Esztergom és Vidéke, 2003
2003-02-20 / 7-8. szám
6 Esztergom és Vidéke 2003. február 20. U j korszak kezdődött a bolygóvadászatban Alaposan kitolódott az ismert Naprendszeren kívüli bolygók tartományának határa: egy új módszerrel Földünktől 5000 fényévnyire egy Jupiterhez hasonló forró óriást fedeztek fel. Egy új és ígéretes módszer alkalmazásával az eddigi legtávolabbi ismert exobolygót fedezték fel amerikai csillagászok. A Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatóinak a Földtől 5000 fényévnyire lévő csillag (Ogle-TR-56) kísérőjét sikerült észlelniük. Az eddig mintegy 100 exobolygó egy kb. 160 fényév sugarú gömbön belülre helyezhető, így a felfedezés jelentős ugrásnak számít. Az Ogle-TR-56b jelzésű bolygó észlelését az tette lehetővé, hogy keringési síkjára éppen az éléről látunk rá, így a csillag előtti áthaladásakor a rendszer fényessége megváltozik. A periódusidő alapján a bolygó keringési ideje mindössze 29 óra. A bolygó közelebb kering csillagához, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr a Naphoz, légkörének hőmérséklete kb. 1800 Celsius-fok, sűrűsége a Szaturnuszéhoz, a Naprendszer legkisebb sűrűségű (0,7 g/cm 3) bolygójáéhoz lehet hasonló. Az Ogle-TR-56b az első olyan megerősített exobolygó, amelyet egy új módszerrel fedeztek fel. (Az összes korábbi exobolygót a csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk révén találták meg, de ez a módszer kb. 160 fényévnél nagyobb távolságban még nem elég érzékeny.) Az eredmény nem váratlan abból a szempontból, hogy világszerte mintegy 20 kutatócsoport használja már az új és ígéretes módszert, amelynek segítségével becslések szerint a vizsgálható csillagok száma kb. 40 ezerről több mint 100 millióra emelkedik. A módszer érzékenységére jellemző, hogy ekkora távolságban észlelni a bolygót olyan teljesítmény, mintha egy 300 kilométerre lévé fényszóró előtt átrepülő szúnyog hatását észrevennénk. Az újonnan felfedezett bolygó neve az Optical Gravitational Lensing Experiment (Ogle) programra utal, amelynek keretében egy Chilében telepített teleszkóppal (Las Campanas Observatory) a Tejútrendszer centrumának irányában fekvő zsúfolt csillagmezőben keresnek olyan fényességváltozásokat, amelyek kísérőkre utalnak. Téli madáretetés Itt a tél, vele a hideg és a hótakaró. Segítsük madarainkat az ínséges időben: tegyünk ki madáretetőket, ahová hozzáférhetően, hótól védetten helyezhetjük el az eleséget! Etetőtípusok: dúc-etető, függő-etető, alulnyíló ablak-etető, süveg-etető, automata-etető. A magevő madarak legjobb elesége a napraforgó, de adhatunk tökmagot, kendermagot, ocsút, diótörmeléket, faggyú-, szalonna- és húsdarabokat is. Kenyérmorzsát legfeljebb a verebekkel és a balkáni gerlékkel etessünk. A rovarevő madarak részére sokféle konyhai hulladék megfelel, de készíthetünk számukra keveréket is. Ennek összetétele: reszelt nyers sárgarépa, sajt és friss túró, zsemlemorzsa, apróra vágott alma és főtt vagy nyers húsdarabkák. Az egészet összegyúrjuk, majd fellazítva helyezzük az ablak párkányára vagy a kert sarkában álló etetősátor alá. Ha egyszer elkezdtük a madarak téli etetését, folytassuk egészen tavaszig, mert ha a téli zord időben nem adunk eleséget, nagyobb kárt okozunk, mintha el se kezdtük volna táplálásukat! Az etetők leghasznosabb és leghűségesebb látogatói a széncinegék. Gyakori vendég a csuszka, a kék- és barátcinege, a zöldike, a vörösbegy, a meggyvágó és a feketerigó. Az élelmes verebek - természetesen - mindenütt ott vannak, tőlük se sajnáljuk olykor az eleséget. Jegyezzük meg, hogy a madarak rovarirtó tevékenysége télen sem szünetel. Áttelelő odúlakóink (a cinegék, a csuszka, a fakúsz és a harkály) télen át a hernyófészkekben, kéregrepedésekben megbúvó, áttelelő rovarokra, bábokra, petékre vadásznak. Ez a téli tisztogató munkájuk sok esetben értékesebb is lehet, mint a tavaszi vagy a nyári. A rovarirtással még nem merül ki teljesen a hasznos madármunka. Magevő madaraink, megszaporodva a telelésre hozzánk érkező északi fajok seregeivel, kizárólag gyommagvakkal élnek, amelyek tömeges felemésztésével jelentős szerepük van a mezőgazdaságra káros gyomok elszaporodásának korlátozásában. E gyomirtó munkában a fácán, a fogoly és a fürj is segédkezik. (A legjobb pocokirtó pedig az egerészölyv.) Abban az állandó küzdelemben, amit az ember folytat a gazdasági növényeit, terményeit és erdeit pusztító rovarok és apró rágcsáló kártevők hadával szemben, legjobb segítői a rovarevő és pocokirtó madarak. Etessük tehát szárnyas segítő társainkat, becsüljük és védjük meg őket a természetes környezetünkkel együtt. Klotz József Őssejt-áttörés - magyar vezetéssel Ember esetében is megerősítést nyert, hogy a felnőtt csontvelőből származó őssejtek eljuthatnak az agyba és működőképes neuronokká alakulhatnak. Dr. Mezey Éva magyar kutató vezetésével egy amerikai kutatócsoport - a National Institute of Neurological Diseases and Stroke - olyan elhunyt nők agyszöveteit vizsgálta, akik életük során csontvelő-átültetésben részesültek, méghozzá férfi donoroktól. Közismert, hogy a férfiak testi sejtjeiben a 23. (ivari) kromoszómapár X és Y kromoszómából áll, míg a nők esetében két X kromoszóma van jelen. Vagyis Y kromoszóma csak férfiaktól származhat. A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben. Az eredmény: minden megvizsgált női agy nagy mennyiségben tartalmazott olyan sejteket, amelyekben Y kromoszóma volt jelen. Még meglepőbb, hogy ezek a sejtek koncentráltan, csoportokban voltak jelen, ami arra utal, hogy egy eredeti, a férfi donorból származó csontvelői őssejt előbb idegsejtté alakult, majd osztódni kezdett. Korábbi, részben Mezey és kutatócsoportja által folytatott állatkísérletek során arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy a felnőtt egerek csontvelejében is vannak még olyan őssejtek, amelyek a vérkeringés útján bejutnak az agyba, és ott idegsejtté alakulnak. Valószínű, hogy a csontvelői őssejtek a szervezet bármely részére eljuthatnak a vérkeringéssel, s számos sejttípus (tehát nem csupán vérsejtek) alakulhat ki belőlük. Az új eredmény megerősíti a felnőtt szöveti őssejtek a korábban gondoltnál jóval nagyobb rugalmasságát. Egyelőre azonban számos alapvető dolog nem tisztázott: hogyan lépnek be az őssejtek a vérkeringésből az agyba, hogyan lehet erre őket serkenteni, hogyan lehet őket „ávenni", hogy idegsejtté fejlődjenek, és hogyan lehet őket a sérült/elhalt területekre irányítani. Biztonsági szempontból alapvető kérdés, hogyan lehetne elkerülni, hogy az őssejtek bejuttatásával együtt vírusok is bekerüljenek az agyba. Laboratóriumban, nem élő közegben (in vitro) folytatott kísérletek során már korábban bizonyítást nyert, hogy emberi csontvelői őssejtekből agysejtek alakulhatnak ki. A jelenlegi eredmények világosan megmutatják, hogy ami az embernek petricsészében sikerült, azt a természet már régóta alkalmazza. A folyamat részleteinek megfejtése az agybetegségek egyes típusainak új kezelési lehetőségét ígéri. A szűrővizsgálatok negyedét veszik igénybe Az egészségmegőrzéshez évente hét-nyolc térítésmentes szűrő-vizsgálatra van lehetőségük az állampolgároknak, ám többségük - talán a félelem miatt— elhanyagolja. Az egészségbiztosító által fizetett ellátások közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdő, a különböző daganatmegelőző állapotok szűrése, valamint különböző mozgásszervi vizsgálatok. A tapasztalatok szerint azonban a legtöbben még a tüdőszűrést is elbliccelik. (Itt jegyezzük meg, hogy a napokban kapták (kapják) kézhez az esztergomi polgárok is a tüdőszűrési vizsgálatra a felszólító levelet. Mindenki saját egészsége érdekében tegyen eleget e felhívásnak!) A lakosok ezeknek az ingyenes betegségmegelőző ellátásoknak - az adatok szerint - csak a negyedét veszik igénybe. Júliusban megkezdődhetnek a méhnyak-rákszűrések. A tervek szerint valamennyi 25 és 65 év közötti nőt hívják a vizsgálatra. Aki ragaszkodik saját magánnőgyógyászához, megteheti, viszont akkor a biztosító csak a szövettani vizsgálatot fizeti, a magánorvosi vizitet nem. Ami jó, és ami rossz az agynak Az agysejtek idős korban is szaporodnak, jóllehet ezzel párhuzamosan naponta ezrével el is halnak. Szaporodásuk előfeltétele a helyes életvitel, amihez a kiadós alvás éppúgy hozzátartozik, mint a mozgás, a tanulás vagy a helyes táplálkozás. Már egy órával több alvás akár 25 százalékkal is fokozhatja a figyelmet és a kreativitást állapította meg James Maas, az ithakai (New York állam) Cornell Egyetem alváskutatója. Ezt szem előtt tartva, segítünk agyunk regenerálódásában, ha egy órával korábban fekszünk le aludni, hetenként háromszor félórát futunk, úszunk vagy kerékpározunk, mert mindez elősegíti új agysejtek képződését magyarázza a kutató. - Hasznára van az idegrendszernek az is, ha változtatunk megszokott mozdulatainkon. Aki például jobbkezesként gyakran próbálja bal kezét is használni, ezzel agysejtjeit arra serkenti, hogy új kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között. Egy finn felmérés kiderítette, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint „méreg" az agynak. A központi idegrendszer sejtjei ugyanis a zsíros sertéssült helyett a telítetlen zsírokat tartalmazó halakat „kedvelik", mint amilyen például a lazac, a hering és a tonhal. Hasonlóképpen jót tesz az olívaolaj, az avokádó, valamint a mogyoróban, mandulában vagy napraforgóolajban található E-vitamin is. (MTI) A halotti kultusz ősibb: csaknem félmillió éves Spanyol kutatók szerint az ember mintegy 340 ezer évvel korábban alakította ki a halotti kultuszt, mint azt eddig feltételezték. A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca közelében végzett ásatások során 1998-ban egy barlangban különlegesen kialakított kőbaltát találtak 400 ezer éves csontmaradványok mellett. A tárgynak akkor nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, a szakemberek inkább az ásatás egyéb leleteire koncentráltak. Most már tudható, hogy a kőbalta különös jelentést hordoz. Mivel más funkciója nem nagyon lehetett, a szerszámot valószínűleg „útravalóul" szánták az eltemetettnek. Mindez fontos jelentőséggel bír, hiszen ezt megelőzően a szakemberek úgy vélték, hogy csak 60 ezer évvel ezelőtt honosodott meg az ilyesfajta temetkezési kultusz. A barlangban semmi jel nem mutatott más szerszámokra, mivel azonban igen sok emberi csontmaradványt találtak a helyszínen, a szakemberek feltételezik, hogy a barlang temetkezési helyül szolgált. A kőbalta megmunkálása pedig annyira finom, hogy nem közönséges szerszám lehetett, vélekednek a kutatók. „Mindez arra enged következtetni, hogy már abban az időben létezett valamiféle halotti kultusz, ami magasabb kultúrszínvonal kifejeződésére utal" nyilatkozta Ignacio Martinez paleontológus. A mitológiából ismert mágikus erejű kardra utalva a barlangban talált baltát Excaliburnak nevezték el. A vöröses színű, kvarc-szerű kőzetből készült eszköz hossza 16 centiméter. Jóllehet már 1998-ban előkerült az ásatások során, csak a közelmúltban vizsgálták meg alaposabban. A kőbalta (fotónkon) jelenleg egyik ékessége a New York-ban megnyílt, az atapuercai leleteket bemutató kiállításnak. * Burgos közelében, az atapuercai dombokon bukkantak rá 1997-ben az egyes elméletek szerint első európai ember, a 800 ezer évvel ezelőtt élt Homo antecessor maradványaira. A spanyol kutatók nézete szerint a Homo antecessorként ismert emberi lény Afrikából származott és elődje volt mind a modern, mind pedig a Neander-völgyi embernek. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ez az elmélet a szakemberek körében nem általánosan elfogadott - adta hírül az MTI.
