Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-13 / 45. szám

2003. november 13. 5 95 éve született dr. Nagy Zoltán, az eszter

go

mi múzeumok igazgatója Dr. Nagy Zoltán Dombegyház községben született 1908. november 16-án. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, középiskolai tanulmányait pedig Makón és Szegeden. Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakos hallgatója lett, majd felvette a művészettörténet szakot is, ahol Gerevics Tibor (régész-művészettörténész) professzor tanítványa volt. Doktorátust művészettörténetből szerzett 1934-ben. A magyar litográfia története a XIX. században címmel megírt disszertációja a maga korában újdonságnak számított, a reveláció erejével hatott, és máig a szaktudomány egyik hézagpótló alapműve. Több egyetemi tanszakon, mint művészet- illetve irodalomtörténet és könyvtár szakon kötelező irodalomként tanítják. Érdeklődése korán a reneszánsz-kultúra felé fordult és ösztöndíjasként a harmincas évek végén Rómában többször folytatott tudományos kutatásokat. Esztergomban 1934 és 1938 között részt vett az esztergomi királyi Vár, illetőleg az érseki palota feltárási és helyreállítási munkálataiban. Az előkerült reneszánsz freskókról magyar, olasz és francia nyelven több cikke és tanulmánya jelent meg. Ugyanebben az időben a Műemlékek Országos Bizottságánál teljesített szolgálatot. 1939-41 között az Eötvös Collégiumban a művészettörténet egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum őre, és gróf Teleki Pál miniszterelnök művészeti tanácsadója volt. 1941-ben jelent meg Új magyar művészet című könyve, amely száz év magyar művészetét egységes rendbe foglalta. Nála kap méltóságának és művészi értékének megfelelő helyet Csontváry-Kosztka Tivadar és Derkovits Gyula. Másrészt az Erdélyből jött új hangot mutató művészek: Nagy Imre, Szervátiusz Jenő és Gy. Szabó Béla bemutatása és a nagyközönséggel való felfedeztetése is e kötetben történik meg. Itt jelenik meg először az Alföldi Iskola, mint fogalom, valamint nagynevű művészeinek Tornyay János, Rudnay Gyula, Endre Béla, Koszta József, Nagy István együttes értékelése. Ez a megfogalmazás azóta is minden e tájról készült művészeti összefoglalás szakkifejezésévé vált, ugyanúgy mit a római ösztöndíjasként e korszakban végzettek közös elnevezése, a Római Iskola. Nagy Zoltán 1944-ben részt vett zsidó értelmiségiek mentésében a Magyarországi Ferences Rend tartományfőnökével együttműködve. A háború után 1945 és 1951 között a szegedi egyetem Alföldi Tudományos Intézetének igazgató-helyettese volt, illetve a Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti és Muzeológia Tanszékén egyetemi tanárként működött. 1951-ben több egyetemi professzortársával együtt megfosztották állásától és eltávolították az egyetemről. Egyedül levéltári kutatásokat végezhetett, minek nyomán több műve jelent meg, így a Szegedi Kőbárány címmel Szeged város és a Vár 11. és 13. század közti művészetéről 1947-ben. Könyvet írt Vedres István művészi munkássága címmel és elkészítette Szeged város azóta is keresett várostörténeti monográfiáiéit, melyet Papp Imre építészmérnökkel együtt jelentetett meg 1960-ban a Műszaki Könyvkiadónál. Ugyanebben az évben nevezik ki az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a Vármúzeum igazgatójává. Feladata volt az ún. „Ásatások", tehát az Esztergomban lévő Árpád-kori királyi, majd érseki palota feltárásának irányítása, kőtári anyagának gondozása, valamint a Keresztény Múzeum szakfelügyelete. Tevékenyen részt vett Esztergom kulturális életének fellendítésében, számos kiállítást, így a Vitéz János emlékkiállítást, továbbá irodalmi és zenei esteket rendezett a Balassa Bálint Múzeumban és a Vármúzeumban. A korszak múzeum-felügyeleti szerveinek rosszallását magára vállalva elsőként rendezett önálló kiállítást Szőnyi Istvánnak és Bálint Endrének a Keresztény Múzeumban. 1965-ben jelent meg az Esztergomi Bazilika Kincstára egyik legjelentősebb műtárgyának - a Vitéz János, Janus Pannonius és Mátyás király eszmevilágát tükröző Mátyás kálváriájának - ikonográfiáját elemző összefoglaló műve, majd A Nap diadala a Mátyás kálvária talapzatán címmel önálló tanulmányt írt 1969-ben, amely több nyelven is - olasz, német, francia - ismertté vált. Az esztergomi Vár ún. Vitéz-stúdiójában található freskókkal is behatóan foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában olasz nyelven megjelent tanulmányában. Számos tanulmány megírása után 1973-ban jelenik meg Esztergom város fennállásának ezeréves évfordulójára Esztergom című monográfiája a Panoráma könyvkiadónál, amely angol és német nyelven is ismert és keresett művé vált. Még ebben az évben nyugdíjba vonult, s aktívan bekapcsolódott az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Kutatócsoportjának kutatói és előadói tevékenységébe. Korábbi olaszországi tudományos előadásainak következtében alkalma nyílt több nemzetközi tudományos és egyetemi intézetben való kutatásra és előadások megtartására. Eme intézmények meghívása alapján számos magyar-olasz vonatkozású humanista és reneszánsz témát dolgozott fel. A Vatikáni Könyvtárban megtalálta a Mátyás-mítosz egyik legjelentősebb emlékét, egy akvarellrajzot, amely egy olyan freskó vázlata, mely nagy valószínűséggel a római Campo dei Fiori egyik homlokzata alatt van elrejtve. A nyolcvanas, kilencvenes évek egyik legnagyobb hazai tudományos vállalkozásának a Szeged története című monográfiának vezető munkatársa lett. A négy kötetben megjelent mű várostörténeti, építéstörténeti fejezeteit ő írta, melyekben több évtizedes kutatásainak eredményeit foglalta össze. Az általa írt fejezetek közül több tanulmány önállóan is megjelent, többek között a Szeged újjáépítése, a modern városkép kialakulása, az urbanizációs fejlődés című. Mindemellett nem feledkezett el szülőföldjének, az Alföldnek képzőművészeti értékeinek megőrzéséről sem. Önálló monográfiát írt Bényi Lászlóról, a vidék egyik jelentős festőjéről. Munkásságát a hazai szakmai körökön kívül külföldön is elismerték. Egészen 1994-ben bekövetkezett haláláig aktívan részt vett a nemzetközi tudományos életben. Számos neves intézet hívta meg előadások tartására, köztük a Kunsthistorisches Institut der Universitát Wien, Kunsthistorisches Institut in Florenz, Accademia d'Ungheria di Roma, Convegno Internazionale di Studi Umanistici Piceni. Közreadja: K.E. Úgy tűnik, hogy a két szálloda a Korona és a Magyar Király - egy ideig versenyben állt a „mozgógép színház" ügyében. November 14-én olvasható az alábbi szöveg: „A mozgó fénykép színház a Korona szálloda színházzá alakított nagytermében naponta új műsor mellett tart előadásokat esti 7 és 8 órakor. Vasárnap pedig d.u. 4 órakor. Pénteken rendkívüli fényes előadás két részben. .."A hirdetés közli az aznapi műsort, majd befejezésképpen megjegyzi: „... Ezen kívül mindennap több műsoron kívüli szám ". Ettől kezdve szinte minden lapszám közli a „Korona bioszkóp" aznapi műsorát, de azért még a Magyar Király „villamos színháza" is hallat magáról. December első napjaiban a diákság számára hirdet előadásokat, majd december 11-én közzé teszi, hogy: „E heti műsora felülmúlja az eddig bemutatott képek sorozatát. Rendkívül szép műsor. Naponta este 8 1/2 órakor.". December 25-én aztán sor kerül az utolsó előadás meghirdetésére: „Utolsó előadás a moziban. A Magyar Királyban lévő mozgókép színház már csak két napig látható. Ma, szerdán és holnap... Rendkívül érdekes új műsor." De 1908. január l-jén már csak a Korona Szálló mozija működik, íme a hirdetés: „Érdekes látványosság a moziban. A Korona szálloda mozgófénykép színházában a mai naptól új műsor kerül napiMozi Esztergomban (II

I.) rendre. Teljesen új képek érkeztek Budapestről, melyek bemutatása a szokott időben ma veszi kezdetét.". Nap mint nap olvashatunk a mozi műsoráról efféle címsor alatt: „Szenzációs látványosság; a Korona Bioszkópban", vagy „Érdekes látványosság a Korona villamos színházban ". Ekkor már minden szerdán és szombaton „teljesen új műsor" várja a publikumot Esztergom „állandó mozgófénykép színházá"-ban. Hetente négyszer ad műsort: „Vasár és ünnepnapokon az előadások d.u. 4, 5, fél 6, 7 és fél 9 órakor kezdődnek." Ízelítőképpen nézzük a május 7-ei vetítési programot: 1. A hét főbűn 2. A mikroszkóp táncosné 3. Szigetvilág 4. Angol tájkép 5. Futóhomok 6. Asztrahán halászat 7. Az élő képek 8. Hold egy méterről 9. A két tolvajtárs 10. Az iszákos A május közepétől olvasható műsorhirdetések egyes programjait már típus szerint is megjelöli az újság. Ilyen besorolásokat találunk. „Természeti felvételek", „Komikus", „Varázskép", „Látványosság", „Eredeti felvétel", „Dramatikus", „Románc" stb. Augusztus 8-án azt közli az újság, hogy „... a Korona szálloda nyári helységében ezentúl további intézkedésig minden csütörtökön szombaton és vasárnap tartatnak előadások. A világhírű párisi Pathe Freres céggel sikerült egyességre lépnem és ezentúl csakis a világhírű cég elsőrendű képei lesznek bemutatva. Minden műsorban színes kép is kerül előadásra... Tisztelettel Porgesz Béla tulajdonos.". A Lőrinc utcában működő Korona Szálló mozija valóban lépést tartott az eseményekkel. Ennek bizonyságaként említhetjük az 1908. szeptember 20-ai műsort, mely első alkalommal tesz közzé szöveges ismertetőt a vetítésre szánt programok tartalmáról: „Olympiai játékok Londonban. Angol sport, mely most tartatott meg Londonban és amelyen az egész világ kiváló sportemberei résztvettek. Ezer meg ezer ember tölti meg az ünnepség színterét. Jön az angol királyi pár és barátságos üdvözléssel foglalják el helyüket. Zászlólobogtatás, éljen rialgás fogadja őket. A résztvevő férfiak és hölgyek szabadgyakorlatai nyitják meg az ünnepséget. Majd az egyes számok következnek oszlopon, gyűrűn, kötélen, továbbá magas és távugrás. - Még az úszás sem hiányzik és bámulatot kelt a vízen rendezett bál, továbbá az ügyes búvár produkciók..." 1909 nyarán a Korona Szállót és a Bioszkópot renoválták és csak szeptember 12-én hallat ismét magáról. Hétfő kivételével mindennapi vetítést hirdet, hetente háromszor új műsorral. A közleményben új az a momentum, miszerint: „A hölgyek igen kéretnek a kalap nélküli megjelenésre". Előadások 5,7 és 9 órakor. I. hely 60 fillér, II. hely 50 fillér, III. hely 30 fillér. A 12 jegyet tartalmazó bérlet ára 6 korona volt. A műsor többnyire „igen komikus", „nagyon mulattató", „realisztikus", vagy „természet után felvett" darabokból állt. Később az előadások időpontja némileg módosult, szerdán, csütörtökön, szombaton, továbbá vasár- és ünnepnapon voltak vetítések. Október 24-én a hirdetési oldalon vastag keretben ez olvasható: „Párkány: Az országos vásár alkalmával. Itt először! Misztrik-féle. Elsőrendű mozgófénykép vállalat. Saját óriási csarnok és villamos telep. Naponta látható Blériot felszállása és a messinai földrengés. A vásár alkalmával folytatólagos előadások és minden percben be lehet lépni." A hirdetmény ezután ismerteti a helyárakat, majd így folytatódik: „Hétfőn és kedden este 9 órakor, a rendes előadás után nagy párisi férfi estély tartatik, csakis felnőttek részére. .." (Folytatjuk) Kaposi Endre Uj újság Esztergomból: www.eKor-Lap.hu Nem véletlen döntése a szerkesztőségnek, hogy az 1879-ben alapított Esztergom és Vidékében egy, a jelen és főleg a jövő hírhordozóját (is) szemlézzük ezentúl. Az új lap szeptemberben jelent meg a világhálón: „eKor-Lap". Sokaknak ismerős lehet a cím, hisz a Kór-Lap 1991-óta havonta megjelenő folyóirat volt, melyet az Orvosi Kamara helyi szervezete adott ki. A szerkesztők úgy ítélték meg, elérkezett az idő a megújulásra és a lapot az internetre vitték. Az internetes változat szlogenje: „Egészségügy-kultúra-információ " A világhálón már nem havi rendszerességgel jelenik meg, hanem bizonyos esetekben napi aktualitásokat is olvashatunk. Különösen érvényes ez a „rövid hírek " rovatra. Havonta ajánlanak olvasnivalót: novemberre például a könyvek közül, Nemeskürthy István: Magyarnak számkivetve, a versek közül Karinthy Frigyes: Struggle for life, illetve az írások közül Tölgyessy Péter: Királyi út a semmibe című,dolgozatát. Visszatérnek a régi Kór-Lap- hoz is, és a 10 évvel ezelőtti számokat a kor és a hely követelményeinek megfelelően felújítva újra közlik. így olvashatunk a Halotthamvasztás históriájáról, a Házsongárdi temetőről, Márai Füveskönyvéről. Minden nap emlékeznek az akkor született mai és egykori esztergomi orvosokra, az egészségügyet, illetve a várost érintő fontosabb évfordulókra. Ennyi bevezető után tekintsük meg a mai cikkeket: -108 éve ismerjük a Röntgen sugarakat - Röntgenre dr. Elekes Zoltán, a dorogi Röntgen Osztály egykori főorvosa emlékezett. - Egy pályázatról - Dr. Tőrös Péter, a Vaszary Kolos Kórház sebész főorvosa - jelenleg minőségbiztosítási igazgató - új oldaláról mutatkozik be. Ezúttal nem a szikét, hanem a tollat forgatva. - Emberevő oroszlánok - Dr. Pátkai István psychiáter-neurológus főorvosra sokan emlékeznek Esztergomban. Pátkai doktor több éve Afrikában dolgozik. A kicsit meghökkentő cím alatt a megelőzés fontosságáról értekezik a szerző. - Beszélgetés dr. Lehotka Mária főorvosnővel - Az interjú alanya 41 éve dolgozik a kórházban. Jelenleg ő az intézmény üzemorvosa. Sok érdekes dolgot tudhatunk meg tőle az egykori kórházi dolgozókról is. - Halottak Napja 2003. november 2. - Esztergom két temetőjében orvossírokat keresett fel a szerkesztő, dr. Osvai László. Az egykori orvosok portréja a sírok mellé került, rövid emlékező sorok kíséretében. Ezzel emlékezett az eKor-Lap az elhunyt kollegákra. -101 éve született Illyés Gyula A költőóriásra Csoóri S.: Szózat s kiáltás című versével emlékeznek. - Batthyány-Strattmann László születésnapjára - A márciusban boldoggá avatott szemész orvos életével Szállási Árpád dr., egyetemi magántanár írásából ismerkedhetünk meg. - Vaszary Kolos kinevezése - A kórház névadója Vaszary Kolos, akit 1891. október 27-én neveztek ki Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekké. Ennek állít emléket az írás. - Szekeres János természetfotói A népszerű tanár, természetfotós megtisztelte néhány rendkívüli természetfotójával az eKor-Lapot. -Zempléni tájakon - Zemplén két csodálatos helyére kalauzolja el a látogatókat dr. Osvai László: Gönc városához, az itteni Pálos kolostorromhoz, illetve a Boldogkői várhoz. Ha e rövid ismertetés után a Tisztelt Olvasónak kedve támad megismerkedni az írásokkal, kattintson a www

.eKor-Lap.hu oldalra és legyen rendszeres olvasója. Az új esztergomi újságnak, szerkesztő és író kollégáinknak sok sikert, egyre bővülő olvasói tábort kívánunk! (Gé)