Esztergom és Vidéke, 2004

2004-09-30 / 39. szám

2004. szeptember 30. eszmasofl) 6s viD6fte 5 „Nemzeti egységesülés" Egyik polgári hetilapunk munkatársa ezt a címet adta értékelésének a Táj - kép - szó. Az Ister-Granum Eurorégió Antológiája 2004 című, a régióhoz kötődő írók, költők, képzőművészek reprezentatív kiadványáról. (A mi antológiánkról, amely a közelmúltban jelent meg és amelyet könyvtári felolvasóesten mutattunk be a városnak.) Az irodalomkritikus-esztéta szerint kötetünk érdeme, hogy a dél-szlovákiai alkotók „a köztük és az anyanemzet között mesterségesen vájt szakadékot áthidalják, az antológiában rajtuk kívül a régióban élő magyarországi írók, költők is helyet kaptak. A Táj - kép - szó ezzel pedig kiemelkedve az »egyszerű« gyűjteményes kötetek sorából, a magyar-magyar szellem egymásra találásáról is szól." Majd méltatja, hogy a tervezett további kiadványok, az időszaki regionális folyóirat jövőbeni terve „elősegítené a szorosabb együttműködést a Duna két pariján élő értelmiségiek között, továbbá alapot jelenthetne sok más közös kulturális esemény megvalósításához." A szerző, Barta Boglárka dicséri a „tudományos igénnyel megírt olvasmányos értekezéseket. (...) Ami az antológia irodalmi és képzőművészeti tartalmán túl dicséretes, hogy a szerkesztők a kötetben szereplő alkotók rövid életrajzával is megismertetik az olvasót. Ennek segítségével pedig nemcsak a régió kiemelkedő alkotásaival, hanem kiemelkedő személyiségeivel is közelebbi kapcsolatba kerülhetünk." E sorok írója a fenti közléssel szeretné kiegészíteni a megjelenés utáni kritikákat és kiegyensúlyozni az esetenkénti értetlenkedéseket. Teszi ezt abban a reménységben, hogy az alkotók, szerkesztők (név szerint Csicsay Alajos és Ruda Gábor) és a kiadó (ÉszakKelet Régió Alapítvány), valamint a támogatók az eredetihez hasonló lelkesedéssel folytassák közös, eurorégióbeli, igen hasznos tudományos, kulturális és művészeti tevékenységüket! Hasonló szellemiségű találkozón vettek részt a közelmúltban a meghívottak, köztük a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület több tagja. 2004. szeptember 16án két muravidéki alkotó, Cvetka Hojnik textilművész és ZágorecCsuka Judit költő mutatkozott be a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségén. A programot Őexellenciája Andrej Gerencer rendkívüli és meghatalmazott nagykövet nyitotta meg köszöntő szavaival. Ezután Franci Just irodalomtörténész, a muraszombati Franc-Franc kiadó társtulajdonosa mutatta be az általa szerkesztett, Zágorec-Csuka Judit Slepci na zemljevidu (2003) című, verseinek szlovén fordításait tartalmazó kötetét. A szlovénről magyarra Barcsai Tibor grafikája (A Táj - kép - szó. Az Ister-Granum Eurorégió Antológiája 2004 című kiadványból) Muravidéki találkozó a Művelődési Házban tolmácsolást maga a költőnő végezte, verseit szlovénül Cvetka Hojnik adta elő. A költőnő ugyancsak 2003-ban, de a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnél kiadott Kiűzve az Édenből című verseskötetéről, valamint a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület gondozásában megjelent, A Zrínyiek nyomában című tanulmány-kötetéről Kanizsa József költő, író, a Magyar Kultúra Lovagja beszélt, szót ejtve a kiadó, a Muravidék Baráti Kör tevékenységéről is. Vázolta, hogy az a határon túli magyar közösségek - főként a muravidéki magyarok - és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával kapcsolatos tevékenységeket végez a szlovén-magyar, illetve általában a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése céljából. Az egyesület irodalmi-művészeti folyóirata, a Muravidék 2001-től évente kétszer jelenik meg. Végül Franci Just megnyitotta Cvetka Hojnik kiállítását ZágorecCsuka Judit tolmácsolásával. Némi késéssel megérkeztek a lendvai televíziósok is, a kulturális programot állófogadás követte. Mindkét méltató kihangsúlyozta a művésznő és a költőnő interkulturális elkötelezettségét. Zágorec-Csuka Judit további kötetei: Viharverten (versek, 1997), V ognejnem kresu (verseinek szlovén fordításai, 2001), Gábor Zoltán festőművész portréja (monográfia, 2002); szerepel az Igét őrizve (1998) és a szlovén nyelvű Stolpnica na brazdach (2002) antológiákban. Horváth Gáborné dr. - R.G. A Érintések Gerstner István jubileumi kiállítása Párkányban (-ffy) A pilisszentléleki nyári alkotótáborban készült munkák kiállítására, a tábori élményekről szóló beszámolóra és a Muravidék című folyóirat hatodik számának bemutatójára várta az érdeklődőket szeptember 23-án a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület a Bajor Ágost Művelődési Házban. A családias hangulatú esemény kezdetén Csernus Ferenc házigazda, a kultúrház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd az egyesület egyik vezetőségi tagja, Ruda Gábor mutatta be a közel 30, főként óvodás- és iskoláskorú gyermeket foglalkoztató tábor vezetőit. Ok, név szerint Horváth Gáborné dr. (lapunk külső munkatársa), Kulcsár Elek Csilla és Kasnyik László tájékoztatták a hallgatóságot a magyar, szlovák és német nemzetiségű, 4-16 éves kicsik ottani tevékenységéről. Mint kiderült, a gyermekek által nem ismert, különböző kézműves technikák, az eltérő foglalkozások alaposan megmozgatták a fantáziájukat, és lelkesen vetették bele magukat a munkába. Minderről a Muravidéki-estnek otthont adó klubteremben kialakított kis tárlat is meggyőző képet adott. Az est második részében az egyesület folyóirata most megjelent, hatodik számának bemutatójára került sor. Nagyfalusi Tibor részletesen elemezte a Muravidék eddigi és mostani számait, kiemelve az egységességet és az arányosságot, ami a hazánkban, illetve külföldön élő és dolgozó szerzők arányát, kor-eloszlásukat, de még a folyóirat anyagának műfaji összetételét is egyaránt jellemzi. Megállapításait, gondolatait a főszerkesztő, Győrffy Sándor egészített^ ki. A hatodik lapszám költeményeiből Kulcsár Elek Csilla és Szalay Almos olvasott fel ízelítőül, majd két író, Csicsay Alajos és Pécsi Sándor bemutatására került sor. Ezenkívül az újabb nemzedék képviseletében Szűcs Bálint egy-egy verse is éhhangzott. A hosszúra nyúlt, baráti összejövetel hivatalos részének végén Győrffy Sándor a következő, a hetedik lapszám ígéretével búcsúzott a jelenlévőktől. (I. M.) A Párkányban élő és alkotó Gerstner István festőművész neve nem ismeretlen az esztergomi művészetkedvelők előtt: 1998-ban a Vármúzeum Rondellája, az utóbbi években pedig a Duna Múzeum Európai Közép Galériája és az akkor még működött Zsolnay Galéria adott otthont egy-egy tárlatának. 1939-ben bár városunkban született (65. születésnapját tehát idén ünnepelhette a művész), szlovákiai festőként főként Pozsonyban és Prágában szerepelt önálló kiállításokkal. A Párkányi Képzőművész Kör tiszteletbeli tagjaként most is tájképeit mutatja be a Városi Galériában (október 10-éig). Nyár és ősz között a tél és tavasz képeit. A kiállításmegnyitó eseményére a nagy érdeklődés miatt nem a kiállítótérben, hanem a mellette lévő moziteremben került sor, rangját pedig az is jelezte, hogy Ján Oravec, Párkány város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A hangulatos tangóharmonika után a kellemes fuvolaszó Gerstner István tájképeinek érinlatra hívta fel a figyelmet, ami Gerstner Istvánt és a folyóasszonyokat összefűzi. Kiemelte, hogy a párkányi művész tájképeit az olajfesték technika ellenére is akvarelleszreűen, a vízre emlékeztetve festi meg, s végül azzal a jókívánsággal búcsúzott, hogy festő és folyó sokáig szeressék még egymást. A galériában látható festmények (egy csendélet kivételével) téli fehérségbe vagy élénk tavaszi színekbe öltözött, világos, napsütötte folyómenti partszakaszokat vagy kerteket ábrázolnak, s nemcsak a művek világos alapja, de még a fehér keret is ezt a derűt sugározza. Egyszerű tájrészletek tárulnak elénk, de tiszta levegő jáija át e tájat: fény, világosság és (pontosan komponált képi) harmónia ragadja meg a szemlélőt. Az örökkön változó folyóparton és a természetben is a nyugalmat, az ottlét örömét osztja meg nézőivel a festő - akinek ez úton is gratulálunk alkotásaihoz, további sok erőt kívánva munkájához! tetlen békéjét, nyugalmát, József Attila A Dunánál című verse pedig a festő örök témáját, a folyópartot idézte fel. Tamási Péter esztergomi festőművész megnyitó szavaiban a Duna, az Ipoly, a Garam: a folyók (egyes nyelvekben) nőnemű voltára és arra a szerelmi kapcso-