Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-12 / 6. szám

2 2004. február 12. Oktatási fejlesztések a képviselő-testület előtt Ülés eze tt a z esztergomi Civil Kerekasztal Az esztergomi képviselő-testület január 22-én Meggyes Tamás pol­gármester vezetésével megtartott ülésén nemcsak az idei és a jövő évi tervekkel foglalkozott, de áttekintette az oktatási intézményrendszer jelenlegi állapotát is. Az önkormányzati iskoláink közül felnőttoktatást folytat a Balassa Bálint Gazdasági Szakkö­zépiskola és Szakiskola, a korábbi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Szent István Gimnázi­um, a két középiskolában összesen 228 fő vesz részt a felnőttoktatás­ban a 2003/2004. tanévben. A Petőfi Sándor Altalános Isko­la általános iskolai oktatást folyta­tó felnőtt tagozatát 2002. szep­tember l-jétől esti tagozatos for­mában működteti a város, ezzel az ott tanuló negyvenegy főnek na­gyobb esélyt biztosít az általános iskola befejezéséhez. A felnőttoktatást beiskolázási igény szerint működteti Eszter­gom a továbbiakban is, vállalva az általános iskolai felnőttoktatás es­ti tagozatos, körzeti feladatokat is ellátó oktatási rendjét is. Önként vállalt feladatként biz­tosítja Esztergom a nevelési ta­nácsadást, a logopédiai ellátást és a gyógy-testnevelést, ennek meg­oldására a képviselő-testület 2003. szeptember l-jével új intézményt - a Majer István Pedagógiai Szak­szolgálat és Gyermekjóléti Szolgá­latot - is létesített. A Baross Gábor út 3. szám alatt elhelyezést nyert új szolgálat látja el nevelési tanácsadást, a beszéd­javítást Dömös, Pilismarót, Tát és Mogyorósbánya községekben is, ezzel régi adósságát törlesztette a város, minőségileg javítva a köz­ponti logopédia, és nevelési ta­nácsadás tárgyi feltételeit. A pedagógiai szakszolgálatok­hoz az állam 2003-ban nyújtott először normatív támogatást, amely „eszmei" jellegű a mértéke miatt Esztergom Város Önkor­mányzata kénytelen volt - a Montágh iskolához hasonlóan - a megyei önkormányzattal közös fenntartást kezdeményezni. A gyógy-testnevelési szolgálta­tásunkat változatlanul a József Attila Altalános Iskola gyógy-test­nevelő tanárai biztosítják. 2004-ben Esztergom Város Ön­kormányzata elé kerül a közokta­tásra vonatkozó minőségirányítá­si program tervezete, és biztosítja az önkormányzat a helytörténeti oktatáshoz szükséges feltételeket, mint a 8. évfolyamra vonatkozó helytörténeti tankönyv kiadása, vagy a szükséges időkeret finan­szírozása. A Szent István Gimnázium a 9. évfolyamon egy, majd 2005-től, a tervek szerint két osztályban indít nyelvi előkészítő osztályt. A jövő évben kerül sor az általá­nos iskolai körzetek felülvizsgá­latára az egyházi intézményfenn­tartókkal közösen, az óvodai ellá­tottság és szükséglet városrészen­kénti vizsgálatára és az óvodafej­lesztési koncepció kidolgozására. I^yanebben az évben tervezik a középiskolai évfolyamokra szóló helytörténeti tankönyv kiadását, a tárgy oktatásának bevezetéséhez szükséges feltételek biztosítását. Jövőre vizsgálják meg a pedagó­giai szakszolgálatok iránti igényt és a nyújtott szolgáltatások ellátá­si mutatóit, valamint sor kerül to­vábbá a szolgáltatások fejlesztésé­nek költségvetési hatásvizsgálatá­ra is. Takács István Az önkormányzat fenntartásában marad a Petőfi Iskola (T.I.) Nagy Sándor, a Magyar Kolping Szövetség titkára január 26-án kelt levelében tájékoztatta Esztergom Város Önkormányzatát, hogy az egyesület az esztergomi Kolping Szakiskola és az önkor­mányzat Petőfi Sándor Altalános Iskolája fúziójáról, a városi iskola átvételéről szóló szándéknyilatkozatától eláll. A fenntartóváltással kapcsola­tos felvetés az egyesület tavaly ok­tóber 31-én kelt levelében fogal­mazódott meg először. A Magyar Kolping Szövetség ebben tájékoz­tatott azon szándékáról, hogy tár­gyalni kíván Szent István városá­nak önkormányzatával az arany­hegyi városrész alapfokú oktatá­sát ellátó intézmény átvételéről. November 11-én egyeztető tár­gyalást folytatott Knapp János Pál, Esztergom alpolgármestere, Szemkeö Judit, a szövetség elnö­ke, Baumann József, a helyi Kolping-iskola igazgatója, Ivanov Mihály, a Kolping Család eszter­gomi szervezetének elnöke, Nagy Sándor és Gerendás János, tan­ügyi irodavezető. A megbeszélésen tisztázódott, hogy az egyesület szeretné átven­ni az iskolát, annak minden diák­ját, valamennyi tanárát, a teljes szakmai, pedagógiai programot és a magasabb óraszámú ének-zenei oktatást is megtartva. A tantervi követelmények mindössze egy ponton változtak volna a katolikus szervezet fenn­tartásába kerülő intézményben, az addig szabadon választható hit­tan-tanítást kötelezően választan­dó hit- vagy erkölcstan-órák vál­tották volna föl. Még ugyanebben a hónapban, 22-én a szervezet, ugyanezzel a tartalommal, eljuttatta az eszter­gomi önkormányzathoz hivatalos szándéknyilatkozatát is. 2003. december 16-án az Okta­tási és Ifjúsági Bizottság Kalmár Károly né, a Petőfi, és Baumann József, a Kolping Iskola igazgató­ja, valamint Ivanov Mihály részvé­telével részletesen tárgyalta az egyesület kérelmét. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem terjesztik a képviselő-testület elé az ügyet, mivel a fenntartóváltást követően a más iskolába elhelyezni kívánt tanulók számára egy őket fogadó iskolát kellett volna megjelölnie az önkormányzatnak, ám a bizottság a lehetséges intézmények egyiké­ben sem látta elhelyezhetőnek a feltételezett létszámú gyermeket. Az ülést követően Meggyes Ta­más, Esztergom polgármestere a következőképpen nyilatkozott: - Szándékunk az, hogy minden osztályt, minden pedagógust meg­tartsunk, nem vonunk össze osztá­lyokat, nem csökkentjük a létszá­mot, és a Kolping Szövetség fenn­tartásába csak akkor adjuk az in­tézményt - tulajdonjogunk fenn­tartásával -, ha a mostaninál eset­leg kedvezőbb feltételekkel tudja működtetni az iskolát. (...) Elhatá­roztuk, hogy a város oktatási, kul­turális életét fenntartjuk, fejleszt­jük, és bár tudjuk, hogy évről-évre egyre kevesebb gyermeket iratnak iskolába, meg kívánjuk tartani is­koláinkat - tette hozzá a polgár­mester. Az idén január 13-án tar­tott tantestületi értekezleten Esztereomi Balassa Bálint Múzeum Bajor Ágost emlékkiállítás ' . 2004. február - április Szemkeö Judit közölte a Petőfi Is­kola pedagógusaival, hogy az egye­sület, osztja Meggyes Tamás pol­gármester véleményét. L^yanezen az értekezleten Kalmár Károlyné, a Petőfi Iskola igazgatója felmérést végzett, amely során az iskola tanárainak 97 %-aúgy nyilatkozott, hogy nem kívánja a fenntartó-váltást, majd ezt követően érkezett a Kolping Szövetség levele arról, hogy az át­vételi szándékától a szervezet el­áll. Esztergom Város Képvise­lő-testülete előző ülésén határoza­tot fogadott el a 2000-2006 között megvalósítandó közoktatási fel­adat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervé­nek felülvizsgálatáról. Ebben az önkormányzat kifejezte azt a szándékát, hogy eddig a fenntartá­sában lévő intézményeit továbbra is saját kezelésében kívánja mű­ködtetni, így természetesen a Pe­tőfi Sándor Általános Iskolát is. Gerendás János, az önkor­mányzat tanügyi irodavezetője mind a Magyar Kolping Szövetség január végi levelében foglaltakról, mind az önkormányzat Petőfi Is­kolára is vonatkozó terveiről levél­ben tájékoztatta az iskolát. (Takács) A Megyeháza Gadányi termében az elmúlt héten tartotta soros ülését a városi Civil Kerek­asztal. Az esztergomi társadalmi szervezeteket tömörítő fórum megjelent résztvevői értékelték a tavaly késő ősszel megtartott bör­ze tapasztalatait. Akkor a Város­házán közel tucatnyi egyesület, szerveződés mutatta be 2003-ban, illetve korábban tartott program­jait, számolt be céljairól, működé­séről. A szervezetek képviselői arról tárgyaltak, hogy kora tavasszal, az éves munkatervek vázolásának időszakában azért tartanak ilyen összejövetelt, hogy programjaikat egyeztetve, a többiekkel együtt­működve tegyék rendezvényeiket sokoldalúvá, segítsék egymást azok megszervezésében. A napirenden szerepelt a civi­lek részvétele két idei, fontos váro­si rendezvényen: a korábban na­gyon sikeres Hazaváró Találkozó megrendezésében nagy szerep há­rult a város kisebb-nagyobb közös­ségeire, és kezdeményezték, hogy az idei Ünnepi Szent István Na­pokon egy „civil sátrat" állíthassa­nak, ahol az ünnepi sokadalomnak is bemutatkozhatnak. Az első rendezvény kapcsán az ülés résztvevői szervező bizottsá­got alakítottak, amelybe később meghívják majd azokat, akik a ko­rábbi találkozók szervezésében már tapasztalatokat szereztek. A Szent István Napokon törté­nő megjelenés, melyhez az előze­tes egyeztetések során Meggyes Tamás polgármester jelezte, hogy helyet kíván biztosítani a város rendezvényén, megszervezéséhez április másodikán, a tervezett civil börzén kezd a kerekasztal. A Gyermekkert Alapítvány is bemutatta a napokban elindult, veszélyeztetett helyzetben élő gye­rekekkel, fiatalokkal foglalkozó program-sorozatát, amelynek megszervezése és megvalósítása során Esztergom több szervezeté­vel működik együtt. A Meszes Balázs moderátor ve­zette kerekasztal-tanácskozáson végül elfogadták azt a javaslatot, hogy április másodikán délután tartsák a szervezetek találkozóju­kat, amelyen bemutatják majd éves programjukat. Az iparka ma ra az uniós csatlakozásért (osi) Esztergomban és a megyé­ben még további hat helyen tartot­ták Az EU házhoz jön című rendez­vénysorozatot, melyen a gazdasági és közlekedési minisztérium által felkért szakértők mondták el a vál­lalkozóknak a legfontosabb tudniva­lókat. Ezeknek és az országban még több mint másfélszáz helyen szer­zett tapasztalatoknak ismeretében az előadók videofilmeket készítet­tek. Ezek 60-100 perc között van­nak, és yalamennyit a kamara köz­readja. A kereskedelmi és iparkama­ra február második felétől március közepéig meghatározott program szerint a székházában nyilvános ve­títést rendez, ahol a videofilmek megvásárolhatók lesznek. Az ipar, benne gépipar, vegyipar, könnyű­ipar, építőipar, energiaforrások, kézművesség, hulladékgazdálkodás témakörökben indul a sorozat, ezt követi az élelmiszergazdaság, benne zöldség-gyümölcsellátás, szőlőter­mesztés, sertéságazat, baromfite­nyésztés, élelmiszerfeldolgozás, er­dőgazdálkodás hét előadása. A köz­lekedés, különösen a közúti fuvaro­zás rejt fontos új tudnivalókat. Ez­után folytatódik a sorozat a kiske­reskedelem, a turizmus, a vendéglá­tás, a számvitel-adózás, az ingatlan­gazdálkodás és a szakképzés isme­retanyagával. Egy-egy kazetta 4000 forint + ÁFA áron lesz megvásárol­ható, kimondottan előzetes megren­delés alapján. Továbbra is működik a kamarai szaktanácsadási rend­szer, mely a GKM pályázataira irá­nyul. Február 18-án megyei jelentősé­gű konferenciát szervez a kamara A 2004-es nemzeti, regionális és me­gyei pályázati lehetőségek címmel. Az előadó Agócs István, a KEM köz­gyűlés elnöke lesz (lenti fotónkon ka­marai vezetők társaságában). Nagy kihívást jelent az élelmi­szer-kereskedelemben és a vendég­látásban dolgozó vállalkozóknak az úgynevezett HACCP. Az EU tagor­szágaiban az élelmiszeriparban és az élelmiszerek forgalmazásában ezt a veszélyek megelőzésén alapuló élel­miszerbiztonsági rendszert működ­tetik és alkalmazzák. Lényege, hogy felismerjék és előre tudják jelezni az élelmiszerbiztonsági veszélyeket, a minőségi hibákat és hiányosságokat. Ennek hazai szakirodalma is elter­jedt és hozzáférhető. A vállalkozók érdeklődésére és kérésére Esztergomban, a Térségi Székházban (Deák Ferenc utca 14.) március 11-én egésznapos tanfolya­mot rendez a kereskedelmi és ipar­kamara. Országosan elismert elő­adókkal, továbbá a GKM által ki­adott HACCP kézikönyvvel és flop­pylemezekkel segítik az élelmiszer­iparban és kereskedelemben érde­kelt vállalkozókat. Már most felhív­ják erre a figyelmet, és a korlátozott létszámlehetőség miatt előzetes je­lentkezéseket kérnek az 523-100 te­lefonszámon. Egyébként is a kama­ra ezekben a napokban, hetekben megerősített ügyfélszolgálattal áll az uniós és pályázati kérdésekben a vállalkozók rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents