Esztergom és Vidéke, 2003

2003-02-20 / 7-8. szám

6 Esztergom és Vidéke 2003. február 20. U j korszak kezdődött a bolygóvadászatban Alaposan kitolódott az ismert Naprendszeren kívüli bolygók tartományának határa: egy új módszerrel Földünktől 5000 fényévnyire egy Jupiterhez ha­sonló forró óriást fedeztek fel. Egy új és ígéretes módszer al­kalmazásával az eddigi legtávo­labbi ismert exobolygót fedezték fel amerikai csillagászok. A Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatóinak a Földtől 5000 fényévnyire lévő csillag (Ogle-TR-56) kísérőjét si­került észlelniük. Az eddig mint­egy 100 exobolygó egy kb. 160 fényév sugarú gömbön belülre helyezhető, így a felfedezés je­lentős ugrásnak számít. Az Ogle-TR-56b jelzésű boly­gó észlelését az tette lehetővé, hogy keringési síkjára éppen az éléről látunk rá, így a csillag előtti áthaladásakor a rendszer fényessége megváltozik. A perió­dusidő alapján a bolygó keringési ideje mindössze 29 óra. A bolygó közelebb kering csillagához, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr a Nap­hoz, légkörének hőmérséklete kb. 1800 Celsius-fok, sűrűsége a Sza­turnuszéhoz, a Naprendszer leg­kisebb sűrűségű (0,7 g/cm 3) bolygójáéhoz le­het hasonló. Az Ogle-TR-56b az első olyan meg­erősített exoboly­gó, amelyet egy új módszerrel fe­deztek fel. (Az összes korábbi exobolygót a csil­lagukra kifejtett gravitációs hatá­suk révén talál­ták meg, de ez a módszer kb. 160 fényévnél nagyobb távolságban még nem elég érzékeny.) Az eredmény nem váratlan abból a szempontból, hogy világ­szerte mintegy 20 kutatócsoport használja már az új és ígéretes módszert, amelynek segítségé­vel becslések szerint a vizsgálha­tó csillagok száma kb. 40 ezerről több mint 100 millióra emelke­dik. A módszer érzékenységére jellemző, hogy ekkora távolság­ban észlelni a bolygót olyan tel­jesítmény, mintha egy 300 kilo­méterre lévé fényszóró előtt át­repülő szúnyog hatását észre­vennénk. Az újonnan felfedezett bolygó neve az Optical Gravitational Lensing Experiment (Ogle) programra utal, amelynek kere­tében egy Chilében telepített te­leszkóppal (Las Campanas Observatory) a Tejútrendszer centrumának irányában fekvő zsúfolt csillagmezőben keresnek olyan fényességváltozásokat, amelyek kísérőkre utalnak. Téli madáretetés Itt a tél, vele a hideg és a hótaka­ró. Segítsük madarainkat az ínsé­ges időben: tegyünk ki madáretető­ket, ahová hozzáférhetően, hótól vé­detten helyezhetjük el az eleséget! Etetőtípusok: dúc-etető, füg­gő-etető, alulnyíló ablak-etető, sü­veg-etető, automata-etető. A magevő madarak legjobb ele­sége a napraforgó, de adhatunk tökmagot, kendermagot, ocsút, dió­törmeléket, faggyú-, szalonna- és húsdarabokat is. Kenyérmorzsát legfeljebb a verebekkel és a balkáni gerlékkel etessünk. A rovarevő madarak részére sokféle konyhai hulladék megfelel, de készíthetünk számukra keveré­ket is. Ennek összetétele: reszelt nyers sárgarépa, sajt és friss túró, zsemlemorzsa, apróra vágott alma és főtt vagy nyers húsdarabkák. Az egészet összegyúrjuk, majd fella­zítva helyezzük az ablak párkányá­ra vagy a kert sarkában álló etető­sátor alá. Ha egyszer elkezdtük a madarak téli etetését, folytassuk egészen ta­vaszig, mert ha a téli zord időben nem adunk eleséget, nagyobb kárt okozunk, mintha el se kezdtük vol­na táplálásukat! Az etetők leghasznosabb és leg­hűségesebb látogatói a széncine­gék. Gyakori vendég a csuszka, a kék- és barátcinege, a zöldike, a vö­rösbegy, a meggyvágó és a feketeri­gó. Az élelmes verebek - természe­tesen - mindenütt ott vannak, tő­lük se sajnáljuk olykor az eleséget. Jegyezzük meg, hogy a mada­rak rovarirtó tevékenysége télen sem szünetel. Áttelelő odúlakóink (a cinegék, a csuszka, a fakúsz és a harkály) télen át a hernyófészkek­ben, kéregrepedésekben megbúvó, áttelelő rovarokra, bábokra, peték­re vadásznak. Ez a téli tisztogató munkájuk sok esetben értékesebb is lehet, mint a tavaszi vagy a nyá­ri. A rovarirtással még nem merül ki teljesen a hasznos madármunka. Magevő madaraink, megszaporod­va a telelésre hozzánk érkező észa­ki fajok seregeivel, kizárólag gyom­magvakkal élnek, amelyek töme­ges felemésztésével jelentős szere­pük van a mezőgazdaságra káros gyomok elszaporodásának korláto­zásában. E gyomirtó munkában a fácán, a fogoly és a fürj is segédke­zik. (A legjobb pocokirtó pedig az egerészölyv.) Abban az állandó küzdelemben, amit az ember folytat a gazdasági növényeit, terményeit és erdeit pusztító rovarok és apró rágcsáló kártevők hadával szemben, legjobb segítői a rovarevő és pocokirtó ma­darak. Etessük tehát szárnyas se­gítő társainkat, becsüljük és véd­jük meg őket a természetes kör­nyezetünkkel együtt. Klotz József Őssejt-áttörés - magyar vezetéssel Ember esetében is megerősítést nyert, hogy a felnőtt csontvelő­ből származó őssejtek eljuthat­nak az agyba és működőképes neuronokká alakulhatnak. Dr. Mezey Éva magyar kutató vezetésével egy ame­rikai kutatócsoport - a National Institute of Neurological Diseases and Stroke - olyan elhunyt nők agyszöveteit vizsgálta, akik életük során csontvelő-átül­tetésben részesültek, még­hozzá férfi donoroktól. Közismert, hogy a férfiak testi sejtjeiben a 23. (ivari) kromoszómapár X és Y kro­moszómából áll, míg a nők esetében két X kromoszóma van jelen. Vagyis Y kromo­szóma csak férfiaktól szár­mazhat. A kutatók az Y kromoszó­ma jelenléte után nyomoz­tak az agyszövetben. Az eredmény: minden megvizs­gált női agy nagy mennyi­ségben tartalmazott olyan sejteket, amelyekben Y kro­moszóma volt jelen. Még meglepőbb, hogy ezek a sej­tek koncentráltan, csopor­tokban voltak jelen, ami ar­ra utal, hogy egy eredeti, a férfi donorból származó csontvelői őssejt előbb ideg­sejtté alakult, majd osztódni kezdett. Korábbi, részben Mezey és kutatócsoportja által foly­tatott állatkísérletek során arra a következtetésre jutot­tak a szakemberek, hogy a felnőtt egerek csontvelejé­ben is vannak még olyan ős­sejtek, amelyek a vérkerin­gés útján bejutnak az agyba, és ott idegsejtté alakulnak. Valószínű, hogy a csont­velői őssejtek a szervezet bármely részére eljuthatnak a vérkeringéssel, s számos sejttípus (tehát nem csupán vérsejtek) alakulhat ki belő­lük. Az új eredmény megerősí­ti a felnőtt szöveti őssejtek a korábban gondoltnál jóval nagyobb rugalmasságát. Egyelőre azonban számos alapvető dolog nem tisztá­zott: hogyan lépnek be az ős­sejtek a vérkeringésből az agyba, hogyan lehet erre őket serkenteni, hogyan le­het őket „ávenni", hogy idegsejtté fejlődjenek, és ho­gyan lehet őket a sérült/el­halt területekre irányítani. Biztonsági szempontból alapvető kérdés, hogyan le­hetne elkerülni, hogy az ős­sejtek bejuttatásával együtt vírusok is bekerüljenek az agyba. Laboratóriumban, nem élő közegben (in vitro) foly­tatott kísérletek során már korábban bizonyítást nyert, hogy emberi csontvelői ős­sejtekből agysejtek alakul­hatnak ki. A jelenlegi ered­mények világosan megmu­tatják, hogy ami az ember­nek petricsészében sikerült, azt a természet már régóta alkalmazza. A folyamat részleteinek megfejtése az agybetegségek egyes típusainak új kezelési lehetőségét ígéri. A szűrővizsgálatok negyedét veszik igénybe Az egészségmegőrzéshez évente hét-nyolc térítésmentes szű­rő-vizsgálatra van lehetőségük az állampolgároknak, ám többségük - talán a félelem miatt— elhanyagolja. Az egészségbiztosító által fize­tett ellátások közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a tü­dő, a különböző daganatmegelőző állapotok szűrése, valamint külön­böző mozgásszervi vizsgálatok. A tapasztalatok szerint azonban a legtöbben még a tüdőszűrést is elbliccelik. (Itt jegyezzük meg, hogy a napokban kapták (kapják) kézhez az esztergomi polgárok is a tüdőszű­rési vizsgálatra a felszólító levelet. Mindenki saját egészsége érdeké­ben tegyen eleget e felhívásnak!) A lakosok ezeknek az ingyenes beteg­ségmegelőző ellátásoknak - az adatok szerint - csak a negyedét ve­szik igénybe. Júliusban megkezdődhetnek a méhnyak-rákszűrések. A tervek szerint valamennyi 25 és 65 év közötti nőt hívják a vizsgálat­ra. Aki ragaszkodik saját magánnőgyógyászához, megteheti, viszont akkor a biztosító csak a szövettani vizsgálatot fizeti, a magánorvosi vizitet nem. Ami jó, és ami rossz az agynak Az agysejtek idős korban is sza­porodnak, jóllehet ezzel párhuza­mosan naponta ezrével el is hal­nak. Szaporodásuk előfeltétele a helyes életvitel, amihez a kiadós alvás éppúgy hozzátartozik, mint a mozgás, a tanulás vagy a helyes táplálkozás. Már egy órával több alvás akár 25 százalékkal is fokozhatja a fi­gyelmet és a kreativitást állapítot­ta meg James Maas, az ithakai (New York állam) Cornell Egye­tem alváskutatója. Ezt szem előtt tartva, segítünk agyunk regenerá­lódásában, ha egy órával korábban fekszünk le aludni, hetenként há­romszor félórát futunk, úszunk vagy kerékpározunk, mert mindez elősegíti új agysejtek képződését ­magyarázza a kutató. - Hasznára van az idegrendszernek az is, ha változtatunk megszokott mozdu­latainkon. Aki például jobbkezesként gyakran próbálja bal kezét is hasz­nálni, ezzel agysejtjeit arra ser­kenti, hogy új kapcsolatokat ala­kítsanak ki egymás között. Egy finn felmérés kiderítette, hogy a magas vérnyomás és a ma­gas koleszterinszint „méreg" az agynak. A központi idegrendszer sejtjei ugyanis a zsíros sertéssült helyett a telítetlen zsírokat tartal­mazó halakat „kedvelik", mint amilyen például a lazac, a hering és a tonhal. Hasonlóképpen jót tesz az olí­vaolaj, az avokádó, valamint a mo­gyoróban, mandulában vagy nap­raforgóolajban található E-vita­min is. (MTI) A halotti kultusz ősibb: csaknem félmillió éves Spanyol kutatók szerint az ember mintegy 340 ezer évvel korábban alakí­totta ki a halotti kultuszt, mint azt eddig feltételezték. A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca közelében végzett ásatások során 1998-ban egy barlangban különlegesen kialakított kőbaltát találtak 400 ezer éves csontmaradványok mellett. A tárgynak akkor nem tulajdonítottak külö­nösebb jelentőséget, a szakemberek inkább az ásatás egyéb leleteire kon­centráltak. Most már tudható, hogy a kő­balta különös jelentést hordoz. Mivel más funkciója nem na­gyon lehetett, a szerszámot való­színűleg „útravalóul" szánták az eltemetettnek. Mindez fontos je­lentőséggel bír, hiszen ezt meg­előzően a szakemberek úgy vél­ték, hogy csak 60 ezer évvel ez­előtt honosodott meg az ilyesfaj­ta temetkezési kultusz. A barlangban semmi jel nem mutatott más szerszámokra, mi­vel azonban igen sok emberi csontmaradványt találtak a helyszínen, a szakemberek felté­telezik, hogy a barlang temetke­zési helyül szolgált. A kőbalta megmunkálása pedig annyira fi­nom, hogy nem közönséges szer­szám lehetett, vélekednek a ku­tatók. „Mindez arra enged követ­keztetni, hogy már abban az idő­ben létezett valamiféle halotti kultusz, ami magasabb kultúr­színvonal kifejeződésére utal" ­nyilatkozta Ignacio Martinez pa­leontológus. A mitológiából is­mert mágikus erejű kardra utal­va a barlangban talált baltát Excaliburnak nevezték el. A vöröses színű, kvarc-szerű kőzetből készült eszköz hossza 16 centiméter. Jóllehet már 1998-ban előkerült az ásatások során, csak a közelmúltban vizs­gálták meg alaposabban. A kőbalta (fotónkon) jelenleg egyik ékessége a New York-ban megnyílt, az atapuercai leleteket bemutató kiállításnak. * Burgos közelében, az atapuercai dombokon bukkan­tak rá 1997-ben az egyes elméle­tek szerint első európai ember, a 800 ezer évvel ezelőtt élt Homo antecessor maradványaira. A spanyol kutatók nézete szerint a Homo antecessorként ismert emberi lény Afrikából szárma­zott és elődje volt mind a mo­dern, mind pedig a Neander-völ­gyi embernek. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ez az elmélet a szakemberek körében nem ál­talánosan elfogadott - adta hírül az MTI.

Next

/
Thumbnails
Contents