Esztergom és Vidéke, 2003
2003-11-27 / 47. szám
2003. november 13. 5 Antikváriumi árverés a kereskedelmi és iparkamara székházában 113. letel (los) Esztergom kulturális életének különleges eseményére kerül sor december 7-én délelőtt: a Laskai Osvát Antikvárium tartja első árverését. Már megjelent a 30 oldalas katalógus, mely felsorolja az árverésre felkínált 164 remek tételt. A katalógus beszerezhető a IV. Béla király úti üzletben, felvilágosítás kérhető a 30/376-8101 és a 30/467-7301 számokon. Az árverésre szánt értékek személyesen is megtekinthetők az üzletben december 1. és 5. között 9-16.30 óráig. Lapunkban nem sorolhatjuk fel valamennyi „csemegét", csak néhányat említhetünk: Babits Mihály műveiből a Jónás könyvét, Beke Margittól A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékeit, Balogh Jolántól Az esztergomi Bakpcz-kápolnát, a Budapesti Újságírók Egyesületének Almanachját 1907-ből, Csernyánszky Máriától Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár paramentumjait, Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára, fotókat az 1939. évi Nagyboldogasszony-napi esztergomi körmeneten^ résztvevőkről, Gyéressy Ágoston Boldog Özséb könyvét a budapesti Pálos Rendházból, 1938-ból, Homor Imrétől Esztergom nevezetességeit, kéziratokat a Céhlevelekről, kéziratokat a rögtönbíráskodás szabályairól, Kőrösy László Katolikus költők antológiáját, Lépőid Antal ünnepi beszédét Szent Adalbertről, A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára kiadványait, Meszlényi Antal könyvét a Szent István Társulattól, 1956-ból, Mindszenty Józseftől az Igazság és szeretetet (1947), Simor-album (1886-ból a Franklin-társulat kiadásában), a Tengerész kézikönyvet (1943-ból). Metszeteket Esztergomról (ábránkon Strigonium, Gran kiadvány, G. Houfnageltől Kölnben, 1597-ben, 515 x 350 mm rézmetszet), részvényeket az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanktól (1932-ből). Térképeket Esztergom Vármegyéről, Komárom Vármegyéről. • Az antikvárium tulajdonosai - a Bánhidy és a Mezey család - szeretettel és nagy hozzáértéssel készültek az árverésre, ahová várják az érdeklődőket. 20 RSO • ESZTERGOM ALEXANDER DUMAS viléghirti regényének • GRÓF MONTÉ * uj példánya megjelent és bemutatéera herfll r*»»»» HlmCHRISTO A mwtMmiII kSzAnaég érdakail Anyaiamba •*a» a négy riu ^QY'Cgy napig rB»ld agy. mátuUnban fog faparagni 4a padig i Hl Irodaiam lagtrdakfaaxttAbfc** lagtablllnnaa Ukh rag Anyának étWtatéaa flimra .. .. Filmbarát-találkozó November 20-23. között filmbarátok, filmrendezők és szervezők vették birtokukba a Zöld ház vetítőtermét. A négynapos találkozót a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége rendezte a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával. A filmvetítéssel, ankétokkal, vitákkal színesített rendezvényre az ország különböző részeiből, így többek között Békéscsabáról, Hatvanból, Nagykanizsáról, Túrától, Székesfehérvárról, Veszprémből és természetesen Budapestről is érkeztek filmes szakemberek, naponta pedig sok esztergomi érdeklődő is megtisztelte a kiváló összejövetelt. A közönség az első nap - csütörtökön - a Visegrádi Országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) dokumentumfilmjeiből láthatott érdekfeszítő összeállítást. A következő nap, pénteken, a Fórum Film Alapítvány mutatkozott be néhány új filmjével (Sághy Gyula: Flkamencora ítélve, Siklósi Szilveszter: 56 mártír, Kőszegi Edit-Szuhay Péter: Pászítás), majd válogatást láthattunk a Budapesten megrendezett „A rendszerváltás dokumentumfilmjei" című fesztivál alkotásaiból. Ezek közül is elismerést kapott a nézők részéről a „Vattacukor" című film (rendező: Varga Ágoston), mely a minden áron meggazdagodni akaró kényszervállalkozók személyes és családi tragédiáit mutatja be. A vetítések szünetében ankétot tartottak, neves szakemberek részvételével. így többek között Szuhay Péter rendező, szociológus, valamint Szilágyi Erzsébet főiskolai tanár, a Fórum Filmalapítvány elnöke, a magyarországi dokumentumfilm-gyártás helyzetéről, jövőjéről beszélgetett az ország különböző részeiből érkezett filmklub-vezetőkkel és az érdeklődő közönséggel. A dokumentum-filmeken kívül díjnyertes művészfilmek is bemutatásra kerültek: így például az 1963-ban készült világhírű Rogopag című francia alkotás, az Oscar-díjas orosz-amerikai A szibériai borbély című monumentális filmdráma, valamint egy bemutató előtti alkotás a Mióta Otar elment. Szilágyi Erzsébet főszervező az ankét végén elégedetten nyugtázhatta: - Máskor is érdemes lesz filmbarát-találkozót rendezi Esztergomban! (DL) Korodi Szász Albert kiállítása A Kortárs Galéria és Kiállítóterem ez év utolsó heteiben erdélyi festőművész festményeit mutatja be a tárlatlátogatóknak. Marosvásárhelyről érkezett, ott lakik és dolgozik. Galériavezető és független művész. A városban született és a helyi Művészeti Líceumban Alkotói életútját művésztanárai egyengették, névszerint: Barabás Eva, Bordi András és Datu Viktor. Erdély városaiban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen több kiállítást tartott. Magyarországon is jól ismerik. Sopron, Szombathely, Szolnok, Budapest, Zebegény s most, másodszor, Esztergom látja őt vendégül. Művészetének témaköre: a szelíden szépséges erdélyi táj-ábrázolás, melyet a képek címei is mutatnak: Székelyföld, Hargita, a Küküllő- és a Maros-mente, a Nyárád-vidék. A völgyekben megbúvó kicsiny falvakat (Lövete, Atyha), azok girbegurba utcácskáit, a domboldalak rétjeit, a hegyek fenyveserdőit - a nap vagy az év bármely szakában - elénk hozza ez a tárlat! Ez a változatosság teremti meg a művész számára, hogy lelki és alkotói egyensúlyával egyetemben - az élő természetet és a benne lakó emberi világot is színesen, szépen ábrázolja. Csendéletein különösen szembetűnik festői-alkotói módszere: a hideg és a meleg színek abszolút egyedi és együttes ecsetkezelése. Fény-árnyékhatásai és a kontrasztos színek a szemlélő lelkét is vidámmá teszik. A szülőföld iránti szeretete, ragaszkodása pedig számunkra teszi hitelessé az alkotót. Műveit ezért fogadjuk jó szívvel, kíváncsi szemlélődéssel és befogadásra kész lélekkel. A tárlat január 5-éig tekinthető meg. Horváth Gáborné dr. Mozi^Esztergomban (V.)^ 1913. május 1-jei hír: „Quo Vadis? - a moziban. Az esztergomi Korona Mozgófényképszínház ... kulturális feladatot old meg, amikor nagy pénzáldozattal minden vidéki város előtt Esztergom közönségének bemutatja..." Sienkiewicz Nobel-díjas regényének mozi változatát. Valószínűleg ez volt az első valódi nagy játékfilm, ami az esztergomi mozi műsorára került. A tudósító így folytatja: „... Az esztergomi közönség remélhetőleg méltánylani is fogja a mozgófényképszínház tulajdonosának törekvéseit és mint a készülődésekből látszik, óriási közönség nézi majd az előadásokat". 1913. május 4-én arról értesülhetett az olvasó, hogy özv. Schleiffer Lajosné, a Fürdő Szálló tulajdonosa, új mozi megnyitása ügyében folyamodott engedélyért. A hír szerint az új mozi „... a szálloda emeletén az év legnagyobb részében kihasználatlan nagyteremben lenne. Mielőtt ezen ügyben a hatóság engedélyt adna ki, tűzrendészeti helyszíni szemlét fog tartani, melynek határnapja f. hó 7.-re tűzetett ki". Július 10-én terjedelmes cikk jelent meg az Esztergom és Vidéke-hen, a „Mozi megrendszabályozása" címmel. Az írás lényegét tekintve azért emel szót, „hogy a mozi ne legyen eszköze a pornográfia és a kalandozást ösztönök, az ostoba és abszurd rémdrámák, detektív történetek erjesztésének, különösen pedig ne akként, hogy kizárólag az úgynevezett képzeletet felcsigázó téren mozogjon anélkül, hogy valami oktatót, tanulságot ne adjon..." A szerző, aki a „Film" álnév mögé rejtőzött, leszögezi: „a mai modern kor igényeinek megfelelő előadások keretébe feltétlenül be kell illeszteni legalább egy vagy két olyan programszámot, amely az ilyen oktató előadások céljait szolgálja. " Október 5-én „Mozi a Szentgyörgymezei Körben " kezdősor alatt az a hír ál, miszerint: „Az Esztergom-szentgyörgymezői Kath. Olvasókör választmánya múlt hó 28-án este ülést tartott Pauer Károly főszékesegyházi karnagy elnöklete alatt, melyen szóba jött, a fáradhatatlan elnöknek azon terve, hogy ...az egyesület nagy vetítőgépét mozigéppé alakítassák át. Az új mozi kizárólag ismeretterjesztés és nemes szórakoztatás szolgálatában fog állani és csupán népakadémiákon fog igénybe vétetni... Tudtunkkal a szentgyörgymezei kör az első egyesület, amely kultúrmissziójának intenzívebb szolgálatára immár a mozit is használatba veszi." November 30-án meg is történt „A legújabb mozi bemutatkozása a Szentgyörgymezői Kath. Körben" az alábbi programmal: a). Osztriga halászat, (ismertetterjesztő) b). Tél a Morva hegységben, (ismeretterjesztő) c). Kacsa tenyésztés, (tanulságos) d). Baba menyasszony, (humoros) e). Polidor meg van babonázva, (komikus) (Folytatjuk) Kaposi Endre (Gé) Centenáriumi emlékezés Majer Istvánra (Pál) Nem csak Esztergom, hanem az egyetemes magyar közoktatás is sokat köszönhet Majer István püspöknek, érseki általános helynöknek, egyetemi tanárnak, tanítóképzői igazgatónak, tanfelügyelőnek. Ezeket a beosztásokat élete során töltötte be, 100 évvel ezelőtt, 1893 őszén hunyt el. Ebből az alkalomból a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tudományos ülést tartott, majd megkoszorúzták a neves tudós síremlékét a Belvárosi Temetőben. Az eseményt dr. Magyar György főiskolai tanár, főigazgató-helyettes (fotónkon) szervezte, aki közismerten kutatója Majer István életművének. Vele beszélgettünk. a jogot Pesten tanulta. Vácott szentelték pappá, Muzslán, majd Esztergomban lett segédlelkész. Kopácsy hercegprímás 1842-ben nevezte ki a Mesterképző Intézett tanárává, igazgatójává. Az ő tanácsai alapján alakították át 1845-ben a kisasszonynevelő és -tanító intézetet. 1849-ben a pedagógiai tanszék egyetemi tanára lett a fővárosban, majd a pesti elemi iskolák igazgatója. Az ő tervei alapján léptették életbe a felnőttképzés „vasárnapi iskoláját". 1866-ban esztergomi kanonok, püspök, majd 1869-től a főkáptalan nagyprépostja lett. Munkássága során maradandót alkotott a pedagógia és a népies irodalom területén. Intézkedésére a testi nevelés tantárgy lett. Mint képezdei és egyetemi tanár, majd igazgató, és később, mint főtanfelügyelő, lelkesedéssel karolta fel a népművelés ügyét. írói működését főleg a falusi felnőttek számára „István bácsi" név alatt füzeteivel, könyveivel, naptáraival alapozta meg. Számos cikke jelent meg a Jelenkorban, a Pesti Naplóban, a Vasárnapi Újságban, az Esztergom és Vidékében. Sokszor írt „Szíves" álnév alatt. Esztergom díszpolgáraként hunyt el 1893. november 21-én, tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nevelőképzés és népművelés terén. - Majer István, a nevelés gyakorlatának kiemelkedő egyénisége, munkássága kihatott a nevelés alapvető elveire, tartalmára, módszereire. Nemcsak a gyerekek és az ifjak személyiségfejlesztésével foglalkozott, hanem legfőbb vágya volt az egész nép szellemi érettségének elősegítése. Megtanítani a felnőtteket a munka és a haza szeretetére. Nyitra megyében, Mocsnokon született 1813-ban, Ersekújvárott járt iskolába, majd Esztergomban érettségizett. Áz Érseki Papnevelő Intézetbe került, a teológiát Nagyszombatban,