Esztergom és Vidéke, 2004

2004-06-24 / 25-26. szám

www.esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben - Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László POLGÁRI HETILAP Új sorozat - XIX. évfolyam, 25-26. szám - 2004. június 24. Megjelent 1944-ig E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Ara: 75 Ft 125 éves az Esztergom és Vidéke! Évfordulók, fordulatok Ahogy hűséges olvasóink lapunk legutóbbi számából értesülhettek, Szerkesztői Műhelyünk az Esztergom és Vidéke megindulásának 125. évfordulóját június 12-én „csendes emlékezéssel" ülte meg, amelynek keretében koccintani is adódott alkalom a hosszú életű sajtóvállalkozás nagy múltjára és 1986-ban megelevenedett, azóta is kitartó életerejére. Ami az évforduló dátumszerű pontosságát illeti: későn is, korán is történt, hogy „ittunk a medve bőrére". A lap első száma ugyanis június l-jén jelent meg, szer­kesztőként Sarkady István nevével jegyezve; az első igazi - ame­lyet már a szellemi alapító, Kőrösy László szerkesztett, csak három és fél hónap múltán, szeptember 14-én. Azért addig is lássuk a számunkra oly kedves medvét - egyelőre legalább körvonalaiban, de a megszületés helyi csillagzatainak állásával, illetve elődeivel és szülőatyáival egyetemben. Ami az adottságokat illeti: 160 éve, 1844-ben alakult meg a város legrégebbi egyesülete, az Esztergomi Kaszinó, a helyi társasági élet színteréül, az irodalom és színjátszás pártolására, egyben az olvasáskultúra fejlesztésére is. Az alapítók, szerkesztők közül Sarkady István a legidősebb: ő 1834 végén, 170 esztendeje Gyöngyösön született. Kőrösy László születésnapja - június 27. - pár nap múlva következik, de csak 2006-ban lesz „kerek" jubileuma. (Akkor viszont nagyon: éppen a 150.!) Hogy Esztergom vagy Pilismarót szülötte-e, ez bizony­talan adat - annál biztosabb, hogy amikor átmenetileg Sarkadyra hagyja az Esztergom és Vidéke szerkesztését, ő még csupán 23 éves pesti egyetemista, bölcsész, mellesleg Odescalchi herceg családjánál házi tanári feladatot is ellát. Az első helyi lap 140 évvel ezelőtti indulására tavaly emelhettük - képzelt poharunkat. (Meg is tettük: EVID, ^003. december 18.) Az Esztergami, majd Esztergomi Újság 1863-1866 között a kiegyezés deáki művének előkészítője, hírhozója volt. Szerkesztője, Haán Rezső - nem nyugodván bele a kora megszűnésbe - 1867 őszén megalapította városunk második hetilapját, az Esztergomi Közlönyt. Ezt - főként anyagi okokból - hamarosan (135 éve, 1869-ben) elérte a szünetelés kényszere, amely tíz éven át tartott, (Véglegesen 100 éve, 1904. decemberében szűnt meg a lap.) Újraindulásának dátumával (1879. január 1.) ismét abba az esztendőbe léptünk, ahonnan in­dultunk. Közben még egy 130 éves jubileumot is számba kell venni: a harmadik hetilapot, Esztergom címmel 1874. augusztus 4-én vehették kézbe az olvasók. Ennek a vállalkozásnak - mint a leg­komolyabb vetélytársnak - van a legközvetlenebb kapcsolata a mi lapunk születésével és fogadtatásával. Kőrösy László Lapunk négy évtizede című visszaemlé­kezésében (EVID, 1917. dec. 25. és 1918. jan.l.) Az időrendben negyedik helyi újság megindulásának előzményeiről a következőket írta: „(...) az akkori közvélemény már egészen új szellemű, új lapot kívánt. Ezt a hírlapirodalmi eseményt az első esztergomi üstökös, az én Szabadelvű sajtót! című röpiratom je­lezte. (•...) Az új nemzedék új lapját Mellinger (Medvey) Rezső, - a lelkes kereskedő adta ki." Az említett röpiratot is 1879-ben nyomták, Buzárovits Gusztávnál. Ele - kimondva, kimondatlanul - az Esztergom ak­kori szerkesztője, Rényi Rezső felé (is) irányul. Nem kultúráját és rátermettségét vonta kétségbe, de pártatlanságát és önzetlenségét. A kortársak ebben többnyire egyetértettek a szerzővel; a magunk részéről adjuk meg a közvetlen lapelőd szerkesztőjének a tiszteletet azért, hogy a születő konkurenciát képes volt viszonylag elfogulatlanul üdvözölni: „Új lap van keletkezőben városunkban. Hallomás szerint 'független' lesz iránya. Fenntartással adjuk e hírt, mely, ha valódi, csak Eszter­gom város szellemi életképességéről tesz tanúságot, mert akkor nálunk a sajtót 2 lap és 2 havi folyóirat fogná képviselni." (Esz­tergom, 1879. március 23.) Érdekes, hogy az egykorú harmadik lapot, az Esztergomi Közlönyt „kifelejti" ebből a sorból, pedig ­mint láttuk - éppen abban az évben indult újra. „Esztergom és Vidéke című helyilap (...) ma indult meg. Hetenkint kétszer jele­nik meg, vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: június - decem­berig 5 frt., évnegyedre 2 frt. 20 kr. (...) talán sikerül kettőnknek egyemberszámban működni a közjóra, kiváltképpen a hazai iro­dalom iránt lohadni indult érdekeltséget éleszteni és táplálni. Anyagi érdekeink ugyan elsők, de nemzetiségünk egyedüli ereje, védelme az irodalom. Reméljük, hogy ebben laptársunkban közös munkaerőre találunk." (Esztergom, 1879. június 1.) A megszületett negyedik helyi lap, az első olyan, amely hetenként kétszer jelent meg - első két számának eredeti címlapjait hasonmásban a 4-5. oldalunkon közöljük. Nagyfalusi Tibor Ülésezett a képviselő-testület Uj igazgató áll a Strigonium Rt. élén A Strigonium Rt. átszervezéséről A nyári szünet előtt városunk önkormányzata rendkívüli testü­leti ülésén 17 napirendi pontot tárgyaltak a képviselők. Zárt ülésen foglalkoztak a Stri­gonium Rt. átszervezésével. A tes­tület megszüntette a cég Igazgató­ságát, és egyszemélyi vezetőként dr. Gál Nórát bízta meg a társa­ság vezetésével. A gyors és alapve­tő változtatásra azért volt szük­ség, mert a Strigonium Rt. átvilá­gítása során több lényeges sza­bálytalanságra derült fény. Mint ismeretes, az alapító az Rt. 2003. évi beszámolóját sem fogadta el. A gyors döntéstől azt remélik, hogy rövid időn belül sikerül az Rt. kintlevőségeinek felmérése, a nyilvántartások aktualizálása és a gazdálkodás rendbetétele, a félezer bérlakással kapcsolatos, sokszor jogos lakossági felháborodást is kiváltó anomáliák rendezése - áll a város által kibocsátott sajtóközle­ményben. Az önkormányzat a döntés meghozatalával egyidőben elrendelte az Rt. vagyonának vé­delme érdekében a cég helyiségei­nek 24 órás őrzés-védését. Szabályozzák a fák kivágását, kicserélik a nyárfákat A helyi építészi szabályzat élet­be lépéséig átmenti jelleggel az építésügyi hatóság körébe vonták a kertépítést a június 18-ai rend­kívüli képviselő ülésen. Meggyes Tamás polgármester hangsúlyoz­ta, hogy a rendelet célja az önké­nyes, és sok esetben értelmetlen, környezetet károsító fakivágások megakadályozása. A fakivágás en­gedélyezési kérelmében a fafajta és törzsmérete megnevezésével együtt indokolni kell a kivágás okát. A kivágásra kerülő fák pótlá­sáról - kiszáradt fa, vagy gyü­mölcsfa kivételével - gondoskodni kell ugyanazon a telken. Szóba ke­rült az is, hogy az allergiás megbe­tegedést ugyan nem okozó, de a szöszös virágzatával sok bosszúsá­got okozó nyárfákat több éves programban kicseréljék a város­ban. A polgármester utasítására az augusztus 12-ei testületi ülésre elkészítik a nyárfák kicserélésére vonatkozó tervezetet. Szabályozzák a hirdetmények elhelyezését A város közterületein, a közte­rület berendezésein, mobil és épü­lettel (építménnyel) fizikai kap­csolatban lévő hirdetőtáblák, hir­detmények és reklámhordozók el­helyezése tilos. Ez alól kivételt csak a választási időszak hirdet­ményei kapnak. A rendelet hatály­ba lépését megelőzően elhelyezett reklámhordozók, hirdetmények eltávolításáról a tulajdonos legké­sőbb 2004. december 31-éig köte­les gondoskodni. Meggyes Tamás elmondta, hogy folyamatban van a hirdetmények elhelyezésére eszté­tikus hirdetőtábla-rendszer kidol­gozása. Módosították a szemétdíj fizetés-mentességéről szóló ren­delkezést. A díj megfizetése alól mentesek a külön háztartásban élő öregségi, illetve az öregségi nyugdíj korhatárt betöltött rok­kantsági nyugdíjban részesülők, amennyiben az egy főre jutó havi bruttó jövedelem a 70 000 forintot nem éri el. A 70 éven felüli külön háztartásban élők a díjfizetési kö­telezettség alól alanyi mentessé­get élveznek. A mentességre való jogosultság a legkisebb szabvá­nyos, azaz a 60 literes edényzet űr­tartalom ürítési díjának erejéig vo­natkozik A mentességet az Eszköz Kft. felé igazolni kell. Rutinpálya-ügy Tárgyalták a Schweidel utcá­ban lévő rutinpálya ügyét is. Elvi határozatot fogadtak el, hogy a Gyermek Kert Szociális és Kultu­rális Alapítvány tulajdonában lévő rutinpályát csereszerződésben el­cserélik önkormányzati tulajdonú ingatlannal. Az előterjesztésben felajánlott önkormányzati csere­ingatlannal többen nem értettek egyet. Ezért csupán elvi döntés született, hogy a gépjárműoktató munkaközösségek továbbra is akadálytalanul használhassák a rutinpályát. Egyebek * Nyílt licites pályázaton érté­kesítik a Béke tér 40-42. szám alatti önkormányzati tulajdonú garázsokat. * Támogatják az Angyalkert Alapítvány és a Gyermek Kert Szociális és Kulturális Alapítvány Európa Terv pályázatát. Az An­gyalkert Óvoda emeletén, két he­lyiségben oktatási központ mű­ködne, a munkaerőpiacon hátrá­nyos helyzetben lévő csoportok számára. * A Közép-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség által ki­írt Regionális Operatív Program keretiben a kertvárosi Arany Já­nos Altalános Iskola új épületbe költözne. A pályázati pénzen a volt Hell-iskola épületét újítanák fpl, és ide költözne az Arany János Al­talános Iskola. Az iskola elhelye­zésével kapcsolatban Bajkó Sán­dor, Tóth József és Petróczi Gyula képviselők részvételével munka­csoport alakult. * Az önkormányzat átvállalja a Kertvárosi Lakópark APEH vizs­gálatával kapcsolatban indított per mintegy négy és fél millió fo­rintos eljárási illetékét, ezzel is se­gítve az érintett lakókat. * Meggyes Tamás a polgármes­teri keretből 50 ezer forinttal tá­mogatja a Don Bosco Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapít­ványt. * Munkacsoport alakult dr. Kolumbán György, Koditek Pál, Tóth József és Szalma László kép­viselők közreműködésével az Esz­tergom várossal határos területek rendezésére. (muzslai) Szentistvános diákok tanulmányi sikerei (P.) Hagyományosan a tanév végéhez közeledve rendezik meg Komá­rom-Esztergom megyében az általános és középiskolás korúak rajz-, va­lamint műalkotáselemző-versenyét. Lapunk olvasói emlékezhetnek rá, hogy a Szent István Gimnázium tanulói évekre visszamenően mindig jó eredménnyel szerepeltek. E hagyomány a 2003/2004-es tanévben még tovább erősödött. A rajzversenyen megyei I. helyet szerzett Greiner Balázs (8. osz­tály), II. lett Varga D. Eszter, III. Szebényi Ágnes (mindketten 9. osztályosak). Valamennyiük felkészítő taná­ra dr. Dolina Károlyné Eggenhofer Kinga volt. Népesebb diákcsoport versen­gett a műelemzés kategóriában. I. díjazottak: Morva Eszter (7. osz­tály), Pusztai Zsófia (9. osztály), Kecskés Lilla (11. osztály) és Fara­gó Andrea (12. osztály). II. helye­zést értek el: Nagy Éva (8. osz­tály), Juhász Krisztina (9. osz­tály). III. helyen végeztek: Markó Júlia (8. osztály), Horváth János (10. osztály), valamint Bartos Ani­ta (12. osztály). Műelemzés témakörben a fel­készítő tanáraik dr. Dolináné, va­lamint Fazekasné Zászlós Mária voltak. Valamennyiüknek gratulálunk e szép sikerhez!

Next

/
Thumbnails
Contents