Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-13 / 10. szám

2 Esztergom és Vidéke 2003. március 13. Az esztergomi fürdők története (III.) res fürdőhelyek vizeivel azonos gyógyhatásúak. „... Különösen jó hatással van a víz az összetételeiben elég mennyiségben előforduló vashydrocarbonat folytán a neurasthenia, sápkór, vérszegénység, kezdődő gyomorbaj, valamint női bajoknál. (...) Különösen az ideges bántalmakra van a gyógyvíz áldásos hatással. " A Szent István ártézi kút vizét a fentiek alapján, mint palackozott gyógyvizet is árusították (1. kép). Az I. világháború megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak 1924-től vett újabb lendületet: amikor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépítették a 25 méter széles, 50 méter hosszú, új nagy medencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt. - Hamarosan megépült egy különálló női fürdőmedence is a fedett uszoda mellett. A fürdőzőket korszerű kabinok, homokfürdő, szép parkok, kerti pavilon fogadták - a távolból jött vendégeket pedig a Fürdő Szálloda kényelmes szobái, jó hírű étterme (kerthelyiséggel a strand mellett), színház- és bálterem szolgálták. - Esztergomot a Takarékpénztár igazi fürdővárossá akarta fejleszteni - Budapest Bádenjének kezdték nevezni. (2-3. kép) A város idegenforgalma egyébként is jelentősen megnőtt a 30-as évek végére, amikor a 900 éves Szent István Jubileumi Évben Esztergomban országos ünnepségek voltak, és amikor átadták a forgalomnak az Árpád-házi királyok újonnan feltárt és helyreállított királyi palotáját. A nagyívű fejlődést, (amely 1944-ig, a fűthető férfiuszoda átadásáig tartott) a II. világháború hadi eseményei ismét megakasztották - a nagy tervekből a háború után már nem valósult meg semmi. Az államosítás, majd az 1960-as, 70-es évek közeli bányászati tevékenysége átmenetileg megpecsételték az esztergomi fürdő sorsát. A bányászati vízkiemelés következtében a térség karsztvízszintje ugyanis jelentős mértékben lesüllyedt, és ez a vele kapcsolatban lévő melegvíz-források hozamát erősen lecsökkentette. Az új városközpont építésekor jelentős területtel (kabinokkal, parkfelülettel) csökkentették a strandfürdő területét. Jelentősebb rekonstrukcióra, fejlesztésre 1988-89-ben került sor. Ezek a munkálatok már Heer Lajos fürdővezető tevékenységéhez, ill. a nagy medencének a téli időszakban a „buborékkal" való lefedése a város Önkormányzatához - Meggyes Tamás polgármester tevékenységéhez köthetők. A korábban megálmodott kibontakozást, a fürdővárossá fejlődést reményeink szerint annak a gróf Széchenyi Istvánnak nevével jelzett „Széchenyi terv" segítségével fogja megvalósítani a város, aki 1848. szeptember 5-én egy éjszakát töltött az esztergomi Fürdő Szállodában. Dr. Horváth István múzeumigazgató 1. „Szent István Ártézi forrásvíz Vállalat - ESZTERGOM" feliratú palack, amelyet a Sándor-féle fürdőházban palackoztak 1909-ben nagyszabású munkálatokba kezdtek: fúrásokat mélyítettek újabb meleg víz feltárására. A fúrást Zsigmondy József vezette, aki a „Szent István ártézi kutat" 323 méter mélyre mélyítette. A kútból 29 C° fokos vizet nyertek, amelyre Váczy Hübschl Kálmán tervei szerint fedett uszodát létesítettek, amelyet 1912. április 18-án adtak át. Az egykorú tudósítás szerint „... Szent István hévvíz fürdő. A Kis-Duna partján, közvetlen a csavargőzös állomás mellett, több száz éves platánfák terebélyes, hatalmas koronái alatt van. ...Ez a város legtekintélyesebb és legkényelmesebben berendezett gyógyfürdője... A telepen vannak kő- és napfürdők, nyitott, és télen fűthető fedett uszodák. (...) A nyári évszakban egész nap használható külön férfi és női uszodák állnak a fürdőközönség rendelkezésére. A vízgyógyfürdőkhöz, zuhanyokhoz és lábfürdőkhöz villamos motor segítségével háromféle, u.m. thermal, állott és hidegvizet hajtanak. A telepet bérlője Réger István, szakemberekkel kezelteti, úgy, hogy a vízgyógymód minden válfaját igénybe lehet venni. Leöntéseket, legöngyöléseket, izzasztásokat, masszírozásokat minden módon szakavatott személyzet végez. - A fürdőtelepet nemcsak a város közönsége, hanem az ország más vidékéről és leginkább a fővárosból látogatják..." Szakemberekkel vizsgáltatták meg a víz összetételét: Lóczy Lajos (a Földtani Intézet igazgatója, egyetemi tanár) szerint a vasas-kénesmagnéziumos víz bizonyítottan gyógyhatású, és a budai Császárfürdővel azonos értékű. A források medencéje 550-600 méter mélységben van a Várhegy és a Szent Tamás-hegy között. Hőmérséklete a különféle forrásokban 25 és 29 C° között váltakozik. Összetétele (1000 g vízben): - Calc. hidrocarbonat 0,3527 g - Nátrium sulfat 0,0689 g - Calcium sulfat 0,0301 g - Chlormagnesium 0,0296 g - Chlornatrium 0,0103 g - Vashydrocarbonat 0,0047 g - Kálium sulfat 0,0045 g - Alumíniumoxid 0,0018 g - Silicium dioxid 0,0205 g Az esztergomi héwizek Schenk, Thán és Hankó tanárok szerint Rőmerbad, Tobelbad és Neuhaus hí2. A strandfürdő parkja (Levelező lap, Bajor Ágost tusrajza) 3. Fürdő-élet Esztergomban az 1920-as években (Levelező lap, Bajor Á. tusrajza) Szállási Árpád: Gyógyforrások Esztergomi gyógyforrások mindig fürdő épült rájuk középkorban, török alatt alagúton végig haladt Szenttamástól Kisdunáig használható csövek - máig! keserűvíz, strand medence nem járt erre a szerencse Esztergom a fürdőváros üzenetet küld a mához hévíztavon régi szálló lassan romhalmazzá váló Péter mester, Kossuth-emlék vendég-bűvölő volt nemrég mára minden megváltozott palán őrzi az „állagot" Esztergomi fürdő élet talán egyszer újjáéled el nem apadt hőforrások ma is szükség volna rájuk! Rólunk írták: Keresztvíz és fürdővíz Esztergom visszanyerhet elveszett múltjából egy darabot 1. Esztergom csodálatos város, de kicsit málé: s téved, aki azt hiszi, a két kijelentés ellentmond egymásnak. Nem, nagyon jól megférnek, ami sajnálatos, és rögtön elmondom, miért, de előbb ugorjunk át Ausztriába, Vorarlberg hegyei közé, Schrunsba. A három és fél ezer lelkes falu olyan, amilyenből a szomszédban legalább három tucatot találni, ám közülük csupán egyet, ahol Hemingway is megfordult, s a lejtőn való hempergés szüneteiben, mert rémesen gyönge síelő volt, írt néhány novellát. Ez oly mértékben áthatotta a helyi szíveket, hogy a múzeumban vitrint rendeztek be neki, kiállítva többek közt az írógépet, melyet a fogadóban püfölt, amit hiszünk is, meg nem is, mert az írók nem szokták könnyelműen otthagyni a víkend végeztével Rqpiingtonjukat a helyi kocsmában, még akkor se, ha amerikaiak. Bár az ilyenek néha elég nagy snapszadósságot isznak össze; de nem ez a fontos, hanem hogy a népek higgyék az írógépet, márpedig magam láttam, hogy hiszik, főként a hölgyek. A síturizmus nemzetközi negyvenesei ájultan járják körül a vitrint, és suttogva kérdik: tényleg ezen írt az izmos jenki? 2. Hemingway neve Schruns minden prospektusában szerepel, egy másik faluéban meg az, hogy ott sütöttek először császármorzsát, a harmadikéban, hogy náluk használtak a világon először gyűszűt; mindenki tudja arrafelé, hogy valamit ki kell akasztani a cégtáblára, valamiben muszáj elsőnek, különösnek vagy emlékezetesnek lenni, olyannak, ami marasztalja a vendéget, mert ha marasztalni tudják, akkor ott alszik, ott vacsorázik, ott szerelmeskedik, ergo: emlékei lesznek, és eljön jövőre is, barátaim, ilyen a világ. Esztergom kevéssé törődik a világgal, pedig megtehetné, hisz adottságai számosak: ez volt az első királyi város, itt áll a katolikus főtemplom, itt koronázták első királyunkat, itt élt Vitéz János érsek, aki Mátyás kedvére reneszánsz szellemi műhelyt rendezett be, csak hát ezekről alig olvasni a prospektusokban: mintha a város úgy volna vele: ezek magyar dolgok, efféle az ideérkezőt nemigen érdekli. Ez persze marhaság, de tételezzük fel, hogy akad ilyen vendég; neki miért nem mutatnak a másik választékból? Azokból a férfiakból, akiket egész Európa ismer, mint Marcus Aurelius, a filozófus római császár, aki seregével átellenben, a Garam torkolatánál vert hosszú időre tábort; mint Szent Adalbert, a mártír prágai püspök, aki a magyarság megtérítésén fáradozott; Barbarossa Frigyes, akit 1189-ben, mikor a Szentföldre indult, hatalmas pompával látott vendégül III. Béla; vagy Claudio Monteverdi, korának legnagyobb zenésze, aki a vár 1594-es ostroma idején is komponált. Ők mind jártak itt, ami ékesen bizonyítja, hogy Esztergom mindig fontos hely volt, de aki még ezt is kevesli, annak a város olyan nevekkel szolgál, mint Thomas Becket, a Fuggerek vagy császárunk és királyunk, I. Ferenc József. Tessék mondani, hol látni valami jelét annak, hogy a város él ezekkel a nevekkel, hogy kihasználja jó csengésüket, hogy próbálja velük idecsalogatni és marasztalni a vendégeket? 3. A kérdés Koditek Pálnak szól, akinél többet csak a katedrás emberek tudnak Esztergomról, pedig a mindentudással nem hivatásszerűen foglalkozik: szolid utazási irodácskát vezet, emellett tagja az önkormányzatnak, de mindez valószínűleg csak álca. Legszívesebben régi kódexeket bújna egy klastromi cellában: asztalán volna persze némi bor, meg pár doboz jobb cigaretta; amivel csak azt akarom mondani, hogy Koditek nem aszkéta típus, az életet keresi városa múltjában, s gyakran meg is találja. Arra viszont ő sem tud felelni, miért nem ütközik a látogató a fenti nevekbe, miért nem verik a dobot hangosabban a lokálpatrióták, mikor a város hihetetlenül gazdag, vagyis múltja remekül értékesíthető. Válasza mindössze annyi, hogy Esztergom ellen negyvenöt után bosszúhadjárat folyt, amiért bátorkodott az ország vallási központja lenni, és a depressziót, amely ezzel járt, máig se heverte ki. 4. Bólintok, hogyne, ez bizonnyal így van, én mégis a heverés körül keresem az okot: mert ha a szellem és az alkotókedv heverészni kezd, és a kényelem lesz úrrá rajtuk, annak egyenes következménye a restség, melyhez a mi fajtánknak különös tehetsége van; s ez nem függ se kortól, se széljárástól, se iskolázottságtól. E tétel bizonyítása nem kíván sok energiát, aki járt Sopronban, ismeri a Storno nevet, kéményseprő volt a nevezett, s egy napon olyan gondolata támadt, hogy nem kéne az új kedvéért veszni hagyni a régit, és gyűjteni kezdte a céhládákat, a porcelánokat, a cserépkályhákat, a festményeket, a csillárokat. A felismerés meg a hozzá szegődött szorgalom eredményét bárki megtekintheti Sopron főterén, a tűztorony mellett. Persze mondhatja valaki, hogy ez rég volt, a XVIII. században, amire azt felelem: a rajongáshoz nem csupán ebben vagy abban a korban adtak engedélyt: ismerek egy körorvost Dunaalmáson, nem messze Esztergomtól. Ferenczy doktor a nyolcvanas években csinált emlékházat Lillának: úgy hordta össze, mint a fecske, keresett, és valamit mindig talált, s tény, hogy a házban nem volt fűtés, és nem volt teremőr se, de amit ott láttak, sok embernek adta a kezébe Csokonai kötetét, ami, valljuk be, nem kis teljesítmény Magyarországon. S ha már ilyen szeszélyesen cikázunk a századok között, szóljunk Thomas Becketről is, az ő emléke szintén szolgál néhány tanulsággal. Honnan volt kapcsolata Esztergommal? Az iskolapadból. Becket ugyanis, akiről annak idején mutattak egy egész jó filmet Richárd Burtonnel és Peter O'Toole-lal, együtt tanult teológiát Párizsban Bánfi Lukáccsal, s hogy sokat megjegyeztek a hallottakból, bizonyítja a folytatás: az egyikből Canterbury, a másikból Esztergom érseke lett, s kapcsolatuk, úgy hírlik, mindvégig tartott, ahogy az emlékápolás is: látja azt a kis fehér kápolnát, mutat a vár felé Koditek, no, az a Tamás-hegy, ahol minden év december 29-én, mert akkor gyilkoltatta meg a király Szent Becket Tamást, koszorúzni szoktak. Hogy kik? Az angolok. 5. Tegyük hozzá, .ilyen ceremóniákra csak kilencven óta van mód, korábban az arra képzett figurák, hogy finoman fogalmazzak, belenéztek minden lyukba, nehogy feltámadjanak bizonyos hagyományok, ezért volt Esztergom már a kezdetek kezdetén célpont, úgy értem, a vörösök megjelenésének kezdetén. Ennek pontos dátuma van: tizennyolc decembere, akkor szállt partra kétszáz matróz, és vette be magát a megyeházra, ők bezzeg nem töltötték heverészve az időt: rögtön lekapták a díszterem faláról a festményeket, és gondos munkával csíkokra szabdalták őket, ezután következett a második menet: lehordták az udvarra az okmánytár iratait, aztán alágyújtottak, és gyönyörködtek benne, haj,