Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-16 / 41-42. szám

Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: emvideke@psinet.hu Új sorozat - XVIII. évfolyam 41-42. szám - 2003. okóber 16. Ára: 100 Ft II. János Pál pápa október 21-én avatja bíborossá dr. Erdő Péter prímást, esz

tergom-budapesti érseket (Pálos) A Vatikánban október 21-én lesz az a konzisztórium, melyen II. János Pál pápa a világegyházból 31 prelátust, köztük dr. Erdő Péter prímást, esztergom-budapesti érseket bíborossá avat. Szeptember 28-án, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében II. János Pál pápa bejelentette, hogy október 21-én konzisztóriumot tart, majd felsorolta az újonnan kinevezett harminc kardinálist, közöttük Erdő Péter esztergombudapesti érsek-prímás nevét (fotónkon Meggyes Tamás társaságában a most felújított Szentháromság szobornál). A pápa nem hozta nyilvánosságra a 31. bíboros nevét, amelyet „inpectore", azaz szívében őriz. Az új bíborosok között vannak a szentatya Római Kúrián dolgozó munkatársai, szám szerint heten. Van közöttük további 19 főpásztor, ugyanannyi helyi egyház képviseletében. Az új bíborosok közül négyen különösen nagy érdemeket szereztek az egyház iránti elkötelezett szolgálatuk során. Ők a következők: Georges Marié Martin Cottier svájci domonkos, a Pápai Ház teológusa, Gustaaf Joos kanonok, a genti egyházmegyéből, Belgiumból, Tomás Spidlík jezsuita, a Cseh Köztársaságból, Stanislas Nagy, a Jézus Szent Szívének Papjai kongregáció tagja dehoniánus - Lengyelországból. Végül a szentatya közölte, hogy „egy másik nagy érdemű főpásztort bíborossá neveztem ki, in pectore, szívemben őrizve meg a nevét." A pápa hangsúlyozta: a bíborosi méltóságra jelölt főpásztorok a világ különféle részeiről származnak és különféle feladatokat látnak el Isten népe szolgálatában. Soraikban jól tükröződik az egyház egyetemessége, szolgáinak sokfélesége. „Az újonnan kiválasztottakat bízzuk a Szűzanyára, fohászkodva azért, hogy terjessze ki anyai oltalmát személyeikre és arra a munkára, amelyet az Úr szőlőjében végeznek" - zárta beszédét a pápa. A bíborosi kollégium a kinevezések előtt A bíborosi testületnek eddig 164 tagja volt, közülük 109 kardinális van még választói életkorban. Túlnyomó többségüket már II. János Pál pápa nevezte ki. Egyetlen főpap, Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsek él még, aki XXIII. János pápától kapta kinevezését. A VI. Pál által kreált 18 bíboros közül hárman vannak még választói életkorban. A testület dékánja 2002. november 30. óta Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, aldékánja pedig Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár. A legtöbb bíboros, szám szerint 34, Olaszországból származott. Második helyen állt az Amerikai Egyesült Államok 13, majd Németország 8 bíborossal. A testület tagjai az öt földrész 64 országából származnak. A legnagyobb részarányban a 109 választó közül 52 fővel Európa van jelen. A szerzetesrendek közül a jezsuiták adták a legtöbb, mégpedig 8 bíborost az egyháznak, majd a ferencesek és a szaléziek következnek 6, illetve 5 kardinálissal. A legutóbbi kinevezések, azaz 2001 óta 20 bíboros hunyt el, és 16-an töltötték be 80. életévüket. A konzisztórium rendje A Liturgikus Szertartások Hivatala október 2-án, csütörtökön tette közzé a konzisztórium rendjét. A nyilvános konzisztóriumot, amely során a pápa által kinevezett 30 új bíboros kreálása történik, október 21-én tartják fél 11-kor a Szent Péter téren. A Piero Marini érsek, pápai szertartásmester által aláírt közlemény szerint ugyanazon a napon az új bíborosok hozzátartozói, barátai és hívei délután fél 5 és fél 7 között tehetnek tisztelgő látogatást. Azt, hogy az egyes bíborosok az Apostoli Palota melyik termében fogadhatják tisztelőiket, későbbi időpontban közlik. A konzisztóriumot október 22-én fél 11-kor, ugyancsak a Szent Péter téren tartják, ahol a pápa ünnepélyes szentmisét mutat be az új bíborosokkal, akiknek ezúttal adja át a bíborosi gyűrűt. Október 23-án - az 1956-os forradalom ünnepén - a Megyeháza dísztermében Esztergom város önkormányzata megemlékezést tart. Ezt követően megkoszorúzzák a Városháza falán elhelyezett 56-os emléktáblát. A Főszékesegyházban Baróti István orgonaművész ad koncertet, s ünnepi mise lesz a Belvárosi Templomban. Október 26-án a forradalom esztergomi áldozatainak emléknapját a hagyományok szerint tartják: 16.15 órakor a Vaszary Kolos Kórház volt sebészeti épületén elhelyezett emléktáblát koszorúzzák meg, 17 órakor a Városháza előtt tiszteletadás lesz a zászlóknál, fáklyagyújtás, majd emlékmenet indul a Sötétkapuhoz, ahol virágokat helyeznek el a belső emléktáblánál, 18 órakor pedig a Sötétkapu bejáratánál koszorúznak. „AZ ESZTERGOMI ERSEKI SZEK TÖRTÉNELMILEG BÍBOROSI HELY" Erdő Péter prímás, érsek meghatódottsággal fogadta a hírt bíborosi kinevezéséről. A katolikus egyházfő részéről megmutatkozó, a magyar egyház és a magyar nemzet iránti különös figyelem jelének nevezte bíborosi kinevezését Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek első nyilatkozatában, melyet a Magyar Távirati Irodának adott. A főpásztor a tervek szerint Mindenszentek napján tartja első bíborosi miséjét Esztergomban. Erdő Péter közlése szerint a kinevezésekkel a pápaválasztójoggal rendelkező bíborosok száma 135-re emelkedett. „Nagyon kedves és elgondolkodtató volt, hogy a nevek felsorolása után a Szentatya azt mondta, hogy az újonnan kinevezett bíborosokat a Boldogságos Szűzanya különleges oltalmába ajánlja. Ez az idei évben, a Rózsafüzér évének a vége felé közeledve különösen is élményt jelentett a számomra" - mondta az érsek, prímás. Az új bíborosok a beiktatás után válnak jogosulttá arra, hogy részt vegyenek egy esetleges pápaválasztáson. A beiktatást követően tehát az év elejével nyugállományba vonult, 76. életévében járó (tehát a 80. évét még be nem töltött) Paskai Lászlóval együtt mindkettőjüknek jogosultságuk lenne arra, hogy jelen legyenek a konklávén. Erdő Péter ugyanakkor hangsúlyozta: azért imádkozik, hogy a szentatya még sokáig erőben és egészségben vezethesse az Anyaszentegyházat. Az újonnan kinevezett bíboros kitért arra is: júniusban, az érseki pallium átvétele utáni pápai kihallgatáson különösen nagy örömöt jelentett számára, hogy a katolikus egyházfő szóban ismét megerősítette az esztergom-budapesti érsek prímási címét. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is nyilatkozott a bíborosi rang odaítélése kapcsán: „Az Apostoli Szentszék evidenciában tartja Magyarországot, úgy tekinti, mint egy olyan országot és egyházmegyét, ahová bíborost szokás kinevezni. Számítani lehetett a kinevezésre, hiszen az esztergomi érseki szék történelmileg bíborosi hely". Az MKPK elnöke bizakodását fejezte ki, hogy Erdő Péter „annak az örökségnek a továbbépítője lesz, amelyet a magyar esztergomi érsekek és bíborosok a legrégibb időktől kezdve az ezeréves keresztény élet érdekében tettek ". Erdő Péter, az esztergomi főegyházmegye 82. érseke 1952. június 25-én Budapesten született és itt szentelték pappá 1975. június 18-án. A Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust. Kápláni évei után, a római Lateráni Egyetemen kánonjogból doktorált. Hazatérve teológiai tanár volt az Esztergomi Főiskolán. 1988-tól a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, illetve 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. A Pápai Gergely Egyetemen 1986-tól megbízott, 1988-tól meghívott professzorként tanított. Sokat munkálkodott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításán és megszervezésén. Az egyetemet 1998-tól, mint rektor irányította. A Katolikus Egyetemen megalapította a Kánonjogi Posztgraduális Intézetet. Tudományos Erdő Péter eddigi papi pályafutása tevékenységét közel 300 cikke és könyve, külföldi akadémia-tagsága, és számos egyetem - többek között az Institut Catholique de Paris - díszdoktorátusa fémjelzi. II. János Pál pápa 1999. november 5-én székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki, és 2000. január 6-án a Szent Péter Bazilikában püspökké szentelte. 2002. december 7-én a pápa kinevezte esztergom-budapesti érsekké, Magyarország prímásává. A Főegyházmegye vezetését 2003. január 11-én vette át elődjétől, Paskai László bíborostól. 2003. október 10-én a Magyar Tudományos Akadémia székházának kupolatermében védte meg „Egyházjog a középkori Magyarországon" című művét. Ezzel pályázott a Magyar Tudományos Akadémia Doktora cím elnyerésére. Erdő Péter főpásztor legutóbb Esztergomban is utalt a kinevezési bulla szavaira, amelyben a Szentatya arról ír, hogy az érseki szék és annak kiemelkedő történelme fogja megadni a lelkipásztori munka irányelveit. Az egyház történelme legyen tehát tanítómesterünk - mondotta Magyarország prímása Ez a történelem nem pusztán háborúk és éhínségek, építések és rombolások, új meg új átszervezések története, hanem az isteni üdvösség műve, érlelődésének és bontakozásának története is. Név szerint is megemlítette a főegyházmegye nagy egyéniségeit, Pázmány Pétert, aki egyszerre tudta hittel szolgálni az egyház ügyét, és ez által hazánkat és nemzetünk kultúráját is, Mindszenty Józsefet, aki a szenvedést is vállalva tett hősies tanúságtételt, a kánonjogász Meszlényi Zoltán segédpüspököt, aki életével fizetett az egyház iránti hűségéért. Megemlékezett továbbá minden, hitéért börtönt szenvedett pap és világi hívő helytállásáról, valamint közvetlen elődeinek teológiai tisztánlátásáról, imádkozó szeretetéről és kitartásáról. Szándéka továbbá, hogy a közönyössé vált, kiüresedett, szétszórt emberekhez is elvigye a vigasztalás és remény szavait, az Isten igéjét. Utalt az 1994-ben, Paskai László bíboros vezetésével tartott főegyházmegyei zsinatra, amely kijelölte a konkrét feladatokat a főegyházmegye számára. A főpap küldetéséhez tartozik az ökumenikus párbeszéd támogatása is, és a Szentatya útmutatásának szellemében kívánja végezni szolgálatát. Erdő Péter hangsúlyozta: „Az egyház kötelessége, hogy Krisztust korunk társadalmában képviselje".