Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-16 / 41-42. szám

2003. szeptember 11. Esztergom és Vidéke 237 lika északi kereszthajójában lát­ható Három Kassai Vértanú tisz­teletére 1905-ben emelt oltárt, de tőle származik a főoltár mellett ál­ló bronz kandeláberek terve, öntő­formája, Szent István, Szent Imre és Árpád-házi Szent Erzsébet mí­ves alakjával. (Szobrait megtalál­juk az Országház, az Operaház, valamint a Pécsi Székesegyházban is.) A Balassa Bálint Múzeum őrzi az egykori esztergomi műtermé­ből előkerült szobrainak gipsz ön­tőformáit, tanulmányterveinek több darabját. A Szentháromság-szoborcso­port Kiss György legjelentősebb, köztéren álló alkotása. Magyar művész magyar érzésekkel teli, a genius locihoz, a hely szelleméhez kötődő pompás műve. A kör alaprajzú lépcsőkről in­duló, háromszög alaprajzzal foly­tatódó, majd oszlopokra váltó fel­építmény a maga korában újszerű kompozíciós megoldásnak számí­tott. A felépítmény tetején trónoló Atya, Fiú, Szentlélek szoborcso­port - mely esetünkben keletre, a művész által is jól ismert helyi to­pográfia fontossága szerint a Ma­gyar Sión hegyére, a Várhegyre te­kint - nélkül a művet bármely ol­dalról nézzük is, minden oldalról teljes fő nézetet kapunk. Az oszlo­pok között álló három szobor egyi­ke Szent Sebestyént, a másik Szent Rókust ábrázolja. A főalak Szűz Mária, ölében a kis Jézussal, fején a Szent Koronával a Magya­rok Nagyasszonya képében tekint - szintén a Várhegyen álló egyko­ri, 1010-ben Szent ístván által épí­teni kezdett első főtemplom, a Szűz Mária és Szent Adalbert tisz­teletére emelt székesegyház felé. A Nagyboldogasszony szobra alatt és a stilizált oltár között elhelye­zett aranyozott domborműről pedig Vajk megkeresztelésének jele­netét látjuk. Ez a Szenthárom­ság-szoborcsoport eszmei fő nézete! A földszinti posztamenseken álló szobrok Szent Istvánt, Szent Lászlót, valamint Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. Esztergom háború utáni törté­nelmének megrendítő fejezete ­Bády István egykori polgármester személyes közlése szerint - mikor is 1947-ben a főtéren álló Szenthá­romság-szoborcsoport helyére va­lami mást képzeltek a múlt idők helyi hatalmasságai. A szoborcso­port maradt! 1956 után mikor is a forradalmi események alatt Szent István szobrát tankágyú rombolta szét, volt még egy kísérlet, de a „szent és gyámoltalan város" főte­rén továbbra is állt a Szenthárom­ság és a magyar szentek! 100 év nagy idő! A légszennye­zés, az idő vasfoga kikezdte a mú­landó anyagot. Á Magyar Millen­nium ünnepkörében a Város veze­tése elhatározta a szoborcsoport megújítását, mely a hagyományt megőrizve a főtér megújulását kö­vetően is központi helyet kap! Esz­tergom Város Önkormányzata 11,5 millió forintért, saját pénzé­ből restauráltatta - reméljük újabb száz évre - a Széchenyi tér jelképpé nemesült ékkövét. Ezúton mondunk köszönetet Tóth Kálmán szobrász-restaurá­tor művésznek és munkatársai­nak az igényes, szép munkáért. Kezük nyomán újra eredeti szép­ségében áll előttünk a legmagya­rabb Szentháromság-szobor! Az egyházi szertartás kezdetén Cséfalvay Pál kanonok, vízivárosi plébános olvasta fel az Evangéliu­mot, majd Erdő Péter érsek, Ma­gyarország prímásának imája és áldása következett: - Testvéreim! Az esztergomi Széchenyi téren álló Szenthárom­ság-szobrot Isten dicsőségére újí­tották meg Esztergom városának polgárai. Most, amikor megáld­juk, kérjük a jó Isten kegyelmét, hogy amiként gondjainkban is mellettünk állt, legyen velünk örö­münkben is. Kérünk, áldd meg ezt a szobrot az Atya, a Fiú és a Szent­lélek nevében, hogy akik a Szent­háromság tiszteletére emelték, me­rítsenek erőt az isteni misztérium­nak ebből a titkából. Hívő népedet pedig halmozd el bőséges jótétemé­nyeiddel, hogy mindazok, akik munkájukkal és áldozatos adomá­nyaikkal hozzájárultak a szobor megújításához, nyerjék el a jelen életben segítő oltalmadat, bűneik bocsánatát, és részesüljenek a meg­váltás kegyelmeiben (...) Az ünnepség a Himnusz és a Boldogasszony Anyánk ősi éne­künk közös eléneklésével zárult. Emlékező ünnepség és prímási áldás a Szentháromság-szobornál^ (Pálos) A megújult Szenthá­romság-szoborcsoport átadása ok­tóber 12-én, vasárnap 12 órakor volt. A gondos szervezésnek kö­szönhetően a vasárnap délelőtti misékről a nagyközönség időben érkezhetett a térre, sokan voltak idősebbek és fiatalok egyaránt. A diáksereget a ferencesek vezették. A Szózat eléneklését követően Meggyes Tamás polgármester köszöntötte az ünneplőket, majd Koditek Pál önkormányzati kép­viselő, bizottsági elnök szólt: - Szinte észrevétlenül simul be­le történelmi főterünk mai arcula­tába a közelmúltban megújult Szentháromság-szoborcsoport, ta­lán a legmagyarabb és legszebb legújabb-kori főtéri szoborkompo­zíciója a Kárpát-medencének. A szabad királyi város történelmi fő­terén álló Szentháromság-szobor­csoport 1723-ban állított barokk elődjét az 1876-os árvíz oly mér­tékben megrongálta, hogy azt le kellett bontani. Huszonnégy év múltán, jórészt közadakozásból állították fel utód­ját, a 19/20-ik századi kései histo­rizmus jegyében készült szobor­csoportot. Az 1900. augusztus 14-én, délután 5 órakor Ferenc Jó­zsef képviseletében Frigyes főher­ceg, Vaszary Kolos hercegprímás, más megjelent közjogi méltósá­gok, a városból és a vármegyéből egybesereglett többezer hívő és ér­deklődő jelenlétében dr. Rimely Károly besztercebányai püspök ál­dotta meg a főtér új ékességét. A kitüntető figyelem azonban nem­csak a valóban jelentős műalkotás­nak szólt. Az ország, benne Esz­tergom, augusztus 14-15-én ünne­pelte a magyarság keresztény hit­re térésének, valamint a magyar királyság megalapításának kilenc­százados jubileumát. Mint századok óta akkor is Nagyboldogasszony Napjának ün­nepköre adott méltó alkalmat a Szentháromság-szoborcsoport ün­nepélyes avatására. Alkotója Kiss György szobrász, az Érsekség által hosszú ideig fog­lalkoztatott jeles magyar művé­szek egyike. Alkotásai közül töb­bet is találunk Esztergomban: ő készítette - egyebek közt - a Bazi­KÖZLEMÉNY Az esztergomi közterület-felügyelet feladatköre Minden érintett és érdeklődő tájékoztatása végett közöljük, hogy Esztergom Város Közterület-felügyeleti Intézménye mun­katársainak feladatköre a következők: Közterület-felügyelők: parkokban, parknak fenntartott területeken történő parkolások, hulladék elhelyezések felkuta­tása, szankcionálása; illegális szemétlerakások megállapítása, felderítése és szankcionálása; szemétszállítással kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzése; illegális árusítások fel­derítése, szankcionálása; önkormányzati és egyéb rendezvények helyszínének és útvonalának biztosítása; útfelbontások, úthi­bákjelzése; önkormányzati tulajdonú, használaton kívüli épüle­tek, ingatlanok ellenőrzése, illegális beköltözések megakadályo­zása; közterületen tárolt elhagyott és roncs autók eltávolítása; közterületen engedély nélkül elhelyezett reklámhordozók felde­rítése, eltávolíttatása; égetési tilalmak betartatása, kábelégetés­sel szembeni fellépés; tehergépkocsik, buszok, munkagépek közterületen történő tárolásának megakadályozása; a polgár­mesteri hivatal dolgozóinak szükség szerinti kísérete; közterü­let-használati szerződések döntésre történő előkészítése, ellenőrzése; tilosban történő várakozások, parkolásuk szankcio­nálása; a járdáknak gyalogos közlekedés számára, közutaknak közforgalmú buszok részére történő szabaddá tétele, fenntartá­sa; behajtási tilalmak betartatása; közlekedési táblák szüksé­gességének, feleslegessé válásának, hibás kihelyezésének jelzé­se; a piac rendjének betartásában részvétel; eljárás kutyával tör­ténő veszélyeztetések ügyében. Mezőőrök: külterületi illegális szemétlerakások felderítése és jelzése: külterületi ingatlanok vonatkozásában lopásuk meg­akadályozása. Parkoló-őrök: a díjköteles parkoló-rendszer területén par­koló autók ellenőrzése, pótdíj-csomagokkal történő ellátása. Gyepmester: kóbor ebek befogása; a befogott ebek ellátása; elhagyott dögök összeszedése; dögkút kezelése; eb-oltások tá­mogatása. Gulya István sajtóreferens Környezetbarátként közlekedő esztergomiak? Tömegközlekedést naponta hasz­nálja, minden nap 5 km-t kerékpáro­zik, leginkább munkába, iskolába jár kerékpárjával és 30 Ft-ot is fizet­ne óránként a biztonságos kerékpár­tárolásért - állítják legtöbben az Esztergomi Környezetkultúra Egye­sület kérdőíves felmérése alapján, melyet a szeptember 22-ei Autómen­tes Nap alkalmából készítettek. Az Autómentes Nap alkalmából az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának (Kötháló) tagja­ként idén is végzett Esztergomban közvélemény-kutatást, mely első­sorban a lakosság közlekedési szoká­saira kérdezett rá. Bár a felmérés nem reprezentatív, ám igyekeztünk minden korcsoportot bevonni a vizs­gálatba, és több helyszínen is megje­lentünk, szándékunk szerint azért, hogy a felmérés minél jobban tük­rözze a lakosság véleményét, és így a döntéshozók számára is iránytűként szolgálhasson a jövőben. A százegy megkérdezett válasza alapján a következőképpen vázolha­tó a lakosság véleménye: A tömeg­közlekedést a válaszadók 2/3 veszi igénybe. A megkérdezettek szintén több mint 2/3-a használ kerékpárt, és 85%-uk használna még gyakrab­ban, amennyiben új kerékpárút épülne a városban. Legtöbben Esz­tergom - Esztergom-kertváros - Do­rog között, illetve a belvárosban sze­retnének biciklis utat. A város legsúlyosabb közlekedé­si-környezeti problémájának a megnövekedett forgalmat, a zsúfolt belvárost és ennek okán a növekvő lég- és zajszennyezettséget, illetve a tömegközlekedés alacsony színvona­lát tartják a megkérdezettek. A vála­KÖTHÁLÓ szok szerint a városi döntéshozók a személygépkocsi közlekedést helye­zik előtérbe a városi közlekedéspoli­tikában. Leginkább kifogásolják, hogy ke­vés a városban a kerékpárút, nincse­nek kerékpártárolók, pedig a több­ség fizetne is azért, hogy kerékpárját biztonságban tudja. Kerékpáros tú­raútvonalon kirándulnának, ha len­nének, vasúti közlekedéssel kombi­nált túra-lehetőségekkel pedig a leg­többen gondolatban már foglalkoz­tak. A válaszokból tehát kiderül: új kerékpárutakra nagy igény jelentke­zik a lakosság részéről, annak helyét illetően határozott elképzelései van­nak. A kerékpár-kultúra előmozdí­tása a belváros túlterheltségét is je­lentősen csökkenthetné, és egyszer­re elégítené ki a lakosság igényeit is. Kevés pénzből jó megoldás - lehet­ne. Lesz? Ha egy mondatban kellene össze­foglalni a közvélemény-kutatás eredményét, akkor az így hangzana: Kevesebb autót - több lehetőséget a bicikliseknek. Egy élhetőbb-barátsá­gosabb városért. Reméljük a tanul­ság mindenki számára ugyanaz, me­lyet most tett is követni fog. Szuhi A. - Horváth Z. A MIÉP Komárom-Esztergom Megyei Szervezete és Iljúsági Ta­gozatának Országos Elnöksége Esztergomban október 25-én, szombaton 11 órától tartja 1956-os megemlékezését. 11 órakor emlé­kező menet indul a Zöldház elől a Sötétkapu felé. A Sötétkapui meg­emlékezés vezérszónoka Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke, közreműködik He­gedűs Zsuzsanna és Győri Béla. Az Iljúsági Tagozat nevében Kovács Géza, a Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozat Országos elnöke tart beszédet. * Október 25-én 18 órától Eszter­gomban a Magyar Klub koncertet szervez a Berzeviczy Gergely Köz­gazdasági Szakközépiskola torna­csarnokában (Szent István tér 5., a Bazilikával szemben). Fellép: Ro­mantikus Erőszak, Waszlavik Gaz­ember László, Pogó Parlament. In­formáció: 06 (20) 59-31-879 Termékbiztonsággal az Unióba A MTESZ Központi Minőség­ügyi Bizottsága XXIII. országos minőség-konferenciájának szín­helye városunk volt. A MTESZ Területi Szervezeté­nek székházában Termékbiztonság és piacfelügyelet címmel az európai uniós csatlakozás szempontjából vitatták meg a szakterületek kép­viselői a termékbiztonság és fo­gyasztóvédelem aktuális kérdéseit. Dr. Zettner Tamás a MTESZ el­nöki megnyitója után átadta a MTESZ Szövetségi Tanácsa Köz­ponti Minőségügyi Bizottsága ja­vaslatára odaítélt MTESZ Minősé­gi Érem díjakat. A minőségügy oktatása, szerve­zése és a minőségi elvek gyakorlati alkalmazása során kimagasló te­vékenységéért MTESZ Minőségi Érem Díjat kapott: dr. Husti Ist­ván, a Gödöllői Szent István Egye­tem Műszaki Gazdaságtani tan­szék vezetője, dr. Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, Varga Margit, a kecskeméti Petőfi nyomda termelési igazgatója. A díjátadás után a konferencia előadói különböző szempontokból a termékbiztonsági és piacfelügye­leti feladatokat elemezték. Dr. Halm Sándor, a Nemzeti Fejlesz­tési Tervből következő feladatok­ról szólva kiemelte, hogy az Euró­pai Unióban egyik legfontosabb követelmény a termék megfelelő­ségének vizsgálata, és ennek a kö­vetelménynek a hazai termékfor­galmazóknak is meg kell felelniük, hogy versenyképesek legyenek az uniós piacon. Az előadók fogla­koztak még az élelmiszer, az épí­tésügy, a villamos-termékek és ter­mékbiztonság, valamint a fogyasz­tóvédelem aktuális kérdéseivel. Tekintettel arra, hogy a minőség törvénye diktál az Európai Unió országaiban, a hazai kis- és közép­vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy igen szigorú termékbiz­tonsági követelményeknek kell megfelelni az uniós piacon. Áz Európai Unióban a gyártott termékek megfelelőségéről a gyár­tónak, vagy a harmadik országból importálónak előírt tartalmú jog­hatályos megfelelőségi nyilatkoza­tot kell kiállítani, a termékeken a CE megjelölést fel kell tüntetni. Az Európai Unióhoz való csat­lakozásunk felkészülésének része­ként minőségvédelmi intézmé­nyek létrehozása is megtörtént: a Belügyminisztérium keretében létrehozták a Lakás- és Építésügyi Hivatalt, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium felál­lította a Magyar Élelmiszerbizton­sági Hivatalt, és folyamatban van a nyomástartó berendezések, cső­vezetékek felügyeleti rendszeré­nek átalakítása, illetékes hazai szervezetek kijelölése és feladat­megosztása is. (muzslai)

Next

/
Thumbnails
Contents