Esztergom és Vidéke, 2003

2003-09-11 / 35-36. szám

7 TFIl^/U 1 tj itV» V/Yi I' á * Pol?^rrr?sstf r*. TU^stal Babits Vr ttíjvtéi 2500 Eszt,. , M.u.5. Jdu; 33/311-945, Fax: 33/401-919 wvw.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVIII. évfolyam 35-36. szám 2003. szeptember 11. Ára: 75 Ft „Történelmi államunk szétdarabolása óta se hazánk, se országunk..." - Beszélgetés Duray Miklóssal, a Szent István-díj kitüntetettjével {Pálos) Az esztergomi civil alapítású Szent István-díjat, a Melocco Miklós által készített 30 centiméteres bronz kisplasztikát idén Duray Miklós és Tőkés László kapták. A díj átadásáról lapunk előző számában már beszámoltunk. Most a Duray Miklóssal készített beszélgetésünket közöljük. - Milyen érzéseket váltott ki Önben a Szent István-díj odaítélése és átvétele? - Nagyrabecsüléssel és tisztelettel adózom azoknak, akik államalapító királyunk emlékére megalapították a Szent István-díjat. A magyarság által a 20. században megélt érték-, lélek- és nemzetrombolás után első, szent királyunk példáján erősödve kell újrateremtenünk az értékeket, hittel megerősítenünk a lelkeket, cselekvőkészségre váltanunk a beletörődést, újraépítenünk és újraegyesítenünk a nemzetet. mást lelki és szellemi egészségben átvészelő része a felújított címer révén visszaemelte a Szent Koronát az állami szimbólumok közé. Ezzel kimondatlanul jeleztük, hogy tartjuk magunkat István királyunk azon intelméhez, amit az ősök követéséről mondott. Az első királyunk fején ezer évvel ezelőtt ékesülő koronának újra állami jelképpé emelése két üzenetet tartalmaz: fölvesszük a nemzeti múlt fonalát még ha kitépték is a kezünkből, valamint azt, hogy míg létezik Magyarország, bármilyen államhatárok között is, az Duray Miklós a felvidéki Losoncon született értelmiségi családban. Magyar tannyelvű középiskoláját szülővárosában végezte, majd Pozsonyban szerzett geológusi diplomát. Szakmai tevékenysége mellett hatalmas részt vállalt a csehszlovákiai magyar iijúság körében. Emiatt 1982-85 között kétszer is bebörtönözték, nemzetközi nyomásra engedték szabadon. Vendégtanár volt az Indiana egyetemen, majd 45 évesen visszatért, és képviselőként a politikusi pályára lépett. O fogalmazta meg, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet ott élő közössége, és nem pedig kisebbség. Esztergomi tartózkodásakor a Mindszenty Csarnokban találkoztunk és beszélgettünk (csoportképünk jobb szélén). - Milyen a kapcsolata az anyaországi politikusi elittel, és mi a véleménye róluk ? - Nemzetünk gyakran úgy halad a történelem sodrában, mint a vitorlájába az ellenszelet befogó hajó - ha a kormányos jó, akkor nincs baj, Hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik úgy gondolták, és úgy határoztak, hogy a 2003. évben, a díj másodszori kiadása alkalmából én is részesülhetek e megtisztelő elismerésben. Nagy megbecsülés számomra, hogy az alapítvány kuratóriuma a díj célkitűzéseinek egyik követőjeként értékelt. Néhány nappal ezelőtt, lélekben készülve a mai ünnepségre, kezembe vettem egy vékony, díszkiadású könyvet, amely éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. A címe: István király emlékezete. Ebben a könyvben a Szent Korona, a Jogar, az Országalma és a Koronázási palást fekete-fehér fényképének lábjegyzetében ez áll: a koronázási jelvényeket ismeretlen helyen őrzik. Államiságunknak és a nemzetünket szervezeti egységbe foglaló akaratunknak e jelképeit az elmúlt ezer év során többször menekítették, elrabolták, majd visszaszerezték, sárból kaparták elő, fallal és habarccsal rejtették el vagy őrizték ismeretlen helyen, de elődeink mindvégig oltalmazták. - A trianoni békediktátum nyolc évtized után végre nemcsak a történészek, hanem a politikusok körében is felszínre került. Ön hogyan foglalja össze ezzel kapcsolatos véleményét? - A rendszerváltozás idején a nemzetnek a kommunista elnyoegész nemzetet kell képviselnie. Ez utóbbinak jelképes kifejezése az a Magyar Igazolvány, amelyet 2002. januárjától'minden kárpát-medencei magyar megszerezhet és a szíve fölött viselhet a nemzeti összetartozás új jelképeként. Az első királyunk koronájával díszített Magyar Igazolvány címzetlen vitairat, mely szétdarabolásunkkal és szétdarabolóinkkal viaskodik: évtizedekkel ezelőtt szétszakíthattak bennünket, szétszórtságra kárhoztathattak, de mi mégis együtt maradtunk. Mert a nemzet nem az államrezon függvénye, hanem a közös akaraté és a lelkekben megrezdülő közös érzéseké, mert a nemzet sorsa valóban a lelkekben dől el. Kérem, ne vegye rossz néven tőlem az egy évvel ezelőtt díjazott Orbán Viktor, ha hozzájárulása nélkül, szabadon idézem e témához illő egyik mondatát, amelyet ugyanezen díj átvételekor mondott el: a magyarság jövője azon áll vagy bukik, hogy képesek leszünk-e mindazt, amit korábban szétdobáltak (a diaboloszok) ismét összeilleszteni. Nem árulok el titkot: akik őt akarják kivetni közülünk, pont emiatt akarják ezt tenni. Minthogy Antall Józseffel is ugyanezt akarták tenni, mert ő is lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni - és volt is, ugyan úgy mint négy évvel későbbi utódja. akárhonnan is fúj a szél. Egyébként hánykolódunk, mint a kommunizmus évtizedeiben és a nemzetidegen kormányok idején. Elő sebünk mindmáig történelmi államunk szétdarabolása és nemzetünk sok részre szakítottsága. Azóta se hazánk se országunk. Az államalapítás óta még nem történt ilyen velünk. Azt hittük, hogy ennek már nem lehet folytatása, de mégis lett. Néhány hónappal ezelőtt az Európa Tanácsban a nemzetünket szó szerint is kettészakították hungaruszokra és magyarokra. Az előbbiek a magyarországiak, az utóbbiak a többiek, akiket Trianonban elszakítottak a nemzet törzsétől. Úgy történt ez, hogy magyar részről nem váltott ki semmilyen tiltakozást. Szent István - halálát megelőzően - látván az országban a széthúzást, kétségbeesésében ajánlotta fel az országot az égieknek. Halálakor - lehet -, hogy a mai korunk nemzeti katasztrófáit és tespedtségünket előre látván, haragjában szorította ökölbe jobbját. - Meghatódva vette át a Szent István-díjat, és láthatóan jól esett Önnek a résztvevők szeretet-megnyilvánulása. Ilyen emelkedett hangulatban mit üzen a Duna jobb partján élőknek ? - Első szent királyunkat emlegetvén, uralkodói nagysága mellett a hitét is tartsuk követendőnek. Tudatosítsuk viszont azt is, hogy a tiszta hit a lélek felemelkedéséhez ugyan elegendő, de a nemzet felemeléséhez kevés, ha nem párosul tettekkel. Csak a hittől fűtött emberi cselekedet képes átlépni azokon az ármányokon és a rossz akaratok láncolatán, amelyek tépázták nemzetünket a 20. században, és folyamatosan körülvesznek ma is, különböző köntösökben, akár rajtunk kívül, de itt belül is. Szent királyunk példáján újraerősödve leszünk alkalmasak arra, hogy az egészet vállaljuk és ne csupán a részeket, vagy a részleteket. A részek csak együtt alkothatnak egészet, ellenkező esetben az egész vesztével szembesülünk. Önmagunkat kell vállalnunk hiánytalanul, hogy újból összeilleszthessük azt, ami széttöretett, de összetartozott és ma is összetartozik! - Tisztelettel köszönjük az interjút és eddigi nemzetépítő munkáját! Ünnepélyes útátadás A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság és a Komárom-Esztergom Megye Állami Kht., valamint Esztergom Város Önkormányzata és a STRABAG Rt. szeptember 13-án 11 órakor ünnepélyes keretek között üzembe helyezi a Bánomi-Kőkereszt utat, mely a Mária Valéria híd újjáépítésével összefüggő, a 11. számú főút Esztergom keleti irányú tehermentesítését szolgálja. Az ünnepség programja: 11 óra: A Himnusz közös eléneklése után Dobosi Tivadar ügyvezető igazgató (Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht.) köszönti a megjelenteket. 11.10: Ünnepi beszédet mond Kazatsay Zoltán helyettes államtitkár (GKM), valamint Meggyes Tamás Esztergom polgármestere. 11.30: Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő két saját versét mondja el. 11.35: Az új utat megáldja Ladocsi Gáspár püspök. 11.40: A létesítmény ünnepélyes üzembe helyezése. 11.45: Sajtótájékoztató a Vízügyi Múzeumban. 12 óra: Családi Kocogó-nap. Útvonal: Bánom - Mária Valéria hídfő Sportcsarnok. Közel 8 méterrel alacsonyabb a Duna a tavalyinál (Pl) Éppen egy évvel ezelőtt „Árvíz: 771 a vízmércén, hatalmas károkkal" címmel számoltunk be az esztergomi Kossuth hídnál elhelyezett vízjelzőn mért minden eddiginél nagyobb számról. Áz Országos Vízjelző Szolgálatnál és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál érdeklődtünk a Duna mostani vízállásáról. Megtudtuk, hogy a jelenlegi mércerendszer 1901 óta használatos. Minden kétséget kizáróan igazolható tehát a szakemberek állítása, hogy a csúcsot a Duna magyarországi szakaszán 2002. augusztus derekán mérték. A mostanihoz hasonló alacsony vízállás 1992-ben volt a Dunán, de akkor csupán egy-két hétig tartott. A fővárosi adattárból tudjuk, hogy az évszázados negatív érték is majdnem veszélybe került. Ez Budapestnél mért 51 centiméter, mely idén 3-4 centiméterrel több volt. A szakemberek elmondták, hogy a jelenlegi vízhozam a felét sem éri el az átlagosnak. Augusztusban a Duna vízhozama 1940 köbméter másodpercenként a dunaalmási mérőállomásnál. Az elmúlt napokban - a mérés szerint - a 950 köbmétert sem érte el. Közölt fényképünket a Kossuth-hídon készítettük idén augusztus végén. A Kis-Duna helyenként 10-15 centiméterre apadt. Elsüllyedt kenu, vashordók, gumiabroncsok kerültek elő a folyó „mélyéről". A Nagy-Dunában azonban szerencsére korlátozottan ugyan, de mehet a hajózás. Kritikus a nyergesújfalui gázlónál a 140-150 centiméteres mélység. Személyhajók még elmehetnek, de az uszályok már csak csökkentett terheléssel hajózhatnak. A Nagy-Duna kavicsos, szigetes partszakaszát élvezi a közönség. A Prímás-sziget oldalán naponta több száz sétálóval, napozóval találkozhattunk. Az időjárás előrejelzés szerint szeptemberben sem számíthatunk nagyobb esőzésre. Lehet, hogy megdől az évszázados negatív csúcs is?