Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-11 / 49. szám

2003. december 11. 5 Antall JÓZSEF Btemlékezete Tíz évvel ezelőtt hunyt el An­tall József, a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott mi­niszterelnök, akiről - ugyan még egy ciklust sem töltött ki - több könyv jelent meg, mint az utolsó félszáz esztendő bármelyik ma­gyar politikusáról. Ez önmagában is jelzi a jelentőségét. Reá emlé­kezve nem a szokásos méltatást mondjuk el, ezt nyilván megteszik az Országháztól a templomokig (az egyházak a határokon túl is), a lapoktól a képernyőig mindenütt, hanem egy dokumentummal járu­lunk a politikusi pályakezdet is­mertetéséhez. Nem utolsósorban, mert Esztergomhoz is kötődik. Az időpont 1977 tavasza, ekkor jelent meg könyvnapra a költőnek, Csoóri Sándornak A látogató em­lékei című kötete. Miközben egy dedikált tiszteletpéldányt átnyúj­tott, azon tűnődött, hogy az ország sorsát „másként elgondoló" baráti körében nincs igazi politikus-al­kat, mivel azok többnyire bölcsé­szek. Ekkor említette e sorok írója Antall József nevét, akivel az or­vos-történelem terén már hosszú ideje együtt dolgozott, és volt mód­ja többször tapasztalni kivételes diplomáciai képességeit. Csoóri az érdeklődésének azzal adott hang­súlyt, hogy új könyvéből az általa eddig még nem ismert múzeum­igazgatónak dedikált példányt küldött, amelyet aztán nékem volt szerencsém továbbítani. Antall többek között nagy levelező is volt, szerette a hivatalos hangot hu­morral fűszerezni. Ennek bizonyí­téka az alábbi néhány sor is. A mú­zeumi levélpapír hátlapján meleg szavakkal köszöni meg az ajándé­kot, amelyekből ugyan nem derül ki, hogy személyesen még nem is találkoztak, de a költő szerencsére még élő tanú rá. Bizonyára a vi­szonzást is őrzi, a levél eredetijé­vel együtt. Az első személyes találkozásuk a fővárosban történt Kéri Kálmán lakásán, de Csoóri Sándor az An­tall József nevét az Esztergom ha­tárában lévő Döbönkútnál ismerte meg. Reméljük, annyi önéletírás után egyszer majd - talán nemso­kára - a költőét is olvashatjuk. Ki­derülhet belőle, hogy az Eszter­gom-határi faháza a rendszervál­toztatást előkészítő évtized való­ságos szellemi „műhelye" volt. Az ott készült képekből a Sinkovits­Gombos házaspártól Ilia Mihály tanár úrig szép kis albumot lehet­ne összeállítani. Többet kellene tudnunk arról a helyről és időről, mert élnek még olyan tanúk, mint a történész Vigh Károly, az iroda­lomtörténész Ilia Mihály, a politi­kus Lezsák Sándor, de mindenek­előtt Csoóri Sándor, a rendszer­változtatás egyik „zászlóvivője". Antall Józsefet ma illő szobornak tekinteni. Pedig humorral megál­dott ember volt, csak éppen oko­sabb az átlagnál. Várjuk Csoóri Sándor visszaemlékezéseit, antalli évfordulótól függetlenül. Mert - és miért is hallgatnánk el! - egy ki­csit Esztergomban is készült a 21. század magyar politikája. (Az érem Búza Barna alkotása) Szállási Árpád MAGYAR ORVOSTÖRTÉNELMI TÁRSASÁG SOCIETAS HUNGARICA HISTÓRIÁÉ ARTIS MEDICINAE BUDAPEST, II., TÖftOC U. II. TELEFONi SS4-741 HlINCillA Dr. SZÁLLÁSI ÁRPÁD úrnak, körzeti orros Esztergom Monteverdi u. Kedvea Árpád! Másolatban ./. megküldöm Csoórinak Írott le­velem, majet remélhetőleg megkap. Köszönöm ezt a tömre titánt, hogy igy még as "élö Irodalom" mivelöl­ne áramkörébe la be kivánsz kapcsolni. Vigyázz a Jé hirem költésével, mert esetleg csalódnak éa Neked'is árt.... Ki tudja? ' l Tiszteltetem az Urat ^ /Antall JóijB^f/ O­Ui. Az intézeti"sárga" könyvet és a "piros" népi gyógyászatot küldtem al. ÍS Selymes gondolatok Végh Eva kiállítása a Sziget Galériában Különös metaforikus címet választott Végh Éva rajztanár, festőmű­vész a Gyakorló Iskola Galériájában nyílt kiállításához. A „selymes gondolatok " szókapcsolat intellektuális tartalmat sejtet valamilyen ér­zékletes formában megjelenítve - de ennek részben már a meghívón reprodukált színpompás kép is ellentmond. A művésznő munkásságát nem ismerők így a tárlaton győződhetnek meg arról, hogy a kiállítás címe vagy reprodukciója áll-e közelebb a valósághoz. A galéria az év végéig szó sze­rint virágba borul a sok virágáb­rázolástól, amelyet csak helyen­ként szakít meg egy-egy csend­élet, levélkompozíció. A színek elevensége, élénksége, finom át­menetei, a formák organikus, szabadon kanyargó alakjai a ter­mészet e „karneváli pompáját" bontják ki látványos, érzékletes formában. De a termések, levelek is a természeti világ lényegi szép­ségének tiszteletéről árulkod­nak. Éles körvonallal válnak el környezetüktől, hátterüktől a ké­peken kígyózó formák, s ezek a kontúrok csak növelik a festmé­nyek dekorativitását. A címek helyenként elárulják, hogy a mű­vek tudatosan idézik az ólom­üveg-ablakok élénkebb színvilá­gát, stilizáltabb formáit. Miként a gótikus katedrálisok ablakán betörő színes fényözön lenyűgöz­te a korabeli és a későbbi temp­lomlátogatókat, hasonló csodála­tot kelthetnek Végh Éva szín­pompás művei - természetesen az alapvető vallási tartalom nél­kül.- A színeken és szabadon kí­gyózó formákon kívül a hatás szempontjából meghatározó sze­repet játszik ugyanakkor a mű­vésznő festményeinek hordozó anyaga, a selyem is. A kiállítás címe talán jobban illett a megnyitóhoz, melynek so­rán Kántor János művész-tanár kolléga osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. 0, mint a tá­vol-keleti művészet ismerője a se­lyem földöntúli anyagáról, a haikuk és a japán festmények természet iránti alázatosságáról, Utamaro és Hokuszai mesterek műveinek örökkévalóságot idéző, részben elvont tartalmáról, a se­lyemkép megtekintésének keleti rituáléjáról egyaránt szólt, s mindezt Végh Éva művei kap­csán, ezek között párhuzamot vonva tette. Javaslata szerint a közönségnek először nem is az el­mélyülést kívánó selyemképek, hanem a tűzzománc-munkák megtekintésével kellene kezdeni a Sziget Galéria tárlatának meg­tekintését. A grafikáknak tűnő, kerámialapokra készített zo­máncképek viszont oldalt, a pa­ravánok külső falán kaptak he­lyet - egy részük egyébként u­gyancsak virágot ábrázol. Amiért többféle, különböző megítélés illeti Végh Éva bemu­tatott festményeit, műveit, az fa­kadhat részben a művésznő rit­kább esztergomi szerepléséből is. A Dorogon élő tanárnő a nyolcva­nas évek végén, a kilencvenes évek elején a Vitéz János Tanító­képző Főiskolán dolgozott, de az­óta mint a Zrínyi Miklós Altalá­nos Iskola tanára és a Kincskere­ső táborok egyik szervezőjeként ismert. Munkásságáért 1996-ban Pro Urbe-díjban részesítették la­kóhelyén. A bányászváros kálvá­riája stációinak megújításában is közreműködött (1996) művésznő alkotásai Esztergomban kevésbé láthatók, viszont idén például kétszer is kiállított a fővárosban. Ám ha a hírek igazak, jövőre az esztergomi Rondellában Végh Éva más műveivel is megismer­kedhet, s művészetéről teljesebb képet alkothat városunk közön­sége. A most kiállított festmények és zománcképek magas színvona­la garantálja ennek a tárlatnak a sikerét is. Á művésznő az egri ta­nárképző és a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként megala­pozhatta, két-két és fél évtized alatt a selyemmel foglalkozva alaposan elmélyíthette tudását. A december 20-áig megtekinthe­tő kiállításán bemutatott művei megvásárolhatók a Gyakorló Is­kolában - a karácsonyi ajándéko­zás szándékával is ellátogathat­nak tehát az érdeklődők a Sziget Galériába, a nyitva tartás ideje alatt, naponta 10-18 óráig. I. M. Mozi Esztergomban (VII.) Aztán március l-jén színre lép a hangos film. A már említett Für­dő Szálló-beli vetítést ezen a na­pon harangozza be a sajtó: „Kinetofon (beszélő mozi) Eszter­gomban. (...) Minden kulturális faktornak, a sajtónak, irodalom­nak, tudománynak és művészetnek világszerte egybehangzó véleménye szerint Edison legmaradandóbb és legtökéletesebb találmánya. Miért is el ne mulassza senki megnézni. (...) Bemutatja a Fürdő mozgókép­színház március 7 és 8-án. (...) Ezen a két napon 9 előadás lesz. (...)" A korabeli hirdetések a Fürdő mozi valóban igényes műsoráról tanúskodnak, ám a közönségcsá­bító programhirdetések között egy különös hírt találtam ami megér­demli, hogy idézzem: „Nem sike­rült a mozi" - adja hírül az Eszter­gom és Vidéke június 7-én. A közlemény szerint az elmúlt héten lefolyt prímási ünnepségek alkalmával igen népszerű volt „(...) a mozigépes ember daráló kis gépével, kivált a mozilátogatók előtt, kik égtek a kíváncsiságtól, hogy láthassák az esztergomi ese­ményeket (sőt talán önmagukat is) a mozilepedőn. A Path-cég azon­ban most sajnálattal értesítette Por gesz Bélát, a Korona mozi tu­lajdonosát, hogy a mozi felvételek a túlexponálás folytán teljesen megfeketedtek s így hasznavehetet­lenek. (...)." Hát így végződött az első esz­tergomi filmfelvétel históriája. 1915. szeptember 5-én a „Hí­rek" -ben olvasható, hogy a Fürdő mozgóképszínház folyó hó 8-án nyílik meg az alábbi színdarabok bemutatásával: Földöntúli hatal­mak (dráma 4 felvonásban), A csók (vígjáték), Úgy az apa, mit a fia (humoros), Messter híradó (eredeti harctéri felvételek). „Ajánljuk a nagyérdemű közön­ségnek pártfogásába a kifogástala­nul működő fürdő mozgó színhá­zat" - írja az Esztergom és Vidéke. •1916. február 6-án: „Szenzációs előadások a Fürdő mozgószínház­ban. Nordisk legnagyobb és óriási sikert elért A herceg szeretője című nagy világtörténeti dráma 4 felv. ma kerül bemutatásra. Továbbá műsoron van Heanny Porter soro­zat és pedig kedden február hó 8.-án: Művész lelke, színmű 3 fel­vonásban, Szerdán február hó 9.-én Sose megyek férjhez, vígjáték 3 felv. Csütörtökön február hó 10.-én Maria Carmi legszenzáció­sabb alakítása: A hivatalos feleség, 12.-én és 13.-án Arany János re­mek szép balladája: A tetemre hí­vás, a magyar filmtechnika diada­la. Állandó számozott helyek. A Fürdő mozgószínház nem csak vá­lasztékos darabjaiban elsőrangú, hanem működése is kifogásta­lan. ". A Tetemrehívást „Arany János örökszép balladáját a Proja művé­szi mozi felv ételeiben február hó 13-án ma vasárnap mutatja be a Fürdő mozgófényképszínház az esztergomi közönségnek" - írja a lap, majd így folytatja híranyagát: „Az elmúlt idők nagy fájdalmai­nak, hangos sírásainak, felcsukló zokogásainak sohasem volt hálá­sabb mérgezője a mai nehéz idők embereinél. Az események zordsá­ga mellett szinte a nehéz múltak le­vegőjében érezzük magunkat, mi­dőn a hazai költészet fénykorának eme kincsét a legmodernebb eszkö­zökkel szemeink elé varázsolják.". Február 20. (vasárnap). A Für­dő mozi műsora az alábbiak sze­rint alakult: „A Nordisch film tár­saság A kik kétszer halnak meg cí­mű 3 felvonásban Waldemár Silander felléptével. Ezt követi a Börze király és a Betyár kendője. c..y\ Március l-jén az Esztergom és Vidéke terjedelmes szerkesztőségi cikket közölt „A katonák és a mo­zi " címmel. Az olvasó várakozásá­val ellentétben az írás nem a mozi­látogató harcosok problémáját tárgyalja, hanem megállapítja, hogy bár nagymennyiségű hadi­film van forgalomban „mégis az a tapasztalat lép élőtérbe, hogy egyes mozgó fény színházakban csak a legritkább esetben kerülnek tényle­ges hadifilmek bemutatásra. Ezzel szemben - mint az Őrszem írja - a hadvezetőség azzal, hogy a most dúló harcról történő felvételek be­mutatását kívánja, kettős célt kö­vet. Egyrészt hadseregünk hőstet­teinek bemutatása által a hazafias szellem, a hadsereg iránt való lel­kesedés, valamint az utánzásra méltó példák iránt való érzék fej­lesztetik, másrészt pedig ilyenkép­pen hadsegély-alapunknak jelenté­keny összegek jutnak. Illetékes helyről ez okból figyelmeztették az állomásparancsnokságot és meg­hagyták, hogy a mozik műsorát kí­sérjék figyelemmel és hassanak oda, hogy hadifilmeket is mutas­sanak be.". A fenti naptól kezdve több ala­kommal megjelenik a Fürdő-Mozgó hirdetése a bemuta­tásra kerülő Scherlock Holmes filmről, majd március 25-én „A Fürdő Mozgó ünnepi műsora" ol­vasható: „A Fürdő mozgófénykép­színház a kettős ünnep alkalmából gazdag kis érdekfeszítő műsorral kedveskedik a közönségnek. Ma a következő műsorral folynak le az előadások: 1. Róbert mint Lohengrin, - bohózat. 2. Bűnös em­bereke, - amerikai életkép, 2 felvo­násban. 3. legújabb harctéri felvé­telek. További kedden Nocturnó, egy tavaszi éj álma, - drámai szín­játék négy felvonásban, és csütör­tökön A Betyár Kendője, - magyar népszínmű 3 felvonásban.". Többszöri előzetes hirdetés után 1916. április 4-én és 5-én mu­tatta be a Fürdő-Mozgó „A rezer­vista kadét" című filmet. Április 2-án már előzetes mél­tatást is közöl a sajtó, és nagyon dicséri a produkció dokumentális értékeit. (Folytatjuk) Kaposi Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents