Esztergom és Vidéke, 2004
2004-09-30 / 39. szám
2004. szeptember 30. 3 Az elmúlt négy évet értékelték a gazdasági kamarában (Pálos) A vállalkozók idejekorán értesültek arról, hogy a gazdasági kamarákban általános országos választásokat tartanak 2004 őszén. A KEM Kereskedelmi és Iparkamara is - mint az ország többi hasonló köztestülete - ezzel négyéves időszakot zárt le. Beszámolót készítettek a lezárult időszakról, megvitatták azt, majd évkönyv formájában meg is jelentették (alsó fotónkon). A kamara törvényben előírt közjogi feladatokat lát el, mindenekelőtt: kereskedelmi okmányok, származási bizonyítványok kiadása, hitelesítése; gyakorlati szakképzőhelyek felügyelete, minősítése; tanulószerződések kötése; mesterképzés, vizsgáztatás; választott bíróság; békéltető testület; telephely-engedélyeztetési eljárás. A közjogi feladatokon túl még fontosabbnak tartják szolgáltatásaikat, melyekkel az egyéni és társas vállalkozások mindennapjait előmozdíthatják: Széchenyi hitelkártya pályázatok készítése; általános érvényű szakmai, kereskedelmi, vállalkozói tanácsadás; üzleti ajánlatok közvetítése; gazdasági partnerkeresés. A rendezvényeken, szakmai klubokban, kül- és belföldi tanulmányutakon, kiállításokon és vásárokon biztosítják tagjaik és a jelentkezők magas színtű ellátását. A kamara küldöttei, elnökségi tagjai az elmúlt négy évet hasznosnak és eredményesnek értékelték (fenti fotó). Juhász József megyei elnök így fogalmazott: - Eredményeink nem mindig voltak látványosak, de amit tettünk, azt a jövő nemzedékének érdekében tettük, tevékenységünket majd az utókor, az élet osztályozza. A kamarai rendszer szakmai tevékenységének értékelésekor azt a kérdést tettük fel magunknak, sikerült-e előrelépnünk a magunk elé tűzött célok megvalósításában, és milyen körülmények között kellett céljaink megvalósításáért tevékenykedni. Ha azt nézzük, hogy milyen politikai, társadalmi és gazdasági vállalkozói környezetben dolgoztunk, és ehhez milyen minimális személyi, tárgyi, pénzügyi források álltak rendelkezésünkre, akkor mind a megyei és országos kamara szempontjából sikeres éveket mondhatunk magunkénak, mind a célok, illetve elért eredmények vonatkozásában. A siker záloga az MKIK és a KEMKIK vezetése között kialakult jó együttműködés volt (...) A folytatás a rövidesen megválasztandó vezetés előtt áll, de nyugodt szívvel ajánlom a megye vállalkozóinak a négyéves munkánkat. Amit tettünk, a vállalkozókért tettük, és egy működőképes, fejlődő kamarát biztosítottunk az elkövetkező évekre. A jövőt illetően arra kérem az elnökséget, küldött-társaimat, Deák Ferenc mondása legyen az ars poétikánk: 'csak összevetett vállal, erős a sokaság', a széthúzás mindig a munka rovására megy. Lázár Mózes országgyűlési képviselő, korábbi megyegyűlési elnök: - A megyénkben működő kamarával kapcsolatban jó tapasztalatokat szereztem az évek során, akár közgyűlési elnökként, akár országgyűlési képviselőként, de néha magánemberként is. Biztosan vannak olyan vállalkozók, vállalkozások is, akik még nem osztják ezt a véleményt. Meggyőződésem, hogy a kamara választott tisztségviselőinek és munkatársainak ez csakis kihívást jelent, mert el akarják érni, hogy egyre többen legyenek elégedettek munkájukkal, szolgáltatásaikkal, és ezáltal eloszlathassák a kétségeket. Agócs István, a KEM közgyűlés jelenlegi elnöke: -A kamara és az önkormányzat hosszú évek óta partnerei egymásnak. Az együttműködés fontosságát első alkalommal még 1996-ban pecsételte meg a két fél aláírt együttműködési megállapodással. Megújult tartalommal 2003 januárjában került az új megállapodás aláírásra. A kamarákra fontos feladat hárult az elmúlt években, s ez a munka napjainkban is töretlenül kell, hogy folytatódjon. Megyénk kamarája gazdag négy évet tudhat maga mögött. Szívesen hozom fel példaként az elmúlt évben Esztergomban megrendezett Közép-európai Kézműves Találkozót, melyet a szakma nemzetközileg is jegyzett szakemberei is képviselték. A megyei választások három fordulójából már kettő eredményesen lezajlott. A tisztújító küldöttgyűlés október 5-én délután lesz, melyre a küldöttek névre szóló meghívót kapnak a kamarából. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozások szolgálatában 2000-2004 fe y™ " r-t " tW" ? ? 1 £ • ——.— ! mwi t Városunk tisztaságáért va lame nnyiünkn ek tenni kell ! (P.I.) Mindennapjaink velejárója környezetünk tisztasága, járdáink, útjaink, zöldterületeink gondozása. A városunkat nemrég ért ivóvízszennyeződés miatt önkormányzatunk arról intézkedett, hogy az esztergomi lakosok palackos ivóvizet kapjanak. Ebből tízezerszám osztottak szét. A műanyag palackok azonban néhány nap alatt halomban lepték el a szemétgyűjtőket és a közterületeket. Ipari méretekben szemeteltünk. A lakóházakban és a közterületeken elhelyezett szemét- és hulladékgyűjtők szolgálnak a nap mint nap képződő hulladékanyagok elhelyezésére. A hulladékbegyűjtés, valamint a közforgalmú utak, utcák, terek, járdák burkolatának tisztántartása, az ott keletkezett szemét összegyűjtése és elszállítása az Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Kft. feladata. Erre a munkára a polgármesteri hivatallal szerződése van. Ennek értelmében neki kell közvetlenül gondoskodnia a közterületek rendszeres tisztításáról, a közcélú zöldterületek, parkok és az azok útjainak tisztántartásáról, takarításáról. A városlakóknak is mindennapos kötelezettségeik vannak. A háztulajdonosok kötelessége például a járdaszakaszok, a gyalogos közlekedésre szolgáló utak, lépcsők tisztántartása, gyomtalanítása. Az ingatlan tulajdonosa köteles a járdán felburjánzó gazt a burkolat rongálása nélkül kiirtani, valamint az úttest vagy a gyalogjárda terébe benyúló ágak, bokrok nyeséséről gondoskodni. Kötelezettség terheli továbbá a szórakoztató, a vendéglátó egységek, az árusítóhelyek üzemeltetőit is, a tekintetben, hogy az üzletek előtti területeket, járdaszakaszokat tisztán tartsák. Ma még elég ritka látvány, hogy az üzletek tulajdonosa takarítana. Pedig a városi köztisztasági rendelet előíija, hogy a nyitva tartás ideje alatt, sőt nyitás előtt és zárás után is kötelesek lennének a takarításra. Városunk szinte minden utcájában folynak építkezések, házfelújítások. Erre vonatkozó szabályzattal is rendelkezik önkormányzatunk. Az építést végző tulajdonos vagy kivitelező az építési területen és annak környékén köteles biztosítani a teljes tisztaságot. Vonatkozik ez az építkezés közvetlen környezetében lévő és igénybevett közterületre is. Az építésnél, a bontásnál vagy a tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, illetve a használt építkezési anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy a közvetlen szomszédságban por és szenynyeződés ne keletkezzen. Lassan kezdenek hozzászokni az ingatlantulajdonosok ahhoz, hogy a közterület nem szemétgyűjtő. Az építésből, bontásból, takarításból származó törmelékanyagokat, hulladékot kizárólagosan konténerben szabad elhelyezni. Azt is tudni kell, hogy ezt a konténert két napon belül el kell szállítani az erre kijelölt lerakóhelyre. Közterületet kizárólag használati engedély birtokában lehet lefoglalni. Az ingatlantulajdonosok jól érzékelhetik, hogy működik városunkban a Közterület-felügyeleti Intézmény, és bizony az embereik kegyetlenül bírságolnak is. Városi életünkhöz hozzátartoznak háziállataink is. Bizony előfordulhat, hogy macskát, kutyát baleset ér, elpusztul a közterületen. Tudni kell, hogy az állattartója köteles az elhullott állata tetemének, illetve minden piszkának az eltakarításáról gondoskodni. A kertes házak tulajdonosai minden év tavaszán és őszén végzik nagytakarításaikat. A kerti hulladék legtöbbször égetéssel jár. Illik tudniuk, hogy márciusban-áprilisban, valamint októberben és novemberben végezhetik ezt a műveletet, más hónapokban mindez tiltva van. Természetesen az már emberi figyelmesség kérdése, hogy ezzel a művelettel munkaszüneti napokon és ünnepnapokon nem élhetnek. A kerti hulladék elégetésénél gondoskodni kell megfelelő tűzrakó helyről, ahol a hőhatás másban és másnak kárt nem okoz. A kertekben is tilos a kommunális hulladék, valamint az ipari eredetű hulladék (flakonok, dobozok, tartályok) égetése. Városunk köztisztasági rendelete is hangsúlyozza, hogy égetés helyett ajánlatos komposztálni a kerti hulladékot, mert ebből visszanyerhető természetes táperőt kapunk. Érdemes az égetésre vonatkozó szabályozást is betartani, mert az éber felügyelők akár 60 ezer forintig is bírságolhatnak. Városunkban is számos autótulajdonos van, aki udvarral, garázzsal nem rendelkezik. Ugyan hivatásos gépkocsimosó telephelyek vannak, mégis velük szemben is megértő a rendelet. Közterületen lehet személygépkocsit mosni, ahol nem rongálhatják a zöldterületet, és a szilárd útburkolatról nyomban eltakarítják a keletkezett szennyeződést. Többnyire csatornanyílás környékén szabad autót mosni saját vízzel. Polgáraink nagy becsben tartják általában közparkjainkat, megbecsülik apnak tisztaságát és növényzetét. Am erre vonatkozó szigorú előírások is léteznek. Ezek fenntartása szakemberekre tartozik, nem szükséges, hogy bárki jószántából dolgozzon benne. Mo gyorósi Józ sef a usztriai kitüntet ése in IDúrSifiunp frr bttoatiasm Ptrűifa|!f utn Pcis 'Jcutrti'rtinTTffíi imjtyirfc llWí-fcuiö tru-J .fjam JÓZSEF MOíiVOKOSl _ Pníi 'J&icrwetjiTrrftf nfwrtitn Prí Botrhw Pctí-fanlí iá (.old Ptrltthm (los) Városunkban a Mogyorósi családnév közismert, hiszen id. Mogyorósi József középiskolai tanár évtizedeken át tanította a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókat. Mogyorósi József tűzoltó-tanácsadó három évtizede közéletünk szereplője. Négy gyermekük révén pedig a legfiatalabbak között is ismertek. Mogyorósi József középiskolai tanulmányát a Bottyán technikumban végezte, majd a Miskolci Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szerzett rendszerszervező oklevelet. A SZIM Marógépgyár ösztöndíjasa volt, ott kezdte munkásságát, majd a tűzoltósághoz került. Felsőfokú tűzvédelmi képesítést szerzett. Kezdetben tűzmegelőzési előadóként, majd parancsnok-helyettesként szolgált húsz éven át a városi tűzoltóságnál. Egy évtizede annak, hogy Felső-Ausztria tartományi delegációja kereste meg városunkat kapcsolatteremtési szándékkal. A felnőttek szakmai tapasztalatcseréje mellett a hangsúly a fiatalok kapcsolatára terelődött. A 10-16 éves fiúk és lányok magyar-osztrák barátsága kiteljesedett. Tíz év alatt a két országból több százan töltöttek hasznosan a nyári időszakban egy-egy hetet nálunk és a szomszédoknál. Egyik évben az esztergomiak utaztak, megismerkedtek Wels, a Melki Apátság, a Szent Flórián település, Bad Ischl nevezetességeivel (fotónkon), a másik évben a welsiek sportoltak, játszottak, barátkoztak városunkban, a Dunakanyarban és kirándultak más vidékekre. A testvéri kapcsolatokra jellemző, hogy Wels tartományi tűzoltósága egy 12 személyes vízsugárhajtású kishajót adományozott az esztergomiaknak, mely üzemképes, és az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete vízitelepén horgonyoz. Wels tűzoltóinak nagyrabecsülését a nyár során látogatásukkal és elismerésükkel fejezték ki Mogyorósi József iránt. Az emlékiratot Franz Hoffmann tartományi és Detlef Rotkegel városi tűzvédelmi ifjúsági vezető adta át ünnepség keretében. Idén szeptember 12-én váratlan meghívás érkezett Mogyorósi József részére Offenhausen város tűzoltósága megalakulásának 120 éves évfordulójára, az ezzel kapcsolatos laktanya-avatásra. Ezen ünnepség keretében vette át a Felső-Ausztriái Tűzoltósági Érdemkeresztet. A kitüntetés kísérő okmányában ez áll: „A felső-ausztriai tűzoltóságért kifejtett rendkívüli érdemei elismeréseként adományozza a Felső-Ausztriái Tartományi Kormány". Mogyorósi József a kitüntetés átvételekor nemcsak a maga nevében, hanem segítői nevében is köszönetet mondott. Ok: Somogyiné Mogyorósi Kornélia idegennyelvi levelező és tolmács, Engelbrecht László középiskolai német nyelvtanár és az egész Mogyorósi család. Már a tervekről is szó esett. Az osztrák és az esztergomi zeneszerető fiatalság örömére új barátság szövődhet a zeneiskolák kapcsolatfelvételével. Kölcsönös hangversenyek, zenei táborozások bővíthetik az évtizedes barátságot.