Esztergom és Vidéke, 2004

2004-09-30 / 39. szám

2004. szeptember 30. 3 Az elmúlt négy évet értékelték a gazdasági kamarában (Pálos) A vállalkozók idejekorán értesültek arról, hogy a gazdasági ka­marákban általános országos választásokat tartanak 2004 őszén. A KEM Kereskedelmi és Iparkamara is - mint az ország többi hasonló köztestülete - ezzel négyéves időszakot zárt le. Beszámolót készítettek a lezárult időszakról, megvitatták azt, majd évkönyv formájában meg is jelentették (alsó fotónkon). A kamara törvényben előírt közjogi feladatokat lát el, minde­nekelőtt: kereskedelmi okmá­nyok, származási bizonyítványok kiadása, hitelesítése; gyakorlati szakképzőhelyek felügyelete, mi­nősítése; tanulószerződések köté­se; mesterképzés, vizsgáztatás; vá­lasztott bíróság; békéltető testü­let; telephely-engedélyeztetési el­járás. A közjogi feladatokon túl még fontosabbnak tartják szolgál­tatásaikat, melyekkel az egyéni és társas vállalkozások mindennap­jait előmozdíthatják: Széchenyi hitelkártya pályázatok készítése; általános érvényű szakmai, keres­kedelmi, vállalkozói tanácsadás; üzleti ajánlatok közvetítése; gaz­dasági partnerkeresés. A rendez­vényeken, szakmai klubokban, kül- és belföldi tanulmányutakon, kiállításokon és vásárokon bizto­sítják tagjaik és a jelentkezők ma­gas színtű ellátását. A kamara küldöttei, elnökségi tagjai az elmúlt négy évet hasznos­nak és eredményesnek értékelték (fenti fotó). Juhász József megyei elnök így fogalmazott: - Eredményeink nem mindig voltak látványosak, de amit tet­tünk, azt a jövő nemzedékének ér­dekében tettük, tevékenységünket majd az utókor, az élet osztályozza. A kamarai rendszer szakmai tevé­kenységének értékelésekor azt a kérdést tettük fel magunknak, si­került-e előrelépnünk a magunk elé tűzött célok megvalósításában, és milyen körülmények között kel­lett céljaink megvalósításáért tevé­kenykedni. Ha azt nézzük, hogy milyen politikai, társadalmi és gazdasági vállalkozói környezet­ben dolgoztunk, és ehhez milyen minimális személyi, tárgyi, pénz­ügyi források álltak rendelkezé­sünkre, akkor mind a megyei és or­szágos kamara szempontjából si­keres éveket mondhatunk magun­kénak, mind a célok, illetve elért eredmények vonatkozásában. A si­ker záloga az MKIK és a KEMKIK vezetése között kialakult jó együtt­működés volt (...) A folytatás a rö­videsen megválasztandó vezetés előtt áll, de nyugodt szívvel aján­lom a megye vállalkozóinak a négyéves munkánkat. Amit tet­tünk, a vállalkozókért tettük, és egy működőképes, fejlődő kamarát biz­tosítottunk az elkövetkező évekre. A jövőt illetően arra kérem az elnök­séget, küldött-társaimat, Deák Fe­renc mondása legyen az ars poéti­kánk: 'csak összevetett vállal, erős a sokaság', a széthúzás mindig a munka rovására megy. Lázár Mózes országgyűlési kép­viselő, korábbi megyegyűlési el­nök: - A megyénkben működő kama­rával kapcsolatban jó tapasztala­tokat szereztem az évek során, akár közgyűlési elnökként, akár ország­gyűlési képviselőként, de néha ma­gánemberként is. Biztosan vannak olyan vállalkozók, vállalkozások is, akik még nem osztják ezt a véle­ményt. Meggyőződésem, hogy a ka­mara választott tisztségviselőinek és munkatársainak ez csakis kihí­vást jelent, mert el akarják érni, hogy egyre többen legyenek elége­dettek munkájukkal, szolgáltatá­saikkal, és ezáltal eloszlathassák a kétségeket. Agócs István, a KEM közgyűlés jelenlegi elnöke: -A kamara és az önkormányzat hosszú évek óta partnerei egymás­nak. Az együttműködés fontossá­gát első alkalommal még 1996-ban pecsételte meg a két fél aláírt együttműködési megállapodással. Megújult tartalommal 2003 janu­árjában került az új megállapodás aláírásra. A kamarákra fontos fel­adat hárult az elmúlt években, s ez a munka napjainkban is töretlenül kell, hogy folytatódjon. Megyénk kamarája gazdag négy évet tudhat maga mögött. Szívesen hozom fel példaként az elmúlt évben Eszter­gomban megrendezett Közép-euró­pai Kézműves Találkozót, melyet a szakma nemzetközileg is jegyzett szakemberei is képviselték. A megyei választások három fordulójából már kettő eredmé­nyesen lezajlott. A tisztújító kül­döttgyűlés október 5-én délután lesz, melyre a küldöttek névre szó­ló meghívót kapnak a kamarából. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozások szolgálatában 2000-2004 fe y™ " r-t " tW" ? ? 1 £ • ——.— ! mwi t Városunk tisztaságáért va lame nnyiünkn ek tenni kell ! (P.I.) Mindennapjaink velejárója környezetünk tisztasága, járdáink, út­jaink, zöldterületeink gondozása. A városunkat nemrég ért ivóvíz­szennyeződés miatt önkormányzatunk arról intézkedett, hogy az esz­tergomi lakosok palackos ivóvizet kapjanak. Ebből tízezerszám osztot­tak szét. A műanyag palackok azonban néhány nap alatt halomban lep­ték el a szemétgyűjtőket és a közterületeket. Ipari méretekben szeme­teltünk. A lakóházakban és a közterüle­teken elhelyezett szemét- és hulla­dékgyűjtők szolgálnak a nap mint nap képződő hulladékanyagok el­helyezésére. A hulladékbegyűjtés, valamint a közforgalmú utak, ut­cák, terek, járdák burkolatának tisztántartása, az ott keletkezett szemét összegyűjtése és elszállítá­sa az Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Kft. feladata. Erre a munkára a polgármesteri hivatal­lal szerződése van. Ennek értel­mében neki kell közvetlenül gon­doskodnia a közterületek rendsze­res tisztításáról, a közcélú zöldte­rületek, parkok és az azok útjai­nak tisztántartásáról, takarításá­ról. A városlakóknak is mindenna­pos kötelezettségeik vannak. A háztulajdonosok kötelessége pél­dául a járdaszakaszok, a gyalogos közlekedésre szolgáló utak, lép­csők tisztántartása, gyomtalanítá­sa. Az ingatlan tulajdonosa köteles a járdán felburjánzó gazt a burko­lat rongálása nélkül kiirtani, vala­mint az úttest vagy a gyalogjárda terébe benyúló ágak, bokrok nye­séséről gondoskodni. Kötelezettség terheli továbbá a szórakoztató, a vendéglátó egysé­gek, az árusítóhelyek üzemeltetőit is, a tekintetben, hogy az üzletek előtti területeket, járdaszakaszo­kat tisztán tartsák. Ma még elég ritka látvány, hogy az üzletek tu­lajdonosa takarítana. Pedig a váro­si köztisztasági rendelet előíija, hogy a nyitva tartás ideje alatt, sőt nyitás előtt és zárás után is kötele­sek lennének a takarításra. Városunk szinte minden utcá­jában folynak építkezések, házfel­újítások. Erre vonatkozó szabály­zattal is rendelkezik önkormány­zatunk. Az építést végző tulajdo­nos vagy kivitelező az építési terü­leten és annak környékén köteles biztosítani a teljes tisztaságot. Vo­natkozik ez az építkezés közvetlen környezetében lévő és igénybevett közterületre is. Az építésnél, a bontásnál vagy a tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, illetve a használt építkezési anyagokat, a kiásott föl­det úgy kell tárolni, hogy a közvet­len szomszédságban por és szeny­nyeződés ne keletkezzen. Lassan kezdenek hozzászokni az ingat­lantulajdonosok ahhoz, hogy a közterület nem szemétgyűjtő. Az építésből, bontásból, takarításból származó törmelékanyagokat, hulladékot kizárólagosan konté­nerben szabad elhelyezni. Azt is tudni kell, hogy ezt a konténert két napon belül el kell szállítani az erre kijelölt lerakóhelyre. Közte­rületet kizárólag használati enge­dély birtokában lehet lefoglalni. Az ingatlantulajdonosok jól érzé­kelhetik, hogy működik városunk­ban a Közterület-felügyeleti Intéz­mény, és bizony az embereik ke­gyetlenül bírságolnak is. Városi életünkhöz hozzátartoz­nak háziállataink is. Bizony elő­fordulhat, hogy macskát, kutyát baleset ér, elpusztul a közterüle­ten. Tudni kell, hogy az állattartó­ja köteles az elhullott állata tete­mének, illetve minden piszkának az eltakarításáról gondoskodni. A kertes házak tulajdonosai minden év tavaszán és őszén végzik nagy­takarításaikat. A kerti hulladék legtöbbször égetéssel jár. Illik tud­niuk, hogy márciusban-áprilisban, valamint októberben és novem­berben végezhetik ezt a művele­tet, más hónapokban mindez tilt­va van. Természetesen az már emberi figyelmesség kérdése, hogy ezzel a művelettel munkaszüneti napo­kon és ünnepnapokon nem élhet­nek. A kerti hulladék elégetésénél gondoskodni kell megfelelő tűzra­kó helyről, ahol a hőhatás másban és másnak kárt nem okoz. A ker­tekben is tilos a kommunális hul­ladék, valamint az ipari eredetű hulladék (flakonok, dobozok, tar­tályok) égetése. Városunk köztisz­tasági rendelete is hangsúlyozza, hogy égetés helyett ajánlatos kom­posztálni a kerti hulladékot, mert ebből visszanyerhető természetes táperőt kapunk. Érdemes az ége­tésre vonatkozó szabályozást is betartani, mert az éber felügyelők akár 60 ezer forintig is bírságol­hatnak. Városunkban is számos autótu­lajdonos van, aki udvarral, ga­rázzsal nem rendelkezik. Ugyan hivatásos gépkocsimosó telephe­lyek vannak, mégis velük szemben is megértő a rendelet. Közterüle­ten lehet személygépkocsit mosni, ahol nem rongálhatják a zöldterü­letet, és a szilárd útburkolatról nyomban eltakarítják a keletke­zett szennyeződést. Többnyire csatornanyílás környékén szabad autót mosni saját vízzel. Polgáraink nagy becsben tart­ják általában közparkjainkat, megbecsülik apnak tisztaságát és növényzetét. Am erre vonatkozó szigorú előírások is léteznek. Ezek fenntartása szakemberekre tarto­zik, nem szükséges, hogy bárki jó­szántából dolgozzon benne. Mo gyorósi Józ sef a usztriai kitüntet ése in IDúrSifiunp frr bttoatiasm Ptrűifa|!f utn Pcis 'Jcutrti'rtinTTffíi imjtyirfc llWí-fcuiö tru-J .fjam JÓZSEF MOíiVOKOSl _ Pníi 'J&icrwetjiTrrftf nfwrtitn Prí Botrhw Pctí-fanlí iá (.old Ptrltthm (los) Városunkban a Mogyorósi családnév közismert, hiszen id. Mogyorósi József középiskolai tanár évtizedeken át tanította a gimnáziumi és szakkö­zépiskolai tanulókat. Mogyorósi József tűzoltó-tanácsadó három évtizede közéletünk szereplője. Négy gyermekük révén pedig a legfiatalabbak között is ismertek. Mogyorósi József középiskolai ta­nulmányát a Bottyán technikumban végezte, majd a Miskolci Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán szer­zett rendszerszervező oklevelet. A SZIM Marógépgyár ösztöndíjasa volt, ott kezdte munkásságát, majd a tűzoltósághoz került. Felsőfokú tűz­védelmi képesítést szerzett. Kezdet­ben tűzmegelőzési előadóként, majd parancsnok-helyettesként szolgált húsz éven át a városi tűzoltóságnál. Egy évtizede annak, hogy Fel­ső-Ausztria tartományi delegációja kereste meg városunkat kapcsolat­teremtési szándékkal. A felnőttek szakmai tapasztalatcseréje mellett a hangsúly a fiatalok kapcsolatára te­relődött. A 10-16 éves fiúk és lányok magyar-osztrák barátsága kiteljese­dett. Tíz év alatt a két országból több százan töltöttek hasznosan a nyári időszakban egy-egy hetet ná­lunk és a szomszédoknál. Egyik év­ben az esztergomiak utaztak, megis­merkedtek Wels, a Melki Apátság, a Szent Flórián település, Bad Ischl nevezetességeivel (fotónkon), a má­sik évben a welsiek sportoltak, ját­szottak, barátkoztak városunkban, a Dunakanyarban és kirándultak más vidékekre. A testvéri kapcsola­tokra jellemző, hogy Wels tartomá­nyi tűzoltósága egy 12 személyes vízsugárhajtású kishajót adományo­zott az esztergomiaknak, mely üzemképes, és az Esztergomi Evező­sök Hajós Egylete vízitelepén horgo­nyoz. Wels tűzoltóinak nagyrabe­csülését a nyár során látogatásukkal és elismerésükkel fejezték ki Mogyo­rósi József iránt. Az emlékiratot Franz Hoffmann tartományi és Detlef Rotkegel városi tűzvédelmi if­júsági vezető adta át ünnepség kere­tében. Idén szeptember 12-én váratlan meghívás érkezett Mogyorósi József részére Offenhausen város tűzoltó­sága megalakulásának 120 éves év­fordulójára, az ezzel kapcsolatos lak­tanya-avatásra. Ezen ünnepség ke­retében vette át a Felső-Ausztriái Tűzoltósági Érdemkeresztet. A kitüntetés kísérő okmányában ez áll: „A felső-ausztriai tűzoltóság­ért kifejtett rendkívüli érdemei elis­meréseként adományozza a Fel­ső-Ausztriái Tartományi Kormány". Mogyorósi József a kitüntetés át­vételekor nemcsak a maga nevében, hanem segítői nevében is köszönetet mondott. Ok: Somogyiné Mogyorósi Kornélia idegennyelvi levelező és tolmács, Engelbrecht László közép­iskolai német nyelvtanár és az egész Mogyorósi család. Már a tervekről is szó esett. Az osztrák és az esztergomi zeneszerető fiatalság örömére új barátság szö­vődhet a zeneiskolák kapcsolatfelvé­telével. Kölcsönös hangversenyek, zenei táborozások bővíthetik az évti­zedes barátságot.

Next

/
Thumbnails
Contents