Esztergom és Vidéke, 2003

2003-12-04 / 48. szám

2003. december 4. ESZTECT^IBIÉSE A fenti címmel idén ta­vasszal tizenegyedszer hirde­tette meg a Tatabányai Kert­városi Bányász Művelődési Otthon nyugdíjasok részére azt a vers- és prózaíró pályá­zatot, melynek témája a csa­lád, az öregedés, az életút, az összetartozás és szeretetet, az emlékek voltak. A díjazot­tak között volt a kertvárosi Vízi István bácsi is, aki el­mondta, hogy a 324 pályázó ­melyből 46 fő megyénkbeli, 17 pedig erdélyi volt - ezernél több alkotást küldött be. A zsűri 65 főt részesített elis­merésben, ebből hét Komá­rom-Esztergom megyei nyugdíjas, közülük kettő ­Vízi István és dr. Babják Lajosné (lapunk hűséges ol­vasója) - pedig esztergomi! A díjkiosztót - ahol az elis­merésben részesült szerzők közül néhányan alkotásaik­ból olvastak fel írásokat ­Bencsik János, Tatabánya polgármestere nyitotta meg, aki a város nevében megígér­te a jutalmazott művek gyűj­teményes kiadását, így az idős, nyugdíjas szerzők alko­tásai nyilvánosságot is kap­hatnak. (A premizáltak kö­zött három erdélyi alkotó is van.) Szerkesztői Műhelyünk ezúton gratulál a két díja­zottnak, s további sikeres al­kotói nyugdíjas éveket kíván! Nagy Tibor Angol nyelvű könyvekkel gyarapodott a városi könyvtár Szokatlan időpontban, hétfőn fogadott vendégeket a Babits Mi­hály Városi Könyvtár abból az ünnepélyes alkalomból, hogy ekkor (november 24-én) adták át az intézménynek az angol nyelvű, 1,1 millió forint értékű forrásgyűjtemény dokumentumait. A British Council által a könyvtárnak adományozott gyűjtemény nyelvtan­könyveket, munkafüzeteket - a hozzá tartozó hangkazettákkal -, szótárakat, szépirodalmi és szakkönyveket egyaránt tartalmaz. Ezek a környéken dolgozó nyelvtanároknak és tanulóknak egyaránt hasznos segédeszközévé válhatnak, csakúgy, mint az angol nyelvű videokazetták. Tolkien művei, a Harry Potter-kötetek, Biddget Jo­nes naplója vagy a Kis hableány mind megtalálható lesz a városi könyvtár polcain - ezentúl eredeti nyelven is. Az intézmény igazga­tónője, dr. Bárdos Istvánné állományelemzéséből kiderült, a gyűjte­ményt Magyarországról szóló enciklopédikus mű és szlengszótár te­szi még teljesebbé. A British Council vezetőinek választása Szentendre helyett azért esett Esztergomra, mert bár a szervezet központjait a megyeszékhe­lyeken alakítja ki, Pest megye esetében a fővárosban már létezik két ilyen központ. Megyénkben pedig a már működő tatabányai cent­rum helyett a másik régióközpontra, Esztergomra irányult a figye­lem. A megnyitó ünnepségen a British Council igazgatóhelyettese, Nigel Bellingham azt is elmondta, hogy a most alapított esztergomi forrásgyűjteményt két évig további példányokkal kívánják gyarapí­tani. Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság el­nöke ígérete szerint ezt követően az önkormányzat fog mindent megtenni a további fejlesztés érdekében, amelyhez a jövő évben test­vérvárossá előlépő Canterbury is támogatást nyújthat. A mostani al­kalommal egyébként polcok vásárlásával járult hozzá a Bizottság a központ megnyitásához, s erre a segítségre ezentúl is szükség lesz a könyvtárban az új, angol nyelvű könyvek elhelyezése érdekében. Az angol forrásgyűjtemény speciális állománya a gyermekkönyv­tárban lévő német nyelvű könyvtár mellett kap helyet. A dokumen­tumok kölcsönzése a többi állományrésztől elkülönítve történik majd, annak érdekében, hogy folyamatos statisztika állhasson a könyvtár és a British Council rendelkezésére. A forgalmi adatokon és népszerűségi mutatókon túl a szervezet figyelembe szeretné ven­ni a felmerülő igényeket is a további adományok összeállítása során. A megnyitó ünnepséget a város és környéke iskoláinak angol kul­turális versenye kísérte. A programot záró tájékoztatón végül arról is szó esett, hogy a British Council kéthetenként ingyenes szakmai konzultációkat tart majd nyelvtanárok részére a könyvtár épületé­ben. A regionális szintű megbeszéléseken az angoltanítás aktuális módszertani kérdései lesznek terítéken; az első alkalomra december 8-án kerül sor. I. M. Sűrű tempó Oxitániában Provance tartomány Franciaország déli részén található; Oxitániának is hívják a mesésen szép tájat, a híres francia Riviérától északra. Egy külö­nös nép, az oxitánok vagy más néven a provanszálok lakják ezt a vidéket, évszázadok óta francia fennhatóság alatt. Ez a mediterrán nép a hagyományait és a nyelvét - mely a franciához és főleg az olaszhoz különösen közel áll - legalább olyan szívósággal őrzi, mint magyarságát Erdélyben a székelység. Németh Kálmán esztergomi táncház-gazda három hetet töltött egy mozgásszínházi fesztivál résztve­vőjeként itt, Provance egyik városában, Gaillacban. - Milyen élményeket hoztál er­ről a színházi műhely-találkozó­ról? - Először is el kell mondanom, hogyan is csöppentem én ebbe az Oxitánia-ügybe. A budapesti „Szárnyak" nevű mozgás-színház - amely meghívást kapott erre a nemzetközi találkozóra - tagja­ként egy mezőségi koreográfiát ta­nítottam be a szereplőknek, s eb­ben a darabban jómagam szólót is táncoltam. A végén táncházat is tartottam a nemzetközi közönség­nek: franciák, németek, lengyelek, bosnyákok, provanszálok galgai zenére ropták, és különösen nagy sikert arattak a moldvai körtánc­ok, főleg a könnyen megtanulható drumuj. Amikor a legényes tán­cokra került a sor, már mindenki lelkesen tapsolt. Elmondhatjuk te­hát: Oxitánföldön is kelendő a szé­ki sűrű tempó! - Tulajdonképpen mi volt ennek a műhely-találkozónak a célja ? - Az Európai Unió finanszíroz­ta az összejövetelt, a nemzetek ba­rátsága, illetve a multikulturális kapcsolatok jegyében. A résztvevő nemzetek képviselői három hétig közösen laktak, éltek, egymás kul­túráját tanulták. Például minden nap más-más nemzet képviselői főztek. Elmondhatom, hogy az egyik este nagy sikert arattam a gulyáslevesemmel. - Milyen volt a bemutatott da­rab sikere? - Csetneki Gábor rendezte a da­rabot, melynek előadásában köz­reműködött a tábor valamennyi résztvevője. A buto és a no színház elemeit, valamint harcművészeti elemeket is felhasználtunk. A nemzetközi társulat által bemuta­tott darab mondanivalója az uni­formizáltság elleni védekezés. Ar­ra figyelmezet, hogy az Európai Unió a kibővülés után is a nemze­tek Európája legyen, és ne egy köz­pontilag irányított hatalmas és át­tekinthetetlen bürokratikus gépe­zet, ahol egyforma „körtékké" degradálódnak az emberek. - A provanszálok hogyan fogad­ták ezt az őszinte és bátor hangne­met? - Nagy egyetértéssel és szere­tettel. Ók is a népzene, a néptánc, a színjátszás segítségével próbál­ják megtartani kulturális nemzeti függetlenségüket. Dezső László ADVHNT ÁDVENTI HANGVERSENY a Belvárosi Plébánia Templomban 2003. december 6-án (szombat) 19 órai kezdettel Kührner Krisztina - cselló Rózsár Brigitta - zongora Műsor: Vivaldi: B-dur szonáta - Largo, Allegro J.S. Bach: C-dúr Prelúdium Hándel: F-dúr Concerto - Allegro J.S. Bach: D-dúr Gambaszonéta J.S. Bach: Air a D-dúr Szvitből Mendelssohn: Lied ohno Worte Schumann: Fantasiestücke Mindenkit szeretettel várunk! így, az év vége felé közeledve, sokunk eszébe jut az Advent szó. Azért írom „sokunk eszébe", mert sokan vannak, voltunk akik ugyan tudtuk e szó jelentését, miszerint: Várakozás, mégsem jutott el hoz­zánk igazi üzenete. Magam, mivel itt születtem és negyvennégyszer töltöttem a „ vá­rakozást" többnyire e város falai között, csak mostanság érkeztem el oda, hogy kapizsgáljam, mi több kimondjam az eddig is érezhetőt: az ajándékot nem érdem szerint kapjuk. Bár a mai kor várakozását az üzleti erkölcs szerint „illik" ajándékozással jutalmazni. Miért is merem megosztani Önökkel ezeket a gondolatokat? Egyre inkább hiszek abban, hogy ez a város - mint sok más magyar „összekapaszkodó-hely" - nem vé­letlenül ad otthont a múlt méltó folytatásához. Az esztergomi kórház falán egy csodálatos bronztáblán olvasható az „előhegyi remete", Babits Mihály: Jónás könyve című költeményének két sora: „mennél csúfabb mélyre hull le szolgád, annál világosabb előtte orcád". Azt hiszem, sokan és sokszor jutunk el a „szörny-lét belsejébe", ahol amikor megbánunk sok mindent és mielőtt újra Nini vébe küldene az Úr, be kell látnunk „nincs mód futni... s ki nem akar szenvedni, két­szer szenved". Sokszor kérdezzük: „ki táncoltat engem? Ki az aki nem hágy pusztul­ni csendben?" Néha megfáradunk a hétköznapok terheinek súlya alatt s feladnánk mindent, de mindent. Majd jön egy ünnep, ami már eleinket is gyógyította, vagy amit magunk tettünk, teszünk ünneppé és ettől lesz Hitünk. Hitünk, amivel le tudjuk győzni kételyeinket, mert „az én Uram akará, hogy éljek ". A várakozás ünneppé akkor válik, ha csak egy pillanatra is, de me­gállj-1 tudunk parancsolni magunknak rohanó világunk tengerén. Mi Jónás-ok kapva-adva gyűjtsük ajándékainkat. Prédikáljunk testet-lel­ket öltve velük: ki a szavak, ki a képek, ki a zene nyelvén! Villányi Zsolt Mozi Esztergomban (VI.) wernsmmmmm K0ROW GIOSKOI O/MMI gISZI » ' * BEKEttI OSZK Alt «l«g«, • FEKETE LOVAS CHAPLIN AZ* ERDŐBEN ANOOI. Hr&AÍ>0 AktttÜU fel rétetek a rlláe»»* monyekrAl Szerda* csütörtök, december 20—£L-én riis GALATHEA A szerelmes gépirókisasszonv AJÍOOX, HlKAüO. Aktust, liaMMUk. Szombat, december 23.-&n Hervadt virágok Hétfő, kedd, december 26—3(i.-án ARÁBIAI ÉJSZAKÁK cl***) 5r kétka»H*p • 3 fSruktír; éet« Időközben azonban özv. Schleiffer Lajosné próbálkozását is siker koronázta, hiszen október 23-án már arról olvashatunk „Új mozi a Fürdő szálló nagytermé­ben" címmel, hogy „szombaton es­te nyílt meg az új mozi nagy közön­ség jelenlétében. A mozi tulajdono­sának özv. Schleiffer Lajosné bér­lőnek személye elég garancia arra, hogy az új mozi tisztességes és ta­nulságos szórakozó helye lesz a lá­togató publikumnak. A szenzációs jeleneteket ábrázoló kétöles mozi­plakátok azonban sehogy sem ille­nek a Fürdő épületének mostaná­ban eléggé rendbehozott tisztes fa­laira. " - írja a tudósító. A „Fürdő mozgóképszínház" műsorán láthatta az esztergomi közönség Fedák Sári első filmjét, sőt itt került sor az első esztergomi hangosfilm-bemutatóra is. Erre azonban még visszatérünk. Előzőleg meg kell említeni a Koronában bemutatott „In hoc signo Vinces"-1, az öt felvonásos klasszikus filmtragédiát december 7-én, valamint azt, hogy 1914. ja­nuár l-jén „Boldog új évet kíván mélyen tisztelt vendégeinek, jóbarátainak és jóakaróinak Por­gesz Béla. Korona kávéház mozgó­fényképszínház. ". Január 8-án nagy szerkesztősé­gi cikk jelent meg „A mozi és Esz­tergom város" címmel. A „Morc" álnév mögé rejtőzött szerző „a hi­vatalos Esztergomnak a mozihoz való viszonyát, azaz anyagi és er­kölcsi kapcsolatát" vizsgálva meg­állapítja: „Esztergom a maga há­rom mozijával (Korona-, Fürdő-, Szerecsen) a kisebb magyar váro­sok nívóján tart. De mint a jelek is mutatják, a közeli jövőben alkal­masint emelkedni fog, mert az ed­digi vállalkozók mind jó üzletet csináltak vele.". A cikk a további­akban leszögezi: „a mozi elsőren­dű, mondhatni ideális népnevelő eszköz, kellő válogatás és ellenőr­zés mellett. Másrészt az is teljesen bizonyos, hogy egyike a legjobb üz­leteknek. ". A szerző a fentiek alap­ján arra a következtetésre jut, hogy „a mozit minél előbb vonják ki a magánvállalkozás kezéből és vegyék városi kezelésbe.". Javasla­tot is tesz a mozik elhelyezésére. Szerinte három deszkából épült mozit kell felállítani a városban. Egyet a kerek templom körül, egyet a Szenttamáson, egyet pedig Szentgyörgymezőn. „(...) bátor­kodjunk neki s állítsunk mielőbb városi mozikat." - sürgeti a cikk. A fenti okfejtés azonban nem talált meghallgatásra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi ­február 5-én közzétett - hír: „Az ötödik mozi is megvan már Esztergomban, ez pedig a Kossuth uccai Edison kávéház forgalmát van hivatva fellendíteni. Geyer Miklós a kávéház tulajdonosa egy Pathe-Koch rendszerű mozigépet állított be.". (Folytatjuk) Kaposi Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents