Esztergom és Vidéke, 2004

2004-06-10 / 23. szám

4 2004. június 10. i« ,Krisztus Európa reménye" Pünkösdhétfőn reggel népes küldöttség indult különbusszal a Pesthidegkúthoz tartozó, festői környezetben lévő kegyhelyre, Máriaremetére, hogy képviselje az egész napos ünnepségen az esztergomi Belvárosi Plébániát. Legalább háromezren gyűltek össze az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye legkülönbözőbb településéről, zömében katolikusok, de más vallású érdeklődők is, mintegy igazolva a katolikus egyház nyitottságát. Az 1899-ben épült neogótikus templom parkjának árnyat adó fái alatt sátrakban foglaltak helyet a különböző plébániák, katolikus kulturális és karitatív szervezetek küldöttei, akik pogácsával, süteményekkel, kávéval és különböző egyházi kiadású könyvekkel, újságokkal „kínálták" meg az érdeklődőket. A gyerekek számára külön foglalkozásokat tartottak. Az esztergomiak sátra előtt például Gogola Gabriella óvónő játszott az apróságokkal. Közben a templom előtti színpadon katolikus óvodák, és iskolák irodalmi színpadjai, zenekarai és néptánccsoportjai mutatkoztak be. Délután megérkezett dr. Erdő Péter bíboros, prímás Esztergom-budapesti érsek és szentmisét celebrált a több ezer igaz szóra vágyó hívőnek. A bíboros prédikációjában pünkösd ünnepének jelentőségéről beszélt: - A Szentlélek kiáradása, mint bibliai példázat arra utal, hogy Krisztus tanításait kell követnünk. (...) Erkölcsi megújulásra van szükségünk. Krisztus Magyarország és egész Európa reménye! - mondta többek között. Sági József az esztergomi belvárosi plébánia világi gondnoka elégedetten összegezte tapasztalatait: - Reményteljesen szép volt ez a máriaremetei nap. Bízom benne, hogy valamennyi résztvevő számáéra valóban hitbéli megújulást és megerősödést jelentett! Szent Orbán-nap Garamkövesden Május 29-én reggeltől estig immáron az ötödik alkalommal rendezték meg a Párkánytól négy kilométerre fekvő Garamkövesd község főtéri parkjában a hagyományos Szent Orbán-napi ünnepséget, illetve folklórtalálkozót. A vendégek először a délelőtti misén vettek részt, majd átvonultak a rendezvény tulajdonképpeni helyszínére, ahol a különböző népművészeti árusok és lacikonyhások sátrai várták őket. A szervezők élén a község polgármesternőjével - elmondták, hogy hagyományt akarnak teremteni és az Európai Uniós lehetőségeket kihasználva, a falusi turizmust szeretnék kifejleszteni a festői környezetben - a Duna és a Garam találkozásánál - fekvő községben. Ezért gulyásfőző-versenyt is rendeznek, valamint pince-túrákat szerveznek a vendégek részére. A délutáni kultúrműsorban a helyi előadókon kívül fellépett a párkányi Varjos zenekar, valamint a farnadi, a szőgyéni és a kéméndi táncosok. A rendezvényre sokan érkeztek Magyarországról is, főleg Esztergomból. Nagy Sándor esztergomi nyugdíjas olyan jól érezte magát, hogy felpattant a dobogóra, elkérte a mikrofont és előadott egy hortobágyi csikós-nótát, melyet még debreceni nagyszüleitől tanult. (A találkozón szóba került szentgyörgymezői és a garamkövesdi nyugdíjasklub kapcsolata is.) A pince-túrán meglátogattuk Kormos Károly pincéjét, ahol megkóstolhattuk a házigazda aranyérmes, díjnyertes borát, a szomszéd pincéjében pedig Moravcsik László mozdonyvezető vette elő gitárját, és régi slágereket énekelt. Remekül teltek az órák, észre se vettük, hogy közben a főtéren már elkezdődött a táncmulatság. Csak egy bánatunk volt: hiába léptünk be közösen az Európai Unióba, a buszok változatlanul nagyon ritkán járnak Szlovákiában, főleg munkaszüneti napokon. Kerékpárral pedig életveszélyes közlekedni a forgalmas úton. Még szerencse, hogy megszánt minket Lábik János festőművész, és öreg, de biztonságos Skodáján elhozott bennünket a Mária Valéria hídig. Cigány folklórtalálkozó Pünkösdvasárnap a szigeti Vasas-pályán roma sport- és folklórtalálkozót rendeztek. Az esemény főrendezője Góman Gusztáv, az Esztergomi Cigány Önkormányzat elnöke volt. Délelőtt a sportversenyek és a vetélkedők zajlottak, délután pedig a meghívott roma tánccsoportok fellépésével folytatódott a program, mely a dorogiak műsorával kezdődött. Ebben az együttesben egyaránt vannak magyar és roma táncosok is. A dorogi fiatalok musical-részletekre táncoltak, és főleg a modern diszkó-táncokból adtak ízelítőt. Az őket követő csobánkai „Fiatal Testvérek" együttes már autentikus cigánytáncokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. Nagy sikert arattak a tatabányai cigánytáncosok, csakúgy mint a vendéglátó esztergomi, illetve kertvárosi hagyományőrző roma együttesek is. Az erdélyi népzene diadala Sokszor leírtuk, de úgy tűnik hiába: egyre kevesebb a magyar népzene, a magyar néptánc a honi médiumokban. Éppen ezért most örömmel adjuk hírül, hogy május 18-án este a Kossuth Rádió különleges és ritkán hallható élményben részesítette sokáig fennmaradó hallgatóit: a Hagyományőrzők című műsorban Havasréti Pál összeállításában a legkiválóbb hazai táncházas zenekar, a Téka együttes lemezeiről hallhattunk felvételeket: csupa autentikus erdélyi népdalt, vérpezsdítő erejű zenét. Mint azt a műsorközlő is elmondta: a zenében, legalábbis a népzenében nem létezik nacionalizmus. Román, magyar és cigány parasztzenészek alkották ezeket a zenei remekműveket, mindhárom nép muzsikája megszólal és egybeforr egy dallamban! Isten tiszteletéről, természetszeretetről, tiszta szerelemről, rólunk, esendő emberekről szólnak ezek a dalok. Jut is eszembe: miért nincs már táncház hónapok óta Esztergomban? Pedig igény lenne rá! Hiszen volt olyan idő nem is olyan régen -, amikor kétszázan ropták a mezőségi csárdást Szentgyörgymezőn! Tudósított: Dezső László A Várszínház idei évada A Vár a színhely hagyományos rendezvényével június első hétvégéjén ismét megnyitotta kapuit az Esztergomi Várszínház. Az idei műsorról, az előadásokról Horányi László művészeti vezetőt kérdeztük. - Hogyan lehetne jellemezni az idei darabokat, illetve miben különbözik a mostani évad a tavalyitól? - Alapvetően egyféle színház van, mert a szabadtéri és a fedett kő színházban is ugyanazok az emberek játszanak vagy rendeznek, ezért először megpróbálom összefoglalni, hogyan képzelem el nemcsak a nyári színházat, hanem a színházat egyáltalán. Az Esztergomi Várszínház ennek megfelelően már régóta a következő pillérekre próbálja építeni a műsortervét. Először is saját, önálló, kortárs színházi értékeket kell létrehozni, másfelől valamilyen módon és arányban a határon túli színházaknak is bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani. Ez utóbbit elsősorban azért, mert az uniós csatlakozás után egyre inkább kívánatos lesz a magyar kultúráról egy egységes kép felmutatása - és ebbe a határon túli színházi kultúra markánsan beletartozik. Egyébként ezt a programot Esztergomi Várszínház már régóta működteti, ilyen értelemben a törekvéseinket igazolta az idő. A következő pillérként olyan előadásoknak kell váltogatniuk egymást, amelyek a színházi műfajok palettáján maradéktalanul megtalálhatók. A szabadtéri színházban is kíváncsiak a nézők a drámára, a vígjátékra, a zenés darabra és a musicalre egyaránt, és ismét azt kell mondanom, hogy több mint egy évtizedes működése során az Észtergomi Várszínház tudta igazolni a nézők igényét és fogékonyságát a legkülönfélébb színházi műfajokra. A negyedik pillér nem hagyja figylemen kívül a külföldi turisták és színházba járók szempontjait, és így a nyelvi korlátok leküzdésére hivatott nemzetiségi estjeinken a zenéé, a táncé és egyes esetedben a gasztronómiájé a főszerep. Évek óta kísérletezünk ezzel is, és a közönség visszajelzése alapján erre is igen nagy igény van. Az ötödik pillérnek lehet nevezni a gyermekelőadásokat. A bábtábor is már negyedik éve működik, nagyon igénylik ezt a gyerekek és a szülők egyaránt. Ebben az évben a kimagasló személyiségek jubileuma is meghatározza a színházi előadásokat - itt elsősorban Balassi Bálintra és Jókai Mórra gondolok -, de nem szabad megfeledkezni a holocaust hatvanadik évfordulójáról sem. A Balassi-életműhöz két színházi előadás kapcsolódik. A Kecskés együttes a Szép Magyar Comoedia egy érdekes, dramatizált változatát adja elő, június 30-án pedig Kátai Zoltán, Róka Szabolcs és a Dunaújvárosi Táncszínház kétrészes, Balassi előtt tisztelgő előadását láthatjuk. Ebben Balassi-énekeket és dalokat, illetve reneszánsz táncösszeállítást láthat és hallhat a közönség. A holocaust évfordulóját figyelembe véve Isaac Bashevis Singer, Nobel-békedíjas író Jentl című darabja és a zsidó kulturális est szerepel a műsoron. A Jókai-jubileumot pedig a Gazdag szegények című Jókai-darab bemutatásával ünnepeljük. Ezt kevéssé játszották eddig, és remélhetőleg mind a kritikának, mind a közönségnek tetsző előadást születik majd. Az önálló színházi érték elsősorban a kortárs ősbemutató, Kiss Csaba: A Dög című darabjának esztergomi előadása lesz. Ezt a Kecskeméti Katona József Színházzal közösen mutatjuk be. Az előadás érdekessége többek között az, hogy ezt a darabot októbertől a Vígszínház is műsorra tűzi más színészekkel, más felfogásban, és az Esztergomi Várszínházban zajló ősbemutató után ott, illetve ősztől a Katona József Színház színpadán is látható lesz. Lényegében saját bemutatónak számít a Kecskés együttessel létrehozott Szép Magyar Comoedia is, hiszen ebben a formában, ilyen változatban még nem került közönség elé. - Ezek mellett ismert társulatokat is láthatunk majd a határontúli színházak között. - Az évfordulókhoz nem köthető színházi előadások közül a Beregszászi Színház és a Gyulai Várszínház közös bemutatója A szarvassá változott fiú, amelyben Törőcsik Mari és Trill Zsolt játssza a főszerepet. Ez az előadás egyébként tavaly a stúdiószínházak fesztiválján nagydíjat nyert. Igazi, könnyed, színvonalas kikapcsolódást ígér másfelől a Szatmári Színház Anconai szerelmesek című darabja, amely a zenés vígjáték és a musical határán mozog, a hatvanas évek olasz slágereivel, jól dramatizált történelmi feldolgozásban. Természetesen szerepelnek nemzetiségi estek is a programban, így az ír, a zsidó kulturális est, ahol a zene és a tánc a domináns, és lesz egy latin kulturális est is, ahol két gitárvirtuóz, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor lép fel. Hobo pedig a Villon-előadással látogat el hozzánk. S miként az már régóta hagyomány, hogy minden évben az Esztergom és Párkány vonzáskörzetéhez tartozó amatőr diákszínjátszók seregszemléjével nyit a színház, idén egy amatőrnek nem nevezhető, de mégsem hivatásos együttes, az Esztergomi Néptánc Együttes augusztusi produkciója zárja majd az évadot. - Visszatérő vendégek lesznek még Molnár György harmonikaművész és a L'art pour l'art Társulat. LM - Molnár György harmonikavirtuóz nagyon népszerű, szinte közkívánatra lett műsorra tűzve. A harmonika ismét divatba jött, és ennek olyan műfaji és stiláris megoldásait alkalmazták tavaly a hangszer virtuózai, hogy egy újabb műsorral érdemes kísérletezni. A L'art pour l'art Társulat pedig egy szinte minden évben fellépő és mindig új programmal megjelenő együttes, produkciójukat igényli közönség, és ezért ennek helye is van a színpadunkon. - Tavaly még tervben volt a Legyetekjók, ha tudtok idei műsoron tartása is. - A darab tavaly is nagyon nagy létszámú volt, és hihetetlen nagy műszaki hátteret mozgatott meg. Majdnem harminc szereplője az ország különböző pontjáról verődött össze, ezért rendkívül költséges volt egyáltalán működtetni ezt az előadást. Ha lett is volna rá idő, a felújítása nagyon költséges lett volna. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a fölújítások mindig a színvonal rovására történnek. Ha egy kis önkritikát akarok gyakorolni, akkor a darab tavalyi hét előadása a sikerszériánkban egy szép sorozat volt, de az előadás nem volt teljesen hiba nélküli. Művész oldalról nézve ez a felújítás ezeket a hibákat csak felnagyította volna. - Szó volt ugyanakkor a Várszínházat érintő technikai felújítások szükségességéről. - A Várszínházban halaszthatatlan mind a nézőtér, mind bizonyos építészeti megoldások rekonstrukciója. Amit a mostani évadra elvégeztünk, az csak tűzoltómunka volt, ami nélkül már nem tudtunk volna működni. Jövőre minden fórumon, sajtótájékoztatón és nyilatkozatban meg fogom ragadni az alkalmat, hogy elmondjam: itt egy komoly felújításra van szükség, a nézőtér és a hozzá kapcsolódó egyéb építmények rekonstrukciója nem tűr halasztást. - Köszönjük az interjút és sikerekben bővelkedő évadot kívánunk! I. M. Miért pont Bajor Ágost? (D.) Kezdetben vala a Petőfi Sándor Művelődési Ház a maga 400 férőhelyes, impozáns színháztermével, hangulatos presszójával, és kicsiny, de barátságos szakkör-helyiségeivel. Aztán jött a rendszerváltás: az egyébként nemrég felújított régi, szép épületet megkapta a Kolping egyesület, a művelődési ház pedig átköltözött az eredetileg pártháznak épült "zöldházba", melynek a legnagyobb helyisége, a színházterem, maximum 300 fő befogadására képes, így nagyobb koncerteket, konferenciákat nem is rendezhetnek ott. A kultúrháznak akkor a nevét is megváltoztatták: Szabadidőközpontnak nevezték el. Az esztergomiak azonban csak Zöldháznak hívták-hívják. Májustól a létesítmény ismét új nevet kapott: Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó. Csernus Ferencet, a csupaszív igazgatót kérdeztem a névváltozás okairól. - A Szabadidőközpont elnevezés nem volt méltó intézményünkhöz, ezért munkatársaimmal olyan névadót kerestünk, aki közismert és elismert művész, ugyanakkor kötődik városunkhoz. Intézményünkben már évek óta működik a Bajor Ágost Képzőművész Kör, a festő mellszobra előcsarnokunkban van kiállítva. Többek között ezért is javasoltuk az önkormányzatnak a névcserét. A „kultúrmozgó" elnevezés pedig azért szerepel hivatalos nevünkben, mert szeptembertől átvesszük a mozi funkcióját is. Az igazgató ugyanakkor azt is elmondta, hogy az épület sürgősen felújításra szorul, ugyanis beázik, a falakról omladozik a vakolat. A közművelődési munkatársak helyzete is aggasztó, nem tudnak nappali portást fizetni, ezért maga az igazgató is kénytelen ilyen feladatot is ellátni. Mindezek ellenére színvonalas színházi előadásokat, koncerteket, kiállításokat tudnak tartani és a szakkörök is kiválóan működnek. Olvasói levél Az EVTD ünnepi száma hivatkozik az Esztergomi Népszavában közölt cikkekben talált nevekre, akik az 1919-es párkányi csatában estek el. Ezek közül kettőt a katonai lelkészi halotti anyakönyv bizonysága szerint a szentgyörgymezői katonai parcellába temettek, mégpedig: Rónay Gyulát, aki 1898-ban Nyitrán született, a 14. gye., majd a 4. vörös ezred katonája, volt hadnagy - 1919. június l-jén a 399. sírhelyre (ő az anyakönyv 398. bejegyzése alatt szerepel); Deppech Vach gyalogost, aki a morvaországi Zmialkában született és a 39. cseh gye. gyalogosa volt (tehát ellenfelünk!) mellkasba hatoló lőtt seb következtében 20 évesen temették a 400. sírhelyre június 2-án. Rajtuk kívül június 2-án Molnár Lajos vöröskatonát a 401-es, 4-én Fekete János 18 éves kesztölcit a 402-es sírhelyre. A szintén 4-én temetett Kulicsek Emánuel cseh gyalogos regisztrálásánál már nem tüntettek fel sírhelyszámot és az anyakönyv további halottainál sem. v. Szendrő Péter