Esztergom és Vidéke, 2004

2004-04-29 / 17. szám

8 CSMVmm* v »• ii'f nfi 2004. április 29. ^sztegom — \t\t% európai utazók %ztmt\xú Georg Schrader utazása Budára 1687-ben Május 31-én este érkeztünk Esztergomba, ahol nem állt több felépített ház, mint a ferenceseké és a patikus házacskája. Az idő oly rossz volt, hogy mi szerettünk volna szállást keresni. De semmi megfelelő éji szállást nem tudtunk biztosítani, mert a főherceg urat, a Lotharingiait, estére várta a patikus, nekünk engednünk kellett, bár csak másnap érkezett meg. Másnap, június l-jén is ott kellett maradnunk, mert az akkor fent álló: dunai hajóhídon senkit sem engedtek át, mivel a császári hadsereg a Dunán át Párkányhoz vonult fel. Ebben a városkában csak egy kőből épült ház állt, a többi a földdel egyenlővé vált, így, mivel a prelátus úr talált az átvonüló csapatok közt egy ismerős tisztet, megszemlélhettük őfelségének az esztergomi erődbe való bevonulását. Június 2-án kora reggel indultunk el Esztergomból Buda felé. Részlet Marsigli grófnak a „Duna leírása" című munkájából (XVIII. sz. eleje) Esztergom fallal körülvett város, ahol egy elég magas hegytetőn vár áll. A Duna felső szakaszán fekszik. Erseke van, aki egyben az egész királyság prímása. A németek egyöntetűen Gran-nak nevezik. Szent István, Magyarország első királya született itt, s fővárosává tette a várost. A törökök kétszer foglalták - először 1543-ban. 1683-ban azonban a keresztények szerencsésen visszafoglalták. Bonfini részletesen leírja azt a híres ostromot, amikor a tatárok ostromolták. Szent István a város templomát 1001-ben alapította. (Marsigli F. L.: Description du Danube depuis la montagne Kalenberg en Autriche jusqu'au confluent de la riviere Jantra dans la Bulgarie. Hága. 1744. I.k. 12.1.) Bél Mátyás Esztergom városáról A mostani város a réginek a romjaira telepedett rá, de sokkal kisebb kiterjedésben. A hosszúsága ugyanis, alig ezer lépés, az egykori város többi részén szántóföldek vannak. Falak sem övezik a mostani várost. A törökök által szétdúlt városfalnak csak romjai vannak meg, a csekély mélységű városárok is csak nyomokban van. Ezek övezik a házakat keletről és délről, a város többi oldalát a Duna-ág védelmezi. A házak szépen rendben sorakoznak. Amint azon a részen, ahol Szent Tamás városkával határos, összeszűkül, úgy ez a szoros rész előbb csak két utcára, majd lassanként, amint szélesednek, mindig több és több utcára osztódik és szétterül. A középen piacnak alkalmas tér van, amely művészi munkával készült Szentháromság-szoborral ékes. Katolikus templom kettő van. Az egyik a plébánia templom, amely közköltségen épült 1699ben, 1726-ban pedig megjavították és amelyről a közjó érdekében a város gondoskodik. Ez a templom a minoriták hajdani templomának romjára épült és Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére van szentelve. Ebben egy feliratos kőtáblát láttam régi, elmosódott barát-betűkkel. Egyébként a romokból látható, hogy a régi templom nagyobb volt. A másik templom a szeráfi rendé, nem messze az előbbitől keletre, ugyanennek a rendnek a kolostorával. Ezt a rendet, a törökök kiűzése után, előbb a Vízivárosban telepítették le és itt is maradt az 1717. évig. De miután az említett 1717. évben elkészült az a templom és kolostor, amelyet Széchenyi György engedelmével és támogatásával 1701-ben kezdtek építeni ebben a városban, a szerzeteseket két részre osztották és egyik részük a Vízivárosban maradt, a másik részüket pedig ünnepélyes menetben hozták át ebbe a kolostorba. Utóbb, mind a két kolostort - mint mondani szokták - konvent rangjára emelték. Ez a templom Szent Anna tiszteletére van szentelve és napról napra gyarapodik. Külön templomuk van a rácoknak is, bár igen kevesen vannak. A többi ház részint a város közönségének használatára szolgál, mint a városház, a vendégfogadó és más elég jól felszerelt épületek, részint a polgárok használatára, némely szebb épületeket pedig nemes emberek emeltek polgári telken. A többi ház alacsony és inkább csak a szegények szükségleteinek felel meg, nem a magasabb igényeknek. A város külterületén is van két ház, de ezek alig különböznek a parasztok kunyhóitól és nem is egyebek kapások tanyáinál. Egyébként amint erről már szó volt a várostól délre fekvő terület szántóföld ugyan, de egy negyed mérföldnyi kiterjedésben csupa épületrom. Részlet a francia Enciklopédiából (1784) Esztergom: nagy és erős alsó-magyarországi város. Szolimán szultán 1543-ban foglalta el, Mansfeldi Károly herceg 1595-ben visszafoglalta. A törökök 1605-ben visszatértek, és a császáriak végül csak 1683-ban szerezték vissza. A Duna bal partján fekszik, Komáromtól 8 mérföldre, Budától 10, Győrtől 13, Fehérvártól 14, Bécstől 35 mérföldre, északi szélesség 48 fok 4. percén, keleti hosszúság 36 fok 35. percén. Esztergom volt az első érsek, a királyság prímásának a székhelye, aki ma Pozsonyban lakik. A káptalan 1543 óta Nagyszombatban van. Mégis ezt a várost továbbra is érseki városnak mondják. Egy magas sziklán kastély vagy citadella helyezkedik el. /R./ (Encyclopédie méthodologique. 23. k. /Géographie/ - Paris. 1784. 684. I) * t\ " Esztergom vára. (A város kgrégibb pecsétéről.) Róbert Towson angol orvos Ludvigh Sámuel utazása esztergomi utazása Magyarországon (1793) az 183l-es évben Esztergomban legnagyobb meglepetésemre egy angollal találkoztam, aki a nagybrittaniai per testvére, s aki itt házasodott, és itt telepedett. Dormer őrnagy, az ugyanilyen nevű lord testvére, valószínűleg itt is fogja az életét befejezni. Nagyon barátságosan fogadott. Felajánlotta, hogy elvezet mindazokra a helyekre, amelyeket megszeretnék tekinteni. Az első dolog, amire felfigyeltem, a régi vár volt, ami a Duna mellett egy réteges mészkő sziklára épült, s ekkor már romokban állt. A városnak melegvíz forrása van, amelynek kecskebékái igen figyelemreméltóak. Az őrnagy biztosított, hogy ezek az állatok télen sem merevednek meg, s nagy számban lehet velük találkozni a városi víztárolókban is, melyek vizüket ebből a forrásból nyerik. Busbeck, aki 1554-ben járt itt, ugyanezt állapította meg. Ujabban felfedeztek egy Epsom forrást is, a tulajdonosok magnézium manufaktúrát létesítettek itt, ahol négy vagy öt kazán van. Ez az üzem még gyerekcipőben van, de a gazdagság bőséges kútfőjévé válhat, ha az eladások nagysága a sóvagy a cukoreladás nagyságával lesz egyenlő. Bár ez nem hihetetlen, de én nagyon félek hogy a termeléshez viszonyítva az igények nagyon kicsik. A víz agyagos talajon folyik keresztül, Dr. Vinterl pesti kémia professzor szerint 100 köböl víz 700 gr magnézium szulfátot tartalmaz. Ha hihetünk a Merkúr von Ungarn 8-ik számának, nagy mennyiségben lehet itt magnéziumszulfátot és szárazmagnéziumot találni. Mondják, az érseki bányászok rövid idő alatt 20 tonnát gyűjtöttek össze. Az épületeken, az utcákon egy bizonyos Breccia kőfajtát találtam, amely a vulkáni tufához hasonlít. Mint megtudtam, a kőbánya nincs messze, ezért ebéd után kimentem oda. A hazai törvények Dormer úrnak lehetetlenné tették, hogy katona legyen, és még nagyon fiatalon a császár szolgálatába állt. A legutóbbi osztrák-porosz háborúban vett részt. Ezután őrnagyként visszavonult, s magyar nőt vett el feleségül, akitől egy vagy két gyermeke született. (...) Esztergomnak 5-6000 lakója van. (Towson, Róbert: Travels in Hungary with the short account of Vienna in the year 1793. London. 1797. Franciául: Paris. 1803.) Esztergom 10.725 lakosú szabad királyi város, a magyar hercegprímás, Rudnay Sándor székhelye. A városka a Duna mellett nagyon barátságos helyen fekszik, és ha a jelenlegi prímás nagy tervei kivitelezésre kerülnek, Magyarországon - ahol a művészet még csak most kezd felvirágozni - az egyike lesz a legfigyelemreméltóbb helységeknek. Sokan most is morognak még az oly pompás templomépítés fölött, pedig ez az ország dicsőségének építménye, amely egyébként dicséri az alapítót, mind majd a buzgó befejezők munkáját. Felsiettünk a lassanként befejezéséhez közeledő építményhez. Két év óta, amióta erre jártam, jelentősen előrehaladt az építése. Menne a belső tökéletesítés oly gyorsan, mint a külső! Kilépvén a templom kapuján, nyers szélroham kapott fel. Pillantásom átfutotta a pompás környéket, kívülről is újra megtekintettem a templom új nagy épületét s sietve, félve menekültem annak a háznak a védelmébe, ahol az építési terv makettjét mutatták be. Azt a tervet, amelynek méltó megvalósítására teljes ügyességükkel törekednek az építők, hogy a látogatók dicséretét, munkájuk díját kiérdemeljék. Édward Thovenel Esztergomról (1840) Esztergom városa a hasonló nevű folyó torkolatával szemközt fekszik. A királyság prímásának a székhelye, lakossága nem haladja meg a tizenegyezer lelket. A székesegyház alapkövét az utolsó érsek, Rudnay helyezte el, de az építkezés pénzhiány miatt befejezetlen maradt. Egy meredek szikla szolgál a katedrális alapjául, amely - ha a munkálatok valaha is befejeződnek - a román bazilikák szép utánzatával fogja Magyarországot megajándékozni. Az esztergomi érsek Európa leggazdagabb javadalmasa, jövedelmei évi 2,5 millió franknyi összeget érnek el. (Thovenel, Edouarde: La Hongrie et la Valachie. Paris. 1840. 10-11. I.) Xavier Marmier francia utazó esztergomi látogatása (1846) Esztergomban nem ismertem senkit sem, de ahhoz már eléggé ismertem a magyarok nyájasságát, hogy biztos legyek abban, hogy ajánlólevelek nélkül is találok vezetőt. Kiszállva a gőzhajóból, megszólítottam egy fiatal és okos kinézésű esztergomi papot, s kértem, hogy mutassa meg nekem a szállodát. - Ön idegen - felelte -, a szálloda pedig nagyon messze van, s aligha fogja megtalálni..Engedje meg, hogy elkísérjem. Örömmel fogadtam ezt a kegyes ajánlatot, és elindultunk. Útközben elmondtam vezetőmnek, hogy mennyire érdekel az új székesegyház, amelynek állványerdeje előttem magasodott. - Beviszem önt - mondta -, s nagyon fogok örülni, ha az épületet én mutathatom meg önnek. Miután a fiatal pap elvezetett a szállodához, és én elhelyezkedtem, a széles esztergomi utcákon felmentünk a hegyre, ahol egy jámbor kéz a katolikus művészet legszebb műemlékeinek az egyikét emeli. A hegyen valaha citadella - a királyi palota állott. Esztergom Magyarország egyik legrégibb városa. Némelyik író - nagy nemzeti büszkeséggel - azt állítja, hogy az özönvíz után 155 évvel alapították sem előbb, sem később. A tény bizonyításához csak néhány biztos oklevél hiányzik. Ami biztos, az az, hogy Esztergom Szt. Istvánnak, Magyarország első királyának a lakhelye, és az az éltető forrás, ahonnan kiindulva az Evangélium leckéi az ország barbár népe közt elterjedtek. Utcái kövezetlenek. A házak elszórtan az utcák két oldalán, gyümölcsfák árnyékában helyezkednek el, és kertjeikkel sokkal inkább falu, mint város benyomását keltik. A székesegyházat állványerdő veszi körül, de így is meg lehet állapítani azt a hatást, amelyet a hatalmas épület fog kiváltani. Kockakövekből épül a kereszt alakú épület, a dunai oldalon csodálatos kapuzattal. Felette 80 láb magas kupola emelkedik, amely a Szent Péter templom nyomán készült. A kórusnak, az oldalsó kápolnáknak ugyanilyen impozáns a látványa. A belső falakat márvány borítja, és márványoszlopok tartják a kupolát. Midőn kísérőmtől elválltam, megkért,, hogy mondjam meg a nevem. Átadtam neki a kártyámat, ő pedig az övét nekem... Másnap Lipovnicky úr megkért (így hívták őt), hogy jöjjek vele, mert bemutat a prímásnak, aki mellett ő tölti be a könyvtárosi hivatalt. Bevezetett egy szalonba, ahol egy kedves és fenséges arckifej ezésű öregember állt fel a jöttömre, s maga kezdett bele a francia beszédbe. Elmeséltem neki a székesegyházban tett látogatásomat, kifejezve jogos csodálatomat. Ah - mondta -, vállaltam a feladatot, hogy hitünknek ezt az antik emlékét Magyarország számára felépítsem. Ha halálom előtt nem tudom befejezni, örökül hagyom utódomra, s biztos leszek, hogy folytatni fogja. Finoman fordítva a társalgáson, Franciaországról kezdett el beszélni. Olvasta újságjainkat, különösen az egyházi cikkeket, és gondosan megjegyezte a főbb cikkeket. Nem sokkal ezután elbúcsúztam. (Marmier, Xavier: Voyage pittoresque en Allemagne. Paris. 1858. 3771.)