Esztergom és Vidéke, 2004

2004-09-23 / 38. szám

4 esztERBOji) vip6fre 2004. szeptember 23. Eszterg

omi szekeresek ff/?/// Már római csapatok meneteltek, kétkerekű cisiumok, kényelmes raedák gördültek a mai Bajcsy-Zsilinszky úton felállított III. századi mérföldkő tövében. Városunkon keresztül erre vezetett a római hadi útvonal. A mérföldkő jelezte, hogy melyik császár uralkodik, és hány mérföldre van a következő település. A jöl kövezett római útak nyomvonalán haladt a középkori „Via Publica", amely a királyi várost és a Várat kötötte össze. Ezen továbbra is meneteltek katonák, de szállítottak személyeket, árut, postaküldeményeket. A XIX. századra kialakult a különböző szállítási feladatok különválása, megalakult a postai szolgáltatás. A szekeres gazdák tevékenysége fontos volt a kereskedelem, a közlekedés szempontjából. Gondoljunk arra, hogy napjainkban a hatalmas kamionok mennyi terméket szállítanak, s a szekerekre mennyivel kevesebbet rakhatnak fel. A XIX. században Esztergomban sokan végezték ezt a tevékenységet. Az 1801/02. évi Limitationban 20 lakos fizetett szekeres foglalkozása után évi 45 dénár és 1 forint összegű adót. Miután nem tartoztak céhes mesterek közé, ezért kevés adat áll rendelkezésre róluk. A kerékgyártók, bognárok céhbe tömörültek, a királyi városban létszámuk 1715-ben kettő; 1828-ban öt; 1846-ban hat mester volt az összeírások szerint. Növekvő létszámuk arra utal, hogy szükség volt munkájukra a közlekedési eszközök készítéséhez, karbantartásához. 1802-ben az esztergomi szekeresek viszonylag nagy alapterületű házakban (374 - 118 négyszögöl) laktak, szérűskertjük, amire az állattartáshoz elengedhetetlen szükség volt - 430, 347, 118 négyszögöl között változott. A húsz főből heten laktak a Buda (Kossuth) utcában, négyen a Vendelinus (Hősök) terén, azon kívül Szent Anna (Mikszáth), Duna (Deák) utcában és a Főpiac (Széchenyi) téren. Látható, hogy anyagilag megengedhették maguknak, hogy a város központi részén éljenek. A házak téglalap alakú telkeken álltak, 10-15 m x 20-40 m, a kapuk kétszárnyúak voltaik, kétoldalt néha igen szépen faragott kerékvető kővel. Az udvarokban a lakóház után az istálló, a pajta, a kocsiszín sorakozott. Tűzveszély miatt a szénát a szérűn kellett tartaniuk, csak kisebb adagokat hozhattak be a házhoz. Ha saját szénájuk kevésnek bizonyult, árverésen vásároltak hozzá. A városi jegyzőkönyvekben gyakran találunk erre utalást. 1805-ben a „sarjút a Város Rétjein Dob szó alatt" kínálták megvételre. 1820-ban „az Öreg Tó és Hosszú Tó környékén kaszált" rosszabb minőségű szénát 42 boglyába rakva 47 forint 15 dénárért árverésen adta el a város. Szénát kaszáltak a Nyáros-, a Körtvélyesszigeteken, de a ritkásabb erdőkben is, melyhez engedélyt kellett kérni. 1785-ben „Kapitány Uram Czedulája mellett kimenvén az Erdőre valami csekél füvecskének takaréttására... Házom után Rét nélkül a széna dolgábul szükölködésem enyhíteném ". Ebben az időben nemzetes Falk Bálint kapitány feladata volt, hogy meghatározza, hogy hol, mennyit kaszálhat és megadta a „cédulát", ha kifizette az érte járó összeget. A szekeres gazdáknak volt szérűjük, rétjük, de lehet, hogy nem termett eleget, akkor ők is vásároltak. Egy-egy adat alapján fogalmat alkothattunk arról, hogy milyen volt a kereseti lehetőség. 1800-ban küldöttséget szállítottak Budára és vissza 29 forint 9 dénárért. Az Angyal utcai kövezéshez követ, földet, homokot hordtak a szekeresek, 163 forint 40 dénárt fizetett a város munkájukért. 1799ben Szloboda Ferenc adószedőt kellett Budára levinni, ezért 6 forint 48 dénárt kapott a kocsis. Mint látjuk, volt elfoglaltságuk, keresetük. Személyszállításra cséza, hintó, homokfutó; a kő, termény hordására nehezebb jármű volt használatban. Mennyiség meghatározására is alkalmas volt, az erdőcsősz jelentésében: „Négy Ökrű szekér széna". A szekereket bognármesterek készítették. 1868-ban Brenner József és Schrenker József két ökör befogására alkalmas szekér elkészítéséért 45 forintot kapott. A Kossuth Lajos utca 69-es számú ház kapuját a mostani tulajdonosa nagyon szépen rendbe tette és a félfáján jól olvasható a régi tulajdonos monogramja. A mellékelt fényképeken, majd egy séta alkalmával is érdemes megtekinteni. Csernó József a város polgáraként fontosnak tartotta, hogy portájának bejáratát igényesen alakítsa ki. 1802-ben még csak a fél ház volt az övé, de 1817-re már az egész 188 négyszögöl, tehetős lévén a ház másik felét megvásárolta Tóth Józseftől, amellett volt szérűje, rétje, szőlője és többféle állata. A közlekedési eszközök fontosságára példa lehet, hogy a város-ábrázolásokon gyakran szerepelnek. Esztergomiaknak ismerős ábrázolás J. Alt kőnyomata, mely az esztergomi Várat ábrázolja előtérben egy szekérrel, 1856-os Rohbock-rajzon már a Bazilika a fő téma, de előtérben egy zsákokkal megrakott szekér áll. Hetvesné Barátossy Judit Nemere István és Nemere Ilona Esztergomban (sms) A városunkból több évtizedes itt lakás után pár esztendeje elköltözött Nemere István és felesége volt meghívott vendége annak az író-olvasó találkozónak, amelyet a Babits Mihály Városi Könyvtárban tartottak lapzártánk után, szeptember 20-a délutánján. Az érdeklődők (főként ismerősök és korábbi munkatársak) előtt előbb az író vallott Esztergomnak, az itt töltött időszaknak a műveire és a gondolkodására gyakorolt hatásáról, valamint arról a megrázó élményről, hogy utólag szerzett tudomást itteni titkos politikai megfigyeléséről. Kitért ezenkívül a számtalan (30!) írói álneve használatának okaira és azokra a tudományos problémákra is, amelyeknek az utóbbi időben szentelt egy-egy könyvet. Kérdésekre válaszolva részletesen ismertette a történelmi tárgyú életrajzai, dokumentumkötetei születését, forrásait, míg felesége az alföldi tanyára költözésük körülményeiről, ottani életmódjukról beszélt részletesebben. A gyakran személyes kérdéseket is érintő beszélgetés után a helyszínen megvásárolható könyveit dedikálta az egykori esztergomi szerzőpáros. Bérleti hangverseny Október 2-án 19 órára a Megyeháza dísztermébe várja - bérleti hangverseny-sorozatának évadnyitó koncertjére - az Esztergomi Városi Szimfonikus Zenekar a komolyzene kedvelőket. A koncerten egy budapesti gyermekkórus lép fel. 1MW ' (5-14* éves 4ie»lcö$:rvattc mir>^er\ csuí'orfolcön. 14*-ll).OU-ig AZ ESZTERGOMI BAJOR ÁGOST MŰVELŐDÉS! MÁZBAN (volt Szabadidőközpont) Vezeti: ÓD0R TÜNDE képzőművész Díja: 2.500,- f-t/hó + felszerelés (5-10 fös kiscsoportban) Beiratkozás az első foglalkozáson: okt. 7-én 14 órakor Bővebb információ a 22/212 vagy a 22/219 617-as telefonszámon Magyar mulatság Marokkóban (-ffy) Átütő sikert aratott Casablancában az egyetemi színházi fesztiválon a budapesti Szárnyak Színház - tudtuk Németh Kálmán esztergomi táncos társulati tagtól. A szeptember első felében zajlott versenyen Verkli című darabjukkal a zsűri, a kritikusok és a közönség díját is elhódították, és a jövő évi találkozóra is meghívást kaptak. Az idei fesztiválra egyébként a tavaszi spanyolországi sikerük hatására, ugyancsak meghívás útján került ki a társulat. A mostani rendezvényt a Szárnyak Színház művészeinek köszönhetően szintén egy szenvedélyes hangulatú táncház zárta.