Esztergom és Vidéke, 2003

2003-02-06 / 5. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 Határ mentiek tanácskoztak a kamarában (Pálos) A Mária Valéria híd új­jáépítésével a gazdasági élet sze­replői, a társas és az egyéni vállal­kozások is egymásra találtak a Du­na két partján. A Komárom-Esz­tergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezésében január 31-én nagyszabású határ menti vállalkozói találkozóra került sor Esztergomban, a Térségi Kamarai Székházban. A felvidékiek Nyitra megyéből érkeztek, elsősorban gépiparral, fémmegmunkálással, finommechanikával foglalkozó cégtulajdonosok, akik gazdasági együttműködésre törekszenek az anyaországiakkal. A kamara dísz­termét megtöltő közel félszáz ha­táron inneni és túli vállalkozót (fo­tónkon) Kárpát Csaba megyei ka­marai alelnök köszöntötte. El­mondta, hogy ez a szakmai konfe­rencia csak kezdetét jelenti a gaz­dasági együttműködésnek, megte­remti az esztergomi székházban a lehetőségét a folytatásnak és a rendszerességnek. A felvidékiek­től a Nyitra megyei önkormányzat nevében Bak Árpád régiófejleszté­si főosztályvezető válaszolt a ked­ves fogadtatásra, elmondta, hogy nagy reménnyel érkeztek, és hosszú időre szóló kapcsolatte­remtésre készültek. A Felvidéken napjainkban hallatlanul magas, 30 százalékos a munkanélküliség, szükségük van a felvevőpiacra, és ebben Esztergom térségét látják leginkább elérhetőnek. A köszön­tők után érthetően elsőként Fórián István, a Magyar Suzuki Részvénytársaság vezérigazga­tó-helyettese j elentkezett elsőként szólásra. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a világ­cég szakemberének piaci ismerte­tőjét, különösen azt, hogy Európá­ban napjainkban 303 beszállítójuk van, melyet fejleszteni akarnak. A gépipari beszállításhoz partnere­ket keresnek a Felvidékről is. Kü­lönösen most, mikor a Suzuki újabb prototípusa elkészült, pró­baútján fut, és sorozatgyártása 2003-ban be is indul. A vezérigaz­gató-helyettes arról is szólt, hogy az érsekújvári járásból mintegy 300 munkás dolgozik a gyártóso­ron, teljesítményükkel maradék­talanul elégedettek. Ezt követően a vendég vállalkozók sorra mond­ták el ajánlataikat, a fémmegmun­kálástól az épületgépészeten át, az üvegfeldolgozásig szinte minden ipari technológiában jártasak. Az Esztergom-térségiek is sor­ra mondták el termelési kooperá­ciós igényeiket, nagy- és kiskeres­kedelmi lehetőségeiket. Major György, az MS-Metál Kft. tulajdo­nos-ügyvezetője finommechanikai gépi megmunkálásra tartott igényt, a munkákhoz teljes fel­szerszámozottságot tudott nyújta­ni. Kelenföldi László, D-Print Kft. üzemvezetője nyomdai munkák­ban keresett kapcsolatot, míg Robotka Rezső, a Techno-Produkt Kft. szakembere acélszferkezeti és tartály gyártásban tudott együtt­működést ajánlani. Bátori József, az Elektrovill '82 Kft. tulajdo­nos-ügyvezetője pénztárgépek és egyéb kereskedelmi cikkek, Debre­ceni János, a Debber Trans Kft. ügyvezetője a szállítmányozás és az építőanyag-kereskedelem terü­letén tett együttműködési ajánla­tot. Magyar József autóalkat­rész-kereskedő is felvázolta kíná­latát. Gál Kálmánná a Híd Alapít­vány képviseletében a Pünkösdi Kiállításra és Vásárra invitálta a vendégeket. Szabó György, a Dunagáz Részvénytársaság vezér­igazgatója a szakemberképzésben és a gázipari együttműködésben mondta el a két szomszédos ország közötti együttműködési lehetősé­geket. Zahorán Tamás, a megyei kamara titkára bizalomnövelő konferenciának nevezte az eszter­gomi határ menti vállalkozói ta­nácskozást, melynek folytatását ígérte, és bejelentette, hogy ha­vonta rendszeresen sor kerül ha­sonlókra. Legközelebb február 27-én, csütörtökön délután várják a Du­na két partjáról az egyéni és a tár­sas vállalkozásokat a kooperációs megbeszélésekre. A vállalkozói tanácskozás hiva­talos részét követően a megyei ka­mara fogadást adott a határ menti találkozó résztvevőinek. A pohárköszöntőben Kárpát Csaba megyei alelnök elmondta, hogy a Széchenyi-Terv az elmúlt két évben jó célt szolgált. A jelenle­gi körülmények között a gazdasági és közlekedési tárca új lehetőség­gel, a Széchenyi Vállalkozásfej­lesztési Programmal támogatja majd a hazai kis- és közepes vállal­kozásokat. Kárpát Csaba (alsó fo­tónkon) szólt arról is, hogy a kis- és középvállalkozások körében meg­újul a mikrohitel fejlesztési lehető­ség is, melynek alapja egyrészt a költségvetésből, másrészt a PHA­RE-programból, és végül az eddigi visszafizetésekből képződik. Új­donság, hogy a mikrohitel mögé felsorakozik a Hitelgarancia Rt. is. A megyei alelnök zárszavában felhívta a határon inneni vállalko­zóknak figyelmét a Széchenyi Hi­telkártyára, mely jelenleg még az eredeti 1 milliós kölcsönt nyújtja, de év közben ez többszörösére fog emelkedni. Az egésznapos határ menti vál­lalkozói tanácskozás mindenki számára hasznos volt, jó érzéssel és a viszontlátás reményében kö­szöntek el egymástól a cégtulajdo­nosok és cégvezetők. Február l-jétől tilos a 12,5 tonnánál nagyobb teherforgalom Dorogon! (muzslai) Már az esztergom-kertvárosi új elkerülő út decemberi átadáskor a Dorogon áthaladó teherforgalom korlátozásának kérdé­se is felmerült. Ennek megvitatására ültek össze a Dorogi Polgármesteri Hivatal­ban Unyi Antal főmérnök, Simon László és Bukovics János, a Komá­rom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. részéről, Forisek Ilona, a megyei Közlekedési Felügyelet képviseletében, Mick Péter fő­hadnagy, a dorogi Rendőrkapitányságról, valamint Szenczi Gyula, a Polgármesteri Hivatal műszaki osztályvezetője. A vendégeket Tittmann János polgármester, a térség parlamenti képviselője kö­szöntötte, majd a meghívott szakemberek megtárgyalták, hogy a nemrég átadott elkerülő út milyen lehetőséget kínál a Budapest és Győr közötti Dorogon átmenő teherforgalom súlykorlátozására. Megállapodás született, mely szerint a 10-es számú főút kesztölci cso­mópontjánál február l-jétől táblák jelzik, hogy Győr felé haladó te­hergépkocsik a kesztölci úton át, az esztergom-kertvárosi körforga­lomnál a 111. számú elkerülő szakaszon haladhatnak célállomásuk felé. Tátnál szintén tábla figyelmezteti a teherautó vezetőket az elke­rülő út használatára. Dorog város területén kizárólag célforgalmi te­hergépjárművek haladhatnak: így a Richter Rt. dorogi gyárába, vagy a Dorogi Ipari Park területén lévő Sanyo gyárba - természetesen súlykorlátozás nélkül. A dorogi Rendőrkapitányság fokozott figyelmet fordít az új forgal­mi rend betartására: február első felében csak figyelmeztetik a sofő­röket, a későbbiek során már bírságolni fogják a 12,5 tonnánál na­gyobb Dorogon áthaladó tehergépkocsik vezetőit. Ismét „eltűnt" egy város Ha kíváncsi, megtudhatja, ugyanis hétfőtől nyilvánosak az or­szággyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai. A honatyáknak idén is ja­nuár 31-éig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat, ezt a kötelezettsé­güket valamennyien a törvényes határidő előtt teljesítették, így február 3-ától minden képviselő vagyonnyilatkozata megtekinthető. Ebben a többoldalas dokumentumban ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarí­tásukról és tartozásukról kellett nyilatkozniuk. A képviselővel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát azonban nem ke­zelik nyilvánosan, ebbe csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. A tanár úr jegyzetei A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint felgyorsult a né­pességcsökkenés üteme az utóbbi időben, a 2001 februári népszám­lálás óta negyvenezerrel kevesebben élnek Magyarországon. A KSH szerint ugyanis tavaly novemberben 10 millió 155 ezren, a népszámláláskor még 10 millió 195 ezren éltünk az országban. A statisztikai hivatal szerint nőtt a házasságkötések száma: 2002. ja­nuár és november között 43 300 házasságot kötöttek, egy évvel ko­rábban ennél kétezerháromszázzal kevesebbet. Viszont hatszázzal kevesebb gyerek született 2002-ben, mint 2001-ben, ugyanakkor nyolcszázzal többen haltak meg ugyanebben az időszakban. Ki ne ismerné Esztergomban - a Kis-Duna-parton rendszeresen sétálók közül - azt az idős, de még mindig fiatalos temperamentumú nyugdíjas tanárt, aki a padokon ülve olvasgatva, vagy éppen sétálgatva kedvesen megszólítja a korzózókat. Dr. Komáromi Szilveszter - mert állapodott és Esztergomban letele­hiszen róla van szó - túl a 80. évén a pedett. E sorok íróját is tanította a karácsonyi ünnepekre megjelentet- hetvenes évek elején a dorogi gimná­te „A történelem fátyla mögül" című ziumban. könyvét, mely különböző újságok- Mit lát a tanár úr a „történelem ban, illetve folyóiratokban megje- fátyla mögül"? A rendszerváltást ő is lent olvasói leveleit, cikkeit, jegyze- szinte napról napra tanáros teit tartalmazza. prezicitással követi nyomon és kom­Dr. Komáromi Szilveszter a Bács- mentálja a kilencvenes évek nemzet­kában, Kishegyes községben szüle- közi, illetve hazai politikai esemé­tett, mely akkor Jugoszláviához tar- nyeit. >0 világ életében politizált, ér­tozott. Belgrádban jogi egyetemet veit, vitatkozott. Most kötetbe fog­végzett, itt is doktorált. Miután át- lalt írásai, jegyzetei is vitacikkeknek került Magyarországra egy ideig a tekinthetők. Még az 1940-es évek­határőrségen dolgozott, majd levele- ben belépett a Nemzeti Parasztpárt­ző tagozaton elvégezte a tanárképző ba, azóta Szabó Dezső, Németh Lász­főiskolát. A szerb-horvát nyelvet ki- ló, Illyés Gyula nyomdokain haladva válóan beszélte, ezért orosz nyelvta- - népi elkötelezettségűnek és „har­nárrá képeztette ki magát. Később madik utasnak" vallja magát, aztán angol és német nyelvet, vala- „Nem kommunizmus, de nem is mint történelmet is tanított. kapitalizmus, hanem tisztességes Mint afféle független, nőtlen em- magyar út" - szokta mondogatni a ber állandóan változtatta helyét: az tanár úr alkalmi „katedráján", a ötvenes-hatvanas években az ország Kis-Duna-parti korzón, alkalmi ta­különböző városaiban tanárkodott, nítványainak. mígnem a hatvanas évek végén meg­Vállalkozói igazolványcsere február 15-ig (P) Lapunkban már közel egy éve írtunk az egyéni vállalkozói igazolványok cseréjéről, melynek törvényileg kitűzött határideje 2002. június 30. volt. A választá­sok, a nagyarányú elmaradások miatt végül a kormány 144/2002 (VI. 28.) rendelettel módosította a határidőt 2003. február 15-ére. Emlékeztetőül utalunk arra, hogy a mostani egyéni vállalkozói igazolvány csere azokra tartozik, akik 2000. november 1-je előtt vál­tották ki dokumentumukat. Tehát mindazokra, akik korábban a Pol­gármesteri Hivataltól, illetve a Kereskedelmi és Iparkamarától, vagy a Kézműveskamarától sze­rezték be. A vállalkozói igazolványok álta­lános cseréjét az indokolja, hogy a kormányrendelet alapján létre­hozták a központi nyilvántartást, melyet a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyil­vántartó és Választási Hivatala (Budapest, 1094, Balázs Béla út 35.) vezet. Ez a nyilvántartás fo­lyamatosan jött létre a 2000. no­vember 1. után az okmányirodák által kiadott, vagy még a kamarák által létesített és módosított vál­lalkozói igazolványokra. Az általá­nos cserét indokolja továbbá az egyéni vállalkozások adatainak egyeztetése és pontosítása. Az említett rendelet az egyéni vállalkozói igazolványokat közok­iratoknak minősítette. Ebből kö­vetkezik, hogy a dokumentumnak valós, aktuális adatokat kell tar­talmaznia. A vállalkozóknak tud­niuk kell, hogy az igazolványok­ban szereplő bármelyik adat meg­változását, a változás bekövetke­zésétől számított 15 napon belül az okmányirodának be kell jelen­teni. Az esztergomi okmányirodá­ban tett látogatásunkkor a napok­ban megtudtuk, hogy a vállalko­zók tömeges jelentkezése bein­dult. Korábban, még 2000. októ­ber 31. előtt a Kereskedelmi és Iparkamara esztergomi térségi irodája 3000 vállalkozói igazol­ványt adott ki, módosított, tartott nyilván. Ezen vállalkozói igazolvá­nyok egyrészt az esztergomi és a dorogi okmányirodák, kisebb há­nyadukban a nyergesújfalui ok­mányiroda körébe kerültek át. Napjainkban az esztergomi ok­mányiroda 1313 vállalkozót re­gisztrált már, folyamatban van 230 ügy, de még mindig várnak 300 újabb jelentkezőt, aki eddig hallgatott magáról. Ugyanez az arány fennáll a do­rogi okmányirodai ügyfélszolgá­latnál is. Elérkezett a vállalkozói igazolványok cseréjének fini­se! Nincs már hátra két hét sem er­re a lehetőségre. Nagy terhet vesz magára az a vállalkozó, aki ezt a 2003. február 15-ei határidőt el­mulasztja, mindent kezdhet elöl­ről, mintha új vállalkozást nyitna. Elveszti az adószámát, elveszti minden jogfolytonosságát. A Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is értesíti a vállalkozókat, és figyelmezteti, hogy a 2003. feb­ruár 15-ei határidő meghosszabbí­tására ne számítsanak. Az okmányirodák senkit nem értesítenek, ez nem is feladatuk. A vállalkozók jól felfogott érde­ke az egyéni igazolványok időbeni cseréje.

Next

/
Thumbnails
Contents