Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-11 / 49. szám

Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig ' POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: emvideke@psinet.hu Ij sorozat - XVIII. évfolyam. 19. >zám - 2M3, iJ<?«emljer JI. Ara: 73 Ft ELKÉSZÜLT ESZTERGOM TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK EGYEZTETÉSI DOKUMENTUMA A Kanonok soron alakul ki Esztergom „latin negyede" Esztergomot „iskolavárosnak" is nevezik, mert az ezer lakosára jutó hatvanhárom fős tanulólétszám jelentősen meghaladja az országos átlagot. A rendszerváltást követően sor került az 1948-ban jogtalanul államosított egyházi tulajdonú épületek visszaszolgáltatására is, ezt a folyamatot - a várható konfliktushelyzetek elkerülése végett - több, mint egy évtizednyi idő alatt kívánta megvalósítani a jogalkotó. így került vissza a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének tulajdonába a vízivárosi iskolakomplexum, melyből a Szent Erzsébet Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium intézményét a rend átvette, míg az épületegyüttes további részeiből 2011-ig kellene a városnak kiköltöztetnie ott működő iskoláit. A rend az épületegyüttesben egyházi óvodát, egészségügyi felsőfokú képzést kíván indítani, bővíti a leánykollégiumot is, melyet zarándokházként is üzemeltetne, az ehhez szükséges, régóta esedékes felújításokat 2002 végén megkezdték, a tetőszerkezet és a héjazat rekonstrukciój ával. 2001-ben Meggyes Tamás polgármester tárgyalásokat kezdeményezett a reprivatizációért felelős egyházi vezetővel, Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel, amelyen megállapodás született arról, hogy a Szatmári Irgalmasok milyen feltételekkel veszik vissza az épületegyüttest. Az ennek során az önkormányzathoz kerülő kártalanítás összege az évtized közepére megoldhatja a kiköltöző középiskolák elhelyezését az új oktatási központ, a Várhegy üres kanonoki épületeiben. Az Északi Kanonok soron 2003 elején megkezdődtek a felújítási és átalakítási munkálatok, és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola a tervek szerint közeli jövőben felköltözhet új otthonába, majd sorban követi a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola és a Szent István Gimnázium. Az elképzelések szerint ugyancsak az oktatási negyed felújítandó épületei adnak otthont a ma már igen méltatlan körülmények között működő, és városképileg is szerencsétlen kivitelezésű Babits Mihály Városi Könyvtárnak. A jelenleg hétszáz négyzetméteren üzemelő, több mint kilencvenezres állománnyal büszkélkedő könyvtár nemcsak feladatának méltó, reprezentatív épületbe kerülne át, hanem a Várhegyen kiépülő iskolaközpont számára, annak közvetlen közelében a XXI. század színvonalán biztosíthatná a szükséges szolgáltatásokat, ez az intézmény fogja ellátni a városi iskolák könyvtár-működtetési feladatait. Az ambiciózus vállalkozás, a várhegyi oktatási központ kiépítése fogja igazából megmutatni, hogy a város mennyivel jobb gazdája lehet középiskoláinak, mint a várhatóan egyre kevesebb forrással gazdálkodó megye. A város céljai közt szerepel egy önálló főiskolai kar letelepítése a Déli Kanonok soron, amelyhez, ha szükséges, az önkormányzatnak akár nagy összegű forrást is biztosítania kell. Hosszú távú célként még egy kar letelepítését is célszerűnek tartja a város vezetése, hogy végre Esztergomban is létrejöhessen egy Universitas, mint a Várhegyen kialakuló oktatási és kulturális központ és a régió szellemi centrumának része. Takács István mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ÁGOSTON CSABA az esztergomi református közösség új lelkipásztora (nagy) Augusztus végétől - a nagytiszteletű Németh Lajos református lelkész nyugdíjba vonulása óta - nem volt az esztergomi reformátusoknak megválasztott lelkipásztora. Ez a helyzet advent első vasárnapján megoldódott: a református egyház törvényei szerinti eljárás végén Esztergom város reformátussága a nagytiszteletű Ágoston Csaba lelkészt választotta meg lelkipásztorának. A hivatal átvétele december 4-én volt. A lelkészt az Esztergom és Vidéke egy későbbi számában mutatjuk be. seket a belterület hasznosítatlan, illetve alulhasznosított részein kell szorgalmazni, másodsorban az új, fejlesztések számára előkészített területeken kell biztosítani. Ezek az új, beépítésre szánt területek a központhoz kapcsolódó északi és észak-keleti lakóterületek, továbbá a déli és a dél-keleti gazdasági területek. Idegenforgalmi fejlesztési területek a Prímás-sziget, Szentgyörgymező Duna-partja, valamint Kertvárosban a Palatinus-tó környéke. A VATI szakemberei leszögezték tervükben, hogy a domboldalak beépítése ne haladja meg a 10-15 százalékot. Új hasznosítást fogalmaztak meg a volt laktanyai és lőtéri területre. A tervkészítők a Belváros központi jellegét erősítik, elsősorban a Kis-Duna és a Duna mentén a Vízivárosban, a Prímás-szigeten. A lakóterületek hegy felé terjeszkedését, a domboldal beépítését városképi szempontból nemkívánatosnak tartják. A dorogi út mentén, a kereskedelmi-gazdasági területeket bővíteni tervezik. A településszerkezeti terv tartalmazza Kertváros fejlesztését is. E városrész központjául a Damjanich út menti terület alkalmas. Gazdasági területe a laktanya területén és a Retek utca mentén terül el. Pilisszentlélek önálló településrésze Esztergomnak, a Duna Ipoly Nemzeti Park védett területén fekszik. Fejlesztése a tájvédelem, a domborzati adottságok miatt mértéktartóan javasolt. E település üdülőfaluként a pilisi természetjárás egyik bázisa lehet. Esztergom városának településszerkezeti terve a jövőt tartalmazza. Éppen ezért különösen fontos a most elkészült egyeztetési dokumentáció széles körű megismerése és véleményezése. Az ehhez kapcsolódó rendezvényekről, lehetőségekről ezután is tájékoztatni fogunk. (Pálos) Városunkban napjainkban is nagy az igény az építkezési telkek iránt. Eddig az Altalános Rendezési Terv alapján megalkotott 31/1995 képviselő-testületi határozat volt érvényben. Ez a rendelet a törvénynek megfelelően, az Országos Építési Szabályzatra épült. Új építési törvény született 1997-ben, 78/1997 számmal, melyet a parlament a 115-ös törvénnyel 1999-ben módosított. Ez utóbbi kettő az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazza. Ezek a törvények a városok részére új településrendezési tervkészítést írtak elő 2003. év végéig. Városunk történelmi jelentőségénél és városszerkezeténél fogva különösen érdekelt az új településrendezésben. Ennek célja a települési környezet rendezettebbé, komfortosabbá, működőképesebbé, egészségesebbé, biztonságosabbá tétele. Cél, hogy a városunk esztétikusabbá váljon. A törvény szerinti tervkészítés eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkesztési terv, továbbá az ezekre épülő helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek. Esztergom Város Önkormányzata 2002-ben és 2003-ban több fordulóban elfogadta a fejlesztési koncepciót. Ennek alapján a VATI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság kapta a megbízást a tervek elkészítésére. Hunor József városi főépítész részvételével bejárták Esztergomot, sok-sok napot töltöttek városunk közigazgatási területén. Az új építési törvény szellemében elkészítették és az önkormányzat részére leadták az egyeztetési tervdokumentációt. Most már az önkormányzati bizottságok, a szakhatóságok, az államigazgatási szervek, a területi főépítészi tervtanácsának, a lakossági közmeghallgatásnak a feladata, hogy véleményt mondjanak. Ezt követően néhány hónap múlva a képviselő-testület határozattal fogadja el a településrendezési tervet. Az egyeztetési tervdokumentáció megállapítja, hogy Esztergom városának legfőbb erőforrása a történelmi, kulturális örökség, valamint a táji környezet, nevezetesen a Duna, a Pilis - Visegrádi-hegység, a domborzat, továbbá a zöldfelület. Országos szerepet tölt be Esztergom a katolikus egyház, az idegenforgalom és a közoktatás területén, regionális szerepe van városunknak a kereskedelmi ellátás és a munkahelyteremtésben is. A városfejlesztési tervezők felmérése alapján az esztergomiak életkörülményei jobbak az országos átlagnál. A közlekedési felmérés tekintetében a véleményük elmarasztaló annak ellenére, hogy a Mária Valéria híd újjáépítése nagyon sokat javított ezen. Esztergom népessége gyarapodó, mindez köszönhető az ide beköltözőknek. A várostervezők egyértelmű véleménye, hogy az esztergomi polgárság iskolázottsága különösen jónak minősíthető. . A településszerkezet alapvető tézise, hogy Esztergom a Visegrádi- és a Pilisi-hegység Dunáig húzódó vonulatain, valamint a hegyek és a Duna közötti lapályon, változatos domborzatú területen fekszik. A területe 10 036,6 hektár. Ennek részletei: 1293,3 hektár beépített terület (13 százalék), 8743,3 hektár beépítetlen városrész (87 százalék). A beépítetlen terület részletezése: 3363,6 hektár erdő (33,5 százalék), 1816,6 hektár korlátozott mezőgazdasági terület (18,1 százalék), 1746,4 hektár általános mezőgazdasági terület (17,4 százalék), 813 hektár kertek (8,1 százalék). A városszerkezetet természetföldrajzi adottságai és a történelem során elfoglalt szerepe alakította. A középkori települések - Várhegy, Víziváros, Királyi város - mellé csatlakozott Szenttamás, Szentanna, Kovácsi, Csutimonostor faluja. A településrészek sajátos karaktereit ma is őrzik. A történelmi várostól szerkezetileg elkülönül Esztergom-kertváros és Pilisszentlélek. A város központja, történelmi magja a beszűkülő területen, az összefutó utak csomópontjában alakult ki. A domboldalakat nagy kiterjedésű kertes mezőgazdasági területek, a déli lejtőkön szőlőskertek fedték le. Az üdülőterületek a Búbánatvölgyben és a Szamárhegyen alakultak ki. Esztergom városának külső kapcsolatai napjainkban csak részben elfogadhatók: a 10-es főút túlterhelt, a vasútvonal korszerűtlen, a vízi közlekedés csak kihasználatlan, a repülőteret csak sportcélokra^ hasznosítják. A VATI mérnökei - Hunor József főépítész közreműködésével megállapították, hogy a fejleszté-