Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-05 / 5. szám

4 2004. február 5. Szuntona Dévla, zsuton e romén " - „Szentséges Isten, segítsd a romákat" Kertvárosi romák II. János Pál pápáná l Televízió és a kereszténység A napokban kezembe került Ernst Trachsel-Pauli „Televí­zió és kereszténység" című könyve. Jónéhány évvel ezelőtt író­dott, de napjainkban is rendkívül aktuális. A szerző mindenekelőtt a tv-műsorok brutalizáló hatására hívja fel figyelmünket. A krimik, az akciófilmek, a szexfilmek negatív hatással vannak nézőikre, és főleg a fiatalok számára fejtenek ki erkölcsromboló hatást. Ezért az író azt javasolja, hogy minél kevesebbet nézzünk tévét, inkább kiránduljunk, barkácsoljunk, társas összejövetelekre járjunk. „Nem csupán a műsorokkal van baj, hanem maga a tévénézés is kényelmessé, inaktívvá, lustává tesz" - írja. Még a természetfilmek sem iga­zán feszültségoldóak, többet ér egy valódi kirándulás, még ha ez nem is egzotikus vidékeken, hanem a környezetünkben tett egészségügyi séta! Tehát: tévé helyett természet és egymásra való több odafi­gyelés és törődés! Eltűnt" a néptánc? Az országos kereskedelmi tévécsatornák már évek óta szin­te tüntetőleg kihagyják műsorukból a néptáncot, a népzenét ­általában a népművészetet. Hogyan is illene egy székely ver­bunk, vagy egy idős néni csodálatosan szép, művészi éneke a mostanság divatos show-kalandozások sorába? Az utóbbi idő­ben viszont a közszolgálati tévék műsorából is eltűnt a nép­tánc, a népzene! Egyedül a Kossuth Rádió ad néha népzenét... A kereskedelmi rádióknál szintén „tabu" téma a népzene. Arra hivatkoznak, hogy nincs rá igény. Ez talán nem egészen van így: ha nem játszanak népdalokat, nem is várhatják el, hogy műsoraikban kérjenek tőlük, ugyanakkor az ilyen jellegű kéréseket elutasítják! Lehet-e csodálkozni, hogy fiataljaink többsége talán egyetlen magyar népdalt sem tud elénekelni. „Amilyen a mosdó, olyan a törülköző" tartja a mondás: amit ad a média, abból táplálkoznak a nézők, a hallgatók. Pedig, ha egyszer fő-műsoridőben adnának népzenét, közvetítenének táncházat, népművészeti műsort... Az esztergomi tévécsatornáknál valamivel jobb a helyzet: mind a körzeti, mind pedig az ETV időnként beszámol a helyi néptánccsoporttal kapcsolatos eseményekről. Kodály Zoltán írta még a hatvanas években, amikor még - a népművészetet illetően - sokkal jobb volt a helyzet: „Az a nép, amelyik elfeledi, és nem ápolja saját népi, nemzeti kultúráját, a saját sírját ássa meg". Meddig ássuk még a saját sírunkat?! Dezső László nyán, karácsony előtt pedig város­részünkben, a Szent István-temp­lomban mutatták be a feszületet a híveknek. A templomban a főhe­lyen, a szentély előtti lépcsőnél he­lyeztük el a keresztet, az előre odakészített faállványba. A szer­tartást Szencsés Zsolt plébános és Fritz István diakónus közösen ce­lebrálta. A plébános prédikációjá­ban jelentős eseménynek tartotta, hogy a magyar romák képviselői találkozhattak a Szentatyával, és az általa megáldott kereszttel tér­hettek vissza hazájukba. Továbbá örömét fejezte ki, hogy mindennek Kertváros három roma lakója is résztvevője lehetett, valamint azt, hogy plébániánkra is elhozták xa feszületet. Ezen a szentmisén csaknem százan voltak jelen. In­nét pedig Székesfehérvárra veze­tett a kereszt „országjáró" útja. - Mondana valamit feszületről ? - Mint már említettem, két fe­szület készült. Mindkettő Hege­dűs István gyöngyösi fafaragó munkáját dicséri, aki két hónap alatt készítette el: a keresztfát cse­resznyefából, a Krisztus-testet pe­dig hársfából. Mindkét kereszt fel­ső részén azonos felirat olvasható: „Szuntona Dévla, zsuton e romén". Vagyis: „Szentséges Isten, segítsd a romákat". - Mit láttak Rómában, mit ho­zott emlékül? - Láttuk a tengert, a Szent Pé­ter-bazilikát, az Audenciát, a Co­losseumot. .. Városszerte nagy volt a nyüzsgés, sok zarándokkal talál­kozhattunk a világ minden tájáról. Emlékül pedig kegytárgyakat, szentelt vizet, kendőket, gyermek­játékokat hoztam. - Köszönöm a beszélgetést! Nagy Tibor A megrendeléseket kérjük vi t jroküldrvm szlovákiai irodánkba KT Könyv, ét Lopkwdó Kft szerkesztösegbe 945 Ot Komórno Megyercu vfco 9 Tel. is fox 00411/35/77 00 869 •-mail: lcAiodoffl'n»«tro sk 133.. Ft Egy izám ára H.. a Megrendelem a Vezetéknév, keresztnév; Intézmény: Uteo, házszám. telefon: Postai irányítószám: Község, város: Telefonszóm: című mogozint liW-h A m»gr»nű.t»l! O KT kOTikadtk*) ét b^dopeiii irodánk fog)a m.gvaloHtar. iü • 9 pédányszám • egy évre • félév,. Aláírói (bélyegző] Nemrégiben az újságok, televízió-csatornák is hírt adtak arról, hogy ma­gyarországi roma-küldöttség járt a Vatikánban, és II. János Pál pápa ál­dásával tértek vissza. Négy autóbusznyi, csaknem 180 roma indult útra, közülük három kertvárosi - Góman Gusztáv, az Esztergomi Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat (CKO) elnöke, Sztojka Attila, a CKO alelnöke és Góman János CKÓ-képviselő - is tagja volt a zarándok-csoportnak. A nem mindennapi látogatásról, az élményekről Sztojka Attilát faggattam. Tisztelt Olvasó! Az itt bemutatott honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazint tisztelettel ajánljuk magánszemélyek és intézmények részérc. Mivel Szlovákiában jelenik meg a lap így terjesztése kizárólag postai úton történik. - ^ - Nagy-nagy örömmel beszélek a Szentatyánál tett látogatásunk­ról. Hétfői napon indultunk Buda­pestről, és kedden érkeztünk Ró­mába. A csoportot .elsősorban az Országos Cigány Önkormányzat (OCO) tagjai, és azok hozzátarto­zói alkották, de erre a zarándok­latra meghívták az országban ak­tívan és eredményesen működő CKÖ képviselőit is. így történt, hogy Esztergomból három fő tagja lehetett az utazó küldöttségnek. Megyénkből csak mi, kertvárosiak képviseltük a romákat, s ez igen megtisztelő volt számunkra, mert ez tulajdonképpen egy elismerése volt helyi CKO tevékenységének. Egynapos utazás után a Szent Pé­ter téren Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus me­gyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Vándorlók és Utonlévők Bizottságának elnö­ke fogadott bennünket. Ezt köve­tően foglaltuk el szállásainkat, majd szabad program, azaz város­nézés következett. Másnap - szer­dán - II. János Pál pápa 10 órától a Szent Péter-bazilikában celebrált szentmiséjén - a Szentatyához legközelebbi helyen - vettünk részt. A világ minden részéről ott lévő zarándokok közül, csak mi já­rulhattunk a pápa színe elé áldást kérni, tiszteletünket leróni. A tör­ténelem során ez volt az egyetlen alkalom, hogy magyarországi ro­ma-küldöttség látogatott a Vati­kánba. Határtalanul boldog va­gyok, hogy mindennek részese le­hettem, hogy hallhattam a Szent­atya magyarul elmondott „Isten hozott titeket" szavait. Mi, romák pedig saját himnuszunk eléneklé­sével köszöntöttük Őt. - Hogyan készültek fel erre az útra, és mit vittek magukkal ? - Mi, a zarándokok elsősorban lelkiekben készültünk Szent Péter utódjával, a Szentatyával való ta­lálkozásra, ugyanakkor két feszü­letet vittünk magunkkal. Az egyi­ket - mely valamivel több mint fél méteres volt - ajándékul a pápá­nak, a másikat - ez 170 cm-es volt ­pedig azzal, hogy azt áldja meg a Szentatya, amit meg is tett - és ezt visszahoztunk Magyarországra. - Mi lett ezzel a megáldott ke­reszttel ? - Már a hazafelé vezető úton megfogalmazódott bennünk, hogy a megáldott kereszt egy ún. „or­szágjáráson" vegyen részt, legyen bemutatva minden megyében, vé­gül pedig - 2004 pünkösdjén - ke­rüljön végső helyére, a Komá­rom-Esztergom megyében lévő Csatkára, a romák legnagyobb bú­csújáró helyére, ahová egy önálló roma kápolnát építenek. -Mit kell tudni Csatkáról, erről a búcsújáró helyről ? - Ez Bakonyban, megyénk déli részén, Kisbértől kb. 25 km-re ta­lálható csaknem 300 főt számláló kistelepülés. A mai értelemben vett búcsújárás 1863-tól ismert. Ott található egy forrás, amely a néphit szerint Szent István idején keresztelőhely volt. A víznek gyó­gyító erőt tulajdonítottak, és tulaj­donítanak ma is, ugyanakkor szá­mos legenda fűződik hozzá. A csatkai kápolnát 1863-ban emel­ték, és nem sokkal ezután megtör­tént az első csoda: a templom előtt visszanyerte látását egy kisfiú. Az­óta a kápolna búcsújáró hely lett. A kegyhelyet elsősorban a romák keresik fel, számukra külön, ci­gány nyelvű szentmisét is tarta­nak. A tavalyi búcsúnapon - pün­kösdkor - csaknem tízezren za­rándokoltak ide. - Tavaly december 21-én a fe­szület „országjáró" útjának egyik állomása - Góman János szervezé­sének köszönhetően - a kertvárosi katolikus templom volt. - Igen, ezt megelőzőn Tatabá­Fejvidék egyik legnagyobb kiadója * révkomáromi székhelyű KT Könyv- és l-apkiadó Kfí. kózel 10 évvel ezelőtt indította el a ma már a legüKasüttabbnak mondható felvidéki honismereti sorozatit » Honismereti Kiskönyvtárat Ezek a kiadványok indították el a Múltunk Emiikéi cfmfl havtmts megjelenő honismereti, műemlékvédelmi és turisztikai magazint A szabad turizmus a honismeret és műemlékvédelem utáni érdeklődés alapozta .meg ezt a felvidéki lapot. Mindazok számára készül, akik ismerik vagy örömmel ismernék meg e táj építészeti, műemlékvédelmi és turisztikai látnivalóit. Eligasftást próbál nyújtani a Szlovákiába utazók számára, Foyacfják szereteltei a teljesség igényével íródon lapot. Néhány témakör a Felvidéken (Szlovákiában) megjelenő legolvasottabb művelődéstörténeti magazinból. • Jele* jame"l< 'unniuk ilr lennel MOr • OiKmr Miamim Andrnkm • KmlektaNiUVitj* Cnsron • A ttá/eves I torai Múzeum * Ax újvári Kmsolh v/i4 . w * Mauzóleumuk j FdvhJi-kcn » Emlékein - hgrcx*) líciure . űrofc.v.tftvJetmfmk iunv|U • Az clfckju.ii Edc« Gergcit • Ahol Jedlik Ányos wúletett • V* uivárí toruk emlékmű * tn ini o a luruimiA * Ipolykiokeszl binivalúk • Kgy k» MjttWtrtfnn • Td a zólyomi nWian • 200 éne HUI««t Bolyai Janó. • IWIt-H' luli rrnm Kjsi.iu MUuh • A pusduU I Mvistv mereüi tusiéit * A kjssui honvéd szobor U-ÍUMK-U * Emlékeié. d jiaüsri

Next

/
Thumbnails
Contents