Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-12 / 6. szám

Új sorozat — XIX. évfolyam, 6. szám — 2004. február 12. Ara: 75 Ft www.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: esztergoinesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig vei ezek a paraméterek tovább javulhatnak. A Széchenyi -terv keretében 900 milliós támogatáshoz jut Esztergom, melyhez saját erőből és hitelből további 2,5 milliárd forintot fektet be. Az 1,8 hektáros területen a Finta Építész Stúdió tervei alapján a földmunkálatokat már megkezdték (fotónkon), és 2005 nyarára a fürdőkomplexum nagy része elkészül. A 16 méter magas üvegfal mögül, valamint a szabad ég alatt folytatódó medencékből a Várhegyre nyílik festői kilátás. A termálfürdő részét képezi majd egy gyógyászati központ is, mely minden bizonnyal vonzani fogja a nyugati és a hazai vendégkört. A fürdő révén megtöbbszöröződik az idegenforgalom és a bevétel is. Ehhez járul a szállodaépítési program. Az első közvetlenül a fürdővel épül egybe, a másik a fürdővel szemben, a mai könyvtár és a nyári napközi helyén. A Hotel Esztergom megújul és bővül egy szárnnyal. Önkormányzatunk novemberi ülésén döntött az egykor patinás Fürdő Szálló kisajátításáról. Ennek pénzügyi fedezete részben biztosított. Azonnali helyreállítási munkákra van szükség a műemléképület tetőszerkezetében, vízelvezető-rendszerében, párkányzatán. Mi, esztergomiak reménykedünk abban, hogy a mindannyiunk által kifogásolt látványt már nem sokáig kell elviselnünk. A Lőrinc utca 10. szám alatti egykori kaszinóépület magánkézbe került. Az emeleten szálloda, a földszinten étterem létesül. A közelében lévő Kis-Duna sétány foghíjas telkén ugyancsak szálloda lesz. A Víziváros mai csúfsága, az elhagyatott egykori Petz-gyár területén is szállodaépítést tervez a városvezetés. Szép program, melyet a városlakók többsége is örömmel támogat. Ezt igazolták a KSH novemberi felmérései, melyet városunkban folytattak, és melyről annak idején lapunkban részletesen tudósítottunk. Miként a hidunk beruházása is állami költségvetésből valósult meg, úgy a királyi Vár rekonstrukciójára is több mint 2 milliárd jutott az elmúlt években. Minden kormány fontosnak tartotta, hogy a millenniumi ünnepen az államalapítás egykori helyszíne megújulva fogadja az embereket. A várhegyi újjáépítéshez tartozik a Bazilikában a Szent István-kápolna, a Melocco Miklós alkotta Millenniumi Emlékmű, a Lipót-terasz, a Vár díszkivilágítása, a Macskalépcső, majd ennek folytatásaként a vízivárosi díszkivilágítás, valamint Szent Tamás-hegyen a Becket Tamás-kápolna, továbbá a Kálvária kivilágítása. Meggyes Tamás polgármester (fotónkon Finta József Kossuth-díjas építész, a termálfürdő tervezőjének társaságában) elkötelezett híve a városfejlesztésnek. Erről véleményét is elmondta: „A páratlan fekvés és a gazdag történelmi örökség kihasználása érdekében 2000 előtt viszonylag kevés meghatározó lépés történt Esztergomban. A rendszerváltást követő évtizedben nem javult a város külső megjelenése, nem bővült a turizmus egyoldalúan kulturális jellege, nem folyt hatékony városmarketing-tevékenység sem. A hiányzó turisztikai fejlesztések következtében a kétórás átutazó turizmus tranzitállomásává váltunk, ahol általában még enni sem álltak meg a vendégek. Városunk nem kínált ennél több időt igénylő programokat, szolgáltatásokat. Az elmúlt években ezen a helyzeten igyekeztünk változtatni, és a város költségvetéséből jelentős összegeket áldoztunk A PRÍMÁS-SZIGETEN ÉPÜLŐ TERMÁLFÜRDŐ KERÜLT A VÁROSFEJLESZTÉS FÓKUSZÁ&A a városképi szempontból fontos fejlesztési célokra. Kiemelten támogattuk a fesztiválváros jelleget erősítő kezdeményezéseket. Idegenforgalmi súlyunk erősítése érdekében kezdeményezőként léptünk fel a Dunakanyar összefogására. Nagy horderejű volt a termálfürdő, az új személyhajó-kikötő, a dunakanyari kerékpárút megtervezése. Evekig sopánkodtunk, hogy más városok a mieinkhez hasonló adottságokból még az ipar nélkül is megélnek. Nekünk nem kell lemondanunk a virágzó iparunkról, de megteremthetjük azt az idegenforgalmi kínálatot, amely akár önállóan is bevételekhez képes juttatni a várost.". Nemzetközi tapasztalat, hogy a turisták látogatási idejét legjobban a fürdési lehetőségek kínálata növeli. Esztergom páratlan fürdőlehetőséggel rendelkezik, mely a szocialista bányászkodás idején megkérdőjeleződött az éjjel-nappali víz szivattyúz ás következtében. Magyarország első közfürdője a XII. században Esztergomban nyílt meg, a múlt században is városunkat Büdapest Baden-Baden-jeként emlegették. 1912-ben itt épült az első fedett uszoda, melyet 20 méteres kis medencéjével már kinőtt a város. Átmenetileg az 50 méteres versenymedence fölé húzott sátortető javított a helyzeten. Szakértők szerint a 29-30 Celsius talpponthőmérsékletű, mintegy 720-850 milligramm/liter ásványanyagtartalmú víz fürdőfejlesztésre alkalmas. A lencsehegyi szénbányászat befejezésé(Pálos) A kormányzati pénzügyi megszorítások miatt 2004-ben különösen sok fejtörést okoz önkormányzatunknak a költségvetés elkészítése. A közelmúltban kétszer is foglalkoztunk a város előtt álló lehetőségekkel, különös tekintettel a saját bevételekre. Esztergom előrelátása meghozta gyümölcsét az iparűzési adó bevétele tekintetében, az amúgy is iparilag fejlett megyénkben az élen áll. Az igazi adottságunk azonban az idegenforgalom, az ebből származó bevételek, melyekhez azonban jelentős beruházásokra van szükség. Már érezteti hatását a Mária Valéria híd 2001. évi átadása. Egy év alatt a személyforgalomban több mint 2 és fél milliós ki- belépés történt, a gépkocsiforgalom átlépte a százezres számot, több mint 10 ezer autóbusz ment át a határon, és a kereskedelmi áruforgalomban is több mint 3 ezer ki- és beszállítás történt. Olvasóink közül kevesen gondolnák, hogy a Mária Valéria híd forgalma - legújabbkori, mindösszesen kétéves történetében - már megelőzi a Komárom és Révkomárom közötti határátkelést. C 4