Esztergom és Vidéke, 2003
2003-11-20 / 46. szám
• Bcibiir-T* . ' :>yvtáí) 12500 Eü . M. a. 5.1 Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjeleni 191 l-ig POLGÁRI HETILAP wwv.esztergomesvideke.ini: e-mail: emvideke@psinel.hu l j sorozat — XVIII. évfoham, 16. szánt — 2003, run ember 20. \ra: 75 Ft Aláírták az Ister-Granum Eurorégió egyesületének alapítási szándéknyilatkozatát Az Ister-Granum Eurorégió száz településének polgármestere jelenlétében az esztergomi Vármúzeum lovagtermében ünnepélyes keretek között írta alá a két partnerszervezet nevében Esztergom és Párkány polgármestere, Meggyes Tamás és Ján Oravec az eurorégiós egyesület alapítási szándéknyilatkozatát. Esztergom és Párkány sorsát remélhetőleg végleg összekötötte a 2001. október 11-én újra átadott Mária Valéria híd. A két korábban zsákutca-település a híd révén megnyílt a világ felé, térségi központtá alakult, mivel nemcsak a két határváros hídja épült újjá, hanem a két határ menti térségé is. Ezt felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2000. október 13-án. A határmenti együttműködéshez (mely 2001 májusától a két folyó latin nevét viseli) azóta összesen 42 magyar és 31 szlovák település csatlakozott. Mára területe meghaladja az 1000 km 2-t, lakosainak száma megközelíti a 150 000-et. A híd átadása óta eltelt időszakban az együttműködés fokozatosan terjedt ki az élet minden területére. Az együttműködés mára kinőtte a korábbi intézményi kereteket, és aktuálissá vált egy eurorégió megalapítása. A határon átnyúló testvérrégiós együttműködés már megalakulásakor és az egyesületté válást megelőzően is bizonyította életképességét és létjogosultságát, ezt mutatja, hogy a települések összefogásával Brüszszelhez, az Európai Unió különböző szervezeteihez benyújtott pályázataik révén már eddig is sikerült EU-s forrásokat bevonni a fejlesztésekbe. Önkormányzatunk örömére szolgál, hogy városunk azokhoz a településekhez tartozhat, amelyek költségvetése megengedi, hogy a kisebb önkormányzatokkal közösen megírt és beadott pályázatok önerős részéhez szükséges alapba befizethet, így segítve a régió kis lélekszámú településeit és erősítve régióközpont szerepét. Az Esztergom körül szerveződő együttműködés nem öncél: a történelmi, kulturális, gazdasági, közlekedési, ipari és más területen meglévő érdekeinkhez igazodó összefogás a jövő útja. Esztergom nem saját nagyságát kívánja hangsúlyozni, hiszen központi szerepével együtt vállalta, hogy gazdag oktatási, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi szolgáltatást nyújt a régió településeinek. A rendezvényt sokszínű kulturális műsor tette még emlékezetesebbé. 150 EVES A BIBLIOTHEKA EPÜLETE Tanácskozás az évforduló alkalmával (Iffy) 150 éve annak, hogy 1853-ban birtokába vehette a Főszékesegyházi Könyvtár a számára kijelölt, célszerűen kialakított épületet a mai Pázmány Péter és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán. Az értékes könyvtár anyaga az érseki székhelyét Nagyszombatból Esztergomba áttevő Rudnay Sándor prímást követve az elsők között került vissza városunkba 1820-ban. A török korban jelentős veszteségeket szenvedett állomány ezt követően az érseki magánkönyvtárral és az érseki-káptalani könyvtárral történt egyesítés után kapott méltó elhelyezést a ma is használt épületben. Az évforduló alkalmából november 12-én itt, a Hittudományi Főiskola nagytermében szervezett konferenciát a a Főszékesegyházi Könyvtár intézménye. A rövid előadások széles tárgykört öleltek fel, s részben a Bibliothéka anyagával (és természetesen magával az épülettel) foglalkoztak, de a jelenkori állapot, az egyházi könyvtárak és gyűjtemények aktuális helyzetének értékelése sem hiányzott. Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megnyitó szavaiban a modern szemléletű könyvtár számára emelt épületről és az itt őrzött könyvek forrásértékéről beszélt, nem hallgatva el az egyik személyes élményét sem: szeminaristaként annak idején maga is foglalkozott a Nyársi Demeter-féle formuláskönyvvel. Hangot adott annak a véleményének is, hogy az itt őrzött anyag méltó arra, hogy együttesen őrizzék és kezeljék. Szavait azzal zárta, hogy a nyilvános, tehát bárki számára alanyi jogon használható Főszékesegyházi Könyvtárnak regionális központi szerepe is van, hiszen az itt élők számára könnyebben megközelíthető, kutatható. Koncz Erika kulturális örökségi és közművelődési helyettes államtitkár a NKÖM részéről kifejezte, átérzik az egyházi könyvtárak helyzetét. Az egyházi intézmények állapotáról szóló beszámolója után a minisztérium szerepéről és feladatköreiről is megemlékezett, kiemelve az egyházi könyvtárak munkájában tapasztalható fejlődést, a modernizálódást. Körmendy Kinga PhD a Bibiothéka könyvállományáról tartott előadást a beköltözés idejére összpontosítva figyelmét (1853-1855), de ennek során kitért a törökök elől elmenekített anyag sorsára is. Számbavette az állományból elkerült vagy megsemmisült darabokat és előadását azzal a reménnyel zárta, hogy egyszer - ha csak egy rövid kiállítás keretében is - együtt lesznek láthatók Esztergomban az egykor itt egy könyvtárat alkotó könyvek. Dr. Madas Edit a Bibliothékában fennmaradt két magyar nyelvemlék, a Jordánszky- és a Nagyszombati-kódex ismertetésével gazdagította a hallottakat, miközben az elemzett művek hasonmás kiadásban voltak megtekinthetők a konferencia ideje alatt. Dr. Kemény Mária művészettörténész szemléletes példákkal illusztrálta a Bibliothéka és Hild József más esztergomi épületeinek romantikus stílusát, kitérve a régi Takarékpénztár és az Oszeminárium jellegzetességeire is. Végül Gáborjáni Szabó Botond az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke emlékezett meg a szervezetükhöz tartozó intézmények egyedülálló jelentőségéről, nélkülözhetetlen művelődéstörténeti szerepéről. Az utóbbi évek jellemzése során értékelése a hibák és hiányok elemzésére is kiterjedt (ebben különbözött a minisztériumi beszámolótól), de végsősoron optimizmust sugallt. A változatos témákban megtartott előadások a gyűjtemény, a könyvtár múltját és jelenét egyaránt méltatták. Ezeket hallva joggal érezhették az érdeklődők azt, hogy megbecsülés övezi, féltve őrzik és szorgos mukával dolgozzák fel az egyik legnagyobb magyar egyházi könyvtár anyagát. Az intézmény dolgozói most egy konferencia megszervezésével is felhívták a nyilvánosság figyelmét könyvtáruk jelentőségére és szerepére. Köszönet illeti őket gondos munkájukért, figyelmességükért. * A Könyvtár szomszédságában rendezett konferenciát a házigazdák jó vendégszeretetéről tanúskodó, gazdag fogadás zárta.