Esztergom és Vidéke, 2004
2004-02-12 / 6. szám
2 2004. február 12. „SOHASEM SORVAD EL AZ ENEK" címmel az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör Egyesület a finnországi Espooval kötött testvérvárosi szerződés aláírásának 30. évfordulója tiszteletére a finn nép- és műköltészet alkotásaiból szavalóversenyt hirdet a város valamennyi középiskolájában tanuló 15-22 éves, verskedvelő diák részére. A megmérettetés elődöntőjére február 24-én 17 órakor, a döntőre pedig március 23-án 17 órakor kerül sor a Szabadidőközpontban. A verseny anyaga egy kötelező, valamint egy választott költemény az iskolák számára összeállított gyűjteményből, illetve bármely forrásból. A díjkiosztásra a Városházán, a testvérvárosi szerződés megújításának ünnepségén kerül sor. Emlékezés Végvári Jánosra 1927-ben Dunaszekcsőn született. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly, Poór Bertalan és Domanovszky Endre növendékeként végezte. 1959-ben került Esztergomba, mint a tanítóképző főiskola művésztanára. 1982-től nyugdíjba vonulásáig tanszékvezető tanárként működött. Az intézmény másfél évszázados történetében kétségtelenül ő volt a legsikeresebb művésztanár. Esztergomon kívül Budapesten, Loripettében, Pesaroban, Marceratában, Modenában, Capriban, Terniben, Firenzében, Rómában, Melchben és Espooban voltak önálló tárlatai. 1954 óta szerepelt hazai csoportos kiállításokon és számos külföldi magyar képzőművészeti bemutató résztvevője volt (Róma, Edinboro, Espoo, Krakkó, Firenze, Hamburg, Perugia, Térni, Lublin, Zug). Több állami megbízásnak tett eleget. 1966 és 1982 között ötször volt a Magyar Népköztársaság Római Oszöndíjasa. 1967-ben Rómában aranyéremmel, 1968-ban Székely Bertalan-díjjal, 1972-ben a Komárom Megyei Tanács Művészeti Díjával tüntették ki. Közel negyven kiállítás és pályázat díjának volt tulajdonosa és hatvanadik születésnapján városunk díszpolgára lett. Haláláig meghatározó tényezője volt Esztergom és a régió művészeti életének. Műveit számos múzem, közés magángyűjtemény őrzi. Találóan jellemezte őt és munkásságát Csoóri Sándor, amikor azt írta róla: „Végvári Jánost egyszerre tartotta vonzásában a modern művészet és a nagyapja pásztorbotja". Tíz éve búcsúztunk tőle a belvárosi temetőben. K.E. 1 Végvári János: Két pásztor Könyvajánló Nyitra vármegye nemes családj ai Ősei mindenkinek vannak, mindig is fontos volt a tőlük való származás felkutatása, főleg ha az illető nemesi címmel is bírt. Napjainkban is mind gyakrabban keresik fel a levéltárakat őseik után kutatva, lehet az egyszerű ember vagy nemes. A genealógia, azaz eredet vagy származástan a családfák kutatásának tudománya. Újabb irodalommal bővült a családfakutatással kapcsolatos ki-, adványok száma. Szluha Márton kutatómunkájának, kitartásának köszönhetően nemrég látott napvilágot egy hiányt pótló könyv, amely a Nyitra vármegyei nemességgel foglalkozik. A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatban megjelent Nyitra Vármegye monográfiája, amely tartalmaz ugyan egy rövid fejezetet a jelentős birtokú családokról, de átfogó képet nem ad róluk. A Nyitra vármegye nemes családjai című könyvet a Heraldika Kiadó adta ki. A könyv igen vaskos terjedelmű (736 oldal), az első kötet az A-K betűig dolgozza fel és ismerteti a nemesi családokat, színes címerrajzokkal és részletes családfákkal gazdagon illusztrált. Az egyes családok ismertetése után címerleírás következik, majd a felhasznált irodalom is fel van tüntetve. A szerző a Magyar Országos Levéltár és a Nyitra Megyei Levéltár forrásait használta fel. A kötet érdekessége, hogy a könyvben található címereket maga a szerző festette. A kiadványt ajánlom mindazok figyelmébe, akiket a helytörténet és a származástan érdekel. Fehérné Hajdú Mónika Mozi Esztergomban (XIII.) Nem mindennapi műsor lehetett a Kultur Mozgó 1933. július 23-ai „Világkomikusok kacagóuersenye", melyben Baster Keaton-, Chaplin-, valamint Zoro- és Huru-filmeket láthatott a közönség. 1933 őszén csak a Kultur Mozgó hirdetéseivel találkozhatunk, sőt külön „Filmhíradó " hozza az előzetes műsorismertetéseket. December 24-én aztán kiderül a Korzó hallgatásának oka: „Pesti filmvállalat a Korzó Mozi élén" cím alatt arról kapunk hírt, hogy „a Korzó Mozi vezetését Budapest egyik legelőkelőbb filmvállalata, a City Film Rt. vette át és a díszelőadás keretében a karácsonyi ünnepeken nyitja meg újra Esztergom műértő közönsége előtt. (...) A budapesti Telefongyár emberei napok óta dolgoznak a legmodernebb és legtökéletesebb hangos-leadó gép szerelésén." Külön nagy reklám hangozza a nyitóműsort, a „Rákóczi induló" -t, és ezzel ismét folytatódik a két mozi hirdetési versengése. Az Esztergom és Vidéke 1934. január 1-jei száma külön cikkben is méltatja a Korzó programját, megállapítván, hogy: „Az eddigi előadások a közönség legteljesebb elismerését váltották ki", l^yan akkor azonban a Kultur Mozgó szilveszteri és újévi műsorai is külön hasábon nyernek méltatást. Ekkoriban a „Hírek" rovatban, a „Filmhíradó"-ban és a hirdetések oldalán egyaránt zajlik a propaganda-hadjárat, sőt olykor újításokra is sor kerül. Például március 22-én: „Nem A rejtélyes örökség, sem Az Örökös rejtélye, hanem Az örök rejtély c. filmet mutatja be szombaton és vasárnap a Korzó Mozi.". A „Krisztina királynő" bemutatása alkalmával egy egész oldalas fénykép jelent meg Greta Garbóról az április 8-ai lapban. A „Filmhíradó" rovat is egyre terebélyesebb. 1939 áprilisának végén a Korzó Mozgóban fellép Kalmár Pál nótaénekes, május 3-án a közönség még választhat a „Fekete huszár" és a „Férjhez adom a feleségem", avagy „Az idegenlégió ördöge" és „A halálvölgy" megtekintése között, eztán júniusban nyári szünetet és július végén ismét csak a Kultur Mozgó jelentkezik. A Korzónak egészen szeptember közepéig nyoma vész, amikor is a „Hírek "-bői megtudjuk, hogy „Kalmár László egri mozi-tulajdonos bérbe vette az esztergomi Korzó Mozgót s átvette a színház vezetését. A mozgó helységét újjáalakította, és szép műsorával pénteken kezdi meg előadásait az új bérlő.". A szeptember 14-ei megnyitó díszelőadás programján a „Kacagó tarka tavasz" című film szerepelt. Maga az új igazgató is megszólal a sajtó útján: „Midőn az esztergomi Korzó Mozgó vezetését átvettem és átalakítva fenti műsorral megnyitom, minden igyekezetem oda irányul, hogy a n.é. közönség igényét minden tekintetben kielégítsem. Kérem a mélyen tisztelt közönség szíves támogató pártfogását. Tisztelettel Kalmár László.". Eközben persze a Kultur Mozgó is kitesz magáért. Szinte kibérli a „Filmhíradó " rovatot, és a fővárosi bemutatókkal szinte egyidőben játssza az új filmeket, szeptember 16-án például Hacsek és Sajó legújabb filmjét, az „Égő nadrág"-ot. Október 7-én viszont a jugoszláviai menekültekjavára „nagy kacagóestet rendez". Az ősz folyamán a Korzó Mozgó újszerű bérletet léptetett életbe „mely szerint nem kell előre nagyobb összeget fizetni, hanem 10 drb. jegy esetenkénti rendes árral való megváltása után 3 drb. jegy adatik ki teljesen díjmentesen a pénztár által kibocsájtott jegy füzet alapján...". Később beindul a „Ketten egy jeggyel" akció is, ami arra utal, hogy a látogatottságot sem sikerült igazán biztosítani. (Folytatjuk) Kaposi Endre Fotók a bajai jeges árvízről (M. Á.) A Duna Múzeum Galériájában dr. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár nyitotta meg azt a különleges vízügyi fotódokumentum kiállítást, amely 1956 márciusában Baján történt jeges árvíz pusztítását mutatja be. Baján mai napig is emlékeznek 1956. március 13-ára, amikor a Duna 1037 centiméteres magasságra emelkedett és kilépve medréből jeges áradattal borította el város utcáit. A metszően borotváló jégtáblák 288 épületet romboltak le, 9 üzem működését bénították meg és elmostak egy hidat is. Az árvíz-katasztrófát a szélsőséges időjárás okozta. A rendkívüli nagy hideg és az azt követő hirtelen enyhülés miatt a Duna felső szakaszán gyorsan olvadt a hó és a jég, ugyanakkor az alsó szakaszon Bajánál szinte még teljesen befagyott volt a folyó. A hirtelen érkező vízáradatot a fagyos folyószakasz nem tudta tovább vinni és rendkívüli, 1037 centiméteres magasságra emelkedve - a jégtáblákat sodorva - elöntötte a várost. Gyulavári József, az Alsó-Duna-völgyi KOVIDIG munkatársa, az árvíz idején készült korabeli fotókból és sajtóból állította össze a tárlat anyagát. A vízügyhöz családi kapcsolatok is fűzik - tudtuk meg hiszen apja és nagyapja is vízügyi dolgozó volt. Akkoriban nehéz volt fotózni, hiszen mindent átszőttek a politikai szálak - mondta Gyulavári József. Az egyik fotó például úgy készült, hogy a homokzsákokkal körülbástyázott épület elé odaálltak szülei a nővérével. Gyulavári Józsefet fotósként jó barátság fűzi Balla András fotóművészhez is. A fotózás mellett a helytörténeti dokumentumokat is gyűjt, amelyeket időnként Baján kiállításon is bemutat. Az egykori árvízi katasztrófát bemutató fotódokumentum-kiállítás megnyitóján jelen voltak a vízügy különböző területének irányítói, köztük Sugár Mátyás, az EDV Rt. vezérigazgatója, Janák Emil, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A bajai jeges árvizet bemutató kiállítás február 29-éig látható. A kiállításhoz kapcsolódva a múzeum stúdiójában február 15-én, 22-én és 29-én - tehát vasárnaponként - 15 órai kezdettel a „Négyen az árban" című magyar játékfilmet vetítik. A film megtekintése díjtalan. Iskolai programként is ajánlható (Sms) Felső tagozatos általános és középiskolások számára szervezett formában is ajánlható lenne a Duna Múzeum februári időszaki kiállításának megtekintése, ha a hozzá kapcsolódó filmvetítés nem vasárnaponként történne (15 órától). Hétvégi programként így esetleg az érdeklődő diákok összegyűjtése vagy a családi séta keretében történő látogatás marad. (A vasárnapi ingyenes nyitva tartás mindenesetre megkönnyítheti a döntéshozatalt.) A múzeum földszinti galériájában ugyanis számos fényképfelvétel idézi fel az 1956 márciusában leginkább Baja és Mohács városát - illetve környékét - veszélyeztető jeges ár pusztításait és a mentési munkálatokat. Az események a kiállítás keretén belül a korabeli sajtó tükrében, a Szabad Nép hasábjain követhetők nyomon és egy ugyancsak falra ragasztott szöveg tájékoztat a veszély és a védekezés mértékéről, nagyságáról. (Különös módon ez az ismertető a galéria mindhárom termében olvasható.) A szegényesen összeállított dokumentumok - a felirat híján pusztán illusztratív fényképek hatását viszont az említett játékfilm teszi teljessé. Az egykori tragikus természeti csapást, amelynek a becslések szerint városunk lakosságával közel azonos, 30 ezer károsultja volt, ez a film emeli túl a történelmi múltidézés gesztusán. A kiállítás általa válik aktuálissá a Duna más szakasza mellett élők számára is. A Négyen az árban című film Révész György rendező korai munkái közül való (a Filmművészeti Főiskola egykori tanára olyan filmekkel tette magát ismertté, mint az Egy szerelem három éjszakája, az Utazás a koponyám körül vagy a Pendragon legenda), témáját az 1956-os árvíz eseményeiből meríti, bár cselekménye nem megtörtént eseményen alapul. Tanulsága azonban éppen így, a filmművészet (ez esetben természetesen helyenként didaktikus) eszközei által hat közvetlenebbül. Nekünk, a roppant méretű Duna mellett élőknek a két évvel ezelőtti két árhullám is emlékezetünkbe idéződik, amely szemléletesen bizonyította, hogy megbízható gátrendszer híján városunkat szintén veszély fenyegeti. Az Esztergomot övező töltést azóta megerősítették, de a megnyugtató és a Prímás-szigetre is kiterjedő intézkedések bekövetkezéséig nem árt, ha gyermekeink is tudják, mivel jár egy áradás, mi a teendő ilyen helyzetben. A Négyen az árban szerencsés befejezést nyer - a történések a valóságban azonban nem a forgatókönyvek szerint zajlanak. Vizes élőhelyek vesz él yben! (Dezső) A vizes élőhelyek olyan területek, melyek átmenetet képeznek a vízi és a szárazföldi környezet között. Február 2-án a Vizes Élőhelyek Világnapjának alkalmából kiállítás nyílt a Zöldházban, a Környezetkultúra Egyesület rendezésében. Magyarországon 23 nemzetközileg is elismert „vizes élőhely" van, hozzánk legközelebbiek a tatai Öreg-tó és az Ipoly-völgy. A vizes élőhelyek rendkívül hasznosak, csökkentik az árvizek magasságát, újratöltik a kimerülő felszín alatti vízbázist. A kiállítás tárlóiban nagyon szép, színes fotók láthatók - magyarázó szövegekkel - többek között a kenyérmezői patakról, mely az iparosítás és a különböző beépítések miatt veszélyben van, csakúgy mint közelünkben a Palatinusz-tó. Az egyre szaporodó lakóparkok, ipari területek mindenütt az országban a vizes élőhelyek, rendkívül gazdag élővilággal bíró mocsarak és lápok veszedelmétjelentik!
