Esztergom és Vidéke, 2004
2004-10-28 / 43-44. szám
4 eszte^oji) és 2004. november 11. Színházi konferencia a Hotel Esztergomban A Magyar Játékszíni Társaság november 3-4. között rendezte meg a tavalyi után másodízben a határon túli magyar színházakról szóló konferenciáját. November 2-án a Thália Színházban került sor a nagy sikerrel megrendezett „Gála az évekért" című jótékonysági estre, melynek keretében a Komáromi Jókai Színház mutatkozott be Budapesten. A műsorban a komáromi nyugdíjas művészek is szerepeltek: Lőrincz Margit, Bugár Béla, Ferenczy Anna, Szentpétery Aranka, Turner Zsigmond. A gálaműsor sztárvendégei Kaszás Attila, Koós János, Korányi László és a Republic zenekar voltak. Az est rendezője és műsorvezetője Verebes István volt. A Magyar Játékszíni Társaság jótékonysági gálaestjének célja a határon túli színházak idős, támogatásra szoruló művészeinek megsegítése. Ennek része a Társaság által egy határon túli művész szakmai, művészetfenntartó és megtartó tevékenysége, elismeréseképpen odaítélt Életmű-díj, mely Jecza Péter temesvári szobrász alkotásában testesül meg. Természetesen némi pénzügyi vonzata is van a kitüntetésnek, ugyanis a gálaest jegybevételének egy része a művész anyagi elismerését szolgálja. A tavalyi (első) díjazott az a Senkálszky Endre, aki a Kárpát-medence legidősebb, még 90 évesen is aktív kolozsvári színművésze. Horányi Lászlót, a Magyar Játékszíni Társaság vezetőjét, a konferencia első napján a jótékonysági estről és a kétnapos konferencia témájáról kérdeztem: - Mekkora sikert aratott a tegnapi gálaest? - A magunk elé kitűzött célokat többszörösen elértük, tehát sikerült R. Fazekas Pirinek, a szabadjai színház művészének átadni az Életmű-díjat, ezen felül pedig három ún. hűségdíj átadására is módunk volt, amik tulajdonképpen szociális támogatásként foghatók föl. Ezt olyan művészek kapták akik nyugdíjazásuk után is színházukban maradtak és segítették illetve segítik ma is azok működését. - A most kezdődő kétnapos konferenciának mi vagy mik lesznek a legfontosabb témái ? - A színház-finanszírozás nehézségeinek problematikája áll majd a középpontban. A konferencia új és lehetséges forrásokra próbálja meg felhívni a figyelmet, és megpróbálja hasznos tanácsokkal gördülékenyebbé, könnyebbé tenni a résztvevők számára az ilyen irányú fáradozásokat. Mindez igaz az együttműködések kialakítására, az Uniós pályázatok lehetőségeinek feltérképezésére és felhasználására is. Tehát az előadók tárgyalni fogják a különböző pályázati rendszereket, a pályázati elszámolások technikáit és minden ezzel kapcsolatban felmerülő kérdést. - Hány előadó részvételével folyik majd a konferencia ? - Hat előadót hívtunk meg különböző területekről. Többek között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, a Színháztörténeti Intézetben és színházak gazdasági irányításában dolgozó személyektől hallgathatnak előadást a megjelentek. Tehát ebből is látszik, hogy nem a művészi, hanem a gazdasági kérdések lesznek előtérbe állítva. - Hogy alakult a részvétel? - A meghívottak közül mindenki eljött, így 16 határon túli színház képviselteti magát rendezvényünkön. - A tavalyi konferenciáról milyen visszajelzések érkeztek ? - A tavaly első ízben megrendezett előadássorozat, mely Magyarország Európai Uniós csatlakozása utáni helyzettel, azaz a határon túli magyar színházak helyzetével foglalkozott sikeres volt, ugyanis olyan gyakorlati információk hangzottak el melyek eredményeképp több, akár országokat is átívelő együttműködés (pl. közös produkciók tető alá hozása) jött létre, ezenkívül a színházak hasznosabban tudták és tudják kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket, mely készséget az elkövetkező két napban is fejleszteni szeretnénk. Béres Lászlót, az erdélyi Gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház rendezőjét, a konferenciával kapcsolatos elvárásairól, az erdélyi magyar színházak helyzetéről és társulatáról kérdeztem: - Mik a konferenciával kapcsolatos elvárásaid? - Mivel a konferencia színház-finanszírozási kérdésekkel foglalkozik, ezért remélhetőleg új módszerekkel ismerkedhetünk meg a pénzügyi gondok orvoslására. Ezen felül lehetőségünk nyílik a pályáztató szervekkel való találkozásra, melyek nagy segítséget nyújtanak, nyújtottak és remélem nyújtani is fognak az erdélyi társulatoknak azzal, hogy minden évben különböző projektekre írnak ki pályázatokat. A velük kapcsolatos célunk a pályáztatási rendszer gördülékenyebbé tétele, és a módszerek átgondolása. Azért fontos mindez számunkra, mert azt tudni kell, hogy az erdélyi magyar társulatok saját produkcióinak legalább 50%-át magyar állami pénzből finanszírozzák. Tehát e támogatások nélkül képtelenek lennénk működtetni a társulatokat. - Hány kisebbségi magyar színház működik Erdélyben ? - Hat évvel ezelőtt hét erdélyi magyar színház létezett. Ez után alakult még kettő, így jelenleg a következő városokban működik színház: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen. Ezeken felül Aradon is alakulófélben van egy színház, ezért azt mondanám, hogy Erdélyben 9-10 hivatásos magyar színház tart előadásokat. De megindult a nem önkormányzati, hanem alapítványi működtetésű társulatok alakulása is, melyekből jelenleg két-három létezik. Mindebből szerintem tökéletesen látszik, hogy nagy a kereslet a magyar színházak iránt. Csak érdekességként jegyezném meg, hogy 1989 előtt a „színház csinálás" politikai aktusnak számított, tehát bizonyos fokon a fennálló rendszer elleni „lázadásként" volt felfogható, és ez a plusz energia volt az, ami működtette a színházak nagy részét. 1989 után azonban ez a szellemi alap megszűnt, de szerencsére a színházak felvették az „új kor ritmusát" és a nem a „valami ellen" hanem a „valamiért" taktikáját sikeresen magukévá téve folyamatosan, mind a mai napig egyre több nézőt vonzanak. - Mikor alakult az általad képviselt Figura Stúdiószínház ? - A Figura ebben az évadban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. - Mit tudhatunk meg róla ? - Stúdiószínházunk Erdély legkisebb színháza, viszont nagyon sajátos színfoltja a színházi palettának, ugyanis társulatunk Erdély egyetlen hangsúlyozottan kísérleti jellegű színháza. Ez azt jelenti, hogy nálunk a nem hagyományos előadás-készítésnek van hagyománya, tehát mozgásszínházi előadásokat is tartunk, és rendszerint kapcsolatokat próbálunk meg kiépíteni olyan színházi alkotókkal, akik kicsit másképp, kicsit sajátosabban szemlélik a színházat és másképp gondolkodnak a világról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak kortárs darabokat játszunk, hanem a klasszikus alkotásokat is megpróbáljuk új szemszögből feldolgozni, illetve megmutatni. A Figura másik sajátossága, hogy nagyon pici állandó társulattal (10 - 12 fő), illetve technikai kisegítő és adminisztrációs feladatokat ellátó személyzettel működik, ezért úgymond családként is funkcionál. Mivel Gyergyószentmiklós egy kisváros, körülbelül 21 ezer lakosú, ezért leginkább utazószínházként működünk. Kísérleti színház-voltunkból következik, hogy számunkra a legfontosabb az az alapvetés, hogy a tartalom hozza a formát, ezért nem feltétlenül tartjuk meg a hagyományos „kukucskáló" színház adta kereteket, azaz a „néző figyeli a dobozt - a színész játszik" felállást, hanem előfordul például, hogy a nézők fönt ülnek a színpadon. Társulatunk nyári (kültéri) előadásokat is tart Gyergyószentmiklós mellett, Szárhegyen, ahol egy gyönyörű reneszánsz kastély ad otthont produkcióinknak. Természetesen, mint minden színház, mi is anyagi gondokkal küszködünk, s ezért alakulhatott úgy, hogy technikai személyzetünk díszlettervező, díszletkészítő és díszlet összeállító is egyben, melynek azonban előnye is van, méghozzá a kitűnő, nagyon jó minőségű munka. Nálunk egyébként mindenki többfunkciós. - Magyarország Európai Uniós csatlakozása után mi változott meg, ami ilyen rövid idő alatt érzékelhetővé vált a határon túli magyar színházak háza táján ? - A csatlakozás után eltelt idő valóban elég rövid, de egy változás már érzékelhető. Méghozzá az, hogy az EU-s pályáztatási normák egyre inkább beépülnek a színházi köztudatba is, melynek lényege az utólagos elszámoltatási rendszer, ami azt jelenti, hogy először önerőből tető alá kell hozni a produkciót és a pénzt utólag kapja hozzá az ember. Ez egy nagyon problematikus dolog, ugyanis a határon túli magyar színházaknak pont az önerő megszerzése a legnehezebb, úgy is mondhatnám, lehetetlen. - Melyek társulatod jövőbeni tervei ? - Tavasszal remélhetőleg két előadást is bemutathatunk a Thália-ban, de addig is tovább folyik az otthoni munka, ugyanis idén decemberben egyhetes turnét tervezünk Nagybánya, Szatmár, Szalonta, Várad, Arad és Temesvár érintésével. Ezalatt a hét alatt tizennégy (!) előadásunk lesz. - Gyakran léptek fel Magyarországon? Ha igen, akkor milyen sikerrel? - Szerencsére Thália Színházban jó pár éve rendszeresen megrendezik az ún. „Határon túli esték" vagy a „Vendégségben Budapesten" elnevezésű esteket, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az elmúlt évad sikerültebb, izgalmasabb előadásait a határokon belül is bemutassuk. Ezek az előadások rendszerint, nagy örömünkre, teltház előtt játszódnak. Oka az lehet, hogy a határon túli magyar színházak ma szakmai - és nem gazdasági! szempontból már nem kistestvérei a magyarországi színházaknak, hanem - bátran állíthatom - méltó, egyenrangú társai. Erre legjobb példa az, hogy többször előfordult, hogy a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja színvonalasabb produkciókat vonultatott fel, mint az utána rendezett Pécsi Országos Színházi Fesztivál, ami a magyar színházak országos fesztiválja. Az is előfordult, hogy azok az előadások, melyek Kisvárdán díjazottak lettek, azok Pécsett is nyertek. - Köszönöm mindkettőtöknek, hogy időt szakítottatok erre a beszélgetésre! Bódi Gergő 4: í A SZENT KORONA KIRÁLYI UTJA címmel ELŐADÁS-SOROZAT indul SZŰZ MÁRIA ÖRÖKSÉGÉRŐL és a SZENT KORONA MISZTÉRIUMÁRÓL „Úgy születik a magyar ember a Szent Korona jegyében, mint más halandó az ég csillagképei alá. Koronánk kijelöli helyünket a teremtésben, dolgunkat a világban. Boldogasszony országához tartozva a végtelen tisztaságról és igazságszeretetről kell ösi örökségként tanúságot tennünk." ELŐADÓ: DR. VARGA TIBOR jogtörténész Jdopontja: 2 004- november 15. 18.00 óra (ezt követően havi rendszerességgel) y ÜLm HELYSZÍN: ESZTERGOM, SZENTGYŐ RGY-MEZÓ Klapka téri. (a régi Bala ssa Iskola éoüktg) Jegyek a helyszínen az előadás előtt válthatók. ÁrukíOOFt. Régiós szomszédolás Októberi ünnepünk szombatján, a Magyarok Világszövetsége szervezésében és „buszos főnökünk", Zsákovics László (Zaki-Tur) ajándékozó jóvoltából egynapos ingyen-kirándulást tettünk a közeli Ipoly-régióban. Sofőrünk, Gábor és maga a busz - már „ismerősünk", hiszen baráti társaságunk „velük" együtt járta be a nyáron Kárpátalját. Történelmi szálak is kötik az esztergomiakat a Zsákovics-családhoz: az ifjú László a második világháborús Szent László Hadosztály repülős- és honvéd-emlékeit gyűjti és kutatja. Minden kirándulásunkon él egy jó szokás: a cég ajándékát, a kétliteres, teli pálinkásüveget az út végén üresen kell visszaszolgáltatnunk. Ezen utas-mivoltú kötelezettségünknek ezidáig mindig (és jókedvűen!) eleget tettünk! Útirányunk a következő volt: Ipolyszakállas - Ipolyság - Zselíz Bény és Béla. Érdemes ellátogatnunk e közeli, túlparti régióba, mert van még ismerkednivaló és nagyok a változások. Ilyen volt például az ipolyszakállasi, háromórás „mézédes" program! Igazi „NATÚR PRŐDUCTS" mézcentrumba kerültünk, melyet nem szabad holmi üzemlátogatásnak tekinteni! Mert - van itt panzió, étterem és ízes konyha, ajándék-, méz- és mézbor-bolt, kávézó, télikert, uszoda, szauna, teniszpálya, meditációs és grill-kert, gyertyafényes pince, csónakázó és horgásztó, nyáron lovastábor, hintózás, a kicsinyeknek pedig pónilovaglás. A családi vállalkozás főnöke és mindenféle ügyintézője Németh Árpád. Üzemében évi ezer tonna mézet dolgoznak fel és exportálnak EU-tagállamokba. Teljesíti a különféle országok extra-kívánságait: a mézessütemény-sütödéknek hófehér repcemézet küld, a spanyoloknak „csurgatós" üvegekbe csomagol, az északi népeknek ún. „mézharmatot", vagyis kuriózumnak számító fenyőmézet szállít. (Ilyet kaptunk ajándékba kóstolónak, 75 dekás kiszerelésben!) A dél-európaiak az akác- és a világos színű, vegyes virágmézet kedvelik, amely hárs-, gesztenye-, repce és napraforgó mézből áll. A cég beszállítói: ukrán (kárpátaljai, ogyesszai), moldvai, romániai és hazai, végszükség esetén magyarországi méhészek. Az EU-akkreditált üzem kizárólag tiszta, natúr ikrás mézet fogad. (Ellentétben a régi, idejétmúlt elmélettel, hogy az ikrás méz „vizes" és „cukros".) Folyósmézből csakis akácmézet vásárolnak fel. Az antibiotikumos mézeket pedig visszaadják a tulajdonosnak. A cég büszkesége az APOSTOLOK ITALA, a mézbor (nem mézes bor), melyből egy (az első!) gyűszűnyit minden vendég ingyen megkóstolhat! Receptjét megkérdeztük, így kezdődik: Végy negyven kiló mézet... Az Internet révén a cég a „magyarokkal" is kapcsolatban áll: szállításokat, árakat egyeztetnek, „mézes"-konferenciákat, továbbképzéseket, termékbemutatókat, kóstolókat, gyerektáborokat szerveznek, de családi események lebonyolítását is vállalják. Egyénileg is érdemes egy jó hétvégére odaruccanni, finomat enni-inni, megpihenni, csodálkozni. Az út további részét idegenvezetőnk, Bánhidy László tanár igazgatta, és művészettörténeti tájékoztatóival ellátta. Sétáltunk és meg-megálltunk a zselízi Eszterházy-kastély őszi színekben pompázó, gyönyörű parkjában, azután a Bagolyvárat fényképeztük, ahol Franz Schubert, a grófkisasszonyok zenetanára lakott. Ipolyságon a szépséges plébániatemplomot és a hajdani reneszánsz építésű, romosodó kolostort, Bényben a premontrei, bazilika-rendszerű Istenházát és a „12 Apostolok körkápolnáját" tekintettük meg. A község történelmi érdekessége, hogy Marcus Aurelius 173-ban itt táborozott a kvádok ellen épített erődítményben és itt írta meg Elmélkedéseinek első kötetét. Utunkat a bélai, hajdani Baldácsy-kastély egyik felújított szárnyában, annak hangulatos borozójában fejeztük be. A mai örökösök, az Ullman-család sok pénz és sok munka árán állíttatja helyre a barokk-rokokó kastélyt, és a tervek szerint konferencia-központnak szánják. Az utasok nevében a sok szép élményért itt mond köszönetet a szponzoroknak és a szervezőknek Horváth Gáborné dr.