Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-26 / 8. szám

2 2004. február 12. SZABADIDŐ * TERMÉSZETJÁRÁS * SPORT HHIHH HHHHHBmBHHHHHHHHI^HHHHHI^I^HH Gyászhírek Dr. Havas Miklós testnevelő, a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetségének elnöke 2004. február 13-án, életének 67. évében váratlanul elhunyt. Esztergomból indult pályája, tanított Sárisápon, Annavölgyön, Ebszőnybányán, elnöke volt a dorogi járási, majd a megyei sportigazgatóságnak. Mély részvéttel hétfőn temették. Sportvezetői és társadalomszervezői munkásságát későbbi lapszámunkban méltatjuk. *** Hufnágel Gyula sportbarátunkat 64. évében érte a váratlan halál. A Labor Műszeripari Művek hegesztőmestere volt, a labdarúgók nagy támogatója. Közösségi életet élt, szervezője volt a MIM lakótelepi építkezésnek. Február 23-án temették és búcsúztatták szentmisén a Szent Anna Plébániatemplomban. Nyugodjanak békében! Zenés, táncos közgyűlés Farsang a kórházban A Kolos-kórház pszichiátriai osztályán az idén február 18-án rendezték meg a hagyományos farsangi mulatságot. Most is, mint az előző években, az Árpád-házi Szent Erzsébet szakközépiskola tanulói adtak elő rövid, tanulságos és humoros műsort. Őket követte a betegek jelmezversenye. Idén tizenketten öltöztek be: a legnagyobb sikert a robot és a bohóc jelmeze aratta. Irénke, a foglalkoztatós nővér is beállt a jelmezversenyt követő bálba, s elégedetten összegezte az idei farsangi mulatságot: - Ezzel a műsorral, amely egyfajta terápia is, sikerült oldani a betegekben lévő feszültséget. Zoli már évek óta résztvevője a mulatságnak: - Az otthont pótolják nekünk a nővérkék ezekkel a vidám mulatságokkal. Nagyon jól éreztem magam, ezt betegtársaim nevében is elmondhatom! Hulladéksors ... Február 10-én a Zöldházban folytatódott az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület előadás-sorozata „Globalizáció és lokalizáció" címmel. Ezúttal Horváth Zoltán, az egyesület munkatársa „Hulladéksors napjainkban" tartott előadásában szólt a hulladékgyűjtés történelméről, taglalta a „hulladék" fogalmát, végezetül pedig mindezek problémáiról beszélt. Mint mondta: szükségünk van hulladékégetőkre, de nem mindegy, hogy hol és milyen körülmények között létesítik ezeket. Napjainkban a fogyasztói társadalmakban rengeteg felesleges szemét, hulladék keletkezik a pazarlás miatt. Ha vásárolunk, lehetőleg csak olyan terméket vegyünk, melynek hulladéka, csomagolóanyaga nem káros a természetre! Végezetül Horváth Zoltán statisztikai adatokkal is igazolta a hulladékgazdálkodás fontosságát. Három évtizede már, hogy Takács Gábor egykori kiváló esztergomi NB Il-es labdarúgó és sportbarátai a farsangi időszakban bált szerveznek. Mint a kezdetekben, azóta minden évben a bál tiszta bevételét a sportágak javára fordítják. Eleinte a MIM Vasas labdarúgócsapata volt a kedvezményezett, mely városunk legnépszerűbb sportját művelte. NapI jainkban városunk legeredményesebb sportága a rögbi, tanúsítja ezt az Esztergomi Vitézek RSE sorrendben ötödik bajnoki címe. A sors érdekessége, hogy Takács Gábor és Koller József egykori labdarúgó kiválóságok ma a Vitézek elnökségi tagjai. Február 21-én a Dobó aulájában újfent minden asztal gazdára talált. A rendezvény kezdetén a legeredményesebb és a közönség által leginkább kedvelt sportolók jutalmazására került sor. Köszöntötte őket Győrfy János sportminisztériumi államtitkár, Agócs István megyei közgyűlési elnök, Basky Péter megyei sportigazgató, Horváthy Lóránt megyei sportszövetségi elnök, Tittmann János és Kovács László országgyűlési képviselők. Elsőként Major Gyula, az Esztergomi Birkózó Sport Egyesület válogatottja, sumo-birkózó világkupagyőztes köszönte meg az ajándékot és a gratulációkat (felső fotónkon), őt Pruzsinszky Ivett kick-box világbajnok követte, majd a rögbiseket Neuzer András klubelnök, Hock István csapatkapitány, Koller Zoltán és Siroki András válogatottak képviselték. Ugyancsak köszöntötték az EEHE vezetőit és tagjait, valamint Mármarosi Győzőéket. A gratulációkat a Hévíz Étterem vacsorája követte, majd tánccsoportok előadása aratott sikert, végül hajnalig a móri Happening Band zenéjére táncoltak a bálozok (alsó fotónkon). A légkör beszennyezése Február 17-én folytatódott a Környezetkultúra Egyesület előadás-sorozata. Ezúttal ismét Szuhi Attila, az egyesület fiatal munkatársa tartott előadást „A légkör beszennyezé- í se" címmel. Az előadó beszélt az éghajlatváltozásról, mely beláthatatlan következményekkel járhat. A globális felmelegedés mellett a másik fő probléma az ózonréteg elhalványodása, mely - többek között bőrrákot is okozhat. A harmadik: a savas esők. Ezek főleg a bioszférára, az erdőkre veszélyesek. A negyedik problémakört, melyet az előadó érintett, a helyi légszennyezés. Itt főleg a gépkocsik által okozott szmog a rendkívül ártalmas. Nem is tudja az az autós, hogy nem csupán embertársait, de saját egészségét is súlyosan veszélyezteti. Az olimpiai játékokról röviden Vasárnap 17 órakor az EKSE a Vasast fogadja A női kézilabda NB I alapszakaszában a 19. fordulóban az EKSE 25:22 arányban maradt alul Hódmezővásárhelyen. Fontos hazai mérkőzésük lesz február 29-én 17 órakor a Dobó tornacsarnokában, ahol a nagymúltú fővárosi Vasast fogadják. Az alapszakaszból még három forduló van hátra, ezt követi áprilistól a rájátszás az alsóházban. ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KIADJA A STRIGONIUM RT. Főszerkesztő: BENCZE CS. ATTILA (Telefon: 06/30/953-65-38) Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. Pf. 233 Telefon/fax: 06(33) 500-810, e-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Szerkesztői Műhely BÁNHIDY LÁSZLÓ (helyismeret, oktatás, civil szervezetek) Dr. HORVÁTH ISTVÁN (közgyűjtemények, helytörténet, évfordulók) KAPOSI ENDRE (vizuális kultúra, városarculat, környezetvédelem-környezetkultúra) KODITEK PÁL (közélet, idegenforgalom, testvérvárosok) NAGYFALUSI TIBOR (szabadidő, pódium-művészetek, irodalom) PÁLOS IMRE (gazdaság, kereskedelem, sport) Dr. SZÁLLÁSI ÁRPÁD (egészségügy, szociálpolitika, művelődéstörténet) SEBŐ JÓZSEF (Veszprém, tiszteletbeli tag) Felelős kiadó: KIPKE FERENC a Strigonium Rt. igazgatója 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4. Tel.: 06/33/510-040 4iMy Nyomda: Spori Print V Telefon: 06(33) 501-530 Felelős vezető: Vincze Ferenc HU-ISSN 0864-7054 Határon túli testvérlapok: HARGITA NÉPE Megyei napilap, Csíkszereda - Főszerkesztő: Borbély László PÁRKÁNY ÉS VIDÉKE Havilap, Párkány - Főszerkesztő: Himmler György SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG Megyei napilap, Szatmárnémeti - Főszerkesztő: Veres István Február 16-án délután a Zöldházban évértékelő közgyűlést tartott az ENÉKE Nyugdíjas Klub. Erős Miklós elnök beszámolójában szólt az előző év eseményeiről, majd ismertette a klub idei programját. Beszédében többek között az ENÉKE egyik szociális akciójáról is szólt. Még decemberben felkeresték a városban élő kilencven év felettieket és ajándék-csomagokkal köszöntötték őket. A közgyűlést kulturális műsorok is színesítették. Elsőként a Városi Zeneiskola növendékei adtak rövid koncertet, majd Horányi László színművész szavalata következett. Az Esztergomi Városi Néptánccsoport is fellépett, a dunántúli, szatmári és a mezőségi táncokkal nagy sikert arattak. Befejezésül a pilis- 1 szentléleki Páva Kör szlovák és magyar népdalok előadásával szórakoztatta a jelenlévőket. Sportbáli bevétel a versenysportok javára Már 180 nap sincs az athéni olimpia megnyitásáig. Olvasóinkban is bizonyára felvetődött az igény az olimpia története iránt. Erről kérdeztük dr. Magyar György testnevelőt, főiskolai főigazgató-helyettest, aki tudományos munkásságában sok időt szánt erre a gondolatra. - Az olimpiai játékok a földkerekség legjobb sportolóinak négyévenkénti találkozója, ami ma már hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Sokakban felmerül a kérdés, mikor és hogyan kezdődött e versenyek megrendezésének szokása. Az ókorban a görög nép négyévenként összegyűlt a peloponnészoszi Olümpiában, hogy összemérje erejét, ügyességét, elfeledve a poliszok (városállamok) köztött dúló veszedelmet, harcot. Az olimpiai játékok eredetét a görögök a vallási tárgyú őszi mítoszok világába vezetik vissza. Az olimpiai játékok alapítását három mítosz írja le, és azt Zeusz, Pelopoz és Héraklész nevéhez fűzi. Az olimpiai játékok keletkezésének időpontját nagyon nehéz meghatározni, mivel a mítosz és a valóság között évezredeken át nem volt ismert határ. Az olimpiák kezdetének időpontjáról Euszebiosz (i. sz. 260-340) író győzteslistája a biztos forrás, amely i. e. 776-tól kezdve tartalmazza a stadionfutás olimpiai bajnokainak nevét és hazáját. Olümpia nem volt város, néhány pap és hivatalnok lakott ott, akiket hivatásuk állandóan a híres szentélyhez kötött. A játékok idején nagy volt ott a forgalom, a göröglakta területekről vándoroltak oda az emberek. Ölümpia semleges, és területe sérthetetlen volt, a játékok békében egyesítették a görögöket. A görögök az olimpiai játékokon a győzteseket olajfakoszorúval díjazták. A győzteseket eleinte közvetlenül az egyes versenyszámok után koszorúzták meg. A 77. olimpiától (i. sz. 472-től) kezdve azonban az ötödik napon a Zeusz-templomban került sor az eredményhirdetésre. A győztesek a versenybírák elé járultak, akik a győztesek gyapjúszalaggal átkötött fejére az olajkoszorút helyezték a győzelem legszebb jutalmaként. A győztesek ünnepélyesen vonultak be szülővárosukba. Az olimpiai győzelem az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi haszonnal is járt, a győztes a szolóni törvény szerint ötszáz drachma jutalomban részesült. Az újkori olimpiáknak az antik görög olimpiák voltak a példaképei. Azok mintájára ma is emlékeztetőül négyévenként az ősi Olümpiában lobbantják fel a békét szimbolizáló lángot, és innen indítják útnak a jelenkor színhelyéül kijelölt városba a fáklyás stafétát.