Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-13 / 19. szám

www.esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Új sorozat — XIX. évfolyam, 19. szám — 2004. május 13. Ára: 75 Ft A városfejlesztést a lakosság többsége támogatja (P.I.) A millenniumi évtől kezdődően Esztergom városfejlődése egy­értelműen kivívta polgárainak elismerését. Az előző években kétszer is tartottak közvéleménykutatást a KSH szakemberei. Az általuk gyűjtött és feldolgozott adatok az önkormányzat megvalósult fejlesz­téseit és céljait támogatták. A Prímás-szigeten kiépített út, járda és közvilágítás, a Kucklán­der-hegyen átvezető, Belvárost el­kerülő út, a Várhegy díszkivilágí­tása, a Vízivárosba levezető közép­kori lépcső újjáépítése a megkér­dezettek 55-60 százalékától kitű­nő, 14-20 százalékától jó osztály­zatot kapott. A városfejlesztés je­lenlegi legnagyobb beruházása a Prímás-szigeten épülő termál-, látvány- és gyógyfürdő támoga­tottsága 68-70 százalék. A Vár­hegy üres épületeinek oktatási cé­lú hasznosítását 71, de a Víziváros megújítását, valamint a Fürdő Szállónak és környékének rende­zését is 63-65 százalékban kitűnő és jó gondolatnak tartják váro­sunk polgárai. A Széchenyi Terv keretében el­nyert támogatás segítségével ösz­szesen 60 millió forintból készült el a Várhegy és szemközt a Szent­tamás-hegy díszkivilágítása. A tör­ténelmi falakat és épületegyüttest megvilágító 50 reflektor a budai várhoz hasonló látványosságot nyújt a szemlélődőknek. Még ezzel a pályázattal egyidőben a város el­készíttette a Főszékesegyház meg­világításának tervét is, melyre rö­videsen sor kerülhet. A Vízivárost gazdagította a Pestis Madonna -szoborcsoport megvilágítása. A Szent Anna-templom megvilágítá­sát követően önkormányzatunk támogatta a ferences templomét is. Ugyancsak a Széchenyi Terv ál­dásos voltát kihasználva megújult a Várhegyen a Szulejmán- és a Macska-lépcső. A lépcsősor ma már idegenforgalmi szerepet tölt be, könnyen elérhetővé teszi a Várból a vízivárosi nevezetessége­ket, a múzeumokat, valamint az Erzsébet-parkban létesített kikö­tői állásokat. Mindezzel bővíthető a városunkban eltöltött turistái lá­togatási idő. A Várból a Macska­lépcsőn a Vízivárosba lelátogató turista ma még egy meglehetősen rendezetlen belvárosi utcába érke­zik meg. Az új turistaútvonal ak­kor töltheti be rendeltetését, ha az esztergomi belváros teljes rehabi­litációja is megyalósul, és ezáltal a Víziváros, a Kis-Duna part és a Széchenyi tér további látnivalók­kal képes itt marasztalni a vendé­geket. Míg a Várhegyen új oktatási centrum épül a most meglévő és felújítandó kanonoki házak és a Régi Szeminárium újjáépítésével, addig a Vízivárosban a koncepció szerint főként turisztikai funkciók nyernek elhelyezést. Egyrészt a mesterségek utcája kerül itt kiala­kításra. A Berényi Zsigmond és a Pázmány Péter utcák épület­együttesének felújításával, az ut­cák díszkövezésével és a kábelek foldbehelyezésével nemcsak vonzó utcakép fogadja majd a látogató­kat, hanem néhány épület új funk­ciókat is kap. A tokodaltárói szék­helyű és több milliárd forintos ár­bevételű Rosenberg Hungária Kft. jó példával járt elöl, amikor meg­vásárolta a Vár alatt lévő romos épületet. A középkori városfalra míves épületet húztak, mely ven­dégháznak és egyéb közösségi cé­loknak ad majd otthont (fenti fo­tónkon). Szomszédságukban az egykori Petz gyár (később Város­gazdálkodási Vállalat) helyén szál­loda és étterem létesül. Elképzel­hető, hogy a középkori törökfürdő is újjászületik a bástya belsejében. Az egykori dzsámi múzeumként és török kávézóként működik a jö­vőben. A minaret visszaépítését követően az épületben konferen­ciaterem is várja majd a vendége­ket. A Víziváros több épületében hagyományőrző mesterek nyitnak műhelyt és üzletet (jobb alsó fotón­kon). Klasszikus technológiával mutatják be a kovácsok, fazeka­sok, papírmerítők és más kézmű­vesek az áruikat. Vízivároshoz kö­tődik az Erzsébet-park, mely kivá­lóan alkalmas szabadtéri rendez­vényekre. A Várból turisták ezreit képesek vonzani és a Macska-lép­csőn át még egy negyedóra sem kell a megközelítéséhez. A polgármesteri hivatal város­szépítési irodája elkészíttette az Erzsébet-park rendezési tervét, a közeljövőben ezt is bemutatjuk ol­vasóinknak. A Kis-Duna part (bal alsó fo­tónkon) - a 100 évvel ezelőtt tör­tént szabályozása óta - sétányával a Belváros korzójának szerepét látja el. Az elmúlt időben a beton­padokat öntöttvas lábakkal fapad­okra cserélte a város, a köznyelv­ben „UFO-lámpának" nevezett oszlopokat kandeláberek váltják fel. Részben már kizárásra került a járműforgalom, de a parkosítás még itt is hátravan. A Belváros re­habilitációját célul kitűző program nem egyszerűen a hagyományos funkció életre keltését irányozza elő, hanem jelentős további fej­lesztéseket is javasol. A sétálóutca jelleg megterem­tése érdekében szükséges a dísz­burkolat kialakítása parkosítás­sal, historizáló kandeláberek, pa­dok, szemetes edények kihelyezé­se és a forgalom radikális korláto­zása. Utóbbi téren már történtek lépések (új padok, forgalomzáró kovácsoltvas oszlopok kihelyezé­se, stb.). A sétány szigeti részén, a Zenede és a futballpálya közötti szakaszon „párizsi" hangulatú ká­vézók, cukrászdák teszik majd vendégmarasztalóbbá ezt a város­részt. Az innenső parton, a Kis-Duna sétány 17. szám melletti üres tel­ken felépülő új szálloda földszinti udvarának, valamint néhány Szé­chenyi téri épület környezetének a felhasználásával passzázs létesít­hető, melyen keresztül a Széche­nyi térrel teremthető meg a közvetlen kapcsolat. Ezáltal a látogatók, de az esztergomiak is a Vártól a főtérig idegenforgalmilag vonzó, esztétikus útvonalon jut­hatnak el. Hirdetmény Tájékoztatjuk a Tisztelt lakos­ságot, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség H­115-8/2004. számú határozatá­ban a Dorog, Gerecse-Pilis Vízitár­sulat részére környezetvédelmi en­gedélyt adott a Kenyérmezei víz­folyás mederrendezési munkálata­ira. A fenti határozat teljes terje­delmében megtekinthető Eszter­gom Város Polgármesteri Hiva­talának Közigazgatási Irodáján 2004. május 24-éig. * Tájékoztatjuk a Tisztelt lakos­ságot, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a H-11572-7/2004. számú levelében értesíti Esztergom Város lakos­ságát, hogy a MAHART PassNave Kft. (Budapest, Belgrád rakpart) Esztergom térségében személyhajó kikötő létesítését tervezi. Az ezzel kapcsolatos kérelem, il­letve hatástanulmány megtekint­hető Esztergom Város Polgármes­teri Hivatalának Városszépítési Irodáján Ledzényi András környe­zetvédelmi ügyintézőnél 2004. jú­nius 7-éig. Dr. Csomor Sándor jegyző Jeromos-díjat nyert dr. Kolumbán György reneszánsz vízgépe! Az EU-csatlakozás napján ren­dezett Géniusz - Európa Nemzet­közi Találmányi, Ipar- és Képző­művészeti Kiállításon a dr. Kolum­bán György által korabeli leírások alapján újraépített esztergomi vízgép nyerte el a Szent Jeromos­ról, a feltalálók védőszentjéről el­nevezett díjat. Dr. Kolumbán György a reneszánsz kori török utazónak, Evlia Cselebinek a városban tett látogatásáról készült útleírás­részlete alapján három éve kezdte meg a török hadakat kísérő szerző által megcsodált, „esztergomi bá­mulatos vízkerék "-nek nevezett gépezet tervezését és építését. A szerkezet egyik működő mechani­kai modellje tavaly az esztergomi Vár udvarán már bemutatkozott, a Hungexpo F-pavilonjában május elsején rendezett kiállításon ennek továbbfejlesztett, finomított alkat­részekkel átépített változatát mu­tatta be a képviselő. A Magyar Feltalálók Egyesülete áltál szervezett, az idén „Ha­gyomány és Hozomány" mottót vi­selő seregszemlén a Gépészet; Világítás; Fűtés; Fegyverek; Rob­bantás szekcióban állították ki a vízgépet, amelyet a nemzeti zsűri méltónak talált a feltalálói szerve­zet Jeromos-díjára. A szakma elismerése hozzá­segítheti a korabeli világ egyik cso­dájának tartott, a török kiűzését követően méltatlanul feledésbe merült szerkezet újjáépítését Szent István szülővárosában, így Esztergom - remélhetően a közeli jövőben - új kulturális, turisztikai és technikatörténeti értékkel és érdekességgel gyarapodhat. Takács István

Next

/
Thumbnails
Contents