is bizonyítja, hogy a szobor a második világháború idején még állt, hiszen a kato­nák a Horthy-hadsereg egyen­ruháját viselik. Habár a szobor a valóság­ban már teljesen el is tűnt, e kép alapján viszont gyűjtemé­nyemben méltó helyre kerül. Köszönet érte Válent János­nak! Bélay Iván lánfej, majd egy idő után a másik is eltűnt. Sajnos, nem tudta megvédeni magát! Pedig ezek­nek a házdíszeknek ősi rontásel­hárító, védelmező funkciójuk van. Krisztus előtt a XIII. szá­zadban épült Mükénéi oroszlá­nos kapuhoz katonai szentpont­ból jól védhető, hosszú falszoros vezet, mégis használtak apo­tropaikus (rontás ellen védő) emblémát is a védelem céljára. A Vár utca 4. számú házon az oroszlánfej a kapu fölötti ívben is megjelenik, viszont az ablakok fölött szárnyas angyalka-fejeket helyeztek el. Érdekes társítás! írásom célja a figyelemfelhí­vás, hogy milyen nagy kár, ha a város díszei eltünedeznek, ahe­lyett, hogy szaporodnának a há­zakon, üzleteken, cégéreken. Óvjuk a még meglévőket! Hetvesné Barátosy Judit A Komárom-Esztergom Megyei Levéltár békés levegőjében olvasom a város „társaskocsi iparra és személyszállításra" 1896-ban kiadott rendeletét és így módomban van csöndben elmélkedni, hogy 108 év alatt ment-e előbbre a világ. Hát lássuk csak! 6. §. Rendőri hatóságtól nyert könnyen olvasható szám legyen a kocsin (Esztergomban látom-e a busz végén a számot, hogy fus­sak-e egyet, mert ezzel kellene utazzak?). 10.§. A személyszállító vona­tok érkezésénél a rendőrkapi­tány utasítása szerinti sorrend­ben kötelesek megjelenni. 11.§. A társaskocsi útvonala jól olvashatóan legyen felírva. 15.§. Az állomások folyama­tosan tisztán tartandók. (Boldog békeidők!) 16.§. A tulajdonos kötelessé­ge, hogy jó lóval és tiszta kocsi­val közlekedjen. A rendelet meghatározta, hogy március 1. - október 31. kö­zött reggel és este 11 óra, novem­ber 1. - február vége között reg­gel 7 és este 9 óra között közle­kedhetnek. A viteldíj: - a Párkány-Nána vasútig nappal 30 krajcár, éjjel 40 kraj­cár; - az esztergomi vasútig nap­pal 15 krajcár, éjjel 20 krajcár; - podgyász általában 5 kraj­cár. A rendőrkapitánynak tény­leg nem ártott odafigyelni, mert az 1895-ös Esztergom és Vidé­kéhen olvashatjuk, hogy Feigl Ignác bérkocsitulajdonos ver­sengésben volt a többiekkel, mígnem „a Fekete testvérek megsokalták és ostorral elpáhol­ták". A fenti rendeletet valószí­nűleg betartották a „társaskocsi iparosok", mert ezekben az években megjelent Esztergom és Vidéke lapokban nincs hír, nem panaszkodnak rájuk, pedig a visszásságokat rendszeresen szóvá teszik a lapok, mint példá­ul 1895-96-ban a régi Lőrinc ut­ca házainak bontásával járó koszt, gödröket. A megépült Esztergom-Al­másfüzitő vasútvonal miatt fel­lendült a közlekedés, ezért az élelmes szíjgyártó mester az új­ságokban rendszeresen reklám­jával hívta fel magára a figyel­met. Hogy történelmi ismereteink alapján is helyre tudjuk tenni a társaskocsi fogalmát, amit in­kább omnibusz (lat.: mindenki­nek) néven ismerünk. Négy utasnál többet tudott szállítani, az ülések hosszában helyezked­tek el a kocsiszekrényben. (Hetvesné) ' UDVARDI ALBERT szíjgyártó-mester Esztergómban. Ajánlja jól berendezett szíjgyártó-üzletét, melyben minden a szíjgyártói szakmába vágó cikkek a legjutányosabb árakon, jól elkészítve besze­rezhetők. Kaphatók jó minőségű nyergek, utazó bőröndök, vadász- és útitáskák, hajtó és lovagló ostorok, de különösen kocsizó lószerszámok nagy választékban. Minden percben 100 lovat felszerelhetek. Kaphatni nálam szerszámrészleteket. Minden e szakmába vágó javítások elfogadtatnak s vidéki megrendelések a legpontosabban kiszolgáltatnak. ÁRJEGYZEK KÍVÁNATRA BÉRMENTVE KÜLDETIK. A Vár utcában áll egy szép ház, de sajnos romladozik. A kö­zölt fényképek tíz éve készültek, akkor még így nézett ki. Azóta a kapuról először az egyik orosz-

Next

/
Thumbnails
Contents