Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-05 / 5. szám

4 2004. február 5. Szuntona Dévla, zsuton e romén " - „Szentséges Isten, segítsd a romákat" Kertvárosi romák II. János Pál pápáná

l Televízió és a kereszténység A napokban kezembe került Ernst Trachsel-Pauli „Televízió és kereszténység" című könyve. Jónéhány évvel ezelőtt íródott, de napjainkban is rendkívül aktuális. A szerző mindenekelőtt a tv-műsorok brutalizáló hatására hívja fel figyelmünket. A krimik, az akciófilmek, a szexfilmek negatív hatással vannak nézőikre, és főleg a fiatalok számára fejtenek ki erkölcsromboló hatást. Ezért az író azt javasolja, hogy minél kevesebbet nézzünk tévét, inkább kiránduljunk, barkácsoljunk, társas összejövetelekre járjunk. „Nem csupán a műsorokkal van baj, hanem maga a tévénézés is kényelmessé, inaktívvá, lustává tesz" - írja. Még a természetfilmek sem igazán feszültségoldóak, többet ér egy valódi kirándulás, még ha ez nem is egzotikus vidékeken, hanem a környezetünkben tett egészségügyi séta! Tehát: tévé helyett természet és egymásra való több odafigyelés és törődés! Eltűnt" a néptánc? Az országos kereskedelmi tévécsatornák már évek óta szinte tüntetőleg kihagyják műsorukból a néptáncot, a népzenét általában a népművészetet. Hogyan is illene egy székely verbunk, vagy egy idős néni csodálatosan szép, művészi éneke a mostanság divatos show-kalandozások sorába? Az utóbbi időben viszont a közszolgálati tévék műsorából is eltűnt a néptánc, a népzene! Egyedül a Kossuth Rádió ad néha népzenét... A kereskedelmi rádióknál szintén „tabu" téma a népzene. Arra hivatkoznak, hogy nincs rá igény. Ez talán nem egészen van így: ha nem játszanak népdalokat, nem is várhatják el, hogy műsoraikban kérjenek tőlük, ugyanakkor az ilyen jellegű kéréseket elutasítják! Lehet-e csodálkozni, hogy fiataljaink többsége talán egyetlen magyar népdalt sem tud elénekelni. „Amilyen a mosdó, olyan a törülköző" tartja a mondás: amit ad a média, abból táplálkoznak a nézők, a hallgatók. Pedig, ha egyszer fő-műsoridőben adnának népzenét, közvetítenének táncházat, népművészeti műsort... Az esztergomi tévécsatornáknál valamivel jobb a helyzet: mind a körzeti, mind pedig az ETV időnként beszámol a helyi néptánccsoporttal kapcsolatos eseményekről. Kodály Zoltán írta még a hatvanas években, amikor még - a népművészetet illetően - sokkal jobb volt a helyzet: „Az a nép, amelyik elfeledi, és nem ápolja saját népi, nemzeti kultúráját, a saját sírját ássa meg". Meddig ássuk még a saját sírunkat?! Dezső László nyán, karácsony előtt pedig városrészünkben, a Szent István-templomban mutatták be a feszületet a híveknek. A templomban a főhelyen, a szentély előtti lépcsőnél helyeztük el a keresztet, az előre odakészített faállványba. A szertartást Szencsés Zsolt plébános és Fritz István diakónus közösen celebrálta. A plébános prédikációjában jelentős eseménynek tartotta, hogy a magyar romák képviselői találkozhattak a Szentatyával, és az általa megáldott kereszttel térhettek vissza hazájukba. Továbbá örömét fejezte ki, hogy mindennek Kertváros három roma lakója is résztvevője lehetett, valamint azt, hogy plébániánkra is elhozták xa feszületet. Ezen a szentmisén csaknem százan voltak jelen. Innét pedig Székesfehérvárra vezetett a kereszt „országjáró" útja. - Mondana valamit feszületről ? - Mint már említettem, két feszület készült. Mindkettő Hegedűs István gyöngyösi fafaragó munkáját dicséri, aki két hónap alatt készítette el: a keresztfát cseresznyefából, a Krisztus-testet pedig hársfából. Mindkét kereszt felső részén azonos felirat olvasható: „Szuntona Dévla, zsuton e romén". Vagyis: „Szentséges Isten, segítsd a romákat". - Mit láttak Rómában, mit hozott emlékül? - Láttuk a tengert, a Szent Péter-bazilikát, az Audenciát, a Colosseumot. .. Városszerte nagy volt a nyüzsgés, sok zarándokkal találkozhattunk a világ minden tájáról. Emlékül pedig kegytárgyakat, szentelt vizet, kendőket, gyermekjátékokat hoztam. - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor A megrendeléseket kérjük vi t jroküldrvm szlovákiai irodánkba KT Könyv, ét Lopkwdó Kft szerkesztösegbe 945 Ot Komórno Megyercu vfco 9 Tel. is fox 00411/35/77 00 869 •-mail: lcAiodoffl'n»«tro sk 133.. Ft Egy izám ára H.. a Megrendelem a Vezetéknév, keresztnév; Intézmény: Uteo, házszám. telefon: Postai irányítószám: Község, város: Telefonszóm: című mogozint liW-h A m»gr»nű.t»l! O KT kOTikadtk*) ét b^dopeiii irodánk fog)a m.gvaloHtar. iü • 9 pédányszám • egy évre • félév,. Aláírói (bélyegző] Nemrégiben az újságok, televízió-csatornák is hírt adtak arról, hogy magyarországi roma-küldöttség járt a Vatikánban, és II. János Pál pápa áldásával tértek vissza. Négy autóbusznyi, csaknem 180 roma indult útra, közülük három kertvárosi - Góman Gusztáv, az Esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKO) elnöke, Sztojka Attila, a CKO alelnöke és Góman János CKÓ-képviselő - is tagja volt a zarándok-csoportnak. A nem mindennapi látogatásról, az élményekről Sztojka Attilát faggattam. Tisztelt Olvasó! Az itt bemutatott honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazint tisztelettel ajánljuk magánszemélyek és intézmények részérc. Mivel Szlovákiában jelenik meg a lap így terjesztése kizárólag postai úton történik. - ^ - Nagy-nagy örömmel beszélek a Szentatyánál tett látogatásunkról. Hétfői napon indultunk Budapestről, és kedden érkeztünk Rómába. A csoportot .elsősorban az Országos Cigány Önkormányzat (OCO) tagjai, és azok hozzátartozói alkották, de erre a zarándoklatra meghívták az országban aktívan és eredményesen működő CKÖ képviselőit is. így történt, hogy Esztergomból három fő tagja lehetett az utazó küldöttségnek. Megyénkből csak mi, kertvárosiak képviseltük a romákat, s ez igen megtisztelő volt számunkra, mert ez tulajdonképpen egy elismerése volt helyi CKO tevékenységének. Egynapos utazás után a Szent Péter téren Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Vándorlók és Utonlévők Bizottságának elnöke fogadott bennünket. Ezt követően foglaltuk el szállásainkat, majd szabad program, azaz városnézés következett. Másnap - szerdán - II. János Pál pápa 10 órától a Szent Péter-bazilikában celebrált szentmiséjén - a Szentatyához legközelebbi helyen - vettünk részt. A világ minden részéről ott lévő zarándokok közül, csak mi járulhattunk a pápa színe elé áldást kérni, tiszteletünket leróni. A történelem során ez volt az egyetlen alkalom, hogy magyarországi roma-küldöttség látogatott a Vatikánba. Határtalanul boldog vagyok, hogy mindennek részese lehettem, hogy hallhattam a Szentatya magyarul elmondott „Isten hozott titeket" szavait. Mi, romák pedig saját himnuszunk eléneklésével köszöntöttük Őt. - Hogyan készültek fel erre az útra, és mit vittek magukkal ? - Mi, a zarándokok elsősorban lelkiekben készültünk Szent Péter utódjával, a Szentatyával való találkozásra, ugyanakkor két feszületet vittünk magunkkal. Az egyiket - mely valamivel több mint fél méteres volt - ajándékul a pápának, a másikat - ez 170 cm-es volt pedig azzal, hogy azt áldja meg a Szentatya, amit meg is tett - és ezt visszahoztunk Magyarországra. - Mi lett ezzel a megáldott kereszttel ? - Már a hazafelé vezető úton megfogalmazódott bennünk, hogy a megáldott kereszt egy ún. „országjáráson" vegyen részt, legyen bemutatva minden megyében, végül pedig - 2004 pünkösdjén - kerüljön végső helyére, a Komárom-Esztergom megyében lévő Csatkára, a romák legnagyobb búcsújáró helyére, ahová egy önálló roma kápolnát építenek. -Mit kell tudni Csatkáról, erről a búcsújáró helyről ? - Ez Bakonyban, megyénk déli részén, Kisbértől kb. 25 km-re található csaknem 300 főt számláló kistelepülés. A mai értelemben vett búcsújárás 1863-tól ismert. Ott található egy forrás, amely a néphit szerint Szent István idején keresztelőhely volt. A víznek gyógyító erőt tulajdonítottak, és tulajdonítanak ma is, ugyanakkor számos legenda fűződik hozzá. A csatkai kápolnát 1863-ban emelték, és nem sokkal ezután megtörtént az első csoda: a templom előtt visszanyerte látását egy kisfiú. Azóta a kápolna búcsújáró hely lett. A kegyhelyet elsősorban a romák keresik fel, számukra külön, cigány nyelvű szentmisét is tartanak. A tavalyi búcsúnapon - pünkösdkor - csaknem tízezren zarándokoltak ide. - Tavaly december 21-én a feszület „országjáró" útjának egyik állomása - Góman János szervezésének köszönhetően - a kertvárosi katolikus templom volt. - Igen, ezt megelőzőn TatabáFejvidék egyik legnagyobb kiadója * révkomáromi székhelyű KT Könyv- és l-apkiadó Kfí. kózel 10 évvel ezelőtt indította el a ma már a legüKasüttabbnak mondható felvidéki honismereti sorozatit » Honismereti Kiskönyvtárat Ezek a kiadványok indították el a Múltunk Emiikéi cfmfl havtmts megjelenő honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazint A szabad turizmus a honismeret és műemlékvédelem utáni érdeklődés alapozta .meg ezt a felvidéki lapot. Mindazok számára készül, akik ismerik vagy örömmel ismernék meg e táj építészeti, műemlékvédelmi és turisztikai látnivalóit. Eligasftást próbál nyújtani a Szlovákiába utazók számára, Foyacfják szereteltei a teljesség igényével íródon lapot. Néhány témakör a Felvidéken (Szlovákiában) megjelenő legolvasottabb művelődéstörténeti magazinból. • Jele* jame"l< 'unniuk ilr lennel MOr • OiKmr Miamim Andrnkm • KmlektaNiUVitj* Cnsron • A ttá/eves I torai Múzeum * Ax újvári Kmsolh v/i4 . w * Mauzóleumuk j FdvhJi-kcn » Emlékein - hgrcx*) líciure . űrofc.v.tftvJetmfmk iunv|U • Az clfckju.ii Edc« Gergcit • Ahol Jedlik Ányos wúletett • V* uivárí toruk emlékmű * tn ini o a luruimiA * Ipolykiokeszl binivalúk • Kgy k» MjttWtrtfnn • Td a zólyomi nWian • 200 éne HUI««t Bolyai Janó. • IWIt-H' luli rrnm Kjsi.iu MUuh • A pusduU I Mvistv mereüi tusiéit * A kjssui honvéd szobor U-ÍUMK-U * Emlékeié. d jiaüsri