Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-18 / 50-52. szám

2003. december 18. Esztergom és Vidéke 3 - Számított Ón arra, hogy a világegyházban egyedülállóan fiatalként elnyerje a bíborosi rangot, és mellette további két szentszéki tisztséget is kapjon ? - A bíborosi kinevezés kapcsán semmi váratlan nem történt. Kevés kivételtől eltekintve az esztergomi érseket évszázadok óta bíborossá kreálja a pápa. Esetemben csak az volt a kérdés, hogy a Szentatya mikor hívja össze a konzisztóriumot, a bíborosokat avató tanácsot. Abban sincs semmi különös, hogy két szentszéki tisztséget is elnyertem. A világegyház régi szokásainak megfelelően a bíborosok a Szentszék valamelyik központi hatóságának is tagjává válnak. Az Apostoli Szentszék a katolikus egyház felső kormányzati szerve, mely korábban alakult, mint az újkori államigazgatásban a minisztériumok. A katolikus nevelés kongregációja megfelel az oktatási minisztériumnak. A. pápai törvénymagyarázó tanács nagyjából az alkotmánybíróságot jelenti. Előzőleg ennél a két szentszéki hatóságnál állandó tanácsadóként dolgoztam, tehát nem véletlen, hogy ezekben kaptam beosztást. A bíborosok elsősorban nem a hazájukat vagy a helyi egyházat képviselik, hanem a világegyház működését szolgálják. Ez a feladatunk lényege. Másfelől a világegyháznak is érdeke, hogy a Szentszék központi szervezetében sokféle helyről gyűjtsön tapasztalatot. így az ember saját ismereteit, látásmódját a világegyház rendelkezésére bocsátja. Ilyen értelemben beszélhetünk az egyes országok, a régiók érdekképviseletéről. - A parlamentben hetek óta folyik a jövő évi költségvetés vitája. Az állami költségvetésben miként érintett a katolikus egyház? - A költségvetésben szerepelnek olyan tételek, melyeket az egyes egyházak használnak fel a közszolgálati feladatokat ellátó intézmények, így óvodák, iskolák, egyetemek, szociális létesítmények működtetésére. Ez normatív támogatásként jut hozzánk. Hazánkban a katolikus egyház működési költségeinek nagy részét az ingatlanjaink fenntartása és felújítása teszi ki. Gondoljanak csak az esztergomiak a főszékesegyházra, a templomokra, a szemináriumra, a főiskolai, a középiskolai, az általános iskolai épületekre. Ezek a nemzeti kulturális örökség részei, az egész társadalom igényei szerint hozták létre az emberek. Mind-mind hajdani és mai elvárásnak és várostervezési elképzelésnek megfeleltek. Annak idején a közösségek vállaltak kötelezettséget karbantartásukra. A műemléktemplomokat hitéleti célokra használjuk, de nem szabad csak az egyházra hárítani megóvásukat. Igyekszünk magunk erejéből javítani gazdasági helyzetünket, de bármit is teszünk azonban, belátható időn belül nem leszünk képesek önfenntartóvá válni. Ezért is lényeges, hogy kiszámítható és változások nélküli maradjon az automatizmusokon alapuló költségvetési rendszer. - Miként alakul a magyar katolikus egyház és az állam kapcsolata az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán ? - Egyházunk és más egyházak működésébe sem szól bele kz Európai Unió. Tiszteletben tartják az egyházaknak azt a jogállását, melyet az egyes államokban betöltenek. A magyarországi katolikus egyház jogi helyzete teljes mértékig EU konform, a vallásszabadságról modern szemléletű törvényünk rendelkezik. Magyarországon a törvényhozók nem próbálták visszaállítani a fél évszázaddal ezelőtti állapotokat. Ez technikailag sem lehetett volna megoldható. Tehát 1989-90-ben a vallásszabadságot védő jogszabály viszonylag kreatív módon született. Azt hiszem, e téren semmi szégyenkeznivalónk nem lehet a nyugati országokhoz képest sem. A világegyházban a második vatikáni zsinat határozatainak megvalósítása a legfontosabb feladat. Ez vonatkozik ránk, a régióra és Nyugat-Európára is. - Nálunk az emberek többségének nem tetszik a mai közéleti stílus, a hangnem. Milyen légkört kívánna Ön ? - A nagyfokú ellentétek, a gyűlölködés, az előítéletek, az indokolatlan mértékű indulatok tudatos szítása sehol nem engedhető meg. Egyik társadalomban sem. Nyugat-Európában sem, Keleten sem, nálunk sem. Sajnos, ellenségeskedésekkel lépten-nyomon találkozunk. Úgy érzem, hogy nekünk, magyaroknak leginkább lélekben kell megváltoznunk. A legelemibb emberi értékekben széles körű egyetértésre lenne szükség. Szavakban és tettekben is igazságosságra, tisztességre, korrektségre. Ahol ez hiányzik, ott felüti fejét az elkeseredettség. Szeressük már egymást egy kicsit jobban, ilyen légkörben könnyebb lenne az életünk. Meg aztán ki szeressen minket, ha mi nem szeretjük saját magunkat? Az összmagyarságnak, mint közösségnek is, hasznára válna, ha képesek lennénk belső összetartásunkat kialakítani. Jó lenne, ha a kiengesztelődés az egész társadalmat áthatná. Ister-Granum Határ Menti Vállalkozási-Logisztikai Övezet alakul 2003. november 17-étől Esztergom és Párkány térsége az Ister-Granum Eurorégió keretein belül, az alapító okirat aláírásával összeolvadt, végeredményeként annak a folyamatnak, amelynek kezdetét a Mária Valéria híd, és annak révén a két város és térségük korábbi zsákutcajellegének megszűnése jelentette. A hídnak köszönhetően a határforgalom több mint tízszeresére nőtt, és a testvértelepülések új geopolitikai helyzetének köszönhetően fontos európai térségszerveződési erővonalak metszéspontjába kerültek. Az új helyzet kihasználására jött létre az eurorégió, és szerveződött meg már a korábbi években nyolc szakmai bizottsága, melyek közül az iparfejlesztési bizottság kezdeményezte egy határon átnyúló vállalkozási-logisztikai övezet kialakítását. Az övezet létrehozásának elhatározásakor a két határmenti térség adottságainak komplementaritását, az erősen iparosodott magyar oldalon a logisztikai fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra hiányát, a Párkányban található teherpályaudvar és teherkikötő szállítási kapacitását, valamint a rendelkezésre álló munkaerőt vették figyelembe. Az övezet kialakításához szükséges a térség ipari településeinek - Lábatlan, Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró, Dorog, Esztergom és Párkány -, valamint az ott működő nagyobb ipari üzemeknek az összefogására, és az érintett önkormányzatok, valamint az eurorégió vezető testületeinek az érintett szakmai szervezetekkel közös fellépésére a politikai döntéshozók irányában, az övezet hivatalos támogatásának elnyerése érdekében. Míg az esztergomi kistérség, Székesfehérvár mögött, a Közép-dunántúli Ifégió második leg iparosodottabb térsége, gyakran a Közép-magyarországi légióét is elérő mutatókkal, addig a Déli R? gió (Ju ny régión) egyetlen jelentős ipari üzeme a párkányi papírgyár, ahol mindössze fele annyi embert foglalkoztatnak, mint az Esztergomi Ipari Parkban. Az Esztergom város vezetése és a Suzuki gyár között 2000-ben megkötött megállapodás értelmében a multinacionális vállalat az elkövetkezendő 5-10 év során több beszállítóját telepíti le az itteni ipari parkban, illetve annak közvetlen környezetében, amivel hosszú távon biztosítja az egykori királyváros előkelő pozícióját a magyar iparfejlesztésben. Ugyanakkor a napi 23 000 járművet áteresztő 10-es számú főút, a kis kapacitású, rossz állapotban lévő 2-es számú vasúti fővonal, és a teherkikötő hiánya az ide irá„Leginkább lélekben kell megváltoznunk" Beszélgetés Erdő Péter bíborossal, prímás érsekkel (Pálos) Éppen egy éve annak, hogy II. János Pál pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére érsekké, Magyarország prímásává nevezte ki dr. Erdő Péter egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkori rektorát. Épp két hónapja annak, hogy a Szentatya bíborosi rangra emelte a főpapot. A Kupola című esztergomi katolikus értesítőből tájékozódhattunk, hogy azóta sűrű programja van a bíborosnak: részt vesz a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia munkájában, tudományos előadásokat tart, közéleti megjelenéseket vállal, rendszeres vendége a diplomáciai testületeknek. Mindezt a főpapi szolgálata mellett teljesíti. Ma ezekről beszélgetünk. nyúló és az innen kiinduló szállítási útvonalakat igen költségessé és bizonytalanná teszi. Mindeközben Párkányban található Szlovákia második legnagyobb teherpályaudvara, és a papírgyár rendelkezik egy teherkikötővel is, amelynek szabad kikötővé minősítéséről kormánydöntés született, így racionális lépés lenne a szlovák oldalon rendelkezésre álló szállítási, és a magyar oldal ipari kapacitását összekapcsolni, mindkét térség fejlődését elősegítve. Az övezet létrehozásánál figyelembe veszik a szlovák oldalon évek óta magas munkanélküliséget, azt hogy a Déli í^gió terüle tén, 2003 végén közel 4 500 főt, a teljes munkaképes korú lakosság 27 %-át tartottak nyilván munkanélküliként, és ennek az embertömegnek jelentős része tartósan, több éve van állás nélkül. Bár a magyar oldalon folyamatos a munkaerőhiány (ma mintegy hatszázan dolgoznak Magyarországon a szlovákiai régióból), a Duna jobb parti üzemek nem képesek teljes mértékben felszívni a túloldalon keletkező munkaerő-tartalékot. Sürgető tehát a szlovák oldali munkanélküliség felszámolása, s ez nem oldható meg kizárólag Magyarországon, egy határmenti logisztikai központ, melynek fő profilja az Európai Unió által is támogatott kombinált árufuvarozás, jó alapot nyújthat a probléma megoldásához. A szlovák iparfejlesztési politika rendkívül kedvező feltételeket kínál a betelepülni vágyó nemzetközi nagyvállalatoknak, ipari parkok létesítéséhez az állam 90 %-os támogatást nyújt, és köszönhetően kiváló logisztikai adottságainak és Budapest közelségének, a párkányinak jó esélyei vannak a betelepülők idevonzására. A két ipari park közötti együttműködés egy fejlesztési mintaprogram elindítását is lehetővé teszi, amelynek kezdőlépéseként hozzák létre a határon átnyúló vállalkozási-logisztikai övezetet. A regionális fejlesztési iroda által 2003 őszén elvégzett felmérés szerint a két térségben működő nagyobb vállalatoknak a Duna túlsó partjára irányuló szállítási volumene 2005 elejétől havi szinten 20 000 tonna közelében alakul. A Dunán működő teherkomp, a hozzákapcsolódó vasúti és folyami konténerszállítási szolgáltatással, egy logisztikai szolgáltató központtal ugyanakkor nemcsak ezeket a szükségleteket elégítheti ki, hanem megváltoztatja a tágabb régió ma elsősorban Budapesten keresztül Parassapuszta és Ipolyság felé tartó szállítási útvonalait is, felértékelve Esztergom és Párkány regionális súlyát, újabb befektetéseket involválva, valamint a Budapest körüli logisztikai övezet északi kapujává téve e térséget. Takács István