Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

I eszaarasosn és vipefr e 2004. október 28. Az Országos Tervtanács támogatja Esztergom településszerkezeti tervét (Pálos) Esztergom városa már az előző években is rendelkezett általános rendezési tervvel (ART), mely alapján az engedélyeket a polgármesteri hivatal kiad­ta. Országos érvényű törvény (1997. évi LXXVTII.) megváltoztatta az építési szabályzatokat, melyek 2003. év végéig voltak használhatók. Az említett tör­vény, melyet az 1999. évi CXV. Törvény még módosí­tott, előírta, hogy településfejlesztési koncepciót, tele­pülésszerkezeti tervet, majd építési szabályzatot és szabályozási tervet kell készíttetni a településeknek. Nos, a városi önkormányzat megbízásából a fővárosi VATI Rt. tervezőintézet elkészítette Esztergom tele­pülésszerkezeti tervének egyeztetési dokumentáció­ját (ábránkon). Ez a dokumentáció már megjárta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Központi Te­lepülésrendezési Tervtanácsát, mely támogatta és el­fogadta az építészeti dokumentációt. A következő lé­pésben a törvény szerint a lakosság és a szakemberek véleményezésére hozzáférhetővé kell tenni. 2004. ok­tóber 15-étől november 15-éig megtekinthető a pol­gármesteri hivatalban, a kertvárosi, valamint a pilis­szentlélek! hivatali kirendeltségeken, továbbá a Prí­más-szigeten, a Városi Könyvtárban. A településszerkezeti tervből kiolvasható, hogy Esztergom közigazgatási területe 10 035 hektár terü­letet ölel fel, melyen 30 ezer lakos talált otthonra. Markáns elemként fogalmazza meg a terv Esztergom történelmi, kulturális örökségét, a táji környezetet, a város változatos domborzatát, a Duna látképét és je­lenlétét, valamint a Pilis - Visegrád hegység közelsé­gét. Esztergom város kisvárosi jellege mellett erőtel­jesen jelentkezik országos szerepköre a város humán karakterében, egyházi, idegenforgalmi, oktatási je­lentőségében. Budapest közelsége egyértelműen pozi­tív adottságot kölcsönöz Esztergomnak. A sok jó mel­lett súlyos tehertételeket is örökölt a történelmi vá­ros. A rossz közúti, vasúti megközelítés, az elmúlt fél évszázad sorozatos hátrányos politikai megkülönböz­tetése, az infrastruktúra-hiányosságok, valamint a levegőszennyezettség. A tervezők kihangsúlyozzák, hogy az 1990-es évek rendszerváltása új folyamatokat indított el. Megváltozott Esztergom város társadal­mi-gazdasági környezete is. Regionális szerepköre megerősödött, a határ-menti elhelyezkedése, a Mária Valéria-híd újjáépítése és megnyitása Esztergom szá­mára a „kapu" szerepét erősítette. Mindezekkel ja­vultak az infrastrukturális ellátások. Esztergom népessége az országoshoz viszonyítva kedvezőbben alakult az elmúlt években, bár a termé­szetes szaporodás az ezeréves Esztergomban is nega­tív, de jelentős a beköltözők száma. Kecsegtető szá­munkra, esztergomiakra, hogy az országos átlagnál alacsonyabb az életkor, ugyanakkor polgártársaink iskolázottsága jóval magasabb az országos szintnél. A város szerkezetére a kelet-nyugati beszorítottság (a Duna és a hegyvidék), valamint az észak-déli kinyí­lás a jellemző. A város történelmi - építészeti értékei, sajátos karaktere a műemlékvédelem által, míg a táji ­természeti értékei a Duna - Ipoly Nemzeti Park ré­szeként a természetvédelem által védett. A központi településrendezési tervtanács 2004. szeptember 3Q-án tárgyalta Esztergom város telepü­lésszerkezeti tervét. Körmendy Imre elnök vezetésé­vel (a szentgyörgymezői kőfaragó Hoffmann dinasztia leszármazottja - a szerk.) részletesen elemezte a VATI tervezők munkáját. Városunkat Meggyes Ta­más polgármester és Faragóné Godó Mária főépítész képviselte. Dr. Fiala István építész, felkért szakbíráló többek között az alábbiakat közölte: „A terv javaslatai a város értékeinek megőrzését és minőségi fejlődését szolgálják. Javaslom, hogy tartsanak ki mellette. Ja­vaslom, hogy a tervet elismeréssel fogadják." A terv­tanács egyetértett az értékek megőrzésével, a zöldte­rületi fejlesztéssel, az erdősítéssel. Egyetértettek az­zal, hogy a lakóterület-kifejlesztés Szentgyörgymező felé irányuljon. Az Ipari Park fejlesztését helyénvaló­nak tartották. A tervtanács helyeselte az EU-régióban való gondolkodást, kiemelte a környe­zetvédelmi egyeztetést Esztergom - Dorog térségé­ben. Támogatták a város azon törekvését, hogy egysé­ges sétányrendszert és gyalogos belvárost alakítsa­nak ki. Kiemelték a környezetvédelem érdekében, hogy a légvezetékeket (lásd Deák Ferenc utcai város­képi környezet vasoszlopait) fokozatosan tüntessék el a földkábeles hálózat kiépítésével. Figyelmeztették a tervezőket és a várost arra, hogy a táji-dunai látkép érdekében a hegyvidéki építészeti szabályozást mie­lőbb el kell készíteni. Ennek elsősorban látványvédel­mi jelentősége van, mégpedig a hegyvidék eredetisé­gét és zöldövezetét meghagyva. Végezetül megnyug­tatónak tartották, hogy az európai közlekedési folyo­só részét képező nagy kapacitású új Duna-hidat Esz­tergom határában tervezik. Dr. Körmendy Imre építész elnök szavaival élve: „A tervtanács dicséretben részesíti a tervezőket a bemuta­tott anyagok magas színvonaláért, és megköszöni a város vezetőségének az önkormányzati akarat pontos megfogalmazását, a példa értékű együttműködést." * Meggyes Tamás polgármester, valamint az önkor­mányzat várja a lakosság érdeklődését és véleményét legkésőbb november 15-ig. Esztergom Településszerkezeti Terv M=1:20.000 2004. június

Next

/
Thumbnails
Contents