Esztergom és Vidéke, 2004
2004-05-20 / 20. szám
!^1DÉK E 2004. május 20. Család vagy fogyasztás? Család és fogyasztás címmel tartott nyilvános előadást május 14-én a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a Szent István Gimnázium dísztermében a családok világnapja (május 15.) alkalmából. A rendezény az országosan 32 helyen megszervezett programok sorába illeszkedett, amelyek a társadalom alapegységének szerepére, jelentőségére kívánták felhívni a figyelmet. Az esztergomi előadás bevezetőjében Tamás Balázsné, a NOE Esztergomi Csoportjának vezetője több nyilatkozatot is ismertetett az érintett témában: az egyiket Egyesületük, a másikat Lisszabonban az Európai Unió nagycsaládos szövetsége, a harmadikat az Európa Parlament fogalmazta meg. Az irányadó elképzeléseket tartalmazó dokumentumok az utána következő előadásoknak is alapját képezték. Dr. Farkas Péter szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense először a társadalmi modernitás történelmi kialakulását tekintette át, megállapítva, hogy a történelmi viszonyok hatására hazánkban a rendszerváltozásig is individualizáltabb volt a fiatalság, mint Nyugat-Európában, de ez a különbség azóta csak tovább nőtt. A globalizálódás kapcsán az előadó kiemelte a hazai viszonyok között alapvető fontosságú természeti és humántőke mellőzését, majd rátért a magyar társadalomban ma jellemző családmodell elemzésére. A statisztikai adatok tanúsága szerint hazánkban még igény él a fiatalok körében a biztonság és a család iránt, tervük megvalósítása azonban gyakran fullad kudarcba. Csaknem minden második házasság végződik válással, és családonként átlagosan csak 1,2 - 1,3 gyermek születik, ami kevés a népesség reprodukciójához. A fogyasztói szokások és a médiában szereplő torz családmodell ugyanakkor kedvezőtlen hatást gyakorol erre a folyamatra, amit a gyenge civil társadalom, a demokrácia helyett fennálló pártokrácia és a demokratikus kontroll hiánya sem képes hatékonyan megfékezni. Pedig 2050re (amikor statisztikai becslések szerint már csak 16-17 % lesz a fiatalok aránya hazánkban) már gazdasági hátránya is származik az országnak ebből. A társadalomnak tehát fel kell ismernie saját érdekeit, s azt, hogy ép társadalom csak ép családokra épülhet. Diagnosztikus elemzése végén dr. Farkas Péter szempontokat fogalamzott meg egy elfogadható családpolitikához (úgy is, mint Harrach Péter szociális és családügyi volt miniszter tanácsadója), szorgalmazva a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb megbecsülését, a szociális bérlakás-program (fecskeházak) megvalósítását és a családi adókedvezmények további növelését. Előadását II. János Pál pápa kiegészített jelmondatával zárta: Krisztus Európa egyetlen reménye. Kocsis Tamás közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, az Altern-csoport alapító tagja a rendezvény elején elhangzott nyilatkozatokat, illetve a szociológus szavait új szempontokkal egészítette ki. A környezeti és társadalmi aspektus figyelembevételével a fogyasztói társadalom növekedésének korlátaira, az emberi értékek áruvá válásának tényére mutatott rá, s e káros hatásokkal szemben John F. Kavanough keresztény alapokon megfogalmazott, értékorientált felfogását állította. (Kavanough könyve, a Krisztus követése a fogyasztói társadalomban. A kulturális szembenállás lelkisége című tanulmány az előadó szerkesztésében jelent meg magyarul.) A fogyasztói társadalommal való szembenállás ezek szerint kiegyensúlyozott személyiséget, azaz családi integritást, a lakóhelyhez való ragaszkodást, azzal élő kapcsolat ápolását, az itt őshonos kultúra ismeretét és ápolását, a természeti környezettel való kapcsolatot, az erkölcsi törvények elfogadását és szilárd vallási hátteret feltételez. A fiatal magyar közgazdász őrségi és székelyföldi falvakban végzett kutatásai is a fogyasztás vagy család alternatívájára adott válaszokat igazolták. A rendezvény végén a hallgatóság kérdéseire válaszolva dr. Farkas Péter az élő közösségek hiányával kapcsolatban a polgári körök társadalmi vagy akár önkormányzati szerepvállalását, folyamatos és példamutató munkáját helyezte kilátásba. A társadalom egésze számára fontos téma a (részben szakmailag is érintett) érdeklődőket elgondolkoztatta a hallottakról. A válsághelyzetre megfogalmazott megoldások - a Biblia olvasása, a helyi identitás megerősítése és különösen az integrált család alapítása - megszilárdíthatták a hallgatókban az az érzést, hogy az öntudatlanul a vesztébe rohanó fogyasztói társadalom számára ezek az értékek nyújtják az egyedüli lehetőséget az értéktudatos és egészéges társadalom megőrzése, megteremtése számára. I. M. Tűzkerék-koncert a Molothowban A Molothow-liget vendégelőadói között az állandóság szigeteit jelentik a helyi zenekarok, s a Tűzkerék együttes évekre visszanyúló itteni koncertjei régóta a helyi hagyomány részét képezik már. A decemberi, Luca-napi, demófelvétellel egybekötött koncertjük óta most léptek ismét színpadra Szabadidőközpont alatti szórakozóhelyen, s ez a május 15-ei alkalom egyben a nyitóbulija is volt a zenekarnak - tudtuk meg Tóth Tamás zenekarvezetőtől. A tavaszi turné Anda Bálint afrikai turistaútja miatt maradt el (ezért a visszatérő szólógitáros énekest a közönség Ug-anda felkiáltással köszöntötte), de ennek koncertnek volt egy másik apropója is: Tóth Tamás basszusgitáros kilenc évvel ezelőtt egy hasonló fellépéssel ünnepelte születésnapját. Bár idén a zenekar már nem teljesítette az életkornak megfelelő számú mű eljátszását, a repertoárban így is szerepelt egy blokk a klasszikus Tűzkerék-számok mellett a legújabb, decemberben már hallott számokból (Lövedék, 1000 mérföldnyi út, Óriási fal, Részeges, a Tarr Béla-film után készült Sátántangó,...). Az együttes a későbbi tavaszi start ellenére augusztusig kész programmal rendelkezik már, és a motoros találkozó mellett idén is fellép minden jelentős belföldi rendezvényen. A helybéli rajongók legközelebb a Fesztergomon találkozhatnak majd velük. sms A táti tánccsoport Esztergomban is fellépett Május 7-én délután a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájában került megrendezésre a Hagyományos Német Nemzetiségi Nap, ahol a táti táncos lábú fiúk és lányok is felléptek. Az iskola tornatermében Juhász Albinné igazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket, majd Vass Alexa hatodik osztályos tanuló konferálásával kezdetét vette a tartalmas műsor. Elsőként a Gyakorló Általános Iskola énekkara állt a színpadra, majd a Táti Nagyközségi Általános Iskola Néptánccsoportja két alkalommal is bemutatta tánctudását, többek között baranyai táncokkal kápráztatták el a közönséget. A zenés műsorban a helyi iskola diákjai szerepeltek színdarabbal, tánccal, és prózával, ezen kívül a Piliscsabáról érkezett Gábor Lili énekelt, Vadász Kitti próEmlék és eszmélet Ezen a címen látható és hallgatható az az előadás-sorozat, melyet minden második pénteken tartanak a városi könyvtárban. Tovább tágítva és pontosítva a tartalmat illetően, az ismertetőből kiderül, hogy ez egy olyan vallás- és irodalomtörténeti sorozat, amely hagyomány, mítosz, metafizika és szépirodalom szövevényes kapcsolatrendszerébe kísérel meg betekintést nyújtani. Az első április harmincadikán volt, egy amolyan behangoló vagy inkább ráhangoló, kinek hogy tetszik. Ha igazán pontosak szeretnénk lenni, akkor meg kell említenünk, hogy ez a sorozat valójában már a múlt év tavaszán elkezdődött, majd a nyári szünet után folytatódott volna, ha az előadó, Szerémy György sajnálatos balesetet nem szenvedett volna. Ám a sorsnak úgy tűnik van némi humorérzéke, mert ha már mítoszokról van szó, mi más történhetett volna vele, mint ama bizonyos szalag sérül meg, amit a hős Akhilleuszról neveztek el. A sorozat másik előadója Nagyfalusi Tibor lesz, aki majd a témához kapcsolódó irodalomtörténeti vetületet vázolja fel az érdeklődőknek. A második stúdium május 14-én volt, ami még mindig amolyan bevezetőnek tekintendő, és aki még nem hajította félre a lapot a metafizika szó hallatán, tőszavakban tájékozódhat a tartalomról. Miként egy egyiptomi, görög vagy akár középkori keresztény számára természetes volt a tapasztalati világon túl létező lényekkel való mindennapos kapcsolat, olyannyira áll távol mindez a mai embertől. Aki ezt az állapotot általában felvilágosultságnak, tisztánlátásnak nevezi. Valóban jól és helyesen gondoljuk, amikor az ősi népek kultúráját néha leplezetlen önhittséggel megmosolyogjuk? Egy szellemileg egészséges és érett embernek legalább egyszer az életében fel kell tennie a kérdést: hogyan született meg a világ, hogyan lettünk mi emberek és kik vagyunk egyáltalán. Az élet kegyelmének részét alkotják a legősibb tanítások, hagyományok, kinyilatkoztatások, amelyek lényegében egy dologra keresik a választ: miért és hogyan lett a (legalábbis látszólagos) semmiből valami. Ha a vallások teremtéstörténetén végigtekintünk, megállapítható, hogy mindegyik kiindulópontja az egy, amit a görög „on"-nak vagy „logosz"-nak, a szankszrit pedig „sruti"-nak nevez. Tehát megvan ami „egy"-ünk, de mi készteti arra, hogy „egy"séges állapotát feladva más formát öltsön, vagy, talán rossz terminológiával, sokasodjon. Az előadó ezt a mozzanatot megzendülésnek nevezi, okát pedig a vágyban jelöli meg, miként tette azt korábban Eckhart mester és Jákob Böhme is. Vágy a megismerésre, amint azt a tékozló fiú tette az Evangélium lapjain olvasható történetben. Az apa szemében azért emelkedhetett fel a vagyonát elherdáló ifjú, mert, bátyjával ellentétben, nem a megszokott, veszélyek nélküli utat választotta, hanem a vágytól hajtva vagy annak engedelmeskedve „megpróbálta" a világot. A másik igen lényeges misztikus mozzanat, az ember ráhangolódása a kinyilatkoztatásra. Ez két módon mehet végbe: egyik a tudás birtokbavétele, ami a hosszabb, nehezebb, fáradságosabb és kétségesebb, mint a bizalom, ami tisztábban és hatékonyabban vezeti az embert a kegyelem állapotába. A Szentírás is egyértelműen erre helyezi a hangsúlyt. Mindenképp meg kell még említenünk a hagyomány „megtestesüléseit", közvetítőit a Szent Könyveket, amelyek legfőbb sajátossága, hogy az eredeti szövegeket tartalmazzák, belőlük semmit nem vettek el (és persze nem is tettek hozzá). Ismerve a Biblia kanonizálásának és fordításainak történetét, bizonyára érdekes lesz annak tisztázása, mennyiben tekinthetjük azt autentikusnak. Ha valaki mélyebb betekintésre vágyik a világ misztériumába, csodájába és többet szeretne tudni önmagáról és az őt körülvevő dolgokról, az látogasson el a következő előadásra e hónap 28-án. Filemon Béla zát adott elő, Huszár Fanni, Jenike Sára és Náfrádi Dorottya szavaltak, a Gyakorló elsős nebulói nagy sikert aratva táncoltak, Vezekényi Fanni', a piliscsabai Általános Iskola diákja pedig megrendítően szavalt a nagyérdeműnek. A műsor végén Mezősi Mihály, az Esztergomi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke megköszönte a pedagógusok kiemelkedő munkáját, majd a helyi iskola énekara zárta a péntek délutáni nemzetiségi napot._ A Táti Nagyközség Általános Iskola Népcsoportjának vezetője Aknai Jánosné pedagógus lapunknak elmondta, hogy a legutóbbi, pilisszentiváni fellépésük is - úgy, mint a mostani - óriási sikert aratott. A gyermekek mindig nagy lelkesedéssel, szorgalommal és kitartással készülnek az újabb bemutatkozásra. Heti egy alkalommal gyakorolnak, és rendszeresen, új táncokat tanulva bővítik ki táncrepertoárjukat. Legközelebb május 31-én, pünkösdhétfőn délután négykor adnak műsort Táton, a Kertvárosban, ahová szeretettel várnak minden érdeklődőt! K. Á. „VITÉZSÉGRŐL FORMÁT..." Balassa Bálint a ferences diákok között Május 16-án, vasárnap délután ismét benépesült a ferences gimnázium tornaterme, de ezúttal nem sportolókkal, hanem színházbarát közönséggel. A gimnázium fiú növendékei kiegészülve az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola leánytanulóival - a Franka Színkör színészeiként - ismét, az április 23-ai ősbemutatót követően immár az ötödik alkalommal mutatták be Szánthó Barna: Vitézségről formát című színdarabját, mely Balassa Bálint viszontagságos életpályájából mutat be életképeket. A bemutató jubileumi alkalma, hogy a költő 450 éve - 1594. október 20-án - született Zólyomban, és 410 éve - 1594 pünkösdjén - Esztergomban halt bele végzetes sebeibe, amelyeket a török uralta vár ostroma során szerzett. Szánthó Barna darabja két jelenetet emel ki Balassa életéből: az egyik 1575-ben játszódik, amikor a költő Erdélyben fogságba kerül, de Báthory István fejedelem nem adja ki őt a török szultánnak, hanem magával viszi Lengyelországba. A másik jelenet, a végjáték, Esztergomban. A haldokló Balassa elbúcsúzik a világtól, az élettől, meggyónja bűneit és felajánlja lelkét Teremtőjének. A Franka Színkör tagjai nagy felkészültséggel és átéléssel adják elő a közel egyórás darabot, melyet az iskola tanára, Pásztó András rendezett, a témához illő emelkedettséggel, ugyanakkor a derűsebb helyzeteket is hatásosan érzékeltetve. A diákszereplők közül ki kell emelnünk a Balassát alakító Uracs Miklóst, aki mind vitéz katonaként, mind hősszerelmesként is kiválóan formázza meg a főszereplő markáns figuráját. Kiválót nyújt Tóth Magor Báthory István szerepében, de nem feledkezhetünk meg a hölgyszereplőkről sem: Habenich Csilla, Báthori Júlia és Kosztolányi Anikó is dicséretre méltóan szerepelnek, valamint elismerés illeti a darab zenei összeállításáért, Vereczkei Attila tanárt. Nagyfalusi Tibor, aki évtizedekig vezette az esztergomi klubszínpadot elégedett a látottakkal: - Csak dicsérni tudom a rendezést és a diáikszereplőket is. Külön gratulálok a témaválasztáshoz, amellyel a bemutató a Balassa-év méltó helyi megünnepléséhez is hozzájárult. A darabot legközelebb Vácott, majd a Várszínházban is játszani fogják. Dezső László
