Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-27 / 12. szám

2003. március 27. Esztergom és Vidéke 3 Ajánlás A Szent István-díj Alapítvány Kuratóriuma 2003. augusztus 17-én ismét átadja a díjat képező Melocco Miklós szobrászművész által készített szobrot annak a honfitársunknak, akit a közvélemény erre a legméltóbbnak talál - olvastam az Esztergom és Vidéke március 13-ai számában. Az alapító okiratban foglaltak szellemében, az összmagyarság érdekében kiemelkedő jelentőségű tevékenysége alapján Szent István-díjra Duray Miklós felvidéki politikust javaslom. Duray Miklós ifjúságától kezdve a felvidéki magyar politikai közélet aktív tagja. Ezt az eddigi életútja személyesen bizonyítja. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának alapítója és szóvivője, a Charta 77 egyik aláírója. A kommunista hatalom 1982-1985 között az államrend felforgatásának vádjával bebörtönözte. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom alapítója és elnöke, majd a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke. A '90-es évek elején a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és frakcióvezetője. Az MVSz nemzetstratégiai bizottságának elnöke. A trianoni békediktátum következtében a határainkon túli felvidéki magyarság érdekvédelmének kiemelkedő szolgálattevője. Politikai küzdelmeiben nem az anyagi javak megszerzését, nem a hatalom birtoklását tartotta célnak, ha kellett, ha a stratégiai szempontok úgy kívánták, tudott félre állni is; a Magyar Koalíció létrejötte érdekében le tudott mondani korábbi vezetői szerepéről. Politikai küzdelmeit a felvidéki magyarság sorskérdéseiből fakadó feladatok elfogadható megoldásainak keresése jellemzi. Duray Miklós munkásságát megismerve a kultúra, a gazdaság és a politika területéről csak a legfontosabb célokat kiemelve említhetjük a következőket: - maradjon fenn a magyar nyelvű kultúra, maradjanak meg a magyar iskolák, legyen önálló magyar egyetem; - szűnjön meg a Benes-dekrétum magyarokat sújtó jogi és gyakorlati következménye; a földszerzést akadályozó jogfosztó törvény, az a láthatatlan, bizonyíthatatlan költségvetési forrás, amely segíti a szlovákok földvásárlását a magyarok lakta vidékeken, és az ott élő magyarokat elszegényíti, kiszolgáltattá teszi; -jöjjön létre olyan demokratikus közigazgatási reform, amelynek nyomán a magyar település-szerkezetnek megfelelő, az autonómiával egyenértékű közigazgatási egységek alakulnak ki; - legyen a szülőföldnek megtartó ereje! Mint mondta: „A szülőföldjétől senkit nem szabad megfosztani, ez az egyik lehetséges legnagyobb bűntett az emberrel szemben a gyilkosság után. A szülőföldön kell élni, érvényesülni és felnevelni gyermekeinket." - s végül, ma, amikor kiüresedni látszik az Orbán-kormány által alkotott, az Országgyűlés által több mint 90 %-os többséggel elfogadott státustörvény, akkor nagyon fontos feladat összefogni a törvény tartalmi értékeinek megmaradásáért. Ezért 2003. január végén Csoóri Sándor, Szűrös Mátyás, Duray Miklós és Fülöp Dénes (Marosvásárhely) felszólították a magyar szocialista-liberális kormány, hogy „kövessenek el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született". A nyilatkozatot számos ismert közéleti személy támogatta. Mindezeket szem előtt tartva, Duray Miklós honfitársunk az összmagyarság érdekében kiemelkedő jelentőségű tevékenysége alapján a Szent István-díjra érdemes. Bányai Mátyás Benkő Mihály fotói a Duna Múzeumban (dezső) Március 19-én Kerezsi Ágnes néprajzkutató nyitotta meg Benkő Mihály fotóművész és őstörténet-kutató „Harmóniában a természettel" című kiállítását a Duna Múzeum galériájában. „Elvarázsolt engem Mongólia" - írta a kiállító, és ehhez mi nézők is egyetértően csatlakozhatunk. Ha Benkő beszédes fotóit szemléljük, az az érzésünk támadhat, mintha azok nem is mostanában és Mongóliában készültek volna, hanem több mint ezer évvel ezelőtt, a honfoglalás idején. Csupa, csupa akaratos járomcsontú, magyaros külsejű férfi és nő néz ránk, pontosabban mi nézük őket. Elénk tárulnak Altáj hegyei, a nagy fennsíkok és puszták, a festői ázsiai dombok, ahonnét valaha őseink is elindulhattak, hogy végül is Európába érve a Kárpát-medencében találjanak végleges hazára. Láthatunk lovakat és lovasokat, tevéket, kopj áfás sírokat. Elkalauzol minket a művész Dzsingisz kán szülőföldjére, a kazakok és mazsarok (Mongóliában egy ilyen nevű rokonnép) közös hazájába. Jurták és vadász-sasok, valamint titokzatos sámánok láthatók még többek között - a festői, színes fotókon. „Rosszul ismeri a világot az olyan, magát civilizáltnak tartó ember, aki primitívnek tartja, és lenézi ezt a rendkívül gazdag ázsiai kultúrát" - írja ismertetőjében a szerző. Ehhez tegyük hozzá: bár most minden és mindenki arról beszél, hogy milyen jó nekünk európainak lenni, de azért soha ne feledjük és ne szégyelljük, hogy a népek nagy és közös őshazájából, Ázsiából származunk! A kiállítás május 4-éig tekinthető meg a Duna Múzeumban. Hirdetmény A Magyar Köztársaság közoktatásáról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14.§ 2. bek./a pontja szerint a tankötelezettség teljesítéséért a szülő a felelős. A közoktatásról szóló törvény 6.§ 2.bek. alapján a gyermek - ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri - attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a 6. életévét december 31. napjáig betölti. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A szülő, a meghirdetett időpontban köteles a gyermekével jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes, vagy a választott iskola első évfolyamára. (A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola Esztergom város egész közigazgatási területéről fogadja mindazok jelentkezését, akik keresztény értékrend szerint kívánják oktatni gyermekeiket.) A beiratkozásra a szülő vigye magával az óvoda, vagy a nevelési tanácsadó véleményét! Esztergom város valamennyi általános iskoláiban a beiratkozás időpontja: 2003. április 7., 8-17 óra között, valamint április 8., ugyancsak 8-17 óra között. Az egyes általános iskolák körzeteihez tartozó utcák nevei a városban kifüggesztett plakátokon olvashatók. A tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt. A szülőnek fellebbezési joga van. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az iskola igazgatójához kell benyújtani. A fellebbezésről Esztergom Város Önkormányzatának jegyzője dönt. Felhívjuk a szülők, a gondviselők figyelmét, hogy a fenti felhívásnak időben tegyenek eleget! Dr. Ruzsits Ákos jegyző Ha piros, akkor tilos? (zső) Nagy érdeklődéssel olvastam városunk rendőrkapitánynak éves beszámolóját az EVID március 6-ai számában. Különösen az keltette fel a figyelmemet, hogy - főleg az ittas vezetés, illetve a gyorshajtás miatt - drasztikusan megemelkedett a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma. Mint gyalogos, magam is nap mint nap tapasztalhatom, hogy hová züllött a közlekedési morál a városban, de országos szinten is az elmúlt 10-15 évben! Ha pirosat is mutat a lámpa, nagy sebességgel száguldoznak át az autósok a zebrán. Ugyanakkor érthetetlen számomra, hogy a városközpontban hétvégeken, de főleg vasárnap délután miért kapcsolják villogóra a közlekedési lámpákat? Gondolom, a viszonylag kisebb autósforgalommal magyarázzák ezt az illetékesek, de ez nem elfogadható magyarázat! 80-100 km-es sebességgel száguldoznak ilyenkor az autók a gyalogátkelőhelyeken, és nincs ami, aki megállítsa őket! így nem csoda, ha egyre több a közúti baleset! Ne vágj ki minden fát! Mint azt bármelyik esztergomi sétáló tapasztalhatja, a Prímás-szigeten elkezdődtek a rendezési munkálatok. Örülhetünk, hogy végre nekiláttak a rendkívül elhanyagolt állapotban lévő terület rendbe tételéhez. Ám hamarosan lefagyhat a mosoly a természetvédelem iránt érzékeny, épp arra sétáló polgár arcáról, ha például eljut, elgyalogol az ún. Sandokán-játszótér környékére. Fájó kép fogadja itt: az ősrégi, szép fákat egyszerűen kiirtották! Csak remélni tudjuk, hogy a rendezési munkálatok befejezése után ismét befásítják ezt a kedves tisztást, a kisgyermekek és a szerelmes párok egykoron csodálatos paradicsomát... (dezső) Arckép: Benda János Benda János középiskolai tanárnak, a Kőrösy László Középiskolai Kollégium igazgatójának a közelmúltban a Magyar Köztársaság elnöke érdemes és eredményes munkássága elismeréseként Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott. Ennek apropóján kerestük fel egy rövid beszélgetés erejéig. >s. Kérem, szóljon néhány szót eddigi életpályájáról. Tanári pályámat a 1982-ben az esztergomi Géza Fejedelem Szakképző Iskolában kezdtem. Lehetőségem nyílt arra, hogy az oktatás mellett az iskola kollégiumában délutánonként nevelőtanári munkát is végezzek. Időközben megszerettem ezt a sajátos kollégiumi tanári tevékenységet annak ellenére, hogy az ideológiai kötöttségek nagy ellenérzéseket váltottak ki bennem. A szakmai ismeretek elmélyítése érdekében 1988-ban pedagógia szakon újabb diplomát szereztem. A városi kollégiumok átszervezése jó alkalmat adott arra, hogy egy önálló kollégiumban - a Kőrösy László Középiskolai Kollégiumban - folytassam tanári pályámat, kezdetben igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként. "a. Sokan a kollégiumot egy zárt világnak tartják. Igaz ez? - Csak részben. Igaz, hogy döntően más településeken lakó tanulók élnek itt, de a kollégiumon és persze iskolájukon keresztül a gyerekek aktív részesei a város életének. Speciális esetben az is előfordul, hogy Esztergomban lakó tanulót is felveszünk, amennyiben otthoni helyzete ezt szükségessé teszi. Alapvetően az a célunk, hogy sajátos eszközeinkkel segítsük a diákok harmonikus és egészséges fejlődését, tudásukat bővítsük, támogassuk a sikeres életpályára való felkészülésüket, fejlesszük és bontakoztassuk ki személyiségüket. "a.Ebben a szépen felújított kollégiumban milyenek az elhelyezési körülmények? - Talán a kollégáimmal, diákjainkkal együtt végzett eddigi munkánk is hozzájárultak ahhoz, hogy a kollégiumot két évvel ezelőtt országos rekonstrukciós pályázat keretében jelentős központi és városi támogatással teljesen felújították. Az öt szintből kettő a fiúké, három pedig a leánytanulóké. A szobák mindegyike három ágyas, a szinteken tanulóhelyiségekben történnek a közösségi foglalkozások. Többek között van stúdiónk, könyvtárunk, számítógép termünk, kondicionáló termünk. Az intézmény céljainak elérését ezek nagymértékben segítik. Az új lehetőségek még több feladatot, elvárást, egyben kihívást jelentenek intézményünk számára. ^Létezik szünet, leállás a kollégiumban? - A kollégiumok egyik sajátossága, hogy a szó szoros értelemben folyamatos működésű. Tanítási napokon - sőt gyakran hétvégéken, ünnepeken - bármikor készen kell állni arra, hogy kollégáimmal együtt a gyerekek érdekében tevékenykedjünk. Mivel az intézmény a tanítási szünetekben is üzemel - hiszen a kollégium helyet biztosít úgy a diákturizmus, mint az egyéb, főként kulturális jellegű vendégforgalom számára is - ezért az igazgatónak ekkor is van bőségesen feladata. Valójában soha nincs mód arra, hogy szabadságon legyek. "S.A kollégium igazgatásán túl milyen egyéb szakmai munkát végez? - Egy szakmai társadalmi szervezetnek - a Kollégiumi Szakmai Szövetségnek - vagyok az egyik választott tisztségviselője 1992-től. A Szövetség szakmai tevékenységét fogom össze országos szinten. Az itt végzett tevékenységem alapján többek között arra is módom nyílik, hogy szakmai tudásommal, tapasztalataimmal segítsem vezető társaimmal együtt - a minisztérium közoktatást érintő jogszabályainak, rendeleteinek előkészítését. Természetesen e lehetőségen túl érzem ennek a munkának a rendkívül nagy felelősségét is. Sok elfoglaltságot ad a közoktatási szakértői, és a megyei szaktanácsadói tevékenységem is, mivel lényegesnek tartom a kollégák segítését, tájékoztatását az intézmények szakmai fejlődése érdekében. Azt is fontosnak tartom, hogy a Szövetség kiadásában több könyv, szakmai segédanyag írását és szerkesztését végezhettem. Részt vettem több országos és regionális konferencia, továbbképzés, szakmai fórum megszervezésében annak érdekében, hogy az intézményrendszer fejlesztését, az itt dolgozó pedagógusok felkészítését segítsem. Most már közel öt éve a „Kollégium" című, havonta megjelenő országos szakmai lap főszerkesztői feladatát is ellátom. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy lapunk - mely a kollégiumok több mint 90%-ába eljut - 1990 óta a szakmai tájékoztatás elsőszámú, mindenki számára hozzáférhető fórumává vált. Természetesen az elért eredmények nem tesznek elbizakodottá, sőt, újabb feladatok felvállalására késztetnek. Akad belőle bőven, hiszen sok probléma vár még megoldásra. •Js.E magas rangú állami kitüntetést követően melyek a további tervei? - A későbbiekben azt szeretném elérni, hogy kollégiumunk - az ország több kollégiumával együtt - egyfajta referenciahelyként szolgáljon az ilyen jellegű intézmények számára, lehetőséget adva a különféle módszertani ismeretek átadására és tapasztalatok cseréjére. Ehhez a szükséges feltételeink adottak, a minőségi pedagógiai tartalom biztosításán folyamatosan dolgozunk. Országos szinten többek között azon tevékenykedünk, hogy leendő és gyakorló nevelőtanárok részére egy szakmai és módszertani képzési központot hozzunk létre. Az intézményrendszer fejlődése, fejlesztése érdekében erre feltétlenül szükség van. (Gé)