Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-06 / 44. szám

Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: Tízmilliárd forint felett Esztergom 2003. évi költségvetése - A féléves teljesítésről Szallerbeck Kornél pénzügyi osztályvezetőt kérdeztük ­(Pálos) Városunk fejlődését az önkormányzat költségvetési, pénzügyi mérlege minden másnál jobban érzékelteti, hiszen a 2003. évre elfogadott adatok szerint az éve§ bevétel és kiadás egyaránt 10 milliárd 446 millió 77 forint. A Magyar Államkincstár részére és a képviselő-testület tájékoz­tatására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya Szallerbeck Kor­nél osztályvezető vezetésével összeállította az első féléves teljesítést. Meg­tudtuk, hogy a 10 milliárd feletti bevétel legfontosabb tételei: intézmé­nyek saját bevételei 612,3 millió, önkormányzati sajátos bevételek (adók, bírságok) 2,4 milliárd, felhalmozási és tőke jellegű bevételek (lakások, üzlethelyiségek, ingatlanok értékesítése) 1,3 milliárd, központi támoga­tások (normatív cdiami hozzájárulás, központosított előirányzatok, ki­egészítő támogatások) 1,4 milliárd, átvett pénzeszközök (működési célra átvett, felhalmozási célú állami alapok, államháztartáson kívüli pénz­eszközök) 3,4 milliárd, kölcsönök (felhalmozási, működési hitelek, köt­vénykibocsátás) 743 millió, egyéb bevételek'(korábban nyújtott hitelek visszafizetése) 6,2 millió, pénzmaradvány 2002-ről 590 millió forint. A pénzügyi mérleg szerint az időarányos teljesítés 4 milliárd 829 millió 888 forint, mely 46 szá­zalékot jelent. A kiadások tekinte­tében is jó gazdálkodásról adha­tott számot a pénzügyi osztály, hi­szen az önkormányzat költségve­tési szerveinél a személyi juttatá­sok, a járulékok, a működési célú eszközök, az ellátottak juttatásai a félév során 3,8 milliárdot emész­tettek fel. A felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások, egyéb kiadások) jóval elmaradtak a ter­vezettől és az időarányostól is, ezekre 845 milliót fizettek ki, mely 28 százalékot jelent. A kiadások összege 5 milliárd 147 millió 871 forint, időarányosan 49 százalék. Szallerbeck Kornél osztályve­zető elmondta, hogy az önkor­mányzati sajátos folyó bevételek­ből, a helyi adóból 537 millió folyt be, ami időarányosan 41 százalé­kot jelent. A befolyt adók nemei: építményadó 115, magánszemé­lyek kommunális adója 6, idegen­forgalmi adó 2,9, iparűzési adó 410, pótlékok, bírságok 3,8 millió. Iparűzési adóból 2003. évre a vá­ros 1,3 milliárd forintot tervezett. Az osztályvezető szerint a féléves 39 százalékos bevételből messze­menő következtetést levonni nem lehet, hiszen a vállalkozásoknak december hónapban éves adófel­töltési kötelezettségük van, tehát biztosra vehető az előirányzat tel­jesülése. Az államtól átengedett személyi jövedelemadó, valamint gépjárműadó bevételét időarányo­san 55 százalékra teljesítették az érintettek. Szallerbeck Kornél hangsúlyoz­ta, az önkormányzat összes kiadá­sainak pénzügyi teljesítése mellett az intézmények túlfogyasztottak, időarányosan mintegy 10 száza­lékkal. Szembetűnő a Vaszary Ko­los Kórház gazdálkodásában, hogy az éves tervezett 2,7 milliárdból már 1,7 milliárdot elköltöttek, ez időarányosan 61 százalék. A túl­teljesítés fedezetét az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól be­folyt támogatás biztosította. A személyi juttatások és a mun­kaadót terhelő járulékok általá­ban időarányos szinten teljesül­tek. Túllépte a Szabadidőközpont, ahol a létszámleépítés aránya mi­att az éves szintű teljesítés várha­tó. A Kolos-kórház esetében a 2002. évi 13. havi bérek januári ki­fizetése okozta a tervezettnél ma­gasabb teljesítést. A városi beruházások előirány­zata éves szinten 2 milliárd 835 millió 515 forint, melyből az első félév során 762 millió 890 forintot költöttek el, ez időarányosan 27 százalék. Szallerbeck Kornél sze­rint az elmaradás fontos tényező­je, hogy a Prímás-szigeten a ter­málfürdő létesítésére ebben az év­ben 1,1 milliárdot terveztek, a rá­fordítás pedig csupán 42 millió volt. Hasonlóan alacsony szinten állt az első félévben a középiskolai fejlesztési program keretében épü­lő északi kanonoksor tömbje. Erre 330 milliót terveztek éves szinten, időarányosan mintegy 55 milliót fizettek ki. Minden biztosíték megvan arra, hogy az előbb emlí­tett beruházás megvalósuljon. Maradéktalanul kifizették az út­építésre szánt 250 milliót, vala­mint a 45 és 75 lakásos bérlaká­sokra tervezett kábeltévé kiépítés 4 millióját. Fontosabb tervezett fejlesztések még az év során: a Su­zuki csomópont kiépítése 25, Ipari Park fejlesztés, valamint ehhez kapcsolódó más közművesítések 81, település-szerkezeti tervezés 23, Széchenyi tér tervezési mun­kái 14, Fürdő Szálló tanulmány­terve 2,5, Bánomi-áttörés útépíté­se összesen 388, információs tábla rendszer 14, kisajátítások és in­gatlanvásárlások 110 millió forint. Az osztályvezető megítélése szerint az önkormányzat az adós­ságszolgálati kötelezettségének rendben eleget tett az első félév­ben, felhalmozási célú adósság­szolgálatra 57,8 millió, működési hitel törlesztésre pedig 408 millió került kifizetésre. Városunk képviselő-testülete a pénzügyi osztály beszámolóját az első féléves működésről elfogadta. AZ ISTER-GRANUM KISRÉGIÓ HÍREIBŐL A Duna menti tartományok „ az Ister-Granum Eurorégióban Október 29-30-án Esztergomban és Párkányban tartotta éves közgyű­lését a Duna Menti Tartományok Munkaközösségének Gazdasági és Turisztikai Munkacsoportja. Az összejövetel konkrét célja a határon átnyúló regionális együttműködés­ben rejlő lehetőségek megismerése, vizsgálata volt. A vendégek szerdán délután a Suzuki gyárban kezdték a programot, ahol Fórián István ve­zérigazgató-helyettes tartott elő­adást számukra a gyárban folyó te­vékenységről és a tervezett fejleszté­sekről. Külön is szólt a szlovákiai munkaerő megjelenéséről a térség­ben. Az előadást a gyártósor megte­kintése követte. A vendégeket a város nevében Knapp János Pál alpolgármester kö­szöntötte a Vármegyeháza díszter­mében, ahol először Ocskay Gyula előadását hallgathatták meg az Ister-Granum együttműködés törté­netéről és elindított programjairól, majd Drexler Dóra, a Szent István Egyetem végzős diákja ismertette a Balogh Akos tanár által vezetett cso­port munkájának eredményét, a ré­gió idegenforgalmi termékfejlesztési stratégiáját. A munkacsoport tagjai kérdéseket intéztek az előadókhoz. A csütörtöki program Szlovákiá­ban zajlott. Reggel 9 órakor a párká­nyi városi hivatalban Ján Oravec polgármester és Magyar Bertalan al­polgármester fogadta a vendégeket. A polgármester a városközpont re­habilitációját célzó 2 millió eurós be­ruházás terveiről szólt, ezt követően Ocskay Gyula a határon átnyúló vál­lalkozási-logisztikai övezet koncep­ciójáról, Jana Smondrková projekt­menedzser pedig az ehhez hozzájá­ruló konkrét pályázatról, az Eszter­gom és Párkány között üzembe he­lyezendő teherkompot előkészítő munkálatokat finanszírozni hiva­tott Phare-CBC-pályázatról beszélt. A vendégek elutazásuk előtt meg­tekintették a bélai kastélyban folyó rekonstrukciós munkálatokat is. A munkacsoport következő ülé­sét jövőre Alsó-Ausztriában tartja. Az ipari bizottság alakuló ülése November 5-én, lapzárta után tartotta alakuló ülését a kisrégió iparfejlesztési munkabizottsága. Az ülésen a tervezett napirend szerint a bizottság elnökének megválasztásá­ra, ügyrendjének megállapítására, a 2004. évi munkaterv összeállítására került sor. A megjelentek ezt követően pre­zentációt hallgathattak meg az esztergom-párkányi logisztikai köz­pont létrehozását célzó tanulmány készítőitől, Dr. Zsirai Istvántól, és Valter Lászlótól, akik az elmúlt hé­ten adták le első olvasatban vélemé­nyezésre szánt anyagukat. A Széchenyi tér látványterve

Next

/
Thumbnails
Contents