Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-09 / 40. szám

2003. október 9. Esztergom és Vidéke Újabb partnertelepülési szerződés Esztergom és Párkány, Nyergesújfalu és Muzsla, valamint Lábatlan és Karva után október 4-én, szombaton Pilismarót és Garamkövesd is partneri viszonyt létesített. A kisrégión belüli testvér-települési kapcso­latok nagyban elősegíthetik a két parton élők közötti közeledést, egy­másjobb megismerését, és végső soron azt, hogy a Mária Valéria híd élő barátságok és a minden fél számára előnyös tapasztalatcsere kialakító­jává váljon. Erről szóltak a polgármesteri köszöntők is a garamkövesdi kultúrházban, ahol a közös szentmisét és az ünnepi ebédet követően Sliva Judit és Benkovics László kézjegyével látta el a szerződést. A ven­dégül érkezett pilismaróti képviselő-testület ezután a helybeliekkel kö­zösen vett részt a szüreti felvonuláson. A programot szüreti bál zárta. Falukonferencia az Alsó-Ipoly mentén ,Ami már bevált és jól működik, kár lenne szétválasztani" Európában csak két népnek van önálló szava a szőlő levéből készülő nemes ital megnevezésére: a görögnek és a magyarnak. A többi nyelv­ben a latin eredetű vinum megfelelőjével találkozhatunk. Ráadásul a magyar 'bor' szavunk ótörök eredetű, onnan származik, ahol a borkul­túra őshazája is található: Közép-Ázsia hegyvidékeiről. Nem véletlen tehát, hogy a zömében magyarok lakta Ister-Granum kisrégió idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseiben is meghatározó sze­rep jut a nemzetközi borút kialakításának. És az sem véletlen, hogy a ré­gió első falukonferenciájának is a borturizmus volt a témája. Az Alsó-Ipoly Menti Mikrorégió központjában, Ipolyszalkán megren­dezett konferencián a környék gazdálkodói, turisztikai és önkormány­zati szakemberei előtt Tuba Lajos (Fórum Intézet, Somorja) és Benkovics László (Falusi Turizmus Országos Szövetsége) a falusi turiz­musban rejlő lehetőségekről, Drexler Dóra egyetemi hallgató (a falukon­ferencia egyik szervezője) és dr. Tóth Sándor borász a borturizmus fej­lesztésének szükségességéről beszélt. Dr. Fehér János orvostanár nagy érdeklődéssel kísért előadásában a borfogyasztásnak az emberi egész­ségre gyakorolt hatását elemezte. Az előadók mindegyike az önszerveződésre, a közös fellépés mielőbbi megtételére ösztönözte a megjelent érdeklődőket. Mint egy vállalkozó­tól megtudhattuk, a lehetőségek nem mindig találkoznak a kezdemé­nyezőkészséggel. Szlovákiában ezt akadályozzák a tisztázatlan földbir­tokviszonyok, az infrastruktúra hiánya és az ebből is eredő általános szkepszis. Jelen sorok írója az Orbán-Dzurinda megállapodás aláírását követő­en részt vehetett egy párkányi fórumon, ahol többen hangosan azon ké­telyüknek adtak hangot, hogy a Mária Valéria híd valaha is újjáépül. Még a munkák megkezdését lehetővé tevő szerződés aláírását is szkepti­kus hangulat övezte. Hiszen olyan régóta vártuk. Akkor még csak kevesen gondolták, hogy a híd egy egész régió életét fogja gyökeresen megváltoztatni. S ami most vasárnap Szálkán elindult, olyan kezdeményezés, amely a hídhoz hasonlóan fogja megváltoztatni egy mikrorégió életét. Köszönet érte a térség menedzserének, Dikácz Zsuzsannának! Ocskay Gyula (Pl) A közelmúltban az országos r, történt földhivatali eseményekkel, c nen letartóztatásokra is sor került. Az Esztergomi Körzeti Földhi­vatal a Vármegyeháza jobboldali szárnyépületének földszintjén működik. Illetékessége Bajót, Dömös, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Pilis­szentlélek, Süttő és Tát községek belterülete, külterülete és zárt­kertje, összesen 31 ezer hektárnyi ingatlan nyilvántartása. A belte­rületeken beépített önálló ingatla­nokat, valamint beépítetleneket tartanak nyilván. A külterülete­ken szántók, gyepek, rétek, sző­lők, kertek, gyümölcsösök, lege­lők, nádasok, erdők, halastók, fásí­tott területek, valamint művelés­ből kivett részek szerepelnek. A felsoroltak száma meghaladja a 40 ezret. A megyét az esztergomin kí­vül tatabányai, tatai, komáromi és dorogi földhivatal szolgálja ki. Az esztergominak Bognár Krisztián a vezetője már 1997. július l-jétől. Agrármérnök és tanári oklevelé­vel más területeken is szerzett gyakorlatot, dolgozott a Herceg­halmi Állami Gazdaságban, a Sárisápi Termelő Szövetkezetben, a Tatai Mezőgadasági és Élelmi­szeripari Szakiskolában. Irányítá­sa alatt a földmérés, az ingat­lannyilvántartás, a földvédelem és földhasználat szakterületen 22 fő dolgozik. Munkájukat a földhiva­tali hagyományos feladatokon túl nehezíti, hogy ide tartozik a Du­na-Ipoly Nemzeti Park jelentős ré­sze, valamint műemléki védettségi területek. Földhivatali munkájuk­ról, az ottani szolgáltatásaikról, az ügyfélfogadás rendjéről Bognár Krisztiánt kérdeztük. - Közel két éve végezheti az Esztergomi Körzeti Földhivatal munkáját új helyén, a Deák Fe­renc utca 4. szám alatt. Pontosan húsz hónapja adta át a Megyeháza épületszárnyában a felújított iro­dahelyiségeket dr. Vonza András 'diumok foglalkoztak a fővárosban embereknek feltűnt, hogy a helyszí­földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter, Meggyes Tamás pol­gármester, dr. Latorcai János és Gyimóthy Géza országgyűlési kép­viselők. A felújítási munkálatokat Esztergom város végezte, az iroda­bútorzathoz és a számítástechni­kai eszközök beszerzéséhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium Földügyi és Tér­képészeti Főosztály költségvetése nyújtott jelentős anyagi segítsé­get. Azóta kistérségi régiónk pol­gárai Dömöstől Mogyorósbányán, Bajóton keresztül Süttőig meg­újult, kulturált környezetben ve­hetik igénybe a földhivatal szol­gáltatásait a földügy minden terü­letén. Ezek: ingatlan-nyilvántar­tási, regisztrálási ügyek, ingatlan­forgalmi ügyintézés jelzálog, adás vételi, hagyatéki ügyek, tulajdoni lap másolatok, földmérési adat­szolgáltatás, geodéziai felmérések, hatósági ügyek, vázrajzok készíté­se és záradékolása, a földvédelem, földhasználat területén a mező­gazdasági területek használatá­val, haszonbérletével, művelési ág változással, földfelajánlásokkal kapcsolatos teendők. A megújult irodahelyiségeken felül új ügyfél­hívó rendszer teszi nyugodtabbá és kiszámíthatóvá a személyes ügyintézést. Ezt szolgálja a kibőví­tett ügyfélfogadási rend, mely alapján a már eddig megszokotta­kon felül hétfőn délelőtt és dél­után is (szerdán 8-15.30, pénteken 8-12, ebédidő a hétfői és szerdai napokon 12-13 óráig) várjuk ked­ves ügyfeleinket, kedden délelőtt pedig az ügyvédek intézhetik ügyeiket. Az elmúlt időkhöz ké­pest a beérkezett iratmennyiség megduplázódott, jelenleg éves szinten mintegy 15 ezer darab ügyirat érkezik. Ez évben az in­gatlan-nyilvántartási ügyintézők fél év alatt intéztek el annyi ügyet, amennyit tavaly egész évben. Ez a teljesítmény látható az ügyintézé­si határidőn is, a korábbi évektől eltérően ma már a 30 napos határ­időt tartani tudjuk. A hivatal von­záskörzetéhez tartozó iratokon felül mintegy 1500 darab tatabá­nyai ügyet is elintéztünk, és októ­ber közepétől várható - mint már 1998 - 1999-ben is -, hogy a buda­pesti ügyirathátralék feldolgozá­sában is részt kell vennünk a saját irat elintézése mellett. Időszakon­ként a döntéshozásban és a sajtó­ban visszatérő téma a földügyi igazgatás szétválasztása, átstruk­turálása. Ez napjainkban ismét di­vatos téma az Európai Unióhoz való csatlakozásra hivatkozással. Ma magyarországon az EU-ban is példaként és a fejlődés lehetséges irányaként emlegetett, jól műkö­dő, egységes földügyi szakigazga­tás működik (egységes kataszter és ingatlan-nyilvántartás). Véle­ményem szerint ami már bevált és jól működik, kár lenne szétválasz­tani szakmailag nem kellően meg­alapozott indokokra hivatkozva. A térképi adatbázis, az ingatlan re­gisztráció, a földhasználati nyil­vántartás és földvédelem egymás­ra épülő és egymáshoz szorosan kapcsolódó szakágazatok, külön­választásával a remélt cél a gyor­sabb és hatékonyabb ügyintézés ellenkezőjét érjük el. A budapesti ügyintézéssel kapcsolatosan nega­tív információk is borzolják a híre­ket hallgatók és az ezeket olvasók kedélyét, és sajnos alaptalanul rossz fényt vet a vidéki földhiva­talok munkájára is. Értelmezhe­tetlen számomra a korrupcióval vádolt budapesti ügyintézők felté­telezett „tevékenysége" is, hiszen több mint egy éve minden földhi­vatalban, hálózaton keresztül bár­melyik ingatlan lekérdezhető, tu­lajdoni lapja 3000 forint plussz há­lózathasználati díj ellenében ki­váltható, a beadott ügyek széljegy­zése pedig általában 24 óra. Szüreti felvonulás A Szentgyörgymező Barátai­nak Egyesülete Major László szer­vezésével, a Szentgyörgymezői Ol­vasókör csoportjainak közremű­ködésével az idén október 4-én rendezte meg a hagyományos szü­reti felvonulást és bált. Az előkészületek már pénteken megkezdődtek, Molnárné Panni­ka - az asszonyok segítségével - el­készítette a szüreti koszorút. Szombaton 14 órára összeállt a felvonuló menet - elöl népes lo­vas-csapat, köztük egy kedves kis ficánkoló csikóval és több utcán át fúvószene hangja mellett vonult a Városháza felé. A lovas-csapatot teherautón fúvószenekar követet­te, majd befutott a feldíszített kis­vonat is, Maintal testvérváros tánccsoportjával és a küldöttség tagjaival. A hegybíró és a hegybíróné hintón érkezett. Molnár Feri lovas kocsiján ma­gyarruhás lányok vették körül a szőlőfürtökkel díszített szüreti ko­szorút. A szüret eszközeivel - kád­dal, darálóval és préssel - vonult egy lovas kocsi, ezt követte egy kis teherautó, melyen egy nagy boros­hordót nemzetiszalagos kalappal, melles kötényes szüretelő legé­nyek vettek körül - kezükben üveg borlopóval. A menetet aztán cigányasszonyokat szállító lovas kocsi zárta. Három órára a Városháza ka­puja elé érkezett a felvonuló szü­reti-menet: itt Knapp János Pál alpolgármester fogadta őket, akit köszöntött a hegybíró és jelentet­te, hogy Szentgyörgymezőn befe­jeződött az idei szüret, majd egy gyümölccsel teli tálcát és bort adott át az alpolgármesternek. Knapp János ezt megköszönte és további jó szórakozást kívánt a szüretelő felvonuló sokaságnak. Közben asszonyok pogácsát, sző­lőt, a szüretelő legények pedig bort kínáltak a szép számban összegyűlt közönségnek. A téren az ünneplés kis műsor­ral folytatódott, ahol az Esztergo­mi Városi Néptáncsoport - a Szénássy-házaspár vezetésével -, valamint a testvérváros Maintal táncosai szórakoztatták a közön­séget. A Városháza előtt táncra perdült cigányasszonyok az alpol­gármestert is „megtáncoltatták". Ezután a menet a Belvárosi Ol­vasókör udvarába vonult, ahol a Gazdakör tagjai saját termésű bo­raikkal fogadták a vendégeket. Itt a hegybíró köszöntőjére Prantner József elnök válaszolt, miközben kölcsönösen egy-egy üveg bort ajándékoztak egymásnak, a maintali művészek pedig rövid műsor keretében ízelítőt adtak néptáncukból. A közönség eközben megtekint­hette a Gazdakör épületében a ter­ménykiállítást, majd rövid beszél­getés és poharazgatás után a felvo­nulók visszaindultak az Olvasó­körbe, ahol este nyolc órakor kez­dődött a hajnalig tartó vidám szü­reti bál. Bélay Iván

Next

/
Thumbnails
Contents