Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

6 S YlDé £6 POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu * Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam Új sorozat XIX. évfolyam, 46. szám 2004. november 18. 6 oldal Ára: 75 Ft Helyi népszavazást is tartanak városunkban Rendkívüli képviselő-testületi ülésen döntött az önkormányzat az ivóvízről szóló népszavazás kiírásáról. A rendkívüli ülés összehívására azért volt szükség, mert csak így lehetett elérni, hogy az esztergomi képviselők kezdeményezésére kiírt népszavazást a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló országos népszavazással egy időben, december ötödikén tartsák meg - indokolta a különleges körülményeket Meggyes Tamás polgármester. Városunk képviselői közül tizennégyen - köztük a polgármester és az alpolgármester, Knapp János Pál - írták alá a kezdeményezést, melynek célja az, hogy az esztergomi polgárok életét, egészségét érintő fontos ügyben Esztergom önkormányzata kérje ki a választópolgárok véleményét és írjon ki helyi népszavazást. A kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az esztergomi polgárok egészséges ivóvízzel történő garantált ellátása érdekében, Esztergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával váltsa ki a sérülékeny, szennyezhető dunai vízbázist és a Képviselő-testület kérje ki az állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?" A probléma aktualitását a július végén az esztergomi ivóvíz-bázisba és az ivóvíz-hálózatba került szennyeződés, az azt követő veszélyhelyzet, és annak megismétlődésének lehetősége adja. A képviselők fontosnak tartják, hogy az esztergomi lakosok közvetlenül, népszavazás útján döntsenek ebben a jelentős témában, ahogyan azt is, hogy a képviselő-testület a döntést tiszteletben tartva érvényre juttassa a többség akaratát. Esztergom érdeke, ahogyan azt a képviselők megfogalmazták, hogy a dunai vízbázist egészséges karsztvíz-bázis váltsa fel, melyből a teljes közigazgatási terület vízellátása biztosítható. Az ülés másik napirendi pontja Leányfalu önkormányzatának a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatban elfogadott felhívásához történő csatlakozást tárgyalta. A Duna-kanyarbéli település képviselő-testülete, élén Szinna Gábor polgármesterrel, örömmel üdvözölte a trianoni szerződéssel elszakított magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás tárgyában hozott alkotmánybírósági döntést, amelylyel a testület a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése ellen benyújtott indítványokat elutasította. A leányfaluiak kérték „az ország valamennyi önkormányzata képviselő-testületének tagját, hogy pártállásra, politikai vagy vallási hovatartozásra, szimpátiára való tekintet nélkül tevőlegesen hassanak oda, hogy a kettős állampolgárságról szóló, történelmi horderejű népszavazás sikerre vezessen, és ennek érdekében valamennyi szavazójukat buzdítsák a népszavazáson való részvételre és az 'igen' szavazattal történő szavazásra". Mint Meggyes Tamás előterjesztésének indokolásában kifejtette, „a magyar állampolgárság kiterjesztése, a kedvezményes honosítás, és az így megvalósuló magyar összetartozás nem irányul senki ellen, összhangban van az európai szabadság szellemével. Ez a segítségnyújtás legalább olyan fontos, mint bármilyen más népakarat kinyilvánítása, vagy Európai Uniós helyzetünk." Az előterjesztést elfogadva a képviselők úgy döntöttek, hogy Esztergom Város Önkormányzata csatlakozik a Leányfaluból indult kezdeményezéshez. Takács István Megújul a Víziváros főutcája (Pálos) Lapunkban már megjelent a Polgármesteri Hivatal közleménye, mely szerint elkészült a Berényi Zsigmond utca felújítási terve. Az építési engedély kiadása előtt a város lakóinak véleménynyilvánítási lehetősége van, ezért is foglalkozunk a részletekkel. A tervrajz megismertetésében segítségünkre volt Parragi György mérnök, a hivatal városszépítési irodájának munkatársa. A felújítási tervben városunk egyik leggazdagabb látnivalóit kínáló részét alkották meg a Fővárosi Mérnöki Tervező Részvénytársaság szakemberei. A Víziváros a Várhegy és a Duna közti keskeny parti sávban fekszik. A sziklás hegyoldal és a Duna íves hajlását követő Berényi Zsigmond és a Pázmány Péter utcában, valamint a Mindszenty téren több évszázados műemléket őriz a város. Országosan védett a Berényi utcában a 10., 11., 12., 13., 14. számú épület, de egyedi védettséget élvez itt a többi ház is. A Berényi utca a Mindszenty térből nyílik, északi részén a Molnár sorba torkollik, teljes hossza 487 méter. Nyugati oldalon az Erzsébet-parkhoz csatlakozik, mely terület ugyancsak megújulásra vár. Az Erzsébet-park - a tervek szerint - a Duna-part egyik fő sétánya lesz a gyalogosoknak, de megkülönböztetett úttal a kerékpárosoknak is. Már korábban újjáépült a Várhegyen a középkori feljáró, az úgynevezett „Macskaút". A vízivárosi várkapu északi oldalán ma is áll a szabálytalan alaprajzú és a XVI. században létesült bástya. A.Víziváros további ékessége az Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi, a Malom-bástya, a Török-bástya, melyek új funkciókkal gazdagodnak. A Berényi Zsigmond utca kockakő burkolattal, a szükséges közműátépítésekkel, zöldfelület-kialakításokkal újjáéled, fellendülhet az idegenforgalom a királyi vár és a Víziváros között, kapcsolatba kerül az Erzsébet-parkon keresztül a Dunával. A felújításnál kötöttséget jelentett, hogy a történelmi városrészben, kétoldalt zárt sorú beépítés van. Az utca szabályozási szélessége 4-12 méter között változik. Mindkét oldalon most a járda aszfaltburkolatú. A tervezők célja azt volt, hogy megőrizzék az utca történelmi jellegét, a műemlékek védelmét és bemutatását, valamint megközelíthetők legyenek a lakóépületek. A tervezők és a közlekedési felügyelet olyan megállapodásra jutott, hogy a jövőben csak engedéllyel lehessen behajtani ebbe az utcába. Az utca átépítése soA - A mintakeresztszelvény C - C minták A következő nemzedéket támogatja Esztergom (ATEK) „Esztergom jövőjének szempontjából az a leghasznosabb, ha a jövő nemzedékének letelepedéséhez, az önálló életkezdéshez, egyetemi, főiskolai tanulmányaikhoz segítséget kapnak városuktól, hogy a fiatal ne csak lakóhelyének, hanem otthonának is tekintse városát." rán faltól falig kiskockakő burkolattal alakítják ki az útfelületet, és ahol csak a kőburkolat színében és méretében tér el egymástól a gyalogos, valamint a járműfelület. A járdafelület szélessége 0,4 - 1,5 méter között változik majd. Ezért szükséges a „gyalogosok" jelzőtáblák alkalmazása. A tervezők a munkájuk során többször egyeztettek nemcsak a Polgármesteri Hivatallal, hanem a Vármúzeum, a Balassa Múzeum igazgatójával is, véleményt mondott Tétényi Éva építész, a Világörökség koordinátora, Balla András kertépítész, valamint a Mujdricza Építész Iroda is. Az útépítési tervekkel egyidőben elkészültek a vízelvezetési, a közvilágítási (rajzunkon) szakági tervek is, melyek alapját képezik az engedélyezési dokumentációnak. Akik részletesebb információra tartanak igényt, keressék a Polgármesteri Hivatalban Parragi György mérnököt. Meggyes Tamás polgármester kezdeményezésére tárgyalta és fogadta el városunk képviselő-testülete azt a koncepciót, amelynek célja Esztergom lakosságának számbeli fejlesztése is, illetve megtartása, hogy a népesség fogyását valami módon el lehessen kerülni. Ezt a Szent Miklós Alap létrehozásával tervezi megvalósítani a város vezető testülete. „A képviselő- testület felelőssége is, hogy hosszabb távon gondoskodjon a város fejlődését segítő népesség megtartásáról, ennek érdekében készítsen olyan programokat, amelyek mindezt elősegítik " fogalmazta meg Meggyes Tamás polgármester előterjesztése indoklásában. Mint arról már hírt adtunk, a képviselő-testület minden születendő esztergomi gyermeknek félmilliós alapot képez, amit évente ötvenezer forinttal emel, s amelyet a gyermek 21 éves korában kap kézhez, hogy otthonteremtését, családalapítását, egzisztenciájának megalapozását segítse. Az első tételeket a jövő évi költségvetés tartalmazza, s az alap évről évre bővül. Bár a teljes rendszer nincs kimunkálva, de kérésünkre a lényegéről szívesen beszélt Meggyes Tamás polgármester. - Polgármester úr, milyen feltételek szabályozzák a pénz kifizetését? - A családnak és a gyermekeknek arra kell törekedniük, hogy a feltételt, a középfokú végzettséget, vagy a szakmunkás bizonyítványt szerezze meg. Ha nem teszi, a pénze az alapban marad. Ezzel talán azt is segíthetjük, hogy a ma 60 % körüli középfokú végzettségi szint is emelkedjen. Természetesen speciális esetekben - ha a gyermek betegsége vagy egyéb kizáró okok miatt nem tud megfelelni a feltételeknek - lehetséges egyéni elbírálással segíteni ezeken a családokon, vagy gyermekeken. A roma családoknak is érdekük lesz, hogy gyermekeik iskoláztatását támogassák, segítsék, hiszen ők is csak így kaphatják meg a pénzüket. Ez talán ösztönző lehet abban is, hogy ne ragadjanak le a mostani körülmények között, hanem törekedjenek továbbtanulni. - Mi biztosítja, hogy a pénz ne veszítsen értékéből ilyen hosszú idő alatt sem? - A családokkal a gyermek születése után szerződést kötünk, a pénzt pedig a lehető legjobb feltételekkel kötjük le, hogy megfelelően kamatozzon - lehetőleg az inflációs mérték felett. Az így biztosított letét megfelelően növekedve, számításaink szerint, kétmillió forintot meghaladó összegre emelkedik, mire lejár a lekötése. Ez megfelelő alap lesz arra, hogy a saját otthonhoz szükséges önrészt biztosítsa kölcsön esetén egy lakás megszerzéséhez, vagy az egyetemi, főiskolai képzéshez akár itthon, akár külföldi tanulás során. - Mivel tudja garantálni a testület, hogy határozatukat egy későbbi testület ne szüntethesse meg? - Mint már említettem, szerződést kötünk a gyermek születése után a családokkal. A szerződés mindkét felet kötelezi a feltételek betartására. Nem hiszem, hogy bárkinek is megérné, hogy megszegje a szerződést, mert ez korpoly pereket jelenthet számukra. Úgy érzem, a város jövője érdekében is érdemes az alapot működtetni, a városhoz szorosabban kötni lakóit, ezzel még erősebben esztergomivá tenni minden leendő polgárt! (Bővebben a 3. oldalon!)