Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-19 / 7. szám

2004. február 19. 3 5 Újabb hagyományos farsangi rendezvény Eszter gomb an? Idén ismét megrendezésre került a hagyományőrző hipp-hopp farsang a Szabadidőközpontban. Németh Kálmánt, a program egyik szervezőjét arról kérdeztük, kiknek és milyen céllal rendezték a mostani kulturális estet. A tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva idén is meghívtuk barátainkat és a város közönségét egy zenés-táncos farsangi együttlétre. Dezső László barátomnak és nekem mindig is fontos volt a hagyományok, a magyar népi kultúra ápolása, s különböző programok szervezésével évtizedek óta igyekszünk valamit tenni is ezért. Szeretnénk hagyományossá tenni ezt az esztergomi farsangot is, amely a mostani alkalommal a kárpátaljai gyerekek megsegítésével fonódott össze. - Kik léptek fel a Szabadidőközpont színpadán ? Ez alkalommal másokat kértetek fel, mint tavaly. Esztergomi és budapesti előadóművészek, táncosok jöttek el most. Ok igen színvonalas műsorral szórakoztatták a közönséget, úgy, hogy közben lemondtak a fellépési díjukról. Tehát baráti összefogás eredménye volt az idei farsangi rendezvény, ugyanúgy, mint a tavalyi. Szeretnénk bebizonyítani, hogy profitorientált világunkban is képesek a művészek és lelkes amatőrök a felajánlásra és segítségnyújtásra, mert meggyőződésem szerint nagy szükség van Esztergomban - és országunkban is - a művészek összefogására. A rendezvény mellé állt a Szabadidőközpont és a Polgármesteri Hivatal is: a helyet Csernus Ferenc igazgató kínálta fel, az est védnöke pedig Meggyes Tamás volt. De támogatta kezdeményezésünket Knapp János Pál is, aki diák korában szintén lelkesen ropta a sűrű tempót táncházainkban. - Kik részesülnek majd Kárpátalján a belépőből befolyt összegből, és milyen úton fogják megkapni ? Az ottani iskolákat és szegény sorsú családokat kívánjuk ezzel támogatni. A pénzt részben a Vörös Kereszt útján juttatjuk el, a másik felét pedig mi magunk fogjuk kivinni egy júniusi kirándulás keretében, amelyet Bánhidy László tanár vezet majd. Ekkor nyújtjuk át a különböző cégek és üzletek által felajánlott adományokat is, amelyek közül a Budmil márkabolt értékes ruhaajándéka és a Fuji Labor három focilabdája emelkedik ki. A város mindkét televíziója, a Kék Duna Rádió és az Esztergom és Vidéke részt vett a hirdetésben, a további támogatók pedig a következők voltak: 33-as Piac reklámújság, Er-optika, Heim Pékség, Bognár Géza ékszerész, Berze Vasbolt, Tiszta Etel Biobolt, Hengánné Gogola Gabriella, Debnárik és Társa Kft. A hipp-hopp farsanggal azonban nem zárulnak le a néptánc rendezvények a Zöld Házban, ugyanis ezentúl itt fogunk táncházat tartani szombatonként 16 órától. Ebben az időben az aprók tánca kezdődik majd, amit késő estig tartó felnőtt táncok fognak követni. Nótaklubot is alapítunk a székely származású Péter András vezetésével. Erre a programra is szeretettel várjuk az érdeklődőket, a tartalmas időtöltésre vágyó esztergomiakat. - Jó egészséget és további jó kedvet kívánunk munkátokhoz! „KIRÁLYI VIDÉK EZ!" Dömös természeti és történelmi értékeinek bemutatására rajz- és irodalmi versenyt hirdetünk minden Dömösön élő óvodás, alsó és felső tagozatos iskolás, középiskolai tanuló és fiatal részére. Célunk, hogy fölfedezzétek a környezetetekben szunnyadó értékeket, szépségeket és ezekkel mást is megismertessetek. Néhány ajánlott gondolat, korosztályra bontva: Óvodások - Dunai kavicsok, itt élő halak, madarak, lepkék, virágok, az erdőben található gombák, stb. Alsó tagozat - A Duna, a hegyek és a víz találkozása, hajók, védett virágok, madarak, vad-, és háziállatok, Dömös története, altemplom, királyok, stb. Felső tagozat - Szent-Mihály -hegy, Dunakanyar, Rám-szakadék, Vadálló-kövek, Dömös története, Képes Krónika részletei, az altemplomban történtek, stb. Középiskolások - Az eddig felsoroltak kibővítve, Dömösön megfordult királyok, tragédiák, Dömösön élt vagy élő érdekes emberek, egy kirándulás élménye, helytörténeti érdekességek. Szívesen látunk olyan munkákat is, amelyek Dömösről szólnak, de alkotóik nem Dömösön élnek, ezeket külön értékeljük. Technika, amivel szabadon, szívesen dolgoztok: puha ceruza, fllcMADARTABORNOK toll, vízfesték, pasztell, zsírkréta, vagy bármilyen más anyag, amit rajzszakkörön is használtok. A munkák mérete A3 vagy ennél nagyobb. A munkákat összehajtani tilos! Irodalmi mű lehet leírás, riport, vers, novella, terjedelme nem korlátozott. A leírt anyagot lehetőség szerint floppyn, vagy CD-lemezen is kérjük leadni. Az elkészült művek hátoldalára a pontos adatokat (név, korosztály, lakcím) kérjük feltüntetni. Beadási határidő: 2004. március 5. a versenyt kihirdető tanárnál vagy Pálmai Józsefnél. A beérkező anyagot a szakmai zsűri korosztályonként értékeli, eredményhirdetés március 14-én, vasárnap délután, a dömösi plébánián. Megfelelő anyag beérkezése esetén kiállítást rendezünk. Díjak: könyvek, rajzeszközök. Jó munkát kíván a verseny kiírója, a Dömös Baráti Kör nevében: Vertei Beatrix Február 23-án (hétfőn) 19 órakor a Szabadidőközpontban a SZEVASZ (Szerdahelyi Városi Színház) bemutatja Hriszto Bojcsev: Madártábornok című tragikomédiáját, melynek rendezője Gágyor Péter. Miért Madártábornok ? Mert eddig vagy két tucat ország színpadán (Anglia, Ausztria, Belgium, USA, Franciaország, Görögország, Kanada, Olaszország stb.) sikerrel szerepelt. Már 1997-ben „Az új dráma nemzetközi versenyén" a British Council-on az „Év drámája" nagydíjat nyerte meg és vehette át a szerző, személyesen a zsűri elnökétől, Harold Pintértől; mert nagyon érdekes és aktuális ez a groteszk történet, amely a képzelet és a valóság mezsgyéjén játszódik, de megtörténhetett volna bárhol a rendszerváltó Közép-Európában, sőt, nálunk is megtörténhetett volna, ha ugyan valóba nem történt...; mert jó lehetőségeket nyújt ez a játék a színészeknek is, tehetségük, sokszínűségük, játékosságuk és emberségük megmutatására; mert ez a tragikomédia nagyon ravasz dramaturgiai szerkezet. Látszólag könnyed, felelőtlen nevetés, pontosabban kinevetés. Tobzódik ez a történet az iróniában, ötletekkel van teli, a hihetetlen események egyre hihetőbbek lesznek, egyre ismerősebbek, és egyre jobban az életünkre hasonlítanak. így lesz egyre nagyobb tétje a játéknak, nevetésünk keserédessé válik, mert a tét, végül is, mi vagyunk. És mert a szerző nem nyúl ál-intelektuális, sznob, lila ködökbe, nem művészkedik mindenáron, csak leül közénk és mesél. Ettől nagy művész. Mert ma este kizárólag rólunk van szó! Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Igazi magyar írósors Márai Sándor pályafutása. Eletének nagy részét emigrációban töltötte Olaszországban, illetve Amerikában. Ha nem is nyomorgott, de szerény körülmények között élt, és ami a legnagyobb fájdalma, könyvei, írásai alig jelentek meg. Több mint tíz évvel tragikus halála után (89 évesen Amerikában öngyilkos lett) Olaszországban, majd Angliában is „felfedezték" írásainak zsenialitását. Olaszországban különösen „A gyertyák csonkig égnek" című 1942-ben még Magyarországon megírt regénye aratott hatalmas közönségsikert. A regény két idős ember találkozásáról szól. Mindketten túl vannak a hetedik ikszen, és egy éjszaka számot vetnek múltjukkal, hiszen már 41 éve nem találkoztak. Gyermek- és katonaéveiket is együtt töltötték, valamint szórakozni, vadászni is közösen jártak. A házigazda, Henrik szemére veti - több mint négy évtized után - Konrád barátjának, hogy őt egy vadászat során le akarta lőni, valamint azt is, hogy feleségével titkos viszonyt folytatott. Konrád nem tiltakozik, és a két öreg monológjából kibontakozik előttünk az Osztrák-Magyar Monarchia társadalmi-politikai viszonyainak keresztmetszete is. Egy széteső-félben lévő világ minden ellentmondása feltárul előttünk; a hagyományos erkölcsi értékek felbomlásának lehetünk tanúi. Ebben a regényben elsősorban nem a cselekményen van a hangsúly - bár az is rendkívül érdekes és fordulatos -, hanem a két főszereplő tanulságos filozófiai, etikai és politikai monológjain. Regénye az olaszországi átütő siker után vált csak keresetté; most már nálunk is sorra adják ki, újabb és újabb kiadásokban jelenik meg. Márai halála után érte el célját: írásait immáron világszerte egyre több országban publikálják, egyre több olvasója van hatalmas életművének! Székely mesebeszéd Budai Ilonát nem kell bemutatni lapunk olvasóinak. O talán a legismertebb és legkiválóbb magyar népdalénekesünk, ugyanakkor a táncház-mozgalmak egyik kezdeményezője. A közelmúltban új oldaláról mutatkozott be: „Székely mesebeszéd" címmel gyermekeknek szóló könyvet jelentetett meg. A kötetet egy CD is kiegészíti, melyen Budai Ilona saját maga - székely tájszólásban mondja el legkedvesebb gyűjtött meséit. E könyvet lapozgatva jut eszünkbe: hány ilyen kötetet és CD-t lehetne kiadni a magyar népművészet tárgyköréből, úgy, hogy közben a hazai médiák is hirdessék és terjesszék ezeket! Dezső László Bajor Ágost-tárlat (ffy) Újabb emlékkiállítás nyílt Bajor Ágost festményeiből és grafikáiból február 13-án, a Balassa Bálint Múzeum első termében. Á múzeum ezúttal részben az Esztergom Barátainak Egyesülete által szervezett háromnapos őszi tárlat anyagát mutatja be, de más művek és dokumentumok is kiállításra kerültek. A megnyitón dr. Prokopp Mária professzor méltatta az ismert esztergomi alkotót, majd a művészi hagyatékot kutató Szabó Bernadett számolt be röviden újabb eredményeiről. (A fiatal művészettörténész hallgató ezekről lapunk következő számában tájékoztatja majd olvasóinkat.) A kiállítás április végéig látható a Balassa Múzeum nyitvatartási idejében. * A múzeum munkatársai továbbra is kérik a polgárokat, hogy a művész munkásságának minél teljesebb feltárása érdekében jelentsék be a magántulajdonban lévő ismeretlen Bajor Ágost-műveket. Mozi Esztergomban (XIV.) 1935. június 18-ától kezdve ismét eltűnik a sajtóból a Korzó Mozgó műsorhirdetése, miközben a Kultur Mozi változatlanul hirdeti programját, mint pl. a július 28-ai „Nagy kacagóestet". Ennek programja a következőképpen alakult: „Mindent a nőért!" „Éjjel a patikában" „Jaj de jó szeretni" „Az új igazgató" „Hacsek és Sajó mozikalandjai" „VIII. Olivér" (Stan és Pan) Hangos Magyar Híradó 1935. október 20-án aztán fény derül a „Korzó Mozgó" elhallgatásának okára. „Premier" címszó alatt az alábbi reklám olvasható: „Elit Mozi Esztergom. Széchenyi-tér 8. Okt. 25 péntek, 26 szombat, 27 vasárnap, 28 hétfő. Világszenzáció: A magyar filmgyártás remeke! Budapesttel egyidőben! Halló Budapest. Bársony Rózsi, Kabos Gyula, Vaszary Piri, Petkó Attila, Pethes Sándor, Szakáts Zoltán, Németh Mária, Gyenge Anna, Hubay Jenő, Stefanizi Imre, Svéd Sándor, Szedő Miklós. Filmharmóniai Társaság zenekara. Dohnányi Ernő vezényel. Előadások kezdete: hétköznap 7 és 9 óraSzívhalál Szontagh Csaba emlékére Már csak közhely jut eszembe, ha valaki elköltözik, születés és halál között a távolság olyan rövid. Lehet akár nyolcvan év is, vagy esetleg húsz esztendő, aki önként nem dobja el, annak száz sem elegendő. Minden ember sorsa kódolt, lehet benne vakvéletlen, ám a végét éppen azért megjósolni lehetetlen. Medicina, kirurgia csodát mivel a szívekkel, javíthatják, cserélhetik Mégis megáll végül egyszer. Szépnek az sem mondható, de magamnak is azt kívánom, hogy ne legyek leépülő élőhalott a világon! Szállási Árpád Bemutatkozik a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola Vftp • iMntf eu£ ouutyosotu UtfWlb Gir.lU F.bruár 11. titida .16* Nyílt ««P Ftrukr 1t. attörtök 16" FwMnpa M Március 11. cnilörtöh 16* RügycJE /QA kor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor". Ismét két mozi van tehát Esztergomban és ismét folyhat a reklámverseny. A „Ketten 1 jeggyel" akciót mindkét helyen alkalmazzák, de az új mozi igyekszik elkápráztatni a közönséget. Március 22-én ez a hír csábítja a mozilátogatót: „Magyarországon nálunk mutatják be először a Golgota című óriási filmet. Ritka szenzációja lesz négy napon át Esztergomnak: itt mutatják be a magyar katolicizmus fővárosában, s csak később Budapesten a Golgota című óriás filmet (...)". Bizonyára jókora utánajárás árán tudta elérni az Elit Mozi vezetője ezt a kivételes lehetőséget, miközben a Kultur Mozgó a Karenina Annát vetítette. Eztán megérkezett „A vágy", Marlene Dietrich és Gary Cooper „világfilmje", melyet a lap már grafikával is reklámozott. Gyakoribbá váltak a sztárfotók a mozi-reklámokban és ismét terjedelmes előzetesek harangozzák be az új műsorokat. Említésre méltó kultúrtörténeti dokumentumnak tartom az Esztergom és Vidéke 1936. július 23., 26. és 30-án három részletben közzétett ismeretterjesztő cikkét, mely Kollányi Ágoston tollából jelent meg „Amíg egy film eljut odáig..." címmel, és a filmkészítés műhelytitkaiba enged bepillantást az olvasók számára. (A szerző - Esztergom szülötte - a város díszpolgára, Kossuth-díjas filmrendező, a magyar tudományos filmiskola meghatározó egyénisége volt.) Ekkoriban gyakran jelennek meg a mozik kísérő műsoraiban a világ és az ország tájait bemutató ismeretterjesztő filmek, mint pl.: „Sopron", „Bajor Alpok", „Hátsó India", stb. A fő műsorokban viszont már fel-felbukkan néhány korábban játszott film újravetítése is. A két mozi programjainak párhuzamos hirdetése néha mulatságos képzettársításokra ad alkalmat. Egy időben került vetítésre például az „Özvegy menyasszony" és „A fekete bálna", a „Havi 200 fix" és a ,jNem megyek az esküvődre", az „Álmok kertje" és a „Titkos randevú". De nem kevésbé mulattató párhuzam a „Nászút féláron" és „Szökik a menyasszony", a „Finom família" és „Rádbízom a feleségem", vagy a „Szabadság, szerelem" és „Tisztelet a kivételnek". (Folytatjuk) Kaposi Endre