Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-02 / 39. szám

4 Esztergom és Vidéke 2003. december 18. Olvassa hétről hétre az hetilapot, az esztergomi polgárság lapját! Barcsai Tibor alkotásai a Sugár Galériában Kiállítás-zárás: Mújdricza Péter „Szelektív utópiák" (osi) Szeptember 26-án délután a Babits Mihály Altalános Iskola Sugár Galériájában nyílt meg Barcsai Tibor festőművész önálló tárlata, melyre évente egyszer kerül sor városunkban. Ennek megfelelően nagy volt az érdeklődés a kiállított 20 festmény iránt, melyek zömében nagyméretű olajképek, kisebb részükben míves grafikák. Barcsai Tibort az esztergomiaknak nem kell különösképpen bemutatni, hiszen 36. éve él közöttünk, Ungvárról érkezett kis kerülővel. Azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, és fő összetartója az Esztergomi Művészek Céhének. Kotz István köszöntötte a megjelenteket és az alkotót, akit érdekes egyéniségnek és kedves embernek méltatott. Bánhidy László művészettörténész-tanár a mostani kiállítás jelentőségéről és Barcsai Tibor látható festményeinek részleteiről szólt. Hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás is kiválóan alkalmas baráti csoportok találkozására, jó lehetőség a képek társaságában való elmélyedésre, beszélgetésre. Mint minden művészet, így Barcsai Tiboré is több mint a valóság ábrázolása. Fantasztikusan érdekes világ, témaválasztás, meditáció tükröződik a festményekben. Felépített jelrendszere, a szimbólumok, a színek, a groteszk szemlélet hatja át Barcsai Tibor képeit, méltatta a tanár úr. Mindenképpen ki kell használni az időt az érdeklődőknek október 16-áig, amíg a húsz kép együtt látható. Azoknak is, akik szeretik Barcsai Tibor stílusát, de különösképpen azoknak, akik még nem látták alkotásait. A teljesség igénye nélkül ajánljuk olajképeit: az Ungvári vár a Görög katolikus Püspöki Palotával (mint a festőművésztől megtudtuk, ezt még a helyszínen festette 1964-ben), Beckó vára (Trencsényben), Pilátus páncélja, Önarckép, Középkori lovag, Bazilika, Lhassa (Tibet Rómája), Önarckép Sziszku kandúrral. Anyaggazdálkodási országos konferencia a Technika Házában Andráskó István tárlata a Rondella Galériában (I.M.) Kis hazánkban kevéssé elterjedt szokás a záró időszaki kiállításokat búcsúszóval köszönteni. Pedig kétségkívül hasznos az ilyenfajta esemény a bemutatott anyag népszerűsítése, a tárlat köztudatban tartása szempontjából, s nem utolsó sorban figyelmeztet az utolsó alkalomra, amikor a kiállítás még megtekinthető. Önálló rendezvényként képes egybehívni az érintetteket, az érdeklődőket, és mivel megtartása nem jelenti a képek, szobrok azonnali becsomagolását, lehetőség adódik a tárlat (újbóli) megszemlélésére, a mondanivaló továbbgondolására is. Nem volt ez másként a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában sem, ahol aránylag sokan gyűltek össze a fenti alkalomból és még a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság is képviseltette magát. Záróbeszédében (Deák András házigazda muzeológus köszöntő szavai után) Kunszt György építészmérnök egységes jelentésbe foglalta a különböző termek kínálta meghökkentő tárgyakat és elgondolkoztató írásokat: a szelektív utópiák így végül egyetlen utópiává álltak össze. Az autógumi-halom és a flakonokba gyűjtött esztergomi rekvizítumok - savas eső, szennyezett Duna-víz illetve párkányi papírgyári levegő - csakúgy, mint a berendezett hajléktalan-szállás túllépett ezáltal a pusztán ökológiai vagy társadalmi fenyegetettség érzékeltetésén. A filozofikus eszmefuttatás a társadalmi fogyasztás, a materializálódás (és ennek egyenes következményeként a pénzben megtestesült) bálványimádás problémaköréhez vezette a hallgatóságot ami egyébként része Mújdricza Péter gondolatvilágának is. A három kiállítási teremből Kunszt György értelmezésében mammon-szentély, a túlélés és a remény tere lett, felvillantva egyben a tárgyak és írások mögött megbúvó bizakodást is. (Bár ez, utópiádról lévén szó, aligha nyugtathatta meg a résztvevőket.) Nem lett kimondva, de egyértelművé vált a záróbeszéd alapján is, hogy a tárlat nem a klasszikus, hagyományos szépművészeti kiállítás feltételeinek kívánt megfelelni, s talán ezért kelthetett egyesekben megütközést. Nem árt azonban tudni: az itt alkalmazott eszközök (a szemét felhalmozása, a szöveges kiegészítések) és módszerek (a provokáció, az ostorozás, a szarkasztikus stílus) a képzőművészetnek is szerves részét képezik. Nemcsak mint környezetvédelmi és társadalmi tiltakozás, de akár képzőművészeti tárlatként is értelmezhető volt tehát Mújdricza Ferenc kiállítása - bár ez utóbbi megközelítés kevéssé tetszetős. A kiállítás-zárásra egybegyűlt közönség, megbarátkozva a mondanivalóval és ennek kifejezési formáival, már bátrabban közlekedett az Európai Közép Galéria termeiben. Tette ezt annak ellenére is, hogy a Kárpát Mőbius zenekar hangulatos, de hangos zenéje sem kedvezett a nyugodt megtekintésnek. Akadt viszont, aki még a szőnyegre terített könyvekbe is belelapozott. A kiállított tárgyakat itt ugyanis meg lehetett érinteni - ha a kiállítás is megérintette a látogatókat. Mert a közös jelenről és a közös jövőről volt szó, ahol megszűnik az éles határ művész és befogadó között. Ahol csak a felelősség közösségteremtő eszméje marad, talán nem csupán utópiaként. (los) A műszaki közélet országos szintű egyik legrangosabb konferenciáját immáron sorozatban rendezik városunkban, a kitűnő adottságokat felvonultató MTESZ Technika Házában. A rendezvény főszervezője Vass György, a Szervezés- és Vezetéstudományi Társaság országos elnökségi tagja, Török László, az SZVT anyagtudományi szakosztályának elnöke és Lengyel Károly ügyvezető igazgató voltak. Szeptember 25-én és 26-án „Az EU csatlakozás társadalmi feltételei: környezettudatos fejlesztés - vállalkozás - gazdálkodás" címet adtak tanácskozásuknak. Több mint 20 előadás és konzultáció volt napirenden, természetesen a logisztika tudományának minden részlete szóba került. A házigazdák nevében Fórián István, az MTESZ esztergomi szervezetének elnöke, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte a hallgatóságot. Szakmai mondandójában kitért arrá, hogy az Esztergomban évente gyártott 100 ezer gépkocsihoz az alkatrészeket, a részegységeket 70 százalékban beszállítóktól kapják. Az autóknak pedig döntő hányada más felvevőpiacokra kerül. Hatalmas mennyiségű anyagmozgatásról van szó, mely zömében közúton zajlik. Ezért is lenne kívánatos a Esztergom - Budapest vasútvonal mielőbbi korszerűsítése, melyre reményeik szerint a következő években sort is kerít a közlekedési kormányzat. A gazdasági minisztériumból Vágó Júlia főtanácsos tartott előadást, mely a kisés középvállalatokra tért ki az uniós csatlakozás kapcsán. A foglalkoztatottak kétharmada ezekben a gazdasági formációkban működik, és innen származik az ország exportjának megközelítőleg fele. Az Unióban az úgynevezett Európai Kisvállalkozói Charta foglalkozik velük. Chikán Attila egyetemi rektor és korábbi miniszter évek óta előadója ennek a szakmai tanácskozásnak. Most ezzel egyidőben rektori konferencián vett részt, de vetített előadását munkatársa, Bartók István hűen képviselte. A professzor mondandójában a vállalkozói kör feladataira tért ki a csatlakozás során. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről Kompaktor Emília közgazdasági igazgató adott tájékoztatást azokról a felkészítésekről, melyeket a gazdasági köztestület nyújt. Végtelenül fontosnak tartja az elképzelt nemzeti fejlesztési terv megvalósítását, mely alkalmassá teheti a gazdasági környezetet a csatlakozás közeledtével. A fentieken túl nagy várakozás előzte meg Benedek András államtitkár előadását, aki közismerten a szakemberképzés kiváló tudora. Elhangzottak beszédek az innovációról, a hulladékgazdálkodásról, a vasút szerepéről, a vaskohászatról, a termékek vizsgálatáról, a technológiai fejlődésről, a minőségi irányítási rendszerekről. A két napban nemcsak szakmáról beszélhettek a résztvevők, hanem kulturális program is bőven akadt, orgonakoncertet adott számukra Baróti István főszékesegyházi karnagy. Sikerrel zárult az SZVT ez évi konferenciája,mely sorrendben már a 27. volt. Reményeik szerint jövő ősszel folytathatják. (K.E.) Szeptember 24-én Horváth Béla - az esztergomi Vármúzeum igazgatója - köszöntötte az érdeklődőket Andráskó István festőművész kiállításának megnyitóján a Rondella Galériában. A tárlatot méltató Simon Tibor tanár beszédében többek között az alábbiakat mondta: „Régen nem látott kedves vendéget, az esztergomi művészek doyenjét köszöntjük ma itt, aki újra bizonyítja nekünk, hogy az anyagból, a technikából adódó sajátosságok és lehetőségek felhasználásának mestere. A pasztell lágysága, a mélyebb tónusok szelíd derűje, a meditációba hajló életképek, helyzetek és pillanatok jól szolgálják az idősödő ember ki-kivillanó bölcs derűjét, a sokat megélt ember életfilozófiáját. (...) Ugyanakkor úgy érzem, hogy a képek együttes hangulata kissé komorabb, visszafogottabb lett. Mintha halványabbak lennének a korábbi képein sugárzó belső fények, a mélytüzű melegségek, a fény-árnyék hatások fátyolos vagy nagyon is konkrét ellenpontjaival, a felizzó sárgák, a vörösek sajátos színhatásával. (...) Ugyanezt támasztják alá a „beszélő" címek is: a Borús nap, a Borús Balaton, az Ösz a műteremben, a Borús kert. (...) A művészet iránt érzett alázata és becsületessége, valamint az itt kiállított képek azt bizonyítják, hogy őszinte és tiszta realizmusa eddig sem tette lehetővé, hogy az álmok világába, meneküljön, hogy ne azt mutassa meg nekünk, amit és ahogyan ő lát. így válnak közkinccsé egy nagy utazás személyes élményei. Őszintén kívánjuk a művésznek, hogy e nagy utazás még igen sokáig tartson, szívet-lelket melengető élményeket tartogasson számára és képein keresztül mindannyiunk örömére." A művészt az önkormányzat nevében Koditek Pál, a Kulturális Bizottság elnöke is köszöntötte. Alul: Andráskó István: Györöki tavasz (pasztell 25x40) .