Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

4 eszreragofl) és vip^fre 2004. december 16. A Duna fölfedezése (Istvánffy) November végén reprezentatív könyvbemutatóra szólt a meghívó Budapestre, az Olasz Kultúrintézetbe - amint arról az elmúlt héten egy rövid hírben beszámoltunk. Dr. Deák Antal András, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (ismertebb nevén a Duna Múzeum) főmuzeológusa, az Esztergomban élő és dolgozó kutató több mint egy évtizedes munkája most hozta meg gyümölcsét, és jelent meg egy értékes, szép könyv formájában. A kiadvány Luigi Ferdinando Marsigli bolognai természettudós 1726-ban publikált műve első kötetének hasonmás kiadását és magyar fordítását, ennek az (Danubius PannonicoMysicus című) eredeti műnek a keletkezéstörténetét, valamint a többi kötet ismertetését tartalmazza egy tanulmány keretében (magyar és angol nyelven). A fordítás és a tanulmány Deák András tollából született, akinek az olasz kultúráért végzett munkája elismeréseként az olasz állam ez alkalomból egy emlékplakettel fejezte ki köszönetét. Ennek átadására is A Duna fölfedezése címmel megjelent könyv bemutatóján került sor, amikor is a kötetet dr. Glatz Ferenc akadémikus, a MTA Történettudományi Intézetének igazgatója és dr. Kecskeméti Tibor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese méltatta. A jeles esemény alkalmából ültünk le egy rövid beszélgetésre az ismert esztergomi kutatóval. - Mit jelent a könyv címének megváltozása, hiszen a mostani kiadvány, A Duna fölfedezése nem az eredeti művet idézi ? - A könyv címe két felfedezésre is utal. Műve bevezetőjében Marsigli maga is úgy fogalmaz, hogy a török által korábban megszállt, Európa számára elérhetetlen területet, „...ezt a távoli világot rejtett ismeretlenségéből először én emeltem ki". Tehát ez egy valóságos fölfedezés volt. A tanulmány pedig a könyv keletkezésének a felfedezéséről, erről a kutatómunkáról szól. - Hogyan esett a választása erre a 18. század eleji beszámolóra, leírásra ? - A Duna Múzeum körülbelül húsz éve, idejövetelem előtt, megvett egy könyvet 350 ezer forintért. Ez a mű a hatkötetes Marsigli volt. Én ennek az első kötetét fordítottam le. Munkám során a felmerült kérdésekre keresve a választ jutottam el Bolognába, majd Bécsbe. Mivel egy rendkívül gazdagon illusztrált könyvről van szó, nehezen gyűlt össze a kiadásához szükséges összeg. Végül úgy döntöttünk, hogy a tanulmányban ismertetjük a többi kötetet is, néhány illusztrációval kiegészítve. - Hogyan épül fel Marsigli eredeti műve, és mit tartalmaz ? - A Danubius Pannonyco-Mysicus a Duna magyarországi és szerbiai szakaszának, valójában a Kárpát-medencének a leírását tartalmazza. Az első kötet az itt élő népek történetével, a térség, elsősorban a Duna földrajzával, valamint vízrajzával foglalkozik, de található benne egy csillagászati rész is, 16 gyönyörű Hold-rajzzal. A második kötet a Kárpát-medencében Marsigli által föllelt római régiségeket mutatja be számos helyszínrajzzal, ábrával, a harmadik a folyó medrében, partjai mentén talált ásványokat, féldrágaköveket, drágaköveket, aranyrögöket. A következő kötet a Duna halairól, az ötödik a Duna mentén élő madarakról szól, gyönyörű rajzokkal, rézmetszetekkel. Az utolsó kötet pedig Marsigli vegyes megfigyeléseit tartalmazza. - Mit lehet elmondani az eredeti mű térképeiről, grafikai kiviteléről ? - A könyv élén található térképek többnyire Duna-térképek, melyek közt van egy áttekintő térkép is. Ennek 18 részes kinagyítása, Duna-szelvényrajza szépségével a korabeli holland könyvkiadó társaságot is ámulatba ejtette. Ezek a Duna-térképek azonban nemcsak szépek, hanem jók is. Az itt található Duna-rajzolat az első, amelyen a folyó az igazi arcát mutatja. Legfeltűnőbb sajátossága, hogy Vácnál a folyó határozottan észak-dél irányt vesz föl, ellentétben a korábbi ábrázolásokkal, ahol átlósan folyt tovább az országon keresztül. - Van-e esetleg Marsigli művében esztergomi vonatkozású leírás, helytörténeti érdekesség? - A könyv címe nem árulja el, hogy az esztergomiaknak is szántam benne egy kis ajándékot. Marsigli 1694-ben járt itt mint a császár bizalmi embere és mint hadmérnök, azzal a küldetéssel, hogy mérje fel a vár és a város felszabadítása során történt pusztulást, és tegyen meg minden szükséges intézkedést a Vár védhetővé tételére. Számítottak ugyanis arra - ami egy év múlva be is következett -, hogy a török sereg vissza-, tér. Marsigli jelentését megtaláltam Bolognában, ami betétként belekerült a tanulmányba is. A hadmérnök egy nagymértékben lepusztított Várat és egy elpusztult várost talált itt, amelyben szegénység, éhezés uralkodott, a Várhegy pedig bűzlött, mert a katonák ott végezték dolgukat, ahol nekik tetszett. Megparancsolta a várkapitánynak, hogy állítsanak fel illemhelyeket és őröket, a város számára pedig kemencét építtetett a kenyérellátás biztosítására. A könyvben még egy másik esztergomi vonatkozású adat is található. Marsigli ugyanis lefordított egy török jelentést a párkányi csatáról. Ebből kiderül, hogy nem Sobieski serege lőtte szét a hidat, mi által az Esztergom vára felé menekülő törökök a Dunába szorulnak - ahogy azt a történetírás eddig tudta -, hanem egy török pasa parancsára még a csata előtt kettévágták azt. Ennek az állításnak nagy a valószínűsége, mert a Marsigli által lefordított forrás részletesen elmondja, hogy hány pasának vették életét a vereség miatt. -Mi a könyv lefordításának, megismerésének magyarországi jelentősége? - Csaknem 300 évig kellett várni arra, hogy újra megjelenjen a kötet. Reméljük, hogy ezzel a tanulmánnyal nagy lépést tettünk azért, hogy felismerjék az érdekelt országok, hogy ez a mű az övéké is. Tény az, hogy ennyi idő után éppen Magyarország ajándékozta meg önmagát és Európát ezzel a kötettel. Bízom benne, hogy a Marsigli-mű és a tanulmány is hozzájárul ahhoz, hogy tisztábban lássunk ebben a kérdésben. Marsigli hagyatékát Bolognában őrzik, ahol sok kézirat, térkép névtelenül került az ő kezébe. Kutatásaim során ezek közül sokat nevesíteni tudtam, és bízom benne, hogy olyan rendet vágtam ott, amely segít majd továbblépni. Mert csak az első lépésnek tekintem ezt a tanulmányt a témában. A kutatás oldalágán egyébként fölfedeztem egy Magyarország számára rendkívül jelentős térképészt. Johann Christoph Müller (Marsignihez hasonlóan) élete legszebb éveit töltötte itt, és országunkról közel négyszáz helyszínrajzot és térképet készített - többnyire rajzolójuk megnevezése nélkül. Mindezt a bolognai természettudós szolgalatában. Ezeket azonosítottam, katalógusukat elkészítettem -, gyakorlatilag kiadásra vár ez is. - Tervezi-e a Marsigli-mű többi kötetének a lefordítását is? - Biztatnak erre, de az ember természetesen szívesebben dolgozik akkor, ha megvan a remény arra, hogy fáradozásának gyümölcse egykor napvilágot lát. Most egy olyan munkán dolgozom, amelyet éppen Marsigli műve inspirált. Timon Sámuel jezsuita szerzetes 1735-ben adta ki a Tisza leírását Marsigli Duna-leírása után. Gyakorlatilag ez is készen van már, most tárgyalunk a kiadásáról. - Köszönöm az interjút és gratulálunk a könyv megjelenéséhez, a szakmai elismeréshez! Festő-műkedvelő találkozó Somogyi Győzővel (I. M.) A Keresztény Múzeum kiállítási terében, de a korábban megszokott Gobelin-terem helyett az időszaki tárlatoknak otthont adó földszinti helyiségekben rendezték meg az ott kiállító művésszel, Somogyi Győzővel folytatott beszélgetést december 12-én délután. Ez a helyszínválasztás azzal az előnnyel járt, hogy a festmények társaságában zajló társalgásba a képek is „bekapcsolódhattak": az éppen szóba kerülő műveket mindenki szemügyre vehette. A találkozó házigazdája a kiállítás rendezője, Kontsek Ildikó művészetörténész volt, a festőművészt pedig Elmer István író-újságíró, az Új Ember munkatársa faggatta. Somogyi Győző kiállításáról lapunk beszámolt az előző számban - a festő gazdag életpályájáról, színes egyéniségéről a papíron ott csak szavak szólnak, a kiállításon mindez festmények és grafikák formájában eredetiben tanulmányozható. (Itt kell pontosítani azt az írásunkat: a folyosón található grafikák természetesen nem metszetek, hanem szitanyomatok. Somogyi Győzőt egyébként nemcsak a műkedvelők, a múzeumbarátok, de Esztergom polgárai is láthatták október 20-án az általa vezetett Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség lovas-bandériumának Balassi-emléktúrája városunkba érkezése alkalmával.) A művésszel való találkozás azonban további élményt jelent: lehetőséget az eszmecserére. A mostani, sok témát felvető, hosszúra nyúlt beszélgetésen a festő egyaránt vallott művészetéről, rajz- és festői tudásáról, elhivatottságáról, gondolkodás- és életmódjáról, világszemléletéről. Dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor a képek, különösen a Jákon őrzött magyar szentek sorozat elemzése során a szentek és a festészet útmutató szerepének párhuzamát emelte ki az elhangzottak alátámasztására. O egyben annak a reményének is hangot adott, hogy Esztergomnak egyszer szintén lesz derűt és optimizmust, a Paradicsom ígéretét sugárzó Somogyi Győző-festménye vagy -kollekciója. Seres Ferenc műgyűjtő, mint beszélgetőtárs ezenkívül a művészetkritika értékelését és a festészet gyakorlati szempontjait juttatta érvényre a találkozón, tanulságos adalékokkal gazdagítva azt. A sokoldalú beszélgetés révén megismerkedhettünk a művésszel, megszólaltatták, elemezték a képeit is - egyedül a közönség hallgatott. Ez a kudarc azonban nem a szervezőkön és a beszélgetőpartnereken múlott, akik mindent megtettek a találkozó sikeréért. A művész nélkül esedékes, személyesebb találkozásra kép és szemlélője közt még január 2-áig adott a lehetőség. Finnországból jött a Mikulás - A Magyar-Finn Baráti Kör ünnepsége (dezső) December 9-én tartotta az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör hagyományos Függetlenség-napi megemlékezését, valamint ajándékozással egybekötött kiskarácsonyi ünnepségét. Ennek tiszteletére a rendezvény helyszínén, a Technika Házában egy mini képzőművészeti kiállítás nyílt a Szent István Gimnázium Finnországot megjárt, vagy csak a finn kultúra iránt érdeklődő diákjainak festményeiből, rajzaiból: ezeken megcsodálhattuk az erdős, lankás finn tájat, a tengert és a tengerpartot, a turkui várat, a híres szaunát és természetesen Esztergom testvérvárosának, Espoonak a nevezetességeit. A belső teremben gyülekeztek a felnőttek, a baráti kör Espoot többször megjárt tagjai, akik a díszesen megterített asztalok mellett ülve hallgatták Horváth Béla egyesületi elnök éves beszámolóját, valamint az augusztusi espooi jubileumi ünnepségekről tartott tájékoztatóját. Ezt követően Dzsotján Pániéi szentistvános diák egy szép verset szavalt el Finnországról. (O nyerte meg baráti kör által még tavasszal meghirdetett szavalóversenyt, melyen híres finn költők verseiből kellett válogatniuk a versenyzőknek.) A szavalat elhangzása után Bélay Iván tartott megemlékezést a szovjet-finn háború finn és magyar résztvevőiről, hőseiről, eseményeiről. A finnek 1917. december 6-án adták ki függetlenségi nyilatkozatukat, ekkor szakadtak el Oroszországtól. De 1939-ben Sztálin parancsára a szovjet-oroszok ismét megtámadták a gyengén felszerelt hadsereggel rendelkező Finnországot, azzal a szándékkal, hogy újra elfoglalják. A finnek viszont hősiesen ellenálltak. 1940-ben kapitulálniuk kellett, de az erkölcsi győzelem az övéké lett, hiszen területük nagy részét, így Helsinkit sem sikerült elfoglalniuk az oroszoknak. Kevesen tudják, hogy Finnország megvédésére magyar honvédek is jelentkeztek Kémeri Nagy Imre parancsnok vezetésével, de már nem kerültek bevetésre, viszont a finn elnök Kémerit kitüntette. Az érdekes előadás után megérkezett a Mikulás! Kiosztotta a klubtagok egymásnak szánt ajándékait és ezután jött az újabb meglepetés: a Mikulásról ugyanis kiderült, hogy finn, a magyar-finn baráti kör aktív ápolója, és egyenesen Espooból érkezett Esztergomba. Még történelmi és földrajzi könyveket, sőt még meséket is írt Magyarországról. Tiszteletére pezsgőt bontottak, és tortával köszöntötték születésnapja alkalmából. Egyházi iskolások karácsonya a Mindszenty Csarnokban (zső) December 12-én, advent harmadik vasárnapján zsúfolásig megtelt az impozáns, mindössze egy éve átadott Mindszenty Csarnok, ahol legalább ezren (!) voltak kíváncsiak az egyházi tulajdonban lévő iskolák, kulturális gyermekegyesületek, illetve a különböző felekezetekhez tartozó egyházi közösségek (katolikus, református, evangélikus) ökumenikus karácsonyváró zenés-irodalmi műsorára. A közel négyórás program néptánc-bemutatóval vette kezdetét, melyen a városi általános iskolák, óvodák, valamint a Montágh iskola kisdiákjai körtáncukkal bejárták szinte az egész sportcsarnokot. Ezt követően mutatkozott be az evangélikus közösség „Élesztő" nevű zenekara, majd Ferenczi Andrea, a közelmúltban kinevezett új evangélikus lelkész mondott rövid adventi-karácsonyi köszöntőt. A református közösség óvodásainak műsora után sorra bemutatkoztak irodalmi-zenés előadásaikkal a Mindszenty iskola, a Belvárosi Plébánia, a Vízivárosi Plébánia ifjúsági közösségeinek csoportjai. Befejezésül a gyermekek részére Gogola Gabriella katolikus óvónő vezetésével játszóházat rendeztek, miközben a felnőtteknek zenés áhítatot tartottak a katolikus zenészek. Igazi karácsonyváró, adventi este volt! Karácsonyváró játékok A Petőfi Sándor Általános Iskola december 9-én - hagyományaihoz hűen - játékos foglalkozások sorával várta és fogadta a leendő első osztályosokat és szüleiket, hogy megismerkedjenek az iskolával, az ott oktató tanító nénikkel, valamint hogy tájékoztatást kapjanak az iskola rendjével, az oktatási formákkal természetesen mindezt játékos formában. Az érdeklődőket Kalmár Károlyné igazgató üdvözölte. Bemutatta az első osztályok tanítóit, s kiemelte, hogy az iskolában művészeti nevelés folyik hangsúlyosan, aminek keretében az ének-zene, a tánc, a néptánc, valamint a vizuális nevelés magasabb óraszámban van jelen. - A „nyitott kapuk" rendszere évek óta visszatérő program, amelynek során cselekedtető foglalkozásokba vonjuk be a gyermekeket, mindig egy kiemelt alkalomhoz kötve. Az első foglalkozást adventkor, a karácsonyra való készülődés jegyében töltjük ki programokkal, a több helyszínen körbe járó csoportokat színes programokkal várjuk. A második alkalmat a farsang jegyében tartjuk meg, majd márciusban a húsvétot várjuk a kicsikkel együtt. Az utolsó foglalkozást a beiratkozás előtt tartjuk meg, amikor már közvetlenül jelentkeznek a szülők igényei. Az évek során azt tapasztaltuk, hogy mielőtt döntenének, több szülő is akad, akik a város iskoláit végig járva mindenütt tájékozódnak az iskola lehetőségeiről, a nevelési programról, az oktatási módszerekről. Természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az érdeklődésből, de vannak pozitív visszajelzések, amik arról tanúskodnak, hogy érdemes fáradságot, munkát, energiát ölni a szervezésbe, mert jó tapasztalatokat szereznek a szülők a rendezvények nyomán - fejtette ki az eddigi tapasztalatokat Kalmár Károlyné igazgatónő. Az iskola tantermeiben különféle játékok fogadták a szüleikkel érkező apróságokat: a negyedikesek meséket adtak elő, melybe belevonták a kicsiket is, más teremben pedig logikaijátékok, fejtörők várták a betérőket, majd angyalkát készítettek minta után, amit ajándékba haza is vihettek. Végül táncos játékokban vehettek részt. ATEK Adventi koncert (dl) December 11-én a városi önkormányzat támogatásával adventi koncertet rendeztek a Belvárosi templomban, az esti mise után. Demeter László művésztanár fuvolaestjén közreműködött fia, ifjabb Demeter László szintén fuvolán, zongorán kísért Rozsár Brigitta zenetanár. A műsorban Bach, Mozart, Telemann, Schubert klasszikus darabjai szerepeltek. A trió kiválóan megoldotta a klasszikus zeneművek interpretálását. Nem véletlenül, hiszen valamennyien kiváló zenészek, a közönség vastapssal köszönte meg az előadást.