Esztergom és Vidéke, 2003

2003-09-11 / 35-36. szám

7 TFIl^/U 1 tj itV» V/Yi I' á * Pol?^rrr?sstf r*. TU^stal Babits Vr ttíjvtéi 2500 Eszt,. , M.u.5. Jdu; 33/311-945, Fax: 33/401-919 wvw.esztergomesvideke.hu POLGÁRI HETILAP E-mail: emvideke@psinet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Újraindult 1986-ban Új sorozat XVIII. évfolyam 35-36. szám 2003. szeptember 11. Ára: 75 Ft „Történelmi államunk szétdarabolása óta se hazánk, se országunk..." - Beszélgetés Duray Miklóssal, a Szent István-díj kitüntetettjével ­{Pálos) Az esztergomi civil alapítású Szent István-díjat, a Melocco Miklós által készített 30 centiméteres bronz kisplasztikát idén Duray Miklós és Tőkés László kapták. A díj átadásáról lapunk előző számában már beszámoltunk. Most a Duray Miklóssal készített be­szélgetésünket közöljük. - Milyen érzéseket váltott ki Ön­ben a Szent István-díj odaítélése és átvétele? - Nagyrabecsüléssel és tisztelet­tel adózom azoknak, akik államala­pító királyunk emlékére megalapí­tották a Szent István-díjat. A ma­gyarság által a 20. században megélt érték-, lélek- és nemzetrombolás után első, szent királyunk példáján erősödve kell újrateremtenünk az értékeket, hittel megerősítenünk a lelkeket, cselekvőkészségre válta­nunk a beletörődést, újraépítenünk és újraegyesítenünk a nemzetet. mást lelki és szellemi egészségben átvészelő része a felújított címer ré­vén visszaemelte a Szent Koronát az állami szimbólumok közé. Ezzel ki­mondatlanul jeleztük, hogy tartjuk magunkat István királyunk azon in­telméhez, amit az ősök követéséről mondott. Az első királyunk fején ezer évvel ezelőtt ékesülő koroná­nak újra állami jelképpé emelése két üzenetet tartalmaz: fölvesszük a nemzeti múlt fonalát még ha kitép­ték is a kezünkből, valamint azt, hogy míg létezik Magyarország, bár­milyen államhatárok között is, az Duray Miklós a felvidéki Losoncon született értelmiségi családban. Magyar tannyelvű középiskoláját szülővárosában végezte, majd Po­zsonyban szerzett geológusi diplomát. Szakmai tevékenysége mellett hatalmas részt vállalt a csehszlovákiai magyar iijúság körében. Emiatt 1982-85 között kétszer is bebörtönözték, nemzetközi nyomásra enged­ték szabadon. Vendégtanár volt az Indiana egyetemen, majd 45 évesen visszatért, és képviselőként a politikusi pályára lépett. O fogalmazta meg, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet ott élő közössége, és nem pedig kisebbség. Esztergomi tartózkodásakor a Mindszenty Csar­nokban találkoztunk és beszélgettünk (csoportképünk jobb szélén). - Milyen a kapcsolata az anyaor­szági politikusi elittel, és mi a véle­ménye róluk ? - Nemzetünk gyakran úgy halad a történelem sodrában, mint a vitor­lájába az ellenszelet befogó hajó - ha a kormányos jó, akkor nincs baj, Hálás köszönetet mondok mind­azoknak, akik úgy gondolták, és úgy határoztak, hogy a 2003. évben, a díj másodszori kiadása alkalmából én is részesülhetek e megtisztelő elisme­résben. Nagy megbecsülés számom­ra, hogy az alapítvány kuratóriuma a díj célkitűzéseinek egyik követője­ként értékelt. Néhány nappal ez­előtt, lélekben készülve a mai ün­nepségre, kezembe vettem egy vé­kony, díszkiadású könyvet, amely éppen harminc évvel ezelőtt jelent meg. A címe: István király emlékeze­te. Ebben a könyvben a Szent Koro­na, a Jogar, az Országalma és a Ko­ronázási palást fekete-fehér fényké­pének lábjegyzetében ez áll: a koro­názási jelvényeket ismeretlen he­lyen őrzik. Államiságunknak és a nemzetünket szervezeti egységbe foglaló akaratunknak e jelképeit az elmúlt ezer év során többször mene­kítették, elrabolták, majd visszasze­rezték, sárból kaparták elő, fallal és habarccsal rejtették el vagy őrizték ismeretlen helyen, de elődeink mindvégig oltalmazták. - A trianoni békediktátum nyolc évtized után végre nemcsak a törté­nészek, hanem a politikusok körében is felszínre került. Ön hogyan foglal­ja össze ezzel kapcsolatos vélemé­nyét? - A rendszerváltozás idején a nemzetnek a kommunista elnyo­egész nemzetet kell képviselnie. Ez utóbbinak jelképes kifejezése az a Magyar Igazolvány, amelyet 2002. januárjától'minden kárpát-meden­cei magyar megszerezhet és a szíve fölött viselhet a nemzeti összetarto­zás új jelképeként. Az első királyunk koronájával díszített Magyar Igazol­vány címzetlen vitairat, mely szét­darabolásunkkal és szétdaraboló­inkkal viaskodik: évtizedekkel ez­előtt szétszakíthattak bennünket, szétszórtságra kárhoztathattak, de mi mégis együtt maradtunk. Mert a nemzet nem az államrezon függvé­nye, hanem a közös akaraté és a lel­kekben megrezdülő közös érzéseké, mert a nemzet sorsa valóban a lel­kekben dől el. Kérem, ne vegye rossz néven tőlem az egy évvel ezelőtt dí­jazott Orbán Viktor, ha hozzájárulá­sa nélkül, szabadon idézem e témá­hoz illő egyik mondatát, amelyet ugyanezen díj átvételekor mondott el: a magyarság jövője azon áll vagy bukik, hogy képesek leszünk-e mindazt, amit korábban szétdobál­tak (a diaboloszok) ismét összeillesz­teni. Nem árulok el titkot: akik őt akarják kivetni közülünk, pont emi­att akarják ezt tenni. Minthogy An­tall Józseffel is ugyanezt akarták tenni, mert ő is lélekben tizenötmil­lió magyar miniszterelnöke kívánt lenni - és volt is, ugyan úgy mint négy évvel későbbi utódja. akárhonnan is fúj a szél. Egyébként hánykolódunk, mint a kommuniz­mus évtizedeiben és a nemzetidegen kormányok idején. Elő sebünk mindmáig történelmi államunk szétdarabolása és nemzetünk sok részre szakítottsága. Azóta se hazánk se országunk. Az államalapítás óta még nem történt ilyen velünk. Azt hittük, hogy ennek már nem lehet folytatá­sa, de mégis lett. Néhány hónappal ezelőtt az Európa Tanácsban a nem­zetünket szó szerint is kettészakí­tották hungaruszokra és magyarok­ra. Az előbbiek a magyarországiak, az utóbbiak a többiek, akiket Tria­nonban elszakítottak a nemzet tör­zsétől. Úgy történt ez, hogy magyar részről nem váltott ki semmilyen til­takozást. Szent István - halálát megelőzően - látván az országban a széthúzást, kétségbeesésében aján­lotta fel az országot az égieknek. Ha­lálakor - lehet -, hogy a mai korunk nemzeti katasztrófáit és tespedtsé­günket előre látván, haragjában szo­rította ökölbe jobbját. - Meghatódva vette át a Szent Ist­ván-díjat, és láthatóan jól esett Ön­nek a résztvevők szeretet-megnyilvá­nulása. Ilyen emelkedett hangulat­ban mit üzen a Duna jobb partján élőknek ? - Első szent királyunkat emleget­vén, uralkodói nagysága mellett a hitét is tartsuk követendőnek. Tu­datosítsuk viszont azt is, hogy a tisz­ta hit a lélek felemelkedéséhez ugyan elegendő, de a nemzet feleme­léséhez kevés, ha nem párosul tet­tekkel. Csak a hittől fűtött emberi cselekedet képes átlépni azokon az ármányokon és a rossz akaratok lán­colatán, amelyek tépázták nemze­tünket a 20. században, és folyama­tosan körülvesznek ma is, különbö­ző köntösökben, akár rajtunk kívül, de itt belül is. Szent királyunk példáján újra­erősödve leszünk alkalmasak arra, hogy az egészet vállaljuk és ne csu­pán a részeket, vagy a részleteket. A részek csak együtt alkothatnak egé­szet, ellenkező esetben az egész vesztével szembesülünk. Önmagunkat kell vállalnunk hi­ánytalanul, hogy újból összeilleszt­hessük azt, ami széttöretett, de összetartozott és ma is összetarto­zik! - Tisztelettel köszönjük az inter­jút és eddigi nemzetépítő munkáját! Ünnepélyes útátadás A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság és a Komárom-Esz­tergom Megye Állami Kht., vala­mint Esztergom Város Önkor­mányzata és a STRABAG Rt. szeptember 13-án 11 órakor ünnepélyes keretek között üzem­be helyezi a Bánomi-Kőkereszt utat, mely a Mária Valéria híd új­jáépítésével összefüggő, a 11. szá­mú főút Esztergom keleti irányú tehermentesítését szolgálja. Az ünnepség programja: 11 óra: A Himnusz közös eléneklése után Dobosi Tivadar ügyvezető igazgató (Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht.) köszönti a megjelenteket. 11.10: Ünnepi beszédet mond Kazatsay Zoltán helyettes államtitkár (GKM), valamint Meggyes Tamás Eszter­gom polgármestere. 11.30: Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő két saját versét mondja el. 11.35: Az új utat megáldja Ladocsi Gáspár püspök. 11.40: A létesítmény ünnepélyes üzembe helyezése. 11.45: Sajtótájékoztató a Vízügyi Múzeumban. 12 óra: Családi Kocogó-nap. Útvonal: Bánom - Mária Valéria hídfő ­Sportcsarnok. Közel 8 méterrel alacsonyabb a Duna a tavalyinál (Pl) Éppen egy évvel ezelőtt „Árvíz: 771 a vízmércén, hatalmas károkkal" címmel számoltunk be az esztergomi Kossuth hídnál el­helyezett vízjelzőn mért minden eddiginél nagyobb számról. Áz Országos Vízjelző Szolgálatnál és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál érdeklődtünk a Duna mostani vízállásáról. Megtud­tuk, hogy a jelenlegi mércerendszer 1901 óta használatos. Minden kétséget kizáróan igazolható tehát a szakemberek állítása, hogy a csúcsot a Duna magyarországi szakaszán 2002. augusztus derekán mérték. A mostanihoz hasonló alacsony vízállás 1992-ben volt a Dunán, de akkor csupán egy-két hétig tartott. A fővárosi adattárból tudjuk, hogy az évszázados negatív érték is majdnem veszélybe került. Ez Budapestnél mért 51 centiméter, mely idén 3-4 centiméterrel több volt. A szakemberek elmondták, hogy a jelenlegi vízhozam a felét sem éri el az átlagosnak. Augusztusban a Duna vízhozama 1940 köbméter másodpercenként a dunaalmási mérőállomásnál. Az el­múlt napokban - a mérés szerint - a 950 köbmétert sem érte el. Kö­zölt fényképünket a Kossuth-hídon készítettük idén augusztus vé­gén. A Kis-Duna helyenként 10-15 centiméterre apadt. Elsüllyedt kenu, vashordók, gumiabroncsok kerültek elő a folyó „mélyéről". A Nagy-Dunában azonban szerencsére korlátozottan ugyan, de me­het a hajózás. Kritikus a nyergesújfalui gázlónál a 140-150 centimé­teres mélység. Személyhajók még elmehetnek, de az uszályok már csak csökkentett terheléssel hajózhatnak. A Nagy-Duna kavicsos, szigetes partszakaszát élvezi a közönség. A Prímás-sziget oldalán naponta több száz sétálóval, napozóval ta­lálkozhattunk. Az időjárás előrejelzés szerint szeptemberben sem számíthatunk nagyobb esőzésre. Lehet, hogy megdől az évszázados negatív csúcs is?

Next

/
Thumbnails
Contents