Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-27 / 47. szám

\Upitt4tott VST^-i^tt— fikre.rkcsftó: iir. Kórosv Lisdfé l j ^roul - XM11. é*.fol\am. 47» siam - uowwiHer 27. Ara: IS Fi Világörökségi Klub (Muzslai) Stílszerűen a Vármúzeum márványtermében tartotta alakuló összejövetelét az önkormányzat, a Vármúzeum, és a Városszépítő Alapítvány szervezésében a Világörökség Klub. (Az esztergomi Várhegy 1986 óta szerepel a magyarországi világörökségi területek jelölőlistáján.) Horváth Béla múzeumigazgató és Tétényi Éva, a budapesti VI. kerület főépítésze - aki többek között az Andrássy út sikeres világörökségi pályázatát is készítette - mutatta be azt a kiadványt, amelyet a világörökségi jelölőlistán való részvétel megerősítését támasztja alá. Egyelőre tíz példányban készült el az „Esztergomi Várhegy és műemléki környezete" című kötet, amelyben összefoglalták mindazokat a különlegességeket, amelyek indokolják Esztergom világörökség részévé válását. (Lehetséges viszont, hogy az önkormányzat jóvoltából ez a kiadvány füzet formájában is megjelenik.) Esztergom elnyerte mér a. nemzeti örökség címet, azonban szükséges, hogy minél több, történelmi városokat összefogó hazai és nemzetközi szervezet tagja legyen. Ahhoz, hogy Esztergom a világörökség része legyen, széles körű összefogás szükséges. A Világörökség Klub célja, hogy minél több alkalommal bemutatásra kerüljenek a város- és a régiófejlesztési elképzelések, és az érdekeltek bevonásával az esztergomi Királyi Vár, a Várhegy - és rávezető környezetként - Szenttamás és Víziváros felkerüljön az utódaink számára megóvandó világörökségek listájára. A Világörökségi Klub első összejövetelén érdekes előadás hangzott el a Vitéz János dolgozószobájában lévő négy erényt ábrázoló freskó restaurálásáról is. A Klub legközelebbi összejövetele decemberben lesz. Esztergom Város Önkormányzatának közleménye a beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola támogatásáról A beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola és az ahhoz kapcsolódó Kárpátaljai Ma gyar Főiskoláért Alapítvány létrehozását 1993-ban kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, valamint a Beregszászi Városi Tanács. 1994-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzése keretében indult meg a beregszászi magyar nyelvű felsőoktatás tanítói, óvodapedagógiai, angol-történelem és angol-földrajz szakon, majd az intézmény 1996-ban kapta meg az ukrán oktatási minisztériumtól az önálló oktatásra feljogosító működési engedélyt, ezzel az egyetlen, valamely szomszéd államban hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény lett. A fennállás néhány esztendeje alatt olyan képzési hellyé, központtá nőtte ki magát, mely a kor és a helyi magyar közösség egyre szélesebb rétegeinek igényét elégíti ki, s ahol a továbbtanulni vágyó magyar fiatalok a pedagógiai szakirány mellett a kertészmérnöki, a számítástechnikai és a közgazdasági, menedzseri szakok közül választhatnak. A főiskola diákjainak 2003-as létszáma már 720 fő. Jelenleg bérelt helyiségekben, épületekben működik a főiskola, amelynek Beregszász közgyűlése 2001-ben ajándékozta a főtéri volt Törvényszék épületét. Az 1908-1909-ben Jablonszky Ferenc tervei alapján épült Törvényszék 1944 után szovjet laktanyának, majd hadiipari műszergyárnak adott otthont. Az 5100 négyzetméteres épület felújításához körülbelül hatszázmillió forintra van szükség, ennek pályázatok és támogatások útján történő elnyerésével több szakaszban, az elkészült részek fokozatos birtokbavételével költözhetne be a főiskola. Mivel az ukrán államtól nem kap támogatást, és pályázati lehetőségei is korlátozottak, a főiskola vezetői azzal a kéréssel fordultak a magyarországi települések önkormányzataihoz, hogy egy-egy terem négyzetméterenként körülbelül 27 500 forintos felújításához járuljanak hozzá. Az önkormányzat által kiválasztott terem annak a településnek a nevét viseli majd, ahonnan rendbetételére az adomány érkezett. Esztergom Város Önkormányzata a Törvényszék legnagyobb helyisége, a Díszterem felújításához járult hozzá négy és félmillió forinttal, így fejezve ki, hogy mind az épületet, annak történelmi jellegét és leendő funkcióját, mind a benne otthonra találó főiskolát fontosnak tartja a határon túli magyar nemzetiség érdekei és a határon átnyúló együttműködés szempontjából. A támogatást két ütemben folyósítja önkormányzatunk a közhasznú Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványnak; az első ütem átutalása már megtörtént, a teljes összeg kifizetésére 2004 júliusáig kerül sor. A támogatási szerződést 2003. november 27-én, csütörtökön három órakor ünnepélyes keretek között Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere, valamint Soós Kálmán, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola rektora és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke írja alá dr. Gaál Endre, az Esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, és Kiss-Rigó László, a Hittudományi Főiskola főigazgatóinak jelenlétében az esztergomi Megyeháza dísztermében. (Fotónkon a beregszászi Megyeháza látható.) Takács István sajtóreferens Elkezdték az Esztergom és Tát közötti árvízvédelmi fővédvonal építését Ujabb 4 milliárd forintJ;érségünk fejlesztésére (Pálos) Térségünkben a 10. számú országos főút új nyomvonalának kesztölci elágazás - Esztergom-Kertváros - 11-es, Táti út szakasza már elkészült, mely forgalomba-helyezés után a 117. számot viseli átmenetileg. A folytatásra nem kellett sokáig várni, a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. intézése folytán a szakasz folytatódhat Esztergom és Tát között az újabb 4 milliárd forintos beruházással. Ez a szakasz szakmailag két funkciót is kielégít, egyrészt biztosítja Tát árvízvédelmi bevédését, másrészt eltereli a forgalmat Dorog, Tokodaltáró, Tokod-Üveggyár, Tát-kertváros, Tát településekről. Az 1998-ban indult fejlesztést ma már támogatja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A lebonyolítást és a műszaki ellenőrzést a KEM Állami Közútkezelő Kht. irányítja. Az előkészületekről, az építkezés megkezdéséről, valamint a várható befejezésről Dobosi Tivadar ügyvezető-igazgatóval beszélgettünk. - A tanulmánytervek, majd az engedélyezési tervek elkészülte után lehetőség kínálkozott, hogy a településeket elkerülő 10. számú főút, valamint Tát árvízvédelmének megoldása közös programban valósuljon meg. Figyelembe vettük, hogy a Duna mentén intenzíven fejlődő kerékpáros turizmus szolgálatára Szentendre - Esztergom - Komárom között megvalósítsuk a kerékpárutat. Első lépcsőként 2002 decemberében átadásra került az Esztergom-kertvárost Táttal összekötő szakasz 3,5 kilométere a 10-es főút részeként. A most folytatandó munkálat további 4,7 kilométert jelentett a műszaki előkészítés számára. Elkészültek a kiviteli tervek. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen, nyomvonalban hossz- és keresztszelvényekben, műtárgyakban egyeztettünk, hogy megfeleljenek az útépítési tervek a vízügyi előírásoknak is. A 2002. évi áprilisi és augusztusi árvíz a térséget jelentősen sújtotta, komoly károkat okozott épületekben, mezőgazdasági területekben. A védekezésnek köszönhető, hogy a katasztrófa elmaradt. Ezért is született meg, hogy a beruházás tekintetében az árvízvédelem és a közúti közlekedés összhangra jutott. A beruházás központi költségvetési forrásból, a két minisztérium közös költségviselése mellett valósulhat meg. A munkálatokat a közútkezelő irányítja a vízügyesek együttműködésével. A vízügy szakfelügyeletet lát el a töltésépítés során az árvízi biztonság megteremtése érdekében. Az építkezés a Duna mentén (fotónkon), a 2003. október 17-én aláírt vállalkozási szerződés értelmében napjainkban megkezdődött. A kivitelezp konzorcium vezetője a Viadon Építőipari Részvénytársaság, tagja a VIZ Kft. A töltésépítés során 370 ezer köbméter földmunkát teljesítenek. Ezt a téli hónapokra ütemezték be, majd tavasszal a közút és a kerékpárút építésére kerül sor. Erre 53 ezer köbméter burkolatépítést terveznek. A Duna-töltés, az útfelületek üzembehelyezésére a vállalkozási szerződés szerint 2005 májusában kerülhet sor. A 4 milliárd forintos beruházás a 4,8 kilométer főközlekedési út megvalósításán túl tartalmaz két csomóponti kialakítást, útlejárók megépítését, szervizutak kialakítását és földúti csatlakozásokat. Ezzel egy- időben - 14 méter nyílással, 3,7 méteres áteresszel, 2x2 méteres zsilipes csőáteresszel - megépítik az Unyipatak hídját is. Az országos közlekedési főút szerkezete: 20 centiméteres homokos kavicságy, 20 centiméteres cementes stabilizáló réteg, 9 centiméteres bitumenes útalap, 6 centiméteres aszfalt kötőréteg, végül 4 centiméter aszfalt kopóréteg. A beruházás során megoldják a csapadékvíz-elvezetést, a növénytelepítést, a zöldfelületek telepítését, valamint zajvédő falakat építenek. A kivitelezés műszaki és pénzügyi feltételei adottak, egyszerre árvízvédelmi és közlekedési gondjainkat enyhíthetjük az Esztergom - Tát közötti szakaszon, melynek a többi települések is élvezhetik hasznát. (Fotónkon a leendő út helye.)