Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

2004. november 18. eSZtHRSQfl) 3 Közmeghallgatást tartott a Német Kisebbségi Önkormány z at (os) November 12-én este a Baross Gábor úti klubházában tartotta beszámolóját a Német Kisebbségi Önkormányzat. (Olvasóink talán még emlékeznek rá, hogy évekig a Széchenyi tér 16. szám alatt működtették klubjukat. A városrendezési terv nyomán kerültek ide, az új helyükre. A polgári ház alsó szintjét kapták használatba, melyet felújítottak, használatba vettek, s így a 2004. évi munkájukról szóló beszámolót már itt tarthatták.) A vezetőségi tagok mellett úgyszólván a teljes tagság kíváncsi volt önkormányzatuk értékelésére. Mezősi Mihály elnök köszöntötte a megjelenteket, majd hosszasan sorolta a 2004-ben történteket. Nem kis elégedettséggel hangsúlyozta, hogy az év során 18 alkalommal tartottak testületi ülést, és ezeken 10 határozatot hoztak. Hangsúlyosan szólt a gyakorlóiskolával kapcsolatos együttműködésről, valamint a számukra nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásról. A német gyermektánci oktatáshoz, a nyelvtáborozáshoz nyújtottak pénzbeli segítséget két-két fő részére. Mi is emlékezünk a gyakorlóiskola immáron hagyományos májusi nemzetiségi napjára, melyhez ugyancsak segítséget adtak. Fontos állomás volt ez évi működésükben, hogy a megyei német kisebbség Esztergomban rendezhette kibővített elnökségi ülését. Felsorolni is sok lenne azokat a megyei és országos rendezvényeket, ahol az esztergomi német kisebbség nagy számban, buszos társasutazásokkal voltjelen. Néhányat mégis érdemes kiemelni közülük: magyarországi német kisebbségi önkormányzatok kulturális napja Budapesten, a Kongresszusi Központban; Budapesten az országos svábbál; Tarjánban a megyei svábbál; kiállítás Tatabánya - Alsógallán; Gizella nap a Várhegyen. Önkormányzatuk közreműködött a Svájcból érkezett 3000 kötetes német nyelvű könyvtár felosztásában nyolc általános iskola részére. Emlékezetes marad Ehingen német testvérvárosunkban tett látogatásuk. Német barátaink szeretettel fogadták az esztergomiakat, különös élményt jelentett mindkét csoport számára, hogy sváb nyelven szót értettek. A Szent István napokon esztergomi vendégségben jártak az ugyancsak ehingeniek. December 3-án újra találkoznak a Baross Gábor utcai klubházukban a németországi barátaikkal, melyre meghívták hazai partnereiket is. Mezősi Mihály arról is szólt, hogy 2005. január 29-én rendezik hagyományos sváb báljukat a Prímás Pincében. Erre telefonon a 70/547-7101 számon várják a jelentkezőket. Jövőre indul a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért A múlt és a táj szerencsés találkozásánál, kultúrák, korok és környezet metszéspontjában álló Esztergom igyekszik megmutatni és büszkén vállalni önmagát. A város önmagára találásának feltételeihez hozzátartozik a település polgársága, újjáéledő és újjáélesztett hagyományaival. Hozzátartozik a polgárságra jellemző, így csak a polgárság áltcd megteremthető kulturális miliő, amely marasztalja az ide látogatókat, és megtartja az ide születetteket. Marasztalja az itt felnövő, felnevelt fiatalokat is, sőt megteremti az Esztergom polgári társadalmába illeszkedésük feltételét: lokálpatriótává teszi az új nemzedéket. Nevelés és a hagyomány átadása nélkül nincs polgárság, műveltség nélkül nincs vonzó kulturális közeg, ahogyan képzettség nélkül elhelyezkedési lehetőség sincsen. Éppen ezért kiemelt cél az oktatás intézményrendszerének megtartása, fejlesztése, bővítése. Képzett munkaerőre lesz szüksége a város termelőiparának, idegenforgalmának, a szolgáltatások bővülésével ez az ágazat is igényli a fiatalok munkáját, egyszersmind elhelyezkedési lehetőséget kínálva nekik. A szakmai képzés, a képzőintézmények fenntartása kevés azonban akkor, amikor a letelepedés és az önálló életkezdés, a családalapítás nehézségekbe ütközik. Segítségre van szükség, amikor az önálló otthon megteremtéséhez érkeznek a fiatalok, vagy amikor egyetemen, főiskolán kezdik meg tanulmányaikat. Esztergom jövőjének szempontjából pedig az a leghasznosabb, ha ezt a segítséget úgy nyújtja a következő generációnak, hogy az ne csak lakóhelyének, hanem otthonának tekintse városát. Mindezt átgondolva alakította ki Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere azt a koncepciót, és az arra alapuló rendelet-tervezetet, amit november negyedikén tárgyaltak a város önkormányzati képviselői. A program lényege az a pénzügyi alap, amelybe minden Esztergomban és Esztergomba születő, majd a városban nevelkedő gyermek után születésekor jelentős összeget, félmillió forintot tesz letétbe az önkormányzat. Évente újabb és újabb összegekkel bővül az esztergomi szülők gyermekeinek letéte, amely huszonegyedik születésnapjukkal nyílik meg. Ekkor bocsátják a középfokú végzettséggel rendelkező vagy szakmai képesítést szerzett fiatalok rendelkezésére az összegyűlt pénzt. A következő esztergomi nemzedék tagjai a felvett összeg segítségével könnyebben megteremthetik első önálló otthonukat, vagy finanszírozhatják továbbtanulásukat. A program pénzügyi tervezete szerint az induló félmillió forintos letétet az önkormányzat minden évben ötvqn-ötvenezer forinttal egészíti ki. így huszonegy év múlva két-két és félmillió forint segíti az esztergomi fiatalt abban, hogy megkezdje kiépíteni önálló egzisztenciáját. A program gazdasági terveit 2050-ig készítette el az előterjesztő, ez alapján - figyelembe véve a születések várható számát - javasolta azt, hogy az alap létrehozására jövőre százmillió forintot fordítsanak. Először 2026-ban fizetik ki az alapban gyűjtött összeget a jövőre születendő esztergomiaknak, ekkor az alapban már több mint hatmilliárd forint halmozódik föl. Az alap kezdő lépése lehet a lakásvásárláshoz szükséges összeg előteremtéséhez, kiegészítheti a szülői támogatást és a felvett hiteleket. Szent István városának támogatása sokak számára megkönnyíti a továbbtanulás anyagi fedezetének összegyűjtését. A javaslatot előterjesztő polgármester bízik abban: lesznek majd olyan esztergomi fiatalok, akik számára az alap teremti meg a lehetőséget arra, hogy diplomát, oklevelet szerezzenek. Akár otthonteremtésre, akár felsőfokú tanulmányokra, akár más, a felnőttkorba lépve szükségessé vált kiadások fedezetéül szolgál az alapból kifizetett összeg, mindenképpen megkönnyíti a jövő év elejétől születő esztergomi nemzedék élet- és pályakezdését. A program egyszerre növeli a város népességmegtartó erejét, ösztönöz a munkahelyteremtéshez, elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen képzettség megszerzésére. Segíti a most születők két évtized múlva várható lakáshoz jutását, otthonteremtését, és újra és újra mozgásba lendítheti a lakáspiacot is. A programba azok az esztergomi gyermekek kerülnek be, akiknek szülei is állandó lakhellyel itt rendelkeznek, és az alapból huszonegy éves korban is a hasonló családi háttérrel rendelkező fiatalok vehetik föl a számukra összegyűjtött pénzt. Ezzel, az országban egyedülálló programmal Esztergom kedvező helyzetet teremt a gyermekvállaláshoz, egyszersmind a családalapító fiatalok, az ifjú házasok számára kínál vonzó lehetőséget. Az idáig leghosszabb távú „fejlesztési program" révén megfiatalodhat a város, nemcsak gazdasági, termelési, infrastrukturális mutatói mutatják lendületét, hanem a polgárságára vonatkozó népességstatisztikai számok is. A növekvő elhalálozás, a csökkenő születésszám, az utóbbi évtizedek kedvezőtlen népesedési tendenciái, nem kerülték el Esztergomot sem. Míg 1980-ban 30 870 esztergomi lakosról adott számot a demográfiaijelentés, addig 1990-ben 28 730-at, 2001-ben 28 357-et. Bár 2003-ban már 29 644 polgára volt a városnak, a polgármester és az önkormányzat álláspontja szerint a város jövője érdekében tudatos beavatkozással elő kell segíteni a lakosságszám növekedését. A város eltartó-képessége növelése érdekében nem odázható el, hogy gondoskodjon Esztergom a népesség, az eltartottak számának, a keresőtevékenységet folytatók, a fiatalok arányának kedvező alakulásáról. „A Képviselő-testület felelőssége is, hogy hosszabb távon gondoskodjon a város fejlődését segítő népesség megtartásáról, ennek érdekében készítsen olyan prograAlaptalan volt az önkormányzat elleni kereset (Takács) 2003 őszétől húzódó ügy végére tett pontot a november 9-én kihirdetett jogerős ítéletével a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság. A másodfokon eljárt bíróság ítéletével helybenhagyta a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 2004 augusztusában meghozott elsőfokú határozatát. Az augusztusi határozat szerint jogszerűek voltak az esztergomi közalkalmazottakkal tavaly nyáron közölt felmentések, tekintettel arra, hogy a munkáltató a csoportos létszámleépítés keretében közölt felmentésekkel a fenntartó önkormányzat 2003 márciusában meghozott képviselő-testületi határozatát hajtotta végre. Az ítélet szerint alaptalan volt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat korábbi munkatársainak a felmentésük jogellenessége, és az ehhez kapcsolódó többletigények megállapítására irányuló kereseti kérelme. mokat, amelyek mindezt elősegítik" - fogalmazott előterjesztése indokolásában Meggyes Tamás polgármester. „Városunk 1000 éves múltja, és mint az ország első királyi városa is kötelez bennünket arra, hogy példát mutassunk polgáraink megbecsülésében modellt alkotva az ország települései számára" - folytatódott a javaslat. A majdan életkezdési támogatáshoz jutó fiatalok már második generációs esztergomi polgárok lesznek, itt tanulva, nevelkedve, élve felkészült és méltó örökösei lesznek az államalapító városnak. Olyan továbbéltetői Esztergomnak, a városnak, amely területi elhelyezkedésében, épületeiben, egyházi, kulturális, közigazgatási, gazdasági, közlekedési szerepeiben szüntelenül megújult az elmúlt évszázadokban, akiket ez a város, a városuk megbecsül. Az egyedülálló, a fiatalokat a településhez kötő, abba integráló programmal e megbecsülést anyagi támogatással is kifejezi az önkormányzat. A tervek szerint az alap megnyitásának évében mintegy kétszáz esztergomi újszülött lép be a támogatási rendszerbe. A kedvező hatásoknak köszönhetően, folyamatosan növekvő születésszámokkal, már 2010-ben elérheti az esztergomi gyerekek számának növekedése az évi kettőszázötvenet. Az új lokálpatrióta nemzedéket felnevelő programot a polgármester javaslatára Szent Miklósról, a negyedik században a gyermekeket segítő, már életében legendává, nem sokkal halála után szentté vált püspökről nevezték el. A gyermekprogram megvalósításának várható hozadékát így foglalta össze a csütörtökön elfogadott javaslat: „1. Az Alap létrehozásával a családok gyermekvállalásával várhatóan a születések száma növekszik, így évente a jelenlegi utóbbi 10 év átlagos született 200 fős gyermeklétszám 250 főiévre változik a városban. 2. A születésszám növekedésével a városban a demográfiai arányok kedvezően változnak. 3. A képzettség színvonala minőségben és mennyiségben középfokú és felsőfokú szinten pozitív irányba változik. A jelenleg évente középfokú végzettséget szerző fiatalok aránya 60 %-ról várhatóan 2026-ban 90-95 %-ra emelkedik. 4. A középfokú végzettséget szerzők jelentős arányváltozása a felsőfokú végzettség megszerzésére ösztönöz, ami biztosítja a város humán, műszaki értelmiségi lakosság számának növekedését. 5. Az iskolázottság kedvező irányú változása magával hozza a szolgáltatások magasabb szintű ellátását az egészségügy, az oktatás, a vállalkozások stb. terén, ezzel együtt a város érdekeit is szolgáló, helyben keletkezett jövedelemtermelő képesség is növekszik. 6. Az iskolázottság színvonalának növekedésével a városban lakók igényessége - tárgyi kulturáltság, városszépítés, egymás iránti figyelem, a város lakhatóbbá tétele, a természettel, a környezettel való jobb gazdálkodás, a város értékeinek és szépségeinek az idelátogatók részére történő bemutatása, a város vonzóbbá tétele - valamennyiünk számára értéket teremt. 7. A továbbtanuláshoz és életkezdéshez teremtene a fiataloknak alapot ez a program." Lapszél Hajlok... - így nevezi az esztergomi ember a szőlője végében lévő sebtiben, vagy módszeresen épített, néha csak tákolt kalibát. Biztosította magát a hirtelen támadt szél ellen, nem várt viharok ellen, az élet göröngyein átlépni nem képes idők ellen. Nem ritkán házi sárkánya ellen is óvta hajioka. A négy fal bezárta a bajokat a világ szeme elől. Az öregség mezsgyéjén ballagva is várta egy szárnyék, gyeneségét támogatta egy kis erőt adó orocska. Volt rőzse is, metszett venyige, amit szorgos, dolgos keze kévékbe csomózott és rakott takaros rendbe. A fametszés nyesedéke se ment pocsékba. A vastag szárú burján, a kukoricatorzsok se volt szemét, hanem meleget raktározó tartalék. Összegyűjtött, csomókba rakosgatott tartalék, a tisztességes élni akaráshoz. Igénytelenek lettek volna bölcsnek mondott öregjeink? Mi, a tanult, kitanult nemzedékek, kik könyvekből lapoztuk ki a tudományt, hogyan nézzünk vissza nagyapáinkra, kik azt a szót, hogy hajléktalan nem is ismerték. Hajlok volt mindenki feje felett, mert a tisztesség nemcsak a szennyetlen ruha (ha foltos is), de a fedél is! Utcákon ténfergő, árokban, bokorban lakó nem volt. Ha csak hajlok volt is, de volt. Görcsös-rücskös görbebotját elővette, már az idei november. Még csak nézegeti, próbálgatja a fogását, veszi egyik kézből a másikba. Ma még csak veregeti az ágakról a sárguló leveleket, de mi lesz, ha már suhint is vele, s leveri a szürke felhőkből a havat. Vagy hozzávágja görcsös botját a Dunához és az ijedtében befagy? Mi lesz veled hajlok nélkül, édesanyád egyetlen gyermeke, ki szemérmetlenül, szégyenkezés nélkül mondod: na és? hajléktalan lettem! Kitolt velem a rendszer, meg az asszony, meg a szociális, meg a háló... Jössz felém csoszogós imbolygással. Cipeled ázott, gőzölgő nagykabátod, mint csiga a házát. Napégette képed megnyúlt, bprostád közt borszag ténfereg. Állott emberszagúnak mondanak, de én kimondom: büdös vagy. Szemed sarkába beékelte magát egy sóízű könnycsepp, mit kicsalt az önsajnálat hideg fuvallata. Kézfejed letörli, de újabb jön, cseppen és pottyan kezedre, cipőd orrára, kézfejed lendül, szétkeni képeden. Hol szúrtad el ember? Sorsod kovácsa te lennél, csak valahol elhagytad a patkószeget. Nem jó helyen kerested ott, a pohár fenekén. Gyöngyöm, hajléktalanom! Jön a tél - üvöltöm szinte, hogy halljad! Mondod te: na és? jogaim vannak, alkotmányosak, demokrácia van, vagy mi a frász! Jár nekem, mert ledolgoztam, befizettem, levonták, elvették, akkor hát jár. Ühüm - mondom, a demokrácia több kötelesség mint jog. Tegyél az asztalra, hogy vehess róla. Mondod erre vesszőparipán lovagló huszárom: nekik ? ezt! - és már mutatod is. - Nekik nem dolgozom, csak nekem van kötelességem? Jár nekem segély, járadék, olyan szociális, meg lakás is szociális! Ne folytasd, barátom. Jár ma reggelente fröccs is, szociális is, jól mondom? Hol fogsz lakni, ha Dunáról fúj a szél? He-he, nevet most gyöngyéletű barátom. Magánál a pszichiátrián! Most, csak most az egyszer ... fektessen be, mert izé, ha nem, megfagyok magának. Felel értem? Nem?! Hogy számol el velem?! Kedves izé! Van egy biztos hely, ha magát össze nem kapja. Gondolkodjon el rajta, míg nem késő. Az a hajlék biztos és utolsó. De míg mozdul, míg él, ha nyomorultan is, keressen rőzsét, minek lángja mutatja az utat, hogy nem a puszta föld, vagy bokor alja legyen a hajioka... Bereczné Szállási Etelka