Esztergom és Vidéke, 2004

2004-08-05 / 31-32. szám

2004. augusztus 5. eszte*sqfi> 6s viDéi^e 7 1879. augusztus 5. • EÍllCZÍng€r Ferenc • 125 éve született 1904 nyarán, 100 éve kezdte meg esztergomi banktisztviselőijaályáját Negyven év az Esztergomi Takarékpénztár szolgálatában Einczinger Ferenc takarékpénztári Igazgató 40 évo3 Jubileumára Itta: Sialva Lasila (EVID, 1944. július 8.) (...) Szaktekintély a bankszakmában. Mindig arra törekedett, hogy a Takarékpénztárban végzett munkája hasznos és eredményes legyen. Mind tisztviselőként, mind igazgatóként iparkodott az Esztergomi Takarékpénztár Rt. pénzügyi tekintélyét növelni, a kisemberek segítségére lenni. Mint a Takarékpénztár Rt. vezetője, módot talált arra, hogy az esztergomi társadalom közhasznú, szociális és művészi munkájában is szerepet vállaljon. Einczinger Ferenc egy év óta ügyvezetője igazgatója az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nak. Megválasztása az esztergomi polgárok, a társaság részvényeseinek látószögéből az évtizedes polgári érdemek elismerése volt. A régi - eredetileg Bajorországból származott - esztergomi család tagjai mindig kapcsolatban állottak az intézettel: apja, Einczinger György is igazgatósági tag volt, nagyapja, Einczinger György János nevét pedig már az 1848-ból fennmaradt részvényesek névsorában olvashatjuk. Einczinger Ferenc ügyvezető igazgató 1904-ben származott vissza szülővárosába Ipolyságról, hol hat évet töltött az ottani Takarékpénztár könyvelőjeként. Boldog aranykor volt akkor. Szinte elképzelhetetlennek tűnt volna egy európai háború, a közbizalom nemzetközi viszonylatban is a legteljesebb értékben megvolt, az élet üteme kedélyes tempóban zajlott, és megdönthetetlen értékek voltak a pénzintézetek épp úgy, mint a bankjegyek, a betétek és az értékpapírok. Tíz év jutott ebből a békés, boldog időből, azután jött a világháború és a megpróbáltatások sorozata, a kommunizmus, Trianon, pénzlebélyegzés, infláció, a milliós bankjegyek világa, majd a pengő megjelenése, a bankzárlat és a gazdasági válságok súlyos következményei. Azután alig örülhetett drága magyar véreink hazatérésének és hazánk megnagyobbodásának, ránk szakadt az újabb világháború, a légitámadások minden borzalmával. Ezek az útjelzői Einczinger Ferenc 40 éves munkásságának. És most tölti be körünkben eltelt negyvenedik működési évét. Ez a határpont egybeesik az Esztergomi Takarékpénztár Rt. fennállásának 100. évével, s ha az idők megengednék, bizonyára szélesebb körű ünnepséggel ülné meg az intézet a kettős évfordulót. Tehetsége, felkészültsége és kitartó fáradozása eredményezte, hogy működésének négy évtizedes évfordulója az ügyvezető igazgatói állásban találja, amit az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és tisztviselő társai teljesen egybehangzóan megnyilvánuló megelégedésével tölt be. Állása révén igazgatósági és végrehajtó bizottsági tagja a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének. (...) De nemcsak szorosan vett főhivatásának teréről: pénzintézeti működéséről kell ez alkalommal megemlékeznünk, mert a teljes embert benne egyéb elhivatottság jellemzésével is körül kell írnunk, bár csendes, magába vonult életében sosem törekedett arra, hogy a közjiír szárnyára kerüljön. (...) Állandó eredményes tevékenységet fejt ki a festőművészetben, több kiállításon szerepelt a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, és rende§ művésztagja a Képzőművészek Új Társaságának. Ezep. kívül lapunk és az Esztergom Évlapjai régi munkatársa: művészeti, régészeti, történelmi, városrendészeti és szépirodalmi munkásságából sok írását közöltük. Ezek duzzadnak e történelmi város iránt érzett szeretettől, és tele vannak finom meglátásokkal, megfigyelésekkel. (...) Alelnök és a művészeti osztály vezetője az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságban, levelező tagja a budapesti Vajda János Irodalmi Társaságnak, pénztárosa az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társaságnak, tagja több kulturális és társadalmi egyesületnek. (...) Amatőr kiállítás. A kiállításon tehetségükkel különösen feltűnnek Einczinger Ferenc, István ffy Gabi, Seh önbe ck Mihály, Kákonyi János. Kálóczy János és Szabó Géza. Külön emlékezvén meg Drrischok Sándor fényképkiállitásáról, mely magában páratlan. Einczin génről, Istvánffy Gabiről, Kálóczyról és Kákonyiról nem is ugy kellene írnunk, mint amatőrökről, Ok fejlődő müvés2tehetségek, Einczinger inkább rátermettséggel kivitt szénrajzaival tűnik ki, de festményei is, melyek a harmonikus vonalak és a színek keresésében bravúrosak, elragadják a szemlélőt. (Esztergom, 1905. november 5.) Az indulástól... Ütőn. Einczmge) vcs tollú munkatársa ellenben tölti, honnét ígérete szerint több alkalomból fogja lapunkat felkeresni. Ferenc lapunk kedszabadságát Mün(EVID 1907. július 7.) Einczinger Ferenc unokájának levele Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Nagyfalusi Tibor Úr! Nagyon szeretjük az Esztergom és vidékét, mindig örömmel olvassuk híreit, cikkeit. Barátnőm küldi, általában 4-5 számot összegyűjtve. így sajnos utólag reagálok az utolsó számokra. Áz Esztergom és Vidéke június 17-ei számában örömmel olvastuk Nagyapám, Einczinger Ferenc 1916-ban és 1918-ban írt cikkeit (Emléket az elesett hősöknek, A hősök esztergomi emlékműve, Hősök emlékének ügyéről). Nem tudom az akkori újságok közölték-e Gróh István 1918-ban készített tervét. Nagyapa iratai között megtaláltam a fotómásolatát. Mellékletként küldöm. [A tervet az egykorú sajtóban nem találtuk. Hálás köszönettel most adjuk közre. - a szerk.] Egy régebbi számban (2004. május 27.) v. Szendrő Péter ír hadisír-kutatásairól. További kutatásaihoz Vértes Zoárd: Az Esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől című - 1944-ben, Laiszky János esztergomi nyomdájában megjelent - könyvét ajánljuk, amelyben Boronkay Ákosról a következőket írja: „Sírhalmot közrefogó kőkeret felső részénél márványtábla fekszik. Boronkai Boronkay Ákos ny. csendőrtábornok neve ragyog rajta. A Hadiékítményes Ferenc József-rend tiszti keresztjével s több más kitüntetéssel ékesített kiváló törzstiszt földben vetett pihenőhelyén várja elhanyatlott testének Krisztus halála biztosította feltámadását". A könyv végén lévő névjegyzékben megtalálhatók sírhelyének pontos adatai is: „Boronkay Ákos + 1923. ÍV TKe. 22.". AIV parcella a temetőkápolnától számítva - Esztergomból kifelé haladva - a második nagy egység. (Az V-ben van Nagyapám, Einczinger Ferenc eltemetve.) Tke. 22. = tizenkettedik sor 22. sír. Nem tudom, megvan-e még. Most vasárnap voltam a temetőben, akkor még nem olvastam a fenti írást, de legközelebb megkeresem a Boronkay-sírt is. Szívélyes üdvözlettel Melegh Imréné Bartal Mária Budapest, 2004. július 13. 1929-ben, 75 éve érte el festői munkásságának legnagyobb sikereit városképeket festett, de figurális kompozíciói sem kevésbé jelentősek. Többféle technikával dolgozott, de főként a fekete krétát, a ceruzát és tollrajzot, valamint a pasztellt kedvelte. Festményein híg olajfestéket, és viszonylag kevés szint alkalmazott. 1924-ben közös tárlata volt Tipary Dezsővel és Hellebrant Bélával a főgimnázium dísztermében.- 1925-ben részt vett a Faluszövetség által Esztergomban rendezett képzőművészeti kiállításon, 1926-ban pedig szerepelt a Balassa Bálint Társaság képzőművészeti tagozatának tárlatán. Ötven esztendős korában érkezik a csúcsra: az „amatőrt" látványosan befogadja a „hivatásos" művészek és kritikusok céhe. 75 éve, 1929-ben három kiállításon is szerepelt, mégpedig nem akármilyeneken. Elsőként meghívást kapott a Rippl-Rónai József, Vaszary János és Csók István alapította Képzőművészek Új Társasága (KÚT) tárlatára, amelyet január 6-án a Nemzeti Szalonban nyitottak meg. Itt bemutatott két képe közül főként a Szigeti sétány címűt fogadta elismeréssel a kritika. Ekkor választották a KÚT tagjává és az őszi évadban, az Ernst Múzeumban rendezett Modern Kiállításon az addigi életművéből válogatott 30 képpel már külön termet kapott. A harmadik ezévi tárlata önálló: erre egy hannoveri galériában került sor. Később többször szerepelt a neves fővárosi Tamás Galéria kollektív kiállításain, 1934 októberében önállóan is. 1935-ben „Ablaknál" című művével szerepelt a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon, és képét a kritika egyöntetű elismeréssel fogadta. 1986-ban a Balassa Bálint Múzeum, 2000-ben pedig a Komáromi Kisgaléria rendezte meg emlékkiállítását. Ez év őszén ismét a Balassa múzeum ad otthont a jubileumi emlékkiállításnak, melynek előkészítésén dr. Zsembery Dezső munkálkodik. Einczinger Ferenc festői életművét ebből az alkalomból lapunk is gazdagabban fogja dokumentálni. K.E. - N.T. ... a beérkezésig Einczinger Ferenc festőművész meghívást kapott Budapestre a Hodern Kiállítás szervező-bizottságától Az őszi szezonban Budapesten egy nagyobbszabésú képkiállítás lesz a reprezentáns modem magyar festőművészek képeiből. A kiállítást a Modem Kiállítás szervezőbizottsága rendezi és arra Einczinger Ferencet, a kiváló és eredeti esztergomi festőművészt is meghívták. Einczinger Ferenc művészi sikeréről ebben az évben egy Ízben már megemlékeztünk, amikor a Nemzeti Szalonban rendezett képkiálütáson vett részt. A mostani kiállítás nagyobb terjedelmű lesz és ez alkalommal Einczinger Ferenc harminc válogatott képpel áll a közönség elé. A harminc kép kiválasztására Esztergomba jött Lyka Károly, a képzőművészeti főiskola rektora, Hans Kreutz, hannoveri direktor, Kárpáti Aurél mükritikus és Scheiber Hugó festőművész, akik Einczinger Ferenccel köztben beszélték meg a kiállítandó munkákat. A Modern Kiállítás terminusát a közeli napokban határozzák meg Budapesten. Bár maga a meghívás is különös elismerés Einczinger Ferenc részére, de ezenkívül reméljük, hogy kitűnő festőművészünk újabb ás szélesebb területet fog találni képeinek sikerével. Végig a banktisztviselői pályán maradva, önképző amatőrként vált országosan is elismert festőművésszé. Ipolyságon kezdte, mint takarékpénztári gyakornok; az itt töltött hat év alatt (1898 -1904) sajátította el a festői mesterség alapjait is Kovács Károlytól, aki előzőleg a híres müncheni akadémián is tanult. Szülővárosában 105 éve, 1899 őszén mutatkozott be, a Széchenyi Kasszinóban rendezett I. Amatőr Kiállításon. Miután 1904-ben hazatért, a másodiknak már a rendezésében is főszerepet vállalt: a kiállítási bizottság titkára volt. A tárlaton is igen hangsúlyosan - 13 festménnyel, tíz rajzzal és két fényképpel - kapott helyet. Az európai művészet új törekvéseivel külföldi tanulmányútjain ismerkedett meg: az akadémizmustól - a münchenitől is - eltávolodó, sőt az azzal szembeforduló irányzatok, az impresszionizmustól kezdve, egész későbbi munkásságát meghatározták. Berlinben járt először (1903), majd 1907-ben többhetes müncheni tartózkodás következett. 1908 nyarán Párizst, Londont és ismét Berlint kereste fel. Ez utóbbit 1913-ban harmadszor is. Dr. Prokopp Mária művészettörténész szerint nem véletlenül: „itt a német expresszionizmus (a Sturm és a Brücke elnevezésű művészcsoportok) legfrissebb eredményeivel töltekezik. Ipolyságon majd Esztergomban - e provinciális kisvárosokban - tehát nem a müncheni ódon akadémizmussal, hanem a merész kortársi törekvésekkel volt azonos hullámhosszon". Elsősorban tájképeket, Einczinger Ferenc szereplése. A Képzőművészek Uj Társasága (a K. U. T.) Einczinger Ferenc festőművészt, a Balassa Társaság alelnökét meghívta a január 6 án megnyitó és a Nemzeti Szalonban rendezendő kiállításén való részvételre. Einczingernek, mint a modern irányú festőművészet immár elismert művészének, e néhány képével leendő szereplése csak bevezetője lesz az Ernszt-Múreumban, a következő évadra már lekötött és művészeti tevékenységét teljes mérvben felölelő, »:ét termet elfoglaló, nagy kollektív kiál itásánab. (EVID 1929. január 6.) (EVID, 1929. október 20.) Az 1909-ben saját kezűleg tervezett és 1950-ben, halála után néhány hónappal államosított Kis-Duna-parti lakóházuk viszszaadási kérelméhez (1954. június 15.) a család ennek a híradásnak hiteles másolatát is csatolta... >